Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

Biztató képet mutatnak a táblák Változtak a piád A kartali Petőfi Termelőszövetkezet utolsó határszem- léjére — a június 30-án tartott közgyűlésen kimondták a gazdaság feloszlatását, illetve négy részre szakadását — eljöttek a közös határ tulajdonosainak képviseletében Bag, Hévízgycrk, Kartal, Yerseg községek polgármes­terei. G ÖDÖLLŐI K^tíriu xvm. Évfolyam, íes. szám 1981. JŰIÁUS 16., KEDD HÉV-tűz, lakáslűz, kukáim Egy porcén belül indulnak Egy nem „tüzes" csel: a besnyői kapucinus templom ud­varán segítenek leemelni a kamionról az Olaszországból érkezett harangokat (Győri András felvétel«) A több mint négyezer hektáros gazdaság terüle­tén kilenc helyen állt meg szövetkezet vezetőségét és a vendégeket szállító autó­busz, akiket Paulin István, a növénytermesztési főága­zat vezetője tájékoztatott a látottakról. Az 1927 hektá­ron elvetett őszi búza szé­pen fejlődött, s várhatóan hozza az ágazati bevétel tervezett ötven százalékát, ami 60-65 millió forintot jelent. A növénytermesztésben összesen hatvan ember dol­gozik. Az ágazat tervezett összbevétele 130 millió, s az összeg önmagában is mutatja, mekkora felelős­ség terheli az itt dolgozó­kat. Mindenki tudja, em­lékezik, hogy már az el­múlt ősszel mennyi volt a mezőgazdaságban, különö­sen a termelőszövetkeze­tekben a bizonytalansági tényező, ám ez sem aka­dályozta a munkák vég­zését, és a szervezettség­nek, az akarásnak, a józan gondolkodásnak az ered­ményeként a határidőket is tartani tudták. Sikeresen védekeztek a lisztharmat, a különböző gombabetegsé­gek, a rovarkártevők ellen, bár a költségkímélés miatt volt és ma is van vita, hogy egyes növényvédő szerekből mikor mennyit használjanak fel. Mint a svédek? Mondják, a svédek úgy építkeznek, hogy közben a fák is megmaradjanak. Ök alkalmazkodnak a termé­szethez, s nem fordítva. Gö­döllőn is találtunk példát hasonlóra: az Ady sétányon egy sudár törzsű fenyő éle­tének kegyelmeztek meg a járdaépítők. Különös elhe­lyezkedése legfeljebb az éj­szaka pityókás hangulat­ban hazafelé tartók számá­ra okozhat némi nem várt meglepetést... (Győri András felvétele) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. @ A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. @ Munkatárs: Pillér Éva. @ Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (23) 20-796. Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. @ Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. A határszemle résztvevői — /különösebb szakértelem nélkül is — megállapíthat­ták az őszi búza képe kiegyenlített és amennyi­ben az időjárás kedvező marad, gazdag termést takarítanak be a kartali szövetkezetben. Megmutat­ták a szemle során a mustár vetésterületét, amely az utóbbi évek si­kernövényének számított a gazdaságban. Az időjárás ebben az esztendőben nem kedvezett a növény* fejlő­désének. A vigasztaló csak az, hogy eddig nem dőlt meg a szára, s talán köny- nyű, gyors, ezért szemvesz­teség nélküli lesz az aratás. Megcsodáltuk a közös háztáji terület növényeit, a sárgarépát, petrezselymet, hagymát, burgonyát. A táblában sokan dolgoztak. Kustra Pál háztáji agronó- mus meg is jegyezte: — akad itt munka a 10-12 éves