Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
Király B. halála az MDf-ről, a kormányról, a Parlamentről és a sajtóról A rendszerváltást következetesen kell végigvinni tehet, hogy az a baj: nem ismerjük igazán egymást. Király B. Izabella lWPF-es országgyűlési képviselőt sokáig például egyáltalán nem Ismerte az ország közvéleménye. A Parlamentben eddig mindössze kétszer szólalt föl, nem volt legendás ellenzéki múltja, nein mestere a nyilvánosság előtti sző csatájának, nem volt politikai botrányok szereplője. Csak csendesen és szerényen dolgozott. Amikor azonban felkapta nevét a sajtó, mint pártján belüli rendpáni „vaslady” lelt közismert. Mondja: féligazságok kerültek napvilágra, s nem bántak vele tisztességesen azért sem, mert róla írtak, de öt nem kérdezték meg, s ha mégis, akkor csak félig idézték, vagy elferdítették nyilatkozatait. E hibákba — ez Király B. Izabella véleménye — a Pest Megyei Hírlap is beleesett. Parlamenti folyosói pletykák, rosszindulatú szóbeszédek alapján irtuk azt, hogy némelyik képviselőtársa a háta mögött K. G. B. Izabellának nevezi, s ugyancsak lapunkban kapott nyilvánosságot, hogy egyik frakciótársa mint MSZMP-s pártladyt emlegette. Mi mindenféle jogi kényszer nélkül megkövetjük ót, s ezzel \ beszélgetéssel is szeretnénk elérni, hogy néhány odavetett jelző helyett igazi arcát, törekvéseit ismerhessék meg választói. Annál is inkább, hiszen Király B. Izabella mindaddig pártonkívüli maradi, amíg nem lépett be az MI>F-be. p Zl e l r •• zf/zl Segítők es önsegítők Autonómia-akciók — Olyannyira nem voltam párttag, hogy családomat mint megrögzött reakcióst könyvelték el Ahányban. Férjem se volt párt- titkár — minit híresztelik —, hanem csak egyszerű tag, mint ahogy az sok más rendes emberrel is megesett. Apámat 1956 után meghurcolták, kis híján sta- fcáriális bíróság elé állították. Alighanem a haláltól mentette meg az a kommunista rendőr, aki tanúskodott, kiállt mellette. O A múltról azonban váltsunk át a jelenre. Beszélgetésünk egyik aktualitása a Csapody-ügy. Miért kezdeményezte képviselő- társa visszahívását a külügyi bizottságból, és végül mi lett az ügy vége? — Én ezen a kérdésen már nem akarok sokat rágódni, hiszen lezártuk. Képviselőtársam nem járt el szerencsésen, amikor pont a Népszaván keresztül szólította fel Jeszenszky Gézát. a lemondásra. A külügyminiszter úr ezt egyébként sem érdemelte meg, hiszen a magyar külpolitika az egyik legsikeresebb és legnehezebb ágazat. A felemlegetett fegyvervásárlásról azóta bebizonyosodott, hogy egy egyszerű kereskedelmi ügylet volt, s más esetekben is az idő azt igazolta, hogy a miniszter úr helyesen döntött. Azt hiszem, az egész bajt a sajtó váltotta ki. • Nem kellett volna a történteket a sajtóban szellőztetni? — Nem. A kormány kri- tizálása félrevezető lehet, és az ország érdekeinek is árt, ellenségeink kezére játszik. Nálunk sokan rosz- szul értelmezik a sajtószabadságot és a nyilvánosságot. Hát micsoda dolog az, hogy akármelyik újságíró csak úgy odamegy bármelyik miniszterhez, összevissza kérdezgeti. És aztán meg csak a felét írja meg, vagy elferdíti, amit hallott. Hasonló dolog velem is megesett és éppen az önök lapjában. Mert például egy nagymamát idézve, azt valóban mondtam, hogy némelyik pedagógus nem érdemli meg azt a fizetést sem, amit kap, de annak éppen az ellenkezőjét állítottam, azt, hogy emelni kell a fizetésüket, ha jó pedagógusokat akarunk az iskolákba csábítani. Elvártam volna azt is, hogy a Csapody-ügyben engem is megszólaltassanak. • Ezt a hiányosságot igyekszünk most közösen kiküszöbölni, bár eddig ön sem jelezte, hogy nyilatkozni kívánna. Tehát milyen végeredménnyel zárult az etikai eljárás? — Én