Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
Kárpóflásí törvény a gyakorlatban (II.) Megyénként százezer ügyirat S Tegnap! számunkban közöltük a Kárpótlási Hivatal elnőkével, dr. Tiitős Sándorral készült besz 4 vetésünk el- S sö részét. Ebben szó esett arról, hogy augusztus 10-töl 90 N napig lehet bejelenteni a kárpótlási igényeket. Az érin- § tetteknek nem kell személyesen felkeresni a megyei iro- S dákat, a postahivatalokban augusztus első hetében kap- s ható lesz az az adatlap-csomag, amelynek kitöltésével S lehet bejelenteni a kárpótlási igényt. TÁN TÁMMAL Megkezdte munkáját Kecskeméten a XVI. nemzetközi Kodály-szeminárium. 0 Régészeti és képző- művészeti kiállítás nyílt meg Pécsett. A kínai kultúra keresztmetszete címmel. 0 Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal konferenciát rendezett az új szakmai teendőkről. 0 Grafikusok és festőművészek országos alkotótáborát látja vendégül Bajna. © Jászapátiban tárlat tekinthető meg a Jászság régészeti emlékeiből. 0 A hét híre az is, hogy támrend- szerben termeszthető pqprikafajtókat mutattak be a Pölöskei Fajtakísérleti Állomáson. A személyi szabadságukban jogtalanul megsértet- • teknek, azoknak, akiket elhurcoltak, internáltak, bebörtönöztek és a közelmúltban már kaptak nyugdíjkiegészítést, nem kell újabb igénybejelentést tenniük, az ő kárpótlásukról intézkedik a hivatal. 0 Vannak-e hozzávetőleges adatok,, becslések arról, hogy hányán jelentkeznek majd tulajdoni kárpótlásért? — kérdeztük dr. Tütős Sándort. — Megyénként átlagosan százezer ügyiratra számir tunk, a fővárosban mintegy ötszázezerre. Bízunk abban, hogy a számítógépes adat- feldolgozás segítségével sikerül fennakadás nélkül feldolgozni ezt az óriási mennyiségű igénylést. A megyei irodák létszámát fokozatosan töltjük föl a munka mennyiségének arányában. Remélem, nem alakulnak ki majd olyan helyzetek, amelyek ma sajnos mindennaposak a budapesti hivatalban, ahol nem ritka, hogy kárpótlásra várók tucatjával éjszakáznak a kapu előtt. Hogy a sorban állók időnként hajba kapnak azon, hogy ki szenvedett többet, a munkaszolgálatos vagy az internált. Nem használ a kárpótlásnak az sem. hogy sorra alakulnak a különféle érdekképviseleti társaságok, amelyek ahelyett, hogy segítenék az ügyintézést, felheccelik az érintetteket. 0 Kik nyújthatnak be kárpótlási igényt? — Minden magyar állampolgár, illetve olyan személy, aki a sérelem elszenvedése idején mag/ar állampolgár volt. De azax- nak is jár a kárpótlás, akiket a magyar állampolgárságuktól való megfosztáskor ért sérelem. Vagyis azok, akik úgymond disszidáltak, s emiatt vagyonukat elkobozták, családjukat az utcára tették. Érinti a kárpótlás azokat is, akik nem magyar állampolgárok, de 1990. december 31-ig életvitelszerűen hazánkban éltek. Például a bolgár kertészek, a görögök, lengyelek, akik viszonylag nagy számban élnek itt. A sérelmet elszenvedett személy özBOMA FAELAMENT Szavatolt jogokat F A genfi EBEÉ-konferen- cián járt kéttagú Koma Parlament-küldöttség munkájáról tájékoztatta o sajtó képviselőit Horváth Aladár, a szervezet elnöke pénteken. A küldöttség petícióval fordult a tanácskozás résztvevőihez, hogy állítsanak fel egy nemzetközi tényfeltáró bizottságot az Európában élő cigányok helyzetének objektív felmérésére. A bizottság jelentése alapján a soron következő EBEÉ-kon- ferencia ajánlaná a tagországok kormányainak: szavatol ják a romák egyéni és kollektiv kisebbségi jogainak érvényesüléséhez szükséges feltételek biztosítását, vállaljanak kötelezettséget a romák életlehetőségeinek megteremtésére, és lépjenek fel a cigány kisebbséget érő diszkriminációkkal szemben. vegy házastársa is jogosult kárpótlásra, de csak abban az esetben, ha a sérelem elszenvedésekor és a házastárs halálakor is együtt éltek. Ezzel a kitétellel nyilvánvalóan azt akarták elkerülni a törvényalkotók, hogy valaki több házastársa után is kárpótláshoz jusson. 