gyerekeknek meg a nyugdíjasoknak egyaránt. Kíváncsian indultunk a borsófejtő gépsorhoz, mert a legtöbben — elsősorban a vezetőség tagjai — tud­ják, hogy az étkezési és magborsó termelése a szö­vetkezetnek a fő profiljába tartozott. — Három éve még 800 hektáron termel­tük, most 500 hektárra fog­tuk vissza a területét —• hallottuk Paulin Istvántól. — Rengeteg a termelésé­vel járó növényvédelmi gond, és megbízhatatlanul fizet a Debreceni Konzerv­gyár is, ezért az idén a Hűtőipari Vállalat albert- irsai telepére is szállítunk. A borsófejtő gépsor csök­kentett kapacitással üze­mel — tudtuk meg a hely­színen. . Suttogások és aggódások lengik körül ismét o GSC NB I/B-s női csapatát. Láb­ra keltek olyan hírek, hogy visszaminősíti az egyesület a társaságot, mivel két NB I/B-s csapatra nincs anyagi fedezet. A rossz hírek min­dennél gyorsabban terjed­nek, és a törzsszurkolók nehéz szívvel, háborogva fogadják az információkat. Mondván, hogy olyan ívű pályát futott be tavasszal az együttes, mint tavaly hasonló időszakban, csak most ellenkező előjellel. Emlékezhetünk: 1990-et az 1. helyen kezdte a női csapat, és a tavaszi szezon­ban egy pontot gyűjtve a 7. helyen zárt. 1991 évindítá­saikor az utolsó helyen ta­nyázott a gárda szerény öt ponttal, és most tavaszon tizenhét pontot szerzett; ez­zel az előkelő 6. helyen zár­ta a bajnokságot. A holt szezonban (1991. január— március) azonban olyan for­dulatokon ment át a csapat és vezetése, amely előreve­títette egy újabb sikeres korszak árnyalatát. . Visszatért az együtteshez a nagy tudású, különös adottságokkal rendelkező edző, Németh András, aki hozta magával nejét, Gon- da Zsuzsát, valamint Ba- ráth Ferencnét. Átalakítot­ta a felkészülések szerkeze­tét, és sajátos szuggesztivi­igények Amikor a nagy hőség­ben a termelőszövetkezet pihenőházában folytatódott az irodaházban megkez­dett, majd az autóbuszon is tartó vezetőségi ülés, Kupi Károly elnökhelyet­tes elsősorban a gondokat hangsúlyozta: — Határunk egy átlagos termést hozó esztendő ké­pét mutatja, de ez is biza­kodóvá tehet bennünket. Talán szerencsénk volt, hogy az elmúlt évek során kialakult termelési szerke­zetünkön nem változtat­tunk, de így is érezhettük a mezőgazdaságban jelent­kező válság gondjait, ami­nek következtében — el­sősorban az egekig emel­kedett árak miatt — je­lentősen csökkent a fel­használt műtrágya, szinte teljesen leállt az anyag- és alkatrészvásárlás, meg­szűnt az új gépek beszer­zése. Üjabb feszültségforrás okozója a megváltozott piaci igény. Nincs szükség a gyenge vagy közepes tömegtermékre. Váltani kell a minőségben, ami együtt jár a szerkezeti vál­tozásokkal, a községként működő termelőszövetkeze­tek kialakításával. Van remény az utolsó közös esztendő sikeres zá­rására — mondta Kupi Károly. — A gabona tel­jes mennyiségére sikerült szerződést kötnünk a fel­vásárlóval, s ugyanez vo­natkozik a borsóra, napra­forgóra s más termények­re is. Kovács László elnök a zárszavában a feladatokat fogalmazta meg: — Szer­vezett munkával a legki­sebb veszteséggel be kell takarítani a termést, majd átadni a kereskedelemnek, és be kell hajtani az ellen­értékét. Bizony, ez az utol­sóként jelölt teendő lesz talán a legnehezebb. Fercsik