Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

mHír végi vjLÁGPOLrmw Már az új csúcsra tekintenek A hetek és Gorbacsov találkozója segítheti a visszatérést Szlovénia fellélegezhet, Horvátországban nő az aggodalom Baker ötödik missziójának nagyobb esélye van a sikerre ? ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Ha sportzsargont alkal­mazni lehet a világpoliti­kára, azt mondhatjuk, hogy az iparilag fejlett de­mokráciák londoni csúcs­megbeszélésén o papírfor­ma érvényesült. Az Egye­sült Államok, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Japán és Kanada immár esztendők óta ismétlődő, évente egyszer megtartott legmagasabb szintű meg­beszélésén, a gazdasági kérdésekről a hangsúly ezúttal a politikai problé­mák irányába tolódott el. A jugoszláv polgárháborús helyzettől az iraki kor­mányzat hasadóanyagokat elrejtő veszélyes magatar­tásáig, számos világpoliti­kai ügyet vitattak meg Londonban. De mindezt háttérbe szorította Gorba­csov megjelenése a brit fővárosban. Ha papírformáról beszé­lünk, ez amiatt van, hogy az következett be, amely előre látható volt: a hetek, miután meghallgatták Gorbacsovot, intézménye­sítették a Szovjetunió be­kapcsolását a világgazda­ság folyamatába, de nem nyúltak mélyen pénztár­cájukba, hogy a katasztró­fa szélére sodródott pe­resztrojkát megmentsék. Ehelyett csupán technikai és tanácsadói segítésre vál­lalkoztak, s a Szovjetunió­nak olyan társult tagságá­ra dolgoztak ki formulát, amely nem ad lehetőséget Moszkvának, hogy hitele­ket vegyen fel a Nemzet­közi Valutaalaptól vagy a Világbanktól. Ez egybevág azzal a nézettel, amelyet a hetek különböző árnyala­tokban képviselnek, hogy előbb a Szovjetuniónak alapvető reformokat kell végrehajtania a piacgazda­ság irányába, mert addig olyan volna bármilyen nagyarányú. hitelnyújtás, mintha feneketlen zsákba öntenék a dollármilliárdo- kat, sőt azt jelentené ilyen cselekedet, hogy tovább nyújtanák a mostani vál­ságidőszakot. Persze minden nézőpont dolga. Ha azt tekintjük, hogy Gorbacsov 50 millió font összegű, London által nyújtott know-how támo­gatással és a balti köztár­saságok elleni fellépése folytán annak idején be­fagyasztott 130 millió dol­láros kanadai gabonavá­sárlási hitel feloldásával térhetett vissza hazájába, akkor útja sikeresnek is tekinthető. Különösen ak­kor, ha országa elindulha­tott ezzel a találkozóval a közös világpiachoz való csatlakozáshoz. De viszont, ha azt nézzük, hogy a szovjet közgazdászcsoport a Harvard Egyetem szakér­tőivel együtt több tízmil- liárd dolláros, azonnali pénzügyi injekciót jelölt meg kiútnak, nem lehet meglepődni, ha Moszkvá­ban bizony csalódással fo­gadták elnökük londoni szereplésének meglehető­sen sovány eredményeit, és most Gorbacsov helyzeté­nek további gyengülését jósolgatják. 2 Kg^flp 1 ASTART- MEGÁLLAPODÁS I Egyes hírmagyarázók szerint, a kiváló taktikus­érzékkel megáldott Gorba­csov, aki nincs híján a realizmusnak sem, jó előre látta, hogy londoni fellépé­sének mennyire szűkre sza­bottak lesznek a keretei. S tekintve, hogy jó ideje nemzetközi sikerekkel kell megtámogatnia gyengülő belső helyzetét, elérte, hogy Londonban, Bush el­nökkel való munkaebédje után jelentsék be a teljes megegyezést a hadászati támadó fegyverzet csök­kentésében, és azt, hogy a szerződés ünnepélyes alá­írására az amerikai elnök még július végén Moszk­vába utazik az újabb csúcstalálkozóra. Tartják ugyanis magukat azok a hírek, hogy Besszmertnih és Baker Washingtonban korábban már teljesen megegyezett a START- szerzodés minden vitás problémakörében. De úgy tettek, mintha az új raké­tatípusok szerződésbe való bevonása ügyében még volna egy nyitott kérdés, amelyet csakis legmaga­sabb szinten lehet tisztáz­ni, s addig nem lehet szó arról, hogy Bush a szovjet fővárosba utazzon még ezen a nyáron. Gorbacsov igy elérte, hogy nemzetközi pozíciói megszilárdultak, s bizonyí­totta, hogy még mindig ő az egyetlen olyan posszi- bílis szovjet