Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

AuszíníliJböl és Kanadából is jönnek' Zsámbékiak nemzetközi találkozója A második világháborút követő években mintegy 4000 német nemzetiségű la­kost telepítettek ki Zsám- bekről. A messzi földre ke­rültek azóta sem feledkez­tek meg szülőhelyükről. Fo­lyamatosan állandó kapcso­latot tartanak rokonaikkal és zsámbéki barátaikkal. A kapcsolatok fenntartásában kiemelkedő szerepe van a kitelepítettek németországi egyesületének a Heimztfe- reihmk. Az az Egyesület szervezte meg a hét végén — július 20-án — megren­dezésre kerülő Zsámbékiak Nemzetközi Találkozóját. Az esemény azért vált nem­zetközivé, mert a kitelepí­tettek közül sokan azóta szétsodródtak a világban, nagvobb csoportok élnek Ausztráliában és Kanadá­ban is. A hétvégi találko­zón ezért a tengeren túlról is számos Zsámbékról el­származottat várnak. A látogatók egy része, autóbuszokon csoportos szervezésben érkezik, ré­szükre a főiskolán biztosí­tottak szállást. Sokan , gép­kocsin jönnek majd, őket egyénileg a zsámbéki csa­ládok látják majd vendé­gül. A nagy érdeklődéssel várt eseményre a zsámbé­kiak változatos programot állítottak össze. Július 20- án délelőtt, az 1791-ben épült régi fiúiskola falán emléktáblát avatnak fel. Ugyancsak itt helyezik el Gungl Józsefnek, a zsám­béki születésű, s egykor nemzetközi hírnévre szert tett zeneszerző emléktáblá­ját is. A délelőtti program keretében avatják fel a te­metőben kialakított kegye­leti parkot, ahol a régi te­metőből idetelepített ősrégi sírkövek emlékeztetnek majd Zsámbék őslakóira. Este Gungl József mű­veiből hangversenyt hall­gathatnak majd a vendé­gek, majd a csillagos ég alatt, a romtemplomnál magyar—német folklóres­tet tartanak, ahol egyebek között a zsámbéki asszony­kórus, a helyi iskolai nem­zetiségi énekkarok és nem­zetiségi táncegyüttesek lép­nek fel. A nemzetiségi ta­lálkozó látványosságai közé tartozik az a kiállítás is, ami a település históriáját örökíti meg a keletkezés időszakától egészen a mai napig. K. Z. II. János Pál pápa láto­gatása rangos eseménye lesz hazánk történelmének, ebből az alkalomból a Ma­gyar Nemzeti Bank 10 000, 500, illetve 100 forintos névértékű, numizmatikai- lag is jelentős értéket kép­viselő arany, ezüst, illetve kupronikkel pénzérméket bocsát ki. A kibocsátást követően, július 15-től a postahivatalok és a na­gyobb bankok hozzák for­galomba a pénzérméket a nagyközönség számára. Az aranyérme úgyneve­zett proof, az ezüst- és a kupronikkel érmék pedig l izcnhatotlszorra is Kodály­szeminárium Két, egymásba kapcsoló­dó rangos zenei rendez­vénysorozat vette kezdetét hétfőn Kecskeméten. A Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet immár tizenhatodik alkalommal házigazdája a nemzetközi Kodály-szemináriumnak, amelyre több mint húsz or­szágból mintegy százhúsz résztvevő érkezett. Az augusztus 3-ig tartó zenei kurzusokon általános zene­tanárok és karvezetők ta­nulmányozzák, gyakorolják a Kodály-módszer szerinti éneklést, muzsikálást. A hallgatók egy óvodáscso­port bemutató foglalkozá­sából is ízelítőt kapnak, s különböző műhelyfoglalko­zásokon is részt vesznek. A pápa látogatására Nemesfém pénzérmék proof és BU kivitelben ké­szültek a gyűjtők számára. A BU kivitelű érméken a teljes éremkép tükörfé­nyes, a proof kivitelű ér­méken az éremkép kiemel­kedő része matt, a háttere pedig tükörfényes. Jelen­tős ez az érmekibocsátás abból a szempontból is, mert most jelenik meg ha­zánkban először 10 000 fo­rint névértékű törvényes fizetőeszköz, igaz, főleg gyűjtők számára. A másik érdekessége az arany- és kupronikkel érmének, hogy ezen fémekből először je­lenik meg pénzérme hazánk új címerével. NEMZETBIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG (II.) A szuperiigynökök túl sokba kerülnek v A biztonság főnév a Magyar Értelmező Kéziszótár sze­S rint három dolgot jelent: veszélyektől vagy bántódástól S mentes zavartalan állapotot, építmény, szerkezet szi­^ lártl voltát, végül bizonyosságot, határozottságot. Dr. N Mátyás Pál kormányfőtanácsost, a polgári titkosszolgá­§ latokat felügyelő miniszter titkárságának vezetőjét teg­^ napi és mai cikkünkben arról kérdeztük: van-e Magyar­ja országon nemzetbiztonság, állambiztonság? O Kormányfőtanácsos úr, ha van biztonsági szer­vezet, akkor feltehetően vannak erők is, melyek e biztonságot fenyegetik. Mi­féle ellenségképpel dolgozik ma az elhárítás? Ki számít ellenségnek? — A törvény szerint a polgári titkosszolgálati szerveknek kötelességük összegyűjteni az informá­ciókat mindarról, ami a Magyar Köztársaság szuve­renitását, gazdaságát, kato­nai felfogását veszélyeztet­heti. Az ellenség — ez álta­lános fogalom, nem egy adott országhoz fűződik, beletartoznak mindazok, akik az országot fenyeget­hetik. Nagyon nagy naivi­tás lenne, ha azt monda­nánk, hogy más államok nem érdeklődnek a mi olyan tevékenységeink iránt, amiket nem szívesen adunk közre. Ennek az ér­deklődésnek az elhárítása is hozzátartozik a mi mun­kánkhoz. @ Magyarország és Bu­dapest nyitott a nagyvilág előtt. Állítólag itt találko­zók vannak, nincs olyan terrorszervezet és elhárító szervezet, amelyiknek ne lenne kirendeltsége, irodá­ja, ügynöke, embere ná­lunk. Tudnak róluk? — A hazánkba beutazó bizonyos személyek után természetesen dolgunk né­mi érdeklődést mutatni. Et­től függetlenül Budapest tényleg nyitott város, sok találkozásra sor kerülhet, és ezek esetenként úgy is le­folytatódhatnak, hogy nincs róluk tudomásunk. Mi nem úgy keressük az ellenséget, ahogyan az em­ber azt a hétköznapokon elképzeli. Bizonyos ellen­őrzéseket elvégzünk. Meg­nézzük az Interpol-körözé- seket, s azt, hogy a társ polgári titkosszolgálatok­tól kapott információkban szerepelnek-e... © Elképzelhető az, hogy miként a világháború ide­jén Isztambul, most Buda­pest, Magyarország alakul az efféle hírszerzési infor­mációbörzévé, s válik ez­által védetté, mint Svájc a bankjai miatt? — Ezt azért nem hin­ném. Az információ titkos jellege azt jelenti, hogy amit mi egy külföldi szer­vezettől kapunk, csak ak­kor adhatjuk tovább, ha ők ebbe beleegyeznek. Önké­nyesen nem „gazdálkodha­tunk” az információval. A titkosszolgálati munka lé­nyege a tájékoztatás meg­becsülése és védelme. © Nem így gondoltam, hanem úgy, hogy a külföldi titkosszolgálatok képvise­lői itt cserélnének informá­ciót, függetlenül attól, hogy a magyar fél tud-e róla, beavatkozik-c vagy sem .., — Ilyen valóban előfor­dulhat. De még nem talál­tunk rá példát... © Maga a polgári titkos- szolgálat biztonságban van-e? Hiszen hatalmas profi szervezetek vannak közel, s jöhetnek órák alatt ide a világ legtávolabbi zu­gából. — A titkosszolgálat biz­tonságban érzi magát azért, mert a nemzet is biztonság­ban van. De a kérdés nem ilyen egyszerű. Állandóan lépést kell tartanunk min­den technikai követelmény­nyel, módszerrel. A munka­társaim nagy része megis­merkedett a fejlett orszá­gok iskolái bizonyos terror­elhárítási módszereivel, az illegális kábítószer-kereske­delem felderítésével s ha­sonlókkal. Kitűnt az: a módszereink, az eszközeink, amelyekkel korábban dol­goztunk, bizony fejlesztésre szorulnak. Ahhoz, hogy egy polgári titkosszolgálat biz­tonságban érezze magát, az is kell: ugyanolyan eszkö-' Zökkel dolgozzunk, mint a másik fél. © S az nem, hogy mások ne önöket tekintsék ellen­ségnek? — De. Ezért is kell úgy W Postabontás— varjuk levcieiket. címünk: bubapest, pt.: 311 -Í446 asKassBEssw A £&Eges igazságot! „Lakat alatt” címmel kö­zölték a Postabontás című rovatban július 3-án özv. Osvátli Miliályné levelét. Nem kenyerem a levélírás, mégis kénytelen vagyok az észrevételre reflektálni. Azon az alapon: hallgattas­sák meg a másik fél is. Ugyanis rólam volt abban szó. Rólam, aki ötödik