Mihály tását átplántálta a lányok­ba. Az eredmények magu­kért (illetvé az edzőért) be­szélnek. A tizenhárom baj­noki mérkőzésből nyolcat nyertek, egy döntetlen és négy vereség szerepelt még a tavaszi mérlegen. Ebben a szezonban a Keleti cso­portban csak a Kisvárda (20) és a Jászberény (19) szerzett több pontot a 17 pontos GSC-nél. A bajnok­ság összteljesítménye pont 50 százalék lett, ami min­denféleképpen bravúros teljesítmény. Kiemelkedő eredmény volt a bajnok otthonában, Jászberényben az egygólos, a Postásnál a 18-14-es és a Kisvárda el­len az itthoni, szintén 4 gó­los diadal. A rutinos játékosok (Szál­kái M., Tóth I., Barátimé, Némethné) mellett nagyot fejlődött Gergely G. ka­pus, Papp Cs. és Farkas M. Utóbbi 104 góljával nem csak házi gólkirálykisasz- szony lett, hanem az NB I/B Keleti csooportjában a nyolcadik legeredménye­sebb játékos. A jövőről sajnos pont az addig egyik legilletékesebb, Németh András nyilatkozott a Magyar Hírlapban még a bajnokság befejezése táján. Mégpedig úgy, hogy a Gö­döllő az a csapat, amelyik kétszer fújt visszakozzt a bajnokságból. Szerencsére Nyár. Az átlagember szá­mára a lazítás, pihenés sze­zonja, a tűzoltóknak a fo­kozott készenlét időszaka. Bár az idei kicsit máskép­pen kezdődött, hűvösebben, esősebben is, Mci'Üa Zoltán százados, parancsnokhelyet­tes szerint ez az ő munká­jukban nemigen érződött. A csapadékot hamar be­szívta a föld, a szél gyor­san kiszárította a 'felszínt, no és emberi gondatlanság­ban sem volt hiány, így az­tán akadt dolguk bőven a gödöllői tűzoltóknak. Bele­lapozva az utóbbi hetek ügyeleti feljegyzéseibe, a legkülönbözőbb esetekkel találkoztunk. Dányban teljesen kiégett egy háromszintes magtár, csak a négy fal maradt, pe­dig öt sugárral is dolgoztak a tűzoltók. Gödöllőn az Er­dős úton berendezésével együtt kiégett egy hétvégi ház, a keletkezési okot még nem tudják. Pécsién a Mag- lódi úton szétrobbant infra- lámpától kigyulladt egy fé­szer, lángra kapott a szal­ma, bennégett sok kis na- posliba. Kerepestarcsán a BM tartalékostiszt-képző iskolájának egyik helyisége heverőkkel, szekrényekkel, tévével együtt kiégett, a tűz dohányzásból keletkezett. Szintén e községben, a Vas­út utcában egy Trabant motorterében keletkezett tűz zárlat miatt, leégett az autó, a garázs, sőt a szom­ez a hír kiigazításra szo­rul, mert sem 1909—90-ben, sem most nem oszlik fel a csapat, erről egy pillanatig sem volt szó! Amit a beve­zetőben pedzettem, arról tárgyaltak az érdekeltek, de az elet, úgy tűnik, ismét produkál érdekes fordulato­kat. Ezért, úgy mint az üzleti életben, amikor még több alternatívában foglalkoz­nak az ügyfelek a kibonta­kozásról, és csak a szerző­dés aláírásakor köttetik meg a megállapodás, nem szerencsés egy csapat sor­sának elparentálása olyan stádiumban, amikor még a vezetés azon fáradozik, ho­gyan lehet átmenteni a menthetetlennek vélt ügyet a felek kölcsönös megelé­gedésére. Most csak annyit: napo­kon, de legkésőbb egy-két héten belül jóra fordulhat a női gárda szekere. Bizonyí­tékul még csak egy tényt közlünk: a női és férfi ké­zilabdacsapatot is neveztük az NB I/B 1991—1992-es bajnokságának küzdelmei­re. Ez persze még nem je­lenti azt, hogy isten bizony ott is lesznek