0 Mi a helyzet azokkal a külföldön élőkkel, akikre nem vonatkoznak a fentiek? — Magyarország tizenhét állammal kötött bilaterális, azaz kétoldalú szerződést. Ilyen például az Egyesült Államok vagy Kanada. Tehát az itt élő, sérelmet szenvedett magyarok egy része már részesült valamilyen kárpótlásban. 0 Milyen lesz az adatlap és hogyan kell beadni? — Ez tulajdonképpen egy csomag lesz. Benne egy személyi adatlap, amelyet mindenkinek ki kell tölteni. Ebbe kerülnek a különféle színű betétlapok, aszerint, hogy milyen tulajdon — házingatlan, föld, üzem vagy vállalkozás — után kér kárpótlást az illető. Vegyünk egy példát: ha valaki a saját és az elhalt édesapja földje után is kér kárpótlást, akkor két földlapot kell kitöltenie. Tudnia kell azonban, ha többen voltak testvérek, akkor örökösként csak a rá eső rész után jogosult az apai jussból. Tehát, ha ketten voltak testvérek és a fivér elhalt, akkor is csak az apai rész ötven százaléka jár. Ugyanis a törvény értelmében csak egyenes ágon jár a kárpótlás. Lehet, hogy sokan csodálkozni fognak a személyi adatlap kérdésein, de az örökösök esetében a hivatalnak pontosan tisztáznia kell, hogy milyen ági a rokonság. Tehát, ha például a kitelepített sváb ember földjét elvették 1949 után, akkor azt nem az itt élő gyermeke kérheti vissza, hanem csak a Németországban élő apa. De lemondhat a kárpótlásról a Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a közlekedési vállalatok — járataik akár a szárazföldön, a vízen vagy a légtérben közlekednek — egyre szorultabb helyzetbe kerülnek. Az utasok pedig — látva a romló körülményeket, hallja a rossz híreket — félnek attól, hogy egy napon majd hiába várnak a menetrend szerinti járatra. Pest megyében a Volánbusz hatszáz kocsival bonyolítja le a megyei forgalmat. A vállalat vezérigazgató-helyettese, Reis Gyula, hallván aggodalmainkat, megnyugtatott, utasaiknak egyelőre nem kell attól tartanuk, hogy járatcsökkentéssel lepik meg őket. Hangsúlyozta, hogy a vállalt feladataiknak eleget tudnak tenni, s a közönség megfelelő körülmények között, biztonságos buszokkal utazhat. Persze a közlekedési vállalatokat sújtó külső körül ■ ményektöl ők sem tudják teljesen függetleníteni magukat, de egyelőre még nem veszteséges a működésük. Igaz, a nyereségük évente csak 10-40 millió forint, ami, bár szépen hangzik, de a 3 fnilliárd 2Ó0 milliós árbevételhez képest csak morzsányi haszon, hiszen például egy új Ikarus ára 4—II miigyermeke javára. Az elterjedt a köztudatban, hogy a tulajdoni kárpótlás felső értéke ötmillió forint lehet. A degresszió mértékéről csupán annyit, hogy ez körülbelül háromszázmillió forint értékű vagyonért jár. Nyilvánvaló, mi motiválta ezt a döntést. A kárpótlás rendkívüli terheket ró az egész országra, s nem lenne igazságos, ha ezt aránytalan mértékben helyeznék azoknak a vállára, akik semmilyen jogcímen nem részesülnek kárpótlásban. 0 Mi a helyzet akkor, ha valaki egyrészt a saját, másrészt szülei vagy házastársa után örökösként is jogosult kárpótlásra? ‘ — Ezek külön ügyek, egyenként mindegyik té^el felső határa az ötmillió forint. 0 Arra aligha van mód, hogy részletezzük, miként is számol a törvény, hogyan határozza meg, hogy kinek mekkora összegű kárpótlás jár. De néhány példával segítsen az olvasóknak! — A föld esetében aranykorona-értékben számolunk. ötholdas, 20 aranykorona-értékű föld esetén 100 aranykoronáról beszélünk. Egy egység ezer forint. Sokan még mindig reménykednek abban, hogy a régi földterületüket kapják vissza. Kis szerencsével ez is elképzelhető. A hivatal összegyűjti és jelzi a területileg illetékes téesznek, állami gazdaságnak, hogy ott mennyi földre érkezett kárpótlási igény. A gazdaság pedig jelzi, hogy melyik és mekkora területet tudja odaadni. A számolás aranykorona-értékben történik, s ha a volt tulajdonosnak szerencséje van, a licitáláskor a kárpótlási jegyéből megveheti a földjét. Aki hajlandó vállalkozni a földön, az előnyben van. De a visszaélésektől óvnék mindenkit. Ellenőrizni fogják, hogy műveli-e, vállalkozik-e a területen a tulajdonos, avagy csak haszonbérbe adta. — Házingatlannál a négyzetméter számít. Például egy ötvenlakásos ház esetében, ahol minden lakás 100 négyzetméteres volt, a két adatot szorozzák Beállnak 11 ó forint között mozog, s akkor még nem beszéltünk a bérekről, az autóbuszpályaudvarok építéséről, fenntartásáról, a karbantartó műhelyek üzemelte- séről. A személyszállítás meglehetősen költséges tevékenység, s olyan vonalakat is el kell vállalnia, amelyek bizony veszteségesek. Itt nem érvényesülnek a piaci viszonyok, a nem szeretem fuvarokat is muszáj teljesíteni. Ezért nem csodálkozhatunk , azon, hogy kevés pénz jut fejlesztésre, s mint írtuk azok a fránya Ikarusok is meglehetősen borsos áron kaphatók, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a típusok bizony nyugati szemmel már meglehetősen korszerűtlenek, szeny- nyezik a levegőt, és jóval többet is fogyasztanak. Így aztán a Volánbusz vezetői is keresik a jobb megoldásokat, a napokban éppen Hollandiában vásároltak hat autóbuszt — Volmeg. Aszerint, hogy milyen értékes helyen volt az ingatlan,'szorzószámok vannak, így alakul ki a kárpótlási összeg. Az üzleteknél, az üzemeknél is az alapterület számít. Mondjuk, egy 10 négyzetméteres szatócsboltért nyolcezer forint lenne a kárpótlás. De a törvény figyelembe veszi, hogy ez egy vállalkozás volt, amely mondjuk három alkalmazottal dolgozott, dotálja a berendezést, árut, vevőkört, s így a kárpótlás már 500 ezer forint. 0 Sokan attól félnek, hogy mire rájuk kerül a sor a kárpótlásban, addigra a jegy inflálódik. — Ettől nem kell tartani. öt-, tíz- és százezer forintos címletben bocsátjuk ki a kárpótlási jegyet, amely a jegybanki alapkamat 75 százalékával kamatozik. Aki később kapja meg, az a kamatnak meg- felelő összeggel emelve veheti át. A kárpótlási jegyet fel lehet használni majd az állami vagyon privatizációja során, termőföld vásárlására, az állami bérlakások megvételekor, bemutatható hitelforrásként. De az esetek túlnyomó többségében csak a saját kárpótlási jegy használható.' Tehát nem lehet szó arról, hogy valakik áron alul felvásárolják a rászoruló idős emberektől ezeket az értékpapírokat. 0 Nyilván sokan lesznek, akik nem fogadják el a megyei hivatal határozatát és fellebbeznek. Ök hová fordulhatnak? — A jelenlegi szervezetünk lesz a másodfokú na- tóság. A fellebbezés illeték- mentes. De mindenkit arra intenék, hogy jól gondolja meg, hiszen a másodfok döntésére újabb kilenc hónapot kell várni. És a tervek szerint 1993 első negyedének vége után már nem lehet ilyen módon földhöz jutni. 0 Végezetül egy személyes kérdés: a Kárpótlási Hivatal elnökének van-e kárpótlási igénye? — Hála istennek, nincs — válaszolt dr. Tütős Sándor. — És ha lenne, azt hiszem, akkor sem adnám be. Máza Katalin (Vége.) vókat, Dafokat —, amelyek ugyan már 3-4 éveseik, de műszaki-technikai színvo- luk még mindig felülmúlja az Ikarusokét, s az sem utolsó szempont, hogy az áruk is kedvezőbb volt, mint a magyar kocsiké. Mint megtudtuk, a márkás járművöket kamarosan a nemzetközi járataikon fogják bevetni. Vagyis a Volánbusz sem csinált mást, mint sok magyar állampolgár, aki egy új keleti márkájú kocsi helyett inkább egy használt nyugatit vesz. A jövőt természetesen nem lehet kizárólag arra alapozni, hogy csak használt buszokkal igyekezzenek javítani a járműparkjukon. Bíznak abban, hogy a költségvetésből is több jut majd a közlekedési vállalatoknak, hiszen a menetrend szerinti járatok zavartalan működtetése állam i; feladat és felelősség is. A saját házuk táján is igyekeznek egyen s máson változtatni. Az idegenforgalmi és ipari kft.-k nyereségéből Furcsa keresztútjai vannak az emberi kultúrának! Az a mai, közönséges kerti növény, amelynek a termése az étkezésekhez megszokottként társul, valamikor a díszkertek féltett példánya volt a főnemesek kastélyainál. így, dísznövényként került Magyarországra a paprika, s majd csak sok-sok év elteltével, a 18. század végén kezdett haszonnövény lenni. S még később vált ketté a hasznosítás, az ún. zöld- (étkezési) paprikára és a fűszernövényre. A huszadik század tömegárut formált a zöldpaprikából. Volt olyan időszak, amikor — a harmincas években — a főváros igényeit ebből a zöldségféléből hatvan százalékban a megyében megtermelt áruval elégítették ki, de még a hetvenes években is az országos teljes termés- mennyiségnek a tizenöt százalékát a megye adta. Volt, régen volt... Napjainkban a megye az ország zöldpaprika-termeléséből 3-4 százalékkal részesedik. Az ok nagyon egyszerű. A nagyüzemek felhagytak ennek az árunak a termesztésével. Két évtizede még 1000-1500 hektárt foglalt el a nagyüzemekben ez a növény, ma ennek a két százalékán) maradt meg. Ami akár érdekes tanulság is lehet arra nézve, miként hat ki az árszínvonalra az, ha egy tömegárunak a termelését a nagyüzem nem vállalja, a kiskert viszont kistermelési módszerekkel állítja elő. Ma már sokféle olyan termesztési módszer van, amely ötvözi a nagyüzemi (tömeg-) termelés előnyeit is szeretnének némi pénzt fordítani a menetrendi járataikra. A vállalat is karcsúsodon, másfél év alatt a létszámuk egyharmadára csökkent, a 25 osztályból 15 lett. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy ennek még koránt sincs vége. az alkalmazottaknál is felvételi stop van, a kilépetteket, nyugdíjba menőket sem pótolják házon kívülről. A menetrend szerinti buszjáratok működtetése olyan terület, ahol nem lehet arra számítani, hogy máról holnapra a vállalkozók veszik majd át a főszerepet. A veszteséges járatokat ugyanis senki sem akarja átvenni, a nyereségeseket pedig a Volánbusz sem szívesen adná át. A tortából mindenki csak a krémet és a habot szeretné elfogyasztani — mondta a vezérigazgató-helyettes pedig —, mint tudjuk, valakinek a tészta aljút is meg kell enés a kisgazdasági méreteket. Ezek egyike, sikeres mód a támrendszeres termesztés, ahol lehetőség nyílik az intenzív megoldások kamatoztatására. Amire nagy szükség mutatkozik. A megyében ugyanis a zöldpaprika egy hektárra számított termésátlaga ma semmivel sem nagyobb, mint volt másfélkét évtizede... S mert a termelés költségei meredeken emelkedtek, de mivel a termésmennyiség nem nőtt, érthetően (de nehezen elfogadhatóan) az áru egv-egy kilója mind drágább. Napjainkban bizony — holott július középső harmadában járunk — egy lecsó még mindig luxusételnek számít. Ez a legnyomósabb érv a fajlagos költségek csökkentése mellett, a fajlagos költségek mérséklésének a lehetősége viszont szorosan összefügg az egvségnvi földterületről leszüretelhető áru- mennyiséggel. Ma hazánkban a zöldpaprikának, vagy ahogyan a hivatalos szóhasználat jelöli, az étkezési paprikának huszonhárom olyan fajtáját ismerik, amely alkalmas az intenzív termesztésre. A kiskertek tulajdonosai ezek nagy részét még hírből sem ismerik, hanem maradnak a kétes származású („adjon már annak a magjából, szomszédi”), szakszerűtlenül kezelt magoknál, palántáknál. A termés is ennek megfelelő. A szántóföldi kultúráknál kétszeres-háromszoros, a kertieknél pedig hat-nyolcszoros termést takarítanak be a hazaihoz mérten azokban az országokban, ahol általánosan elterjedtek a zöldségtermesztés intenzív módszerei. Ami bepillantást enged abba, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak az Európához való csatlakozáskor. A 150-200 ezer tonnás évi zöldpaprika-termeléssel az a baj, hogy az árunak a döntő része egy rövid időszakra jut (a lecsószezonként emlegetett néhány hétre), míg az év nagy részében kevés és drága az áru. Sürgeti a lépésváltást az is. hogy a tartósítóipar is nehezen boldogul a gyenge minőségű, ugyanakkor drága alapanyaggal, holott nagy .mennyiségben dolgozná fel azt. A tán fámmal megtámogatott termesztést tehát érthetjük a szó szoros meg átvitt értelmében is, mint szükség- szerűt. A tán szócska azonban érzékelteti a bizonytalanságot, hiszen paprikaügyben is mennyi megszokással kell birkózni ahhoz, hogy a változás elkezdődjék! A „nagyapám is így csinálta” vélekedés ugyanis a termesztés technológiák versenyében ke» veset ér. Mészáros Ottó TALPON VAN MÉG A VOLÁNBUSZ a márkás öregek