éve dolgozom a ceglédi piacon. A kerékpárok problémája azelőtt, s azóta is megol­datlan. Hetipiaci napon elő­fordul, hogy öt-hat kerék­párt is a kapubejáróba egymás mellé támasztanak. Sőt egviket-másikat oda is lakatolják, Amit sajnos a panaszos kifelejtett levelé­ből: Ö is odalakatolta. Pe­dig minden piaci napon „nyitva van" a kerékpár- megőrző is. Tábla jelzi, a piac nyit­vatartási ideje alatt ke­rékpárt bevinni, a kapu­ban tárolni nem szabad. Erre mind a négyen, akik a piacon dolgozunk, rend­szeresen felhívjuk a figyel­met. De hiába. Sőt kerék­párokat tolva jönnek be a vásárlók, azzal nem törőd­ve, hogy mit szól az, kinek kiszakítják harisnyáját, összesározzák ruháját. S mennyit mérgelődik az, ki az árut cipelve lépten-nyo- mon kerékpárral sétálga- lókba bollik ... De visszatérve az esetre: mivel a szép szó nem hasz­nál, tény, hogy „más fegy­ver nem lévén” a kapube­járóban hagyott, lelakatolt kerékpárt jómagam is la­dolgoznunk, hogy továbbra is konspiráltan ismeretle­nül maradjunk. © Vannak szuperügynö- kqink? — Nincsenek. Egy szu­perügynök sokba kerül. Ezért nincsenek. Meg azért sem, mert Magyarország­nak korábban a volt szoci­alista országokkal olyan megállapodása . született, ami kizárta, a kölcsönös kémkedés lehetőségét, a nyugati országokban pedig nőm tudtuk volna finan­szírozni az ilyen ügynök tevékenységét, ugyanannyi­ba került volna, mint egy nyílt diplomatastátus fenn­tartása. © Ha szuperügynökre nem futja, akkor mire jut elég pénz? • — Az Információs Hiva­tal és a Nemzetbiztonsági Hivatal közül az utóbbi dolgozik nagyobb költség­vetéssel. Ezen belül a már említett terrorelhárítással, alkotmányvédelemmel, kémelhárítással kapcsolatos munka, a kábítószer-keres­kedelem elleni harc viszi a pénzt. © Milyen a viszonyuk a világ többi titkosszolgála­tával? — Vannak olyan terüle­tek — mint a dél-amerikai kontinens —, amelyekkel a távolság miatt semmilyen. Gálszécsy miniszter úr leg­utóbbi, a KGB-nél tett lá­togatása során azt kívánta tisztázni, van-e olyan terü­lete a -munkának, ahol ki­alakulhat együttműködés. A szomszédos országokkal részkérdésekben együttmű­ködünk, ideálisnak nevez­hető globális kapcsolatunk talán csak Ausztriával van. Az európai társszervezetek is rendre keresik az együtt­működés lehetőségét, jelzik szándékukat. © Állunk-e információ­szerzési harcban valame­lyik szomszédos ország tit­kosszolgálatával? — Nem. V. G. P. (Folytatjuk) katlal láttam el. Ez történt azon a bizonyos napon is. özv. Osvátli Mihályné a negyedik volt, akinek ka­puban hagyott kerékpár­jára jómagam is lakatot tettem. Arról nem beszélt, hogy milyen hanghordofás­ban válaszolt figyelmezte­tésemre. Nem tagadom, mondtam: ha nem tud kul- túremberhez méltóan be­szélni, a száját is lelakato­lom. Miután tömeg gyűlt össze körülöttünk, öt-hat percre otthagytam, hátha íehiggad. Mindezt így mondtam el a szembesítés­kor is. Ahonnan kiabálá­sa, fenyegetőzése miatt utasította ki a béketűréséről közismert főnököm. Elis­merem. nem a legjobb megoldást választottam. De a balkáni állapotok megfé­kezésére olykor a ceglédi piacon nincs más mód. Mindezt azért írtam, mert ezúton is szeretném meg­kérni a tisztelt Ostváth Mi- hálynét: ha tollat ragad, ne szakadjon cl a teljes igaz­ságtó!, s az sem árt, ha betartja a piaci rendet. Ecseri Ferenc Cegléd JTtr Oszsnfe gondoEafek Június 27-én Gödöllőn a választópolgárok, a megvá­lasztottak részvételével nagyszerű találkozóra ke­rült sor. A két meghívott vendég a mindenki által tisztelt Horn Gyula és Ka­tona Tamás előadása min­denki figyelmét lekötötte. A felszólalók szavaiból ugyanazok az aggodalmak csendültek ki, mint az elő­adók válaszaiból. A meg nem értésnek, a gyűlölkö­désnek, a melleoeszélés- nek még a halvány nyo­mai sem kísérték ezt a ta­lálkozót. Szóba kerültek nemzeti és nemzetiségi gondok, a kivonulást köve­tő örömmámor, és ünnépíé-1 sek — gazdasági problémák, mélyek felvetésére mindkét előadó megfontoltan, hig­gadtan válaszolt. Nagyon tetszett az aszta­lon elhelyezett, szegfa és tulipán, s az a széliem, mely most is híven kifeje­zésre juttatta — ahogy a szavak! —, az ellenzék nem ellenség, azaz az MSZP-t képviselő Horn Gyula és az MDF-es Katona Tamás egy célért dolgoznak, melynek fő iránya egy boldogabb, szabadabb demokrácia fe­lé mutat. Ahol a toleran­ciának tisztább és igazibb formái fognak kiteljesedni, ahol nem a párttagság lesz a döntő, hanem a ráter­mettség, a szakmai hozzá­értés, a feddhetetlenség, a becsületesség. Sok ilyen, s hasonló ta­lálkozóra lenne szükség, hogy a tömegek „fel,hecce­lése”. uszítása helyett kon­szenzus jöjjön létre. Ne a „kinyitott bicskák”, hanem az egybefonódó kezek biz­tosítsák a rendet, a fegyel­met, a megbékélést. Sík István Gödöllő A szeméi hegyben áll A Pomáz környéki táj ki­alakulásában a tengeri és a szárazföldi elemek egyaránt közreműködtek. A tengeri üledékekből és a vulkáni kőzetekből felépült terület határvonala a Dere-patak, melynek jobb oldalára az üledék, „baljára” pedig a vulkáni kőzet a jellemző. A Nagy-Kevély délen emel­kedő rétegei az idők folya­mán megdőltek, s gyönyö­rű fennsíkot, az úgyneve­zett Majdánt hozták létre. A Majdán nem is olyan ré­gen teljesen vad, érintetlen természeti szépségében pompázott. Oldalán pedig komoly kert- és szőlőműve­lés folyt. A terület gazdái — főként sváb telepesek — puttonyban hordták fel a trágyát, esetenként a föl­det is. Ma már sajnos más ké­pet mutat a hajdan ös és vadregényes Majdán. Csa­ládi házak, üdülők, lakóte­lepi építmények kúsztak fel oldalán. Kiszántották az ősgyep igen nagy részét, csaknem teljesen kipusztul­tak a ritka növényfajok. A nyúl is „elfutott”, nyoma sincs a fácánnak. Nem cso­da. hiszen felelőtlen, a kör­nyezetet, a természetet pusztító emberek az építési törmeléket, a szemetet ide rakják le. S amilyen gyor­san épülnék a házak, olyan gyors ütemben növekszik a szeméthegy. Pedig nincs messze a szeméttelep, aho­vá díjmentesen bárki el- hordhatja a törmeléket. De úgy látszik, a jövőről való gondoskodás, a felelősség, a jóakarat az emberok egy részéből kiveszett. Balogh Gyula Pomáz Selejtezték, elégették Ifjúkorom óta a betű rabja vagyok. A könyvtől, melyet megszerettem, meg­válni nem tudok. Ha kido­bott, megunt könyvet látok — sajnálom, mint a frissen leszaggatott, eldobott virá­got. Még jobban fájt a szí­vem azokért a könyvekért, amelyeket az egyházi isko­lák államosítása során, 1943-ban leselejteztek. Az angol, a német nyelvű iro­dalom nem volt kívánatos, éppúgy nem, mint a vallá­sos tárgyú könyvek. A se- lejtezettaket kupacba rak­ták az iskola udvarán, s elégették. Ez volt az első könyvégeíés életemben, amit megértem, végigszen­ved tam. Megítélésem szerint a könyvégetéssel kezdődött a tudás semmibevétele — pe­dig a tudás az életet szol­gálja! Padányí Lajos Budakeszi SZERKESZTŐI ÜZENET Miért n&m névvel ? Egyszerűen érthetetlen az ember számára, hogy miért rejtélyes szignóval érkezik észrevétel a piac ügyében Gödöllőről. Ma, amikor mindenkinek joga, s ugyanak­kor kötelessége is közérdekű kérdésben véleményt nyil­vánítani. Főleg akkor, ha a nyugdíjas, vagy a nyugdí­jasok úgy érzik, hogy a piac áthelyezése költségeik nö­vekedésével jár. Hiszen manapság drága dolog egy kiló krumpliért, néhány szál répáért buszozgatni nap mint nap. Különösen, ha valaki tudja, s számbaveszi: a nyug­díjasok nem nagy tételben vásárolnak, hiszen többségük nem saját autón látogatja a piacot. S nincs is annyi pénze mindenkinek, hogy három-négy hétre bespájzol­jon. Mindezt tudva, s értve, nem árt, sőt hitelesebb, ha ész­revételünk mellé adjuk a nevünket. S ha mégsem: a vé­leményt tartalmazó levélben kérhetjük: a lakcímet, a ne­vet ne adjuk közre! * • • * * 9 9 t # > •i t

Next

/
Thumbnails
Contents