tárgyalópart­ner, aki kompromisszumo­kat érhet el a Nyugattal leszerelési kérdésekben. Túl ezen azzal, hogy a majd tíz éven- át vitatott, a hadászati támadó fegy­verzetben a leszerelés irá­nyába áttörést elérő szer­ződést sikerült tető alá hoznia, Gorbacsov azt is bizonyítani akarta, hogy az Egyesült Államok mel­lett a Szovjetunió, bár­mennyire is súlyos gazda­sági-politikai válsággal küzd, még mindig olyan világhatalom, amelynek fegyverzetcsökkentése vagy ennek elmaradása megha­tározó bolygónkon. A vi­lágsajtó máris elemzi a START-megállapodást, bár a kétoldalú tárgyalások rendkívüli titkossága miatt, kívülállók pontosan nem is tudják, hogy me­lyik fél mit vállalt konk­rétan a szerződéstervezet­ben. Ez is Gorbacsovot erősíti gyengülő belső helyzetében, hiszen azt su­galmazza ellenfeleinek, hogy a peresztrojka nem teszi katonailag másodren­dű hatalommá Moszkvát, SOK A KÉRDŐJEL A héten már-már úgy tűnt, hogy Jugoszlávia -egészében ellenőrizhetet­lenné válik a helyzet, ami­kor a szövetségi tanács egy része Brioni-szigeten, má­sik része Belgrádban ült össze. Végül is csütörtökön teljes volt Belgrádban a tanácskozás, és először a rendkívül kiélezett hely­zetben, amelyet állandó véres összecsapások jelle­meztek, jelentős, komp­romisszumos lépést tettek előre. Kimondták, hogy a jugoszláv szövetségi erőket kivonják Szlovéniából az elkövetkező három hónap­ban. Ügy tűnik tehát, hogy azok a konzervatív elemek is, amelyek eddig oly kö­römszakadtáig ragaszkod­tak a valójában már nem létező szigorúan központo­sított jugoszláv állam egy­ségének fenntartásához, kénytelenek voltak most meghátrálni a realitások előtt. Belgrádot nyilván az ve­zette, hogy a Szlovéniában állomásozó szövetségi ka­tonaságot a helyi erők képesek kiéheztetni, és laktanyáikban, illetve a birtokukban tartott tá­maszpontjaikon teljesen elszigetelniük. Túl mind­ezen, Szlovénia etnikailag is a leginkább homogén egység a mai Jugoszláviá­ban, s így elszakadását csak hátráltatni, de meg­akadályozni nem tudják. Egyes hírmagyarázók sze­rint a szerb beleegyezés­ben szerepet játszott az Európai Közösség kemény figyelmeztetése is Belgrád- hoz. Ami Ljubljanában ily osztatlan örömöt kelt, nyugtalanságot idéz elő Zágrábban. Attól tartanak, hogy bár a Szlovéniából kivonásra kerülő szövetsé­gi csapatok a hírek szerint, Szerbia és Bosznia terüle­tére távoznak, de beavat­koznak majd a mintegy öt­százezres horvátországi szerb kisebbség támogatá­sára, szemben a horvát rend­őri erőkkel, a délről érkezett félkatonai szervezetek tag­jainak adnak segítséget. Attól is félnek, hogy a vér­ontás várható fellángolása Horvátországban oda vezet majd, hogy Belgrad köve­telni fogja a belső határok felülvizsgálatát, és arra tö­rekszik, hogy jelentős te­rületeket ragadjon el Hor­vátországtól, ha független­ségének megvalósítását nem lesz képes megakadá­lyozni. MIRE SZÁMIT SZÍRIA? Baker ötödik közel-kele­ti utazására azért került sor, mert Asszad szíriai el­nök levelet intézett Bush- hoz, s ebben elfogadta az amerikai javaslatokat. Ez a fordulat már az öböl­háború óta érett. Mint em­lékezetes, Damaszkusz egyike volt a 35 főváros­nak, amely akcióval támo­gatta Kuvait felszabadítá­sát. Már akkor jelezték, hogy Szíria a közel-keleti békefolyamat amerikai ter­vének elfogadására készül. Ez most megtörtént, s Ba­ker szeretné Jeruzsálemet is az amerikai javaslatok helyeslésére késztetni. Megfigyelők szerint Asz- szad, akit valaha Szaddam Husszein után, Washington a terrorizmus fő támogató­jának jelölt meg a térség­ben, álláspontjának meg­változtatásával, a legerő­sebb arab ország pozíciójá­ra tart igényt, miután Bag- dadot „kiütötték”. Túl ezen, számításba kell ven­ni, hogy Damaszkusz évti­zedeken át Moszkvából ka­pott támogatást, s ennek megszűnése elszigetelte Asszad rendszerét. Azt is megjegyzik, hogy Szíria bizonyosra veszi, hogy Sa­mir kormányzata elutasít­ja továbbra is a béketer­vet, s így számára nincs kockázat a „területet a békéért”, Izraelt engedmé­nyekre kényszerítő javas­lat elfogadásával. Ez való­ban így is történt. Ezért Baker útja, amely Da­maszkusz pálfordulásán alapul, kérdéses, és nem sok sikerrel kecsegtet... Árkus István Csehszlovák Ökológiái Társaság Bősről pártatlmekdöntsenek Bush Krétán Tüntetések sorozata A hivatalos látogatáson Görögországban tartózkodó George Bush amerikai el­nök Micotakisz kormányfő társaságában pénteken a Kréta szigeten levő ameri­kai haditengerészeti tá­maszpontot kereste fel. Az elnök a bázison elhangzott beszédében köszönetét mondott a Krétán állomá­sozó amerikaiaknak és Gö­rögországnak is az öböl­háború idején nyújtott tel­jesítményükért. Egyben Washington segítségét jel­ző intézkedéseket jelentett be a biztonság növelésére és a görög fegyveres erők korszerűsítésére. Az amerikai elnök két­napos görögországi tartóz­kodását, amelyet törökor­szági látogatás követ, tün­tetések sorozata kíséri mindkét országban. Athén­ban az anarchista fiatalok tiltakozásuk jeléül törtek- zúztak és gyújtogattak, s a rendőrök csak könnygázzal tudták szétoszlatni a tö­meget. Isztambulban a pénteki ima után az egyik mecsetnél tiltakoztak isz­lám fundamentalisták. A rendfenntartó erőknek fél óra alatt sikerült szétosz­latni a tüntetőket. Tizenöt személyt előállítottak. Iraki katonák az ország északi részén fekvő Erbil városában a kurd tünte­tők közé lőttek. A hét kö­zepén történt incidensben két kurd életét vesztette, 60-an pedig megsebesültek. A kurdok a gyógyszer- és élelmiszerhiány miatt tüntettek — mondta pén­teken Londonban egy kurd szóvivő. Dzsalal Talabani kurd el­lenzéki -vezető szóvivője azt is elmondta: az iráni halár közelében fekvő Szü­léimén: ja városban egy iraki katona tüzet nyi­Gejdar Alijev, a Brezs- nyev-korszak egyik ismert vezetője kilépett az SZKP-ból tiltakozásul amiatt, hogy a pártvezető­ség „semmit sem tett” az 1990. januári bakul vérfür­dő körülményeinek tisztá­zására és az azerbajdzsáni etnikai konfliktusok megol­dására. A kilépést bejelen­tő levelében, amelyet az Interfax nem hivatalos hírügynökség ismertetett pénteken, a 68 éves politi­kus „egy demokratikus társadalom, a politikai plu­ralizmus és a korlátozások nélküli glasznoszty” hívé­nek vallotta magát. Gejdar Alijev 1982 és A Bőssel kapcsolatos tár­gyalások jelenlegi állása nyugtalansággal tölt el bennünket — hangoztatta pénteken közzétett nyilat­kozatában a Csehszlovák ökológiai Társaság. A tavaly alakult, önlién- tes és politikamentes ala­pon szerveződő társaság, amely számos csehszlová­kiai környezeti kérdésben hallatta már a hangját, a bőst vízi erőművel kapcso­latban úgy véli: az a tény, hogy a csehszlovák és a magyar tárgyalófél mind­eddig nem tudott reális megegyezésre jutni, azok­nak a kezére játszik, akik kizárólag csehszlovák terü­leten akarják megépíteni az erőművet. Egy ilyen meg­oldás gyakorlatilag ugyan­Borisz Jelcin orosz el­nök és Vytautas Landsber- gis, a litván legfelsőbb tanács elnöke Moszkvában véglegesítette az Orosz Föderáció és Litvánia kö­zötti alapszerződést, ame­tott egy csoport kurd ge­rillára. Két kurd fegyve­res életét vesztette, töb­ben megsebesültek. ENSZ-forrásból szárma­zó hírek szerint kurd zen- dülők tartják ellenőrzésük alatt Szuleimániját, ahol az elmúlt két napban a kurdok és az iraki csapa­tok közti összeütközéseknek 500 áldozata volt. Az ENSZ menekültügyi hivatalának szóvivője azt is elmondta, hogy meg nem erősített hírek szerint ezer iraki katonát ejtettek fog­ságba a kurd felkelők. 1988 között a‘ Szovjetunió miniszterelnökének első helyettese volt, előtte pe­dig 13 évig vaskézzel irá­nyította Azerbajdzsánt. A köztársaságban eluralko­dott korrupció miatt heves bírálatok érték, így 1.987- ben „egészségi okokra” hi­vatkozva lemondott az SZKP politikai bizottságá­ban viselt tagságáról. Ta­valy októberben tért visz- sza a politikai színtérre: akkor a szavazatok 95 szá­zalékával választották kép­viselővé Nahicsevánban, „hűbérbirtokán”, ahol egy tér viseli a nevét, és szob­rot is állítottak neki. olyan negatív következmé­nyekkel járna a környezet­re nézve, mint az eredeti, bős-nagymarosi erőmű- rendszer tervének megvaló­sítása — hangoztatja az ökológiai társaság. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is, hogy a Dunának, mint határfolyó­nak az elterelése „veszélyes nemzetközi konfrontáció­hoz” vezethet. Ezért ez ökológiai társaság felhívást« fogalmazott: hozzanak lét­re független szakértői bi­zottságot — lehetőleg az Európai Közösségek végre* hajtó szervei által kijelölt összetételben —, és a bízott-, sag megállapításai legye­nek kötelezővé mindkét félre nézve. lyet július 29-én írnak alá a szovjet fővárosban — kö­zölték csütörtökön az éj­szakába nyúló tárgyalások után. Oroszország a két másik balti állammal már megkötötte a hasonló egyezményt. Jelcin szerint sok vitás kérdést kellett megoldani, s ezért húzódtak el a tár­gyalások. Megfigyelők rá­mutattak, hogy elsősorban a Litvániában élő orosz aj-i kúak helyzete miatt voltak nézeteltérések a két poli­tikus között. Az orosz ve­zetés jó ideje kifogásolja, hogy a balti államokban, főleg Litvániában, ahol a legkevesebb orosz él, nin­csenek meg a törvényes garanciák az orosz nemze­tiségűek jogainak védel­mére, sőt, azokat sértő rendeleteket hoznak a ha­talmi szervek. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség — az orosz—lit­ván csúcshoz időzítve — komor képet festett a lit­ván gazdaság első féléves teljesítményéről, bizonyí­tandó, hogy a balti köztár­saság mennyire rászorul a Szovjetunió egyik oszlopos tagjának számító Orosz Föderációra. Az iparban és a mezőgazdaságban 20-30 százalékos volt a termelés- csökkenés, visszaesett a kereskedelem, és 4—5-szö- rösére emelkedtek a fo­gyasztói árak — írta a TASZSZ. Rábukkantak a cári család maradványaira? Elképzelhető, hogy Szi­bériában sikerült megta­lálni az utolsó orosz cár és családja földi maradvá­nyait. Az orosz televízió ugyanis csütörtökön a szverdlovszki hatóságokra hivatkozva bejelentette: a napokban feltárták azt a területet, ahol az 1918-ban kivégzett uralkodói család temetőjét sejtették, s ott kilenc csontvázra bukkan­tak. Azonosításukban nem­zetközi szakértők segítenek majd, de a sírban megta­lálták a cár ruhájának ma­radványait is, s igy maga a TASZSZ szovjet hírügy­nökség is „nagyon valószí­nűnek” mondja, hogy va­lóban a cári család tagjai­ról van szó. II. Miklós cár 1917 már­ciusában mondott le a trónról. Az egykori ural­kodót később családjával együtt Szibériába szállítot­ták, ahol Jekatyerinburg- ban — a mostani Szverd- lovszkban — tartották őket fogságban. 1918 júliusában a helyi bolsevikok — el­lenséges támadástól tartva — az egész családot kivé­gezték. ......11 ..................™.......................•« K ülföldi események- | egy mondatban «IBWlMWiaWWWWWWIWW^M.BtiiiiliWi.iWWIW^WWM HWIU BUMM W Ill Mill—«W—WWHWHWIIIIWM A kambodzsai rendezés és a szovjet—kambodzsai kap­csolatok kérdései álltak Hun Sen kambodzsai államfő és a Pekingben tartózkodó Igor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes pénteki tárgyalásainak központ­jában. A Francois Mitterrand elnök tegnap fogadta a franciaországi látogatáson tartózkodó Petre Roman ro­mán miniszterelnököt. A Tőkés László nagyváradi re­formátus püspök genfi látogatása idején találkozott Mihály, román exkiráilyal. A Bán János magyar kon­zul tegnap Belgrádban találkozott Csókási György ma­gyar állampolgárral, akit -július 7-én vettek őrizetbe Szabadkán kémkedés vádjával. A James Baker ame­rikai külügyminiszter pénteken Egyiptomba érkezett, közel-keleti útjának második állomására. A Az elmúlt napokban összesen 226 külföldit — túlnyomórészt ro­mánokat — toloncoltak ki Csehszlovákiából. Kurdirió irakiak Összecsapások,áldozatok Alijev kilépett Most tiltakozik Je Icin—L andshergis tárgyalások Nemzetiségi jogok védelme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents