Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

Vasárnap zárult Kiállítás a városházán A református nők ceglé­di világtalálkozója alkal­mából egy viharos gyorsa­sággal létrehozott kiállítás nyílt meg a napokban a városháza aulájában. A ceglédi képző- és fotómű­vészek tárlata — amelyet Csurgai Ferenc rendezett — és vasárnap zárult. A fotóművészetet hárman képviselték: Tóth István, Apáti-Tóth Sándor és Ko- czur Pál. Az alkalomhoz illően vallási témájú alko­tásaikat állították ki. Meg­rázó erejű volt Tóth István Mea culpa című portréja. Apáti-Tóth Sándor az Ec- ce Homo ciklusból mutatott be három képet. Kaczur Pál nagyméretű színes fel­vételei egyházi szertartást örökítettek meg. Általános elismerést kel­tett Prohászka József két olajfestménye, mely a ceg­lédi református templomot és az újvárosi református templomot ábrázolta. A Krisztus-témát ketten is feldolgozták. Jól megkom­ponált alkotás ifi. Bakányi Gyula Krisztus a keresz­ten című képe. Sárközy Erzsébet a Pléh Krisztus mellett sötét tónusú tájké­peket is kiállított. Barnólh Zoltán három absztrakt képén a kék színek hatá­sosan érvényesültek. Csur­gai Ferenc; Jelenet II. cí­mű fémplasztikája az egyetlen alkotás, amely a térbeli megformálás lehe­tőségeit érzékeltette. A hirtelen összehozott, ám hatásos minitárlat fo­gadtatását érzékelendő áll­jon itt végezetül egy láto­gatói vélemény: „Kivétel nélkül minden alkotás tet­szett!” Aláírás: Zsédely Gyula kanonokplébános. Kihasználatlan tisziíló Kevés a rákötés A korábbi évek csatorná­zási nehézségei miatt nap­jainkra meglehetősen szeny- nyezetté vált a talaj Albert- irsán. A gondok enyhítése érdekében az elmúlt né­hány évben jelentős erőfe­szítéseket tettek a nagyköz­ségben. Növekedett a kom­munális szennyvíz és csök­kent a derítőkből kiszippan­tott szennyvíz mennyisége. Az idén májusban például 4847 köbméter csatornázott és 1055 köbméter szippan­tott szennyvizet tisztítottak és kezeltek. Az üzemeltető PVCSV ceglédi üzemmérnöksége számára gondot jelent, hogy a tisztítótelep kihasz­náltsága alig haladja meg a húsz százalékot. Csupán 81 lakossági és 16 közületi be­kötést tartanak nyilván, holott a hálózat hossza meghaladja a 12 kilométert. A telep gazdaságos üzemel­tetéséhez mindenképpen szorgalmazzák a rákötések számának növelését. Kulisszalifkok Szerep és magánélet Székhelyi József más irá­nyú elfoglaltsága miatt majdnem kútba esett a mi­nap a művelődési ház ja­vára rendezett találkozó Törteién. Pedig a Dél-Pest megyei szabaddemokraták kezdeményezése — segíte­ni a szorult helyzetben lévő falusi közművelődést — igazán követésre méltó. Hogy mégsem maradt este hat órakor üresen a klub­terem, az Kulka János színművésznek köszönhető, aki az utolsó pillanatban vállalta a beugrást. Bár a színművész önálló műsorral nem készült, a jelenlévők mégis jól érez­hették magukat a kötetlen hangulatú beszélgetésen. Művészi produkciót csak magnófelvételről hallhat­tunk, az viszont ősbemu­tatónak számított. Egy elő­ző este a rádióban Malek Andreával közösen énekelt dalt játszott le, melyen egy francia világslágert adtak elő. A közönséget persze fő­képpen a Szomszédok-beli tv-szerep izgatta a legin­kább. Megtudhattuk, hogy Horváth Ádám rendező fel­kérésére vállalta el ezt a feladatot, s a kezdet kezde­tén a nyomdász vagy az or­vos figurájának alakítása között választhatott. (Így, utólag tényleg furcsa Kul- kát Vágási Feri szerepében elképzelni.) Az utóbbi vi­szont már csak azért is kö­zelebb állt hozzá, mert az orvosi hivatásnak családjá­ban nagy hagyományai vannak. Értesülhettek a hallgatók olyan kulisszatitkokról is, hogy például a következő epizódban látható porcko­rongműtét a valóságban is megtörtént Kulka Jánossal. A szerep ma már nem ke­vés nehézséget is okoz — munkában, magánéletben egyaránt —, de végül is ez hozta meg számára az or­szágos népszerűséget, s így vállalnia kell. Azt már csak a hölgyek kedvéért írom le, hogy a harminchárom esztendős színművész még nőtlen. Ma is szívesen vál­lal azonban közös fellépést egykori szerelmével, Lang Györgyivel. Nem véletlen, hogy a Pa-Dö-Dö egyik nagylemezén is szerepel egy dal erejéig. Az est hátralévő részét — egészen tíz óráig — a Haraszti Miklóssal lezajlott író-olvasó találkozó zárta le. J. F. CEGJ.1DI XXXV. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM 1991. JŰLITJ8 1., HÉTFŐ Munka nélkül, pénztelenül Segélyre szorulnak A kis lélekszámú telepü­léseken, mint amilyen Új­szilvás is, mindenki ismer mindenkit. Így nem csoda, ha Fehér Tibor polgármes­tert úton-útfélen köszöntik vagy ő üdvözli az asszo­nyokat, idősebbeket. Elő­fordul, hogy még az autó­ját is megállítják egy pil­lanatra, más esetben ő lép a fékre, ha mondanivalója van valakinek. Így aztán nem tart hivatalos foga­dóórákat, mert amikor a községházán van, bárki előtt nyitva az ajtaja, s ezt a polgárok gyorsan meg­tanulták. — Milyen ügyekkel-ba- jokkal fordulnak önhöz leggyakrabban az emberek? — érdeklődtünk tőle. — Egyre többen pana­szolják, hogy sorra meg­szűnnek a munkahelyek, és állástalanná válnak. A ki­sebb melléküzemágakat felszámolják, sokan az ut­cára kerülnek az eljárók közül is. Megdrágult a vas­úti- és az autóbuszbérlet, és ezt némelyik cég nem hajlandó átvállalni. Ilyen­kor elsősorban a vidékiek­nek mondanak föl. — Itt nálunk a műanyag­üzemből most harminché­tén maradtak kenyér nél­kül. Különösen akkor van baj, ha a férfit küldik el és a felesége gyesen van. — Mit tudnak tenni a foglalkoztatás érdekében? — Egy pilisi székhelyű gmk varrodát nyitott a községben, s ott tizen­nyolc-húsz hozzáértő lány, asszony keresethez jutott. Tárgyalásokat folytatunk egy francia—magyar kft.- vel is. ök akváriumhoz, kisállatok tartásához szük­séges kellékek gyártásával foglalkoznának községünk­ben. Az ehhez szükséges helyet rendelkezésükre bo­csátanunk. Talán húsz-hu­szonöt személy elhelyez­kedhetne ott is. — Az anyagi ellehetetle­nülés nyilván Újszilváson is jelentkezik. — Szociális és nevelési segélyért viszonylag sokan folyamodnak a polgármes­teri hivatalhoz. Eddig fő­leg a nyugdíjasok jelezték nehéz helyzetüket. Nekik tüzelőgondjaik, más egyéb megélhetési problémáik voltak. Most a kisgyerekes családok kerülnek a legle­hetetlenebb helyzetbe. Az állásvesztés folytán máról holnapra megélhetés nélkül maradnak, és nem rendel­keznek tartalékkal, hogy áthidalják ezt a nehéz idő­szakot. Vannak persze ita­lozó, deviáns magatartású kérelmezők is. A bizottság ezt figyelembe veszi dön­tésénél, és előfordul, hogy nem adnak pénzt a kezük­be, hanem a megszavazott összeg terhére együtt ve­szik meg a boltban a gye­rekeknek szükséges cipőt, ruhát, élelmiszert. A több­ség azonban önhibáján kí­vül kerül nehéz helyzetbe. — A legutóbbi falugyűlé­sen sokan nehezményezték, hogy helyi adót vetettek ki. Kiknek adnak fizetési könnyítést vagy mentesí­tést? — Meg kellett érteniük az embereknek, hogy rossz helyzetben vágjunk. Adós­ságterhek nehezítik gaz­dálkodásunkat. Az évi 2500 forintot kommunális adó­ként vetettük ki. Ezért cserében részesülnek a köz- világításból, az ivóvízből, a temető rendezése is en­nek terhére történik. Ki­folyókat létesítünk, hogy könnyebb legyen a sírok ápolása. A szemétszállítást Bár minél több lenne A ceglédi mentőállomáson nemrégiben két Toyota mentőautót állítottak munkába. Az egyik esetkocsiként kiemelt egészségügyi ellátást, a másik szálliiófeladatokat vé­gez. A mentősök tapasztalata igen jó, a kocsik gyorsak, kényelmesek, üzembiztosak, a betegek mozgatása egyszerűbb. Bárcsak minél több lenne belőlük (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ingyen vállaljuk. Az em­berek zöme eleget tett az első félévi befizetési köte­lezettségeknek. Indokolt esetben felmentést adtunk az arra rászorulóknak. — A lakásépítési és -vá­sárlási támogatás iránt ér­deklődnek-e a fiatalok? — Erre a célra évi 860 ezer forintja van az ön­kormányzatnak. Általában 80—100 ezer forintot folyó­sítunk egy-egy családnak, kamatmentesen, kedvező visszafizetési feltételekkel. Ennek hetven százaléka már gazdára talált. Ugyan­akkor az OTP-lakáshitelek visszafizetésével kapcsolat­ban a vártnál kisebb az érdeklődés. Erre 550 ezer forintot irányoztunk elő, de valószínűleg átcsoporto­sítjuk a fiatalok lakásszer­zési céljaira — halottuk az újszilvási községházán. T. T. Bőséges választék Közkedveltek a Puma ci­pők. Cegléden és környékén talán mindenkinek van bé­táié legalább egy pár. Itt a nyár, a szünidő, több lábbe­lit rúg szét a gyerek. A gyártók felkészültek a ro­hamra, bő választékkal vár­ják elsősorban a kiskeres­kedőket (Erdős! Agnes felvétele) Képviselői fogadóórák Július 3-ún, szerdán dél­után 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 9-es válasz­tókörzetben élő polgárok részére Lizik Zoltán kép­viselő tart fogadóórát. Platánok veszélyben Okok és tennivalók Aggódó óvodavezető hí­vott fel a napokban, baj van a platánokkal. Betegek. Igen, azok. Szerte a város­ban. És hozzáteszem, nem tegnap, nem tegnapelőtt óta. Hanem azóta, hogy a motorizáció városi útjain­kon. is akkora lett, mint amekkora; s változatlanul magas az advektív szennye­ző anyagok mennyisége tér­ségünkben. A közlekedési rendsze­rünk átalakításaitól remél­hető a legnagyobb változás; a mainál sokkal jobban szakaszolni lehetne a for­galmat, egyirányúsítani (de bátran), illetve a fásítást is jobban kellene segíteni. El­ismerve viszont, hogy mindez akár városi, akár teljes közigazgatási szinten súlyos milliókba kerülhet. Legnagyobb gondot az je­lenti, hogy a kén gáz (sze­neink miatt), a fluor-hidro­gén, fotooxidánsok és ne­hézfémek bőségesen kerül­nek a levegőbe, amelyek érzékeny növényeket, álla­tokat, és természetesen em­bereket is megbetegítenek. A keleti és a nyugati pla­tán hibrid alakja található Cegéden, a vasútállomási matuzsálemek azonban ke­leti platánok. Az évszázados példányt is megtámadta a platánkor, amelyhez kár­tevő fertőzés társul. Bizony még mindig fájó felidézni az Aranyudvar helyén büszkén díszlő platánt, amelyet annak ellenére ki­vágtak, nem kegyelmeztek neki, hogy katonai térképé­szeti pont volt. A Szabadság téri platá­nok állapota kriminális. Sajnos, az ifjítás sem sokat segített, a buszok égéster­méke súlyos kárt tett a fák­ban. A talajban felhalmo­zódó nehézfémek, a talaj­ban szivárgó gázok közelsé­ge, no meg a sokéves aszály olyan sekélyen gyökerező fajnál, mint a platán, rend­kívül nagy gondot okoz. Bizonyos elváltozások már a Gubody-kert pompás fasoraiban is felütötték a fejüket. Minden várakozás ellenére a szakemberek le­hetősége kicsi, hisz ahhoz permetezni, nagyobb lég­mozgást biztosító erdősítést végezni, sőt öntözni is kel­lene száraz időszakokban. Akikor még a platánok spe­ciális növény-egészségügyi problémáiról nem is szól­tunk, az aknázómolyok, az atkáik, különféle rügy káro­sító kártevők elleni kezelé­sek elmaradásáról. Jó, ha szólnak az itt lakók, mert lassan a platánt olyan veszély fenyegeti, mint az 50-es években a szilt. Ad­dig is a száraz ágak eltávo­lítása, a fáik részleges ifjí- tása, vagy éppen a talajszí­ni csurgó takarása értékte­len szénával enyhítene a gondokon. A vasútállomási platánok feltétlenül védelmet kíván­nak, a beavatkozás aligha halasztható sokáig. Ha en­nek ellenére halogatni fog­ják, kopár városrészekkel felelnek a fák. ESDÉ CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • munka­társ: Rozgonyi István. ® Postacím: Cegléd, pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. O Telex: 22- 6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-tg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (2») 10-763. ^fírlav 5 tesa

Next

/
Thumbnails
Contents