mind a ket­ten ... Remény viszont van rá, és már ez is előrelépés az egy hónappal ezelőtti hely­zethez képest. Markó Gábor széd melléképülete is. Isa- szegen egy Dacia lángolt az út szélén, senki sem tudja, kié volt a kocsi. Aztán történt az emléke­zetes, többmilliós kárral já­ró HÉV-tűz, amelynél ma­gas riasztási fokozatot ren­deltek ei a tűzoltók, ne­hogy a többi kocsi is láng­ra kapjon, két alkalommal pedig a gödöllői piactérre vonultak, hogy lelocsolja­nak két kukát, amelyben égett a szemét. Szóval ve­gyes a kép ... — Egyes esetekben porig ég minden, máskor mini­mális a kár. Mennyire függ ez önöktől? — Mi a jelzéstől számí­tott egy percen belül indu­lunk. Baj akkor van, ha eleve későn kapjuk az ér­tesítést, vagy ha az összes kocsink máshol dolgozik éppen. Olyankor egy másik tűzoltóságot kell riaszta­nunk, ami természetesen időveszteség. A legborzasz­tóbb, ha vaklárma miatt nem tudunk időben eljutni oda, ahol valóban szükség lenne ránk. A vaklárma oka lehet szórakozás, de fe­lületes megítélés is. Nemré­giben valaki a Gárdonyi u. 32-be riasztott bennünket lakástűzhöz. A helyszínre érve kiderült, hogy nincs is ilyen számú ház, és persze tűz sincs a környéken. Elő­fordul, hogy a leégett étel füstjét gondolja valaki tűz­nek, s kihív bennünket, vagy magától is kialvó avartűzhöz riaszt. Nekünk minden esetben ki kell mennünk, hiszen innen nem tudjuk megítélni, mennyire komoly a veszély. A Kossuth rádió Kié a mikrofon? című sorozatá­ban július 16-án, kedden 16.15 órakor Kispista Ist­ván 25 évvel ezelőtt készí­tett hangfelvétellel idézi meg a galgamácsai Vanká- né Dudás Juli híres és lel­kes népművész, paraszt- festő, a helyi népi együttes szervezőjének emlékét. A műsor készítője is ör­Medla Zoltán elmondja, nem csupán „tüzes” felada­tokat végeznek. Nagy eső­zések után ők szivattyúz­zák ki a vizet a mélyen fekvő helyekről; vállala­toknak segítenek konténe­rek leemelésében, hulloki- emelést végeznek kútból, vonat alól, ügyeletét tarta­nak a Forma I. versenye­ken ... — S mivel töltik a napot tűz és egyéb esetek híján? Ha nők lennének, bizonyá­ra kötögetnének... — Nagy tévedés azt hin­ni, hogy mi itt unatko­zunk! Tennivaló mindig van a laktanyán belül is. Magunk takarítjuk az épü­letet, az udvart, a fecsken­dőket, a szertárban és a szekrényekben is mindig rendnek kell lennie. Folya­matosan végezzük az ap­róbb karbantartási munká­kat s az autójavításokat. Továbbképzési céllal napi 3—4 órás kötött foglalkozá­sok vannak: előadások vagy szerelési gyakorlatok for­májában. Pihenésre ebéd után ötven perc áll rendel­kezésre — persze ha éppen nincs tűz valahol. Az ese­tek zöme inkább éjszaka történik, amikor is felvált­va tartanak telefonügyele­tet a tűzoltóink. Nyár. Az átlagembernek lazítás, kikapcsolódás, a tűzoltók számára napi 8—10 avartűz, tarló- és erdőtü­zek, kombájnok és szárító- berendezések lángja. ^ Le­gyen nyugodt legalább a csendes pihenőjük. P. É. vendezve éli át újra, hogy a régi játékok, dalok és gondolatok nem évültek el, nem fakultak meg, sőt mintha a múlt tükrén át figyelve még ki is színe­sedtek volna. Kézilabda A hírek gyorsan járnak Kossuth rádió Műsor Galgamácsáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents