Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

1. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1991. JÚLIUS 16., KEDD BUDA-VIDEKI ^xiifgp BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÜRÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÖRÖM Solymár és a KEMIPUR Lábas ház forgalmi dugóval? A nyolcvanas évek közepén alakult KEMIPUR Kft. néven egy német—magyar vegyes vállalat, amelyben az egyik partner a BASF, a másik a hazai PEMÜ. Ebben az esztendőben, még februárban módosított bővítési ter­vet nyújtott be a kft. a solymári önkormányzati testü­lethez, amit először elfogadtak. Azzal, hogy a képvise­lők a területi fejlesztési igényt elutasítják, de javasol­ják a kft. vezetőinek, hogy környezetvédelmi szempon­toknak megfelelő megoldást találjanak területükön OTP-fiok Budakeszin Korrigálják a szerződést ? belül. A térségben áz érvény­ben lévő általános rende­zési tervet a testület nem kívánta módosítani, ennek értelmében a zöldövezeti területet nem lehet iparte­rületté nyilvánítani. A la­kosság tiltakozását köve­tően — aminek lényege, hogy az ipar ne terjesz­kedjen — végül is a testü­let visszavonta döntését. A vita a KEMIPUR és a helybéliek között azóta is tart, illetve, talán most körvonalazódik valamilyen megoldási lehetőség. Marlok Gyula, a kft. ve­zetője elmondta, kérelmük raktár építésére vonatko­zott elsősorban, emellett parkolópályát kívántak ki­alakítani a tehergépkocsik, kamionok forgalmának le­bonyolításához. A terve­zett raktárépület kétszintes lenne 12X30 méteres és 18X30 méteres alapterü­lettel. A céljuk az, hogy az eddig udvaron tárolt vegyi anyagok biztonságosabb körülmények között, a rak­tárban kapjanak helyet. — Előrelépést jelent eb­ben az ügyben — mondot­ta a kft. vezetője —, hogy azok, akik ellenezték a tervünket, tárgyalóasztal­Nágykovácsiban, tavaly alakult meg az Első Hazai Távközlési Rt., azzal a céllal, hogy önerőből old­ják meg a telefonhiányt. Ahogy Arany Zoltántól, az egyik szervezőtől megtud­tuk, a település belső ré­szén elkészültek a mun­kálatokkal. A többi terű­6 ^£Man hoz ültek a Pest Megyei önkormányzat környezet- védelmi osztályának kép­viselőivel. Ügy tudom, szü­letett valamilyen megálla­podás, számunkra ez azt jelenti, a korábbi elutasító álláspont elmozdult a kompromisszum irányába. A továbbiakban is hajlan­dóak vagyunk tárgyalni er­ről a kérdésről. Megbeszél­tük, hogy három hét múlva az önkormányzat műszaki bizottságával egyeztetjük elképzeléseinket. Remélem, sikerül őket s mindenkit meggyőzni arról, jobb, ha tető kerül a hordókban lé­vő anyagok fölé. Megkérdeztük a Pest Megyei önkormányzat kör­nyezetvédelmi osztályának vezetőjét, Meleg Zoltánt