azt tartom eredménynek, hogy végre megszületik az MDF etikai kódexe, s így most mar minden képviselő tudhatja, mihez tartsa magát, mit szabad és mit nem. Csapo- dy képviselőtársam egyébként belátta, hogy helytelenül járt el, s így én is visz- szavonitam a vele szembeni bizalmatlansági indítványomat. © Ennek ellenére azt rebesgetik, hogy ennyire azért nem békés a végkifejlet, hogy önök már nem is köszönnek egymásnak, s többekkel — a frakción belül — nincs is beszélő viszonyban. Állítólag tartanak öntől. Azt rebesgetik, hogy ön az MDF csendőre. — Hát ez aztán teljesen alaptalan. Én mindenkivel jóban vagyok. A frakcióból legfeljebb Beke Katával romlott meg a viszonyom. Beke Kata lemondását megfutamodásnak ítéltem. Ami pedig a csendőr szerepet illeti: egyrészt ez igazán távol áll tőlem, másrészt nagyon nem szeretem, ha a csendőrséget ilyen negatív értelemben emlegetik. Ügy gondolom, megérett már az idő. hogy a csend- őrséget rehabilitálják, s ezért meg is fogok mindent tenni. Ha elvetjük a kollektív bűnösség elvét, akkor ez legyen igaz a magyar csendőrségre is. • Sokat hallani .mostanában arról is, hogy a legnagyobb kormánypárton, az MDF-en belül is vannak egymással rivalizáló frakciók. Melyik az a szellemi irányzat, amelyikkel ön rokonságot érez? — Szerintem egyrészt ilyenek nincsenek. Igaz, az MDF gyűjtőpárt volt, de az alapvető kérdésekben nincs lényeges különbség. A parlamenti képviselők fcö2ött is inkább egy-egy gyakorlati kérdésben születnek csoportosulások. És bármennyire szeretnének egyesek viszályt szítani, pártunk meglehetősen egységes. Ami engem illet, mindenekelőtt Csurka István a példaképein, az ő tanítványának vallom magam és a népi-nemzeti körrel, irányvonallal vállalok minden közösséget. Persze sok más képviselőtársammal is igen jó kollegiális, baráti viszonyban vagyok. Mondhatnám. majdnem mindenkivel. Lassan olyanok vagyunk, mint egy iskolai osztály. Megjegyzem, a frakció működéséről — egyelőre belső használatra, vitára — most írok tanulmányt. @ Meglepő, de ön rajztanár, pedagógus létére nem az oktatási-kulturális, hanem az alkotmányügyi bizottság tagja. Nem túl megterhelő a feladat? — Ellenkezőleg. Én ennek nagyon örülök, hiszen mi szinte minden, a Parlament elé kerülő kérdéssel foglalkozunk. Most már a jog nyelvét is kitanultam. Mondogatják is a bizottságban képviselőtársaim, hogy a ciklus végére tiszteletbeli jogi díszdoktorrá avatnak. © Nem könnyű mostanában kormánypárti képviselőnek lenni. Hiszen romlik az életszínvonal, egyre magasabb az infláció, növekszik a munkanélküliség. És kevés a siker. Nem okoz ez az ön számára lelkiismereti konfliktust? — Nem. Az előző kormányok működésük során számos időzített aknát helyeztek el, s ezek akadályozzák a gyorsabb kibontakozást. Gondoljon csak az ominózus valutarendeletre. © Az még a Grósz-kor- mány volt... —- Igen. És akadályozza a következetes rendszer- váltást az is, hogy a múlt rendszer urainak különösen gazdasági területen — még mindig erősek a pozíciói. Ez ellen tenni kell valamit. • Ön pedagógus volt. Hányasra osztályozná a kormány eddigi teljesítményét? — Antall Józsefnek biztosan csillagos ötöst adnék. De a kormánynak is nagyon nehéz helyzetben kell dolgoznia. Elképzeléseink valóra váltását minden lehető módon gátolja az öröklött csődtömeg és az ellenzék. • Egy gyengébb ellenzék jobb lenne az országnak? — Nemcsak arról van szó, de sok a kétharmados törvény, amit ők bármikor leszavazhatnak. És itt van még az Alkotmánybíróság. Vétójukkal ők is több törvényt megtorpedózhatnak. • Ezek szerint nincs szükség Alkotmánybíróságra? — Ezt nem mondom. De tudomásul kell venni, hogy átmeneti korszakban élünk, s a rendszerváltást következetesen végig kell vinni. © Apropó Alkotmánybíróság. A két kárpótlási törvény közül ön melyikkel értett egyet? Az elsővel, vágj- a másodikkal? — Én mind a kettővel egyetértettem. Talán a második közelebb van az MDF eredeti programjához. • Nem válaszolt még a kérdésre, milyen osztályzatot adna a kormánynak? — Mondtam már, Antall József miniszterelnök úrnak jelest. • És a többieknek? — Szeretem Für Lajost meg Andrásfalvy Bertalant meg Kiss Gyulát, meg Botos Katalint. • És Jeszenszky külügyminiszter urat?! — öt is. De hát én köztudottan „kormánypárti” vagyok. • És mit gondol, az ország sorsa mikor fordul jobbra? — Szerintem ez a folyamat már el is kezdődött. A magyar nép máris bebizonyította rendkívüli életrevalóságát. Máris mennyi munkahelyet teremtettek a vállalkozók. S a fejlődés meg fog gyorsulni. Csökkenni fognak az adókulcsok. lesz új adórendszer, megélénkül a külkereskedelem. hiszen a kisvállalkozók is egyre többen élnek az export-import joggal. Éppen ezért én nagyon optimista vagyok. Csulák András Tanácsadók, lelki segélyek, szociális gondozók, szegénységenyhítő akciók, ingyenes szolgáltatások, menedékhelyek, ingyenkonyhák címét, működését tartalmazó tájékoztatásokat gyűjt a közelmúltban létrejött Autonómia 424 információs szolgálat. Megalakulására azért volt szükség, hogy az érintettek számára hozzáférhetővé tegyék a segítést és önsegítést. Olyan körök, egyesületek, önkormányzatok, nem politikai szervezetek jelentkezésére számítanak, amelyek rendszeres pénzforrások, alapítványok, pályázatok, információs- és módszertani központok működéséről tudnak, esetleg A napokban ülést tartott a tököli önkormányzat településfejlesztési bizottsága. Azokon a területeken, ahol a szennyvíz- csatorna építését befejezik, szeretnék az úthálózatot is helyreállítani, s így három év alatt a belső utak szilárd burkolatot kapnának. Az első évben 3-4 kilométeres szakasz készülhet el, de ez sem lesz olcsó mulatság, a költségek várhatóan 7 millió forintra rúgnak majd. A munkálatokat külső kivitelezővel végeztetik, s a testület dönt majd, hogy a jelentkezők saját maguk hoznak létre ilyen segítőbázisokat. Cserébe elküldi a szolgálat azokat az információkat, amelyek iránt érdeklődnek. A segítők és önsegítők katalógusát úgy igyekeznek összeállítani, hogy azt a lehető legköny- nyebben lehessen használni. Ezért nemcsak arról szeretnének tudni, hogy az illető vagy csoport milyen címen, telefonszámon és mikor érhető el, hanem azt is: mire számíthat az, aki odafordul. Vannak-e a segítésnek .korlátái vagy előfeltételei. A 1061, Budapest, Pf. 13. levélcímen elérhető szolgálat várja még azokat is, akik valamilyen szerveződésben, segítésben már tapasztalatokat szereztek és azokat szívesen megosztanák velük. közül kinek az ajánlatát fogadják el. A bizottsági ülésen tárgyaltak a költségvetési üzem átalakításáról is, amely várhatóan vagy kft. vagy alapítványi formában fog működni. A megfelelő számításokat el kell még végezni, melyik forma lenne gazdaságosabb. Foglalkoztak az általános rendezési terv felülvizsgálatával is. A tervezet még 1986- ban készült, s a mai igényeknek már nem felel meg. A változtatások előtt kikérik majd a lakosság véleményét. Teljes a termelők kiszolgáltatottsága A gabonaforgaímazás új módja: szerződésszegés? Elképesztő, de ahogy mondani szokás, sajnos a hír igaz. A pillanatnyi helyzet az, hogy hazánkban kétmillió tonna gabonára nincs vevő. A világ válságövezeteiben, ahol a tartós szárazság okozta éhínség tizedeli a lakosságot, nincsen kenyérgabona, betevő fialatnak való. Európa számos országában, s a tengerentúlon pedig rekordtermések okoznak értékesítési gondot. Még nem az igazi A magyar búza a századelőn, s később a 20-as, 30- as években is világhírnevet szerzett. A mezőgazdasági nagyüzemekben a fajtafrissítések, s a gondos termesztési technológiák révén mar évtizedek óta megnyugtatóak a terméshozamok. Az utóbbi másfél-két évben a már omladozó KGST-piac jelezte, hogy a neheze csak ezután következik. Űj lehetőségek után kell nézni, de a tradicionális exportőrök, mint az USA, Kanada, Ausztrália őrzik jól kiépített külpiaci hadállásaikat. Ráadásul olyannyira telített a belföldi forgalmazás, hogy a termelők nyakán maradnak a tetemes készletek. Nyűglődnek a gabonater- hektöl a megyei közös gazdaságok is. Sorsukat nehezíti, hogy a tavasszal megkötött, s később pontosított gabonafelvásárlási szerződések megkötése után sem ért véget az árvita. A héten a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vezetőinek kérésére asztalhoz ültek a Pest Megyei Mezőgazdasági T .melók Szövetsége keretében működő megyei Gabonaválasztmány képviselői. A megyei GMV a ga- bonapiaci helyzet megváltozására való hivatkozással módosítani kívánja a szerződésben rögzített felvásárlási árakat, amennyiben a Földművelésügyi Miniszté- térium a minimálár csökkentése mellett dönt. Mir.imáHi fedezet A megyei Teszöv titkárhelyettese, dr. Németh Imre, a témával kapcsolatban elmondta, hogy a leszerződött mennyiség és a fizetési feltételek tekintetében nem várható változás. A megyei Gabonaválasztmány az ármódosítási szándékot elutasította. Megítélésük szerint a-májusi szerződéskötések óta a piaci kilátások —, köztük például a világpiaci ár — lényegesen nem változtak. Dr. Németh Imre megítélése szerint, ez egyezik a Gabonaválasztmány meglátásával is. A feszültségek növekedése a gabonaforgalmi vállalatok üzleti stratégiája változásának a következménye. Ugyanis most már a készletezés finanszírozásának- terhét is a termelőkre kívánják hárítani. A megyei Gabonaválasztmány tiltakozik az FM minimálár-módosítási szándéka ellen. Ezt két okból is tisztességtelennek tartja. Először is, mert az az aratás időszakában történik, másodszor pedig a jelenlegi minimálárak is éppen hogy fedezik az elmúlt év óta alaposan megnövekedett termelési költségeket. A kevesebbnél kevesebb Az áldatlan állapotokat mi sem tükrözi jobban, mint az, hogy rendkívüli ülést tartott a MOSZ Gabonatermelők Országos Választmánya, melyen az ország valamennyi búzatern. é. mesztő vidékének képviselői súlyos gondokról számoltak be. A búza a közepesnél jobb termést ígér, hektáronként öt-öt és fél tonnát. A gazdaságok számára a búza eladása éveken át az első nélkülözhetetlen nyári árbevételt jelentette. Ebből fizették vissza a lejárt hiteleket, s fedezték a következő évi termés megalapozásának költségterheit. A választmányi ülésen elhangzott, hogy ebben az esztendőben a termelők ennek a szokásos árbevételnek csak nevetségesen kis részére számíthatnak. A gabonaforgalmazó cégek, országosan a termés 40-45 százalékára kötöttek szerződést, s a búza árát pedig késedelmesen fizetik ki. Sanda taktikázás Többen felháborodva tették szóvá, hogy az elmúlt napokban a monopolhely- z.'tet élvező megyei gabonaforgalmi vállalatok a megkötött szerződések ellenére, egyoldalú szerződésmódosítással a búza árának a leszorítására törekednek. Teszik ezt egy olyan időszakban, - amikor az agrárágazatot súlyos pénzügyi ne- h ségek is sújtják. Több nagyüzem számára valósággal mentőövet jelentenének a korrektül megkötött szerződések. Viszont manipulációval, sanda taktikázásokkal találják szembe magukat. Egyáltalán kinek áll érdekében az életet jelentő, a gazdálkodás megerősödését elősegítő kenyér- gabona ilyen méltánytalan kezelése? Gyócsi László Tököli településfejlesztők Pókhálós már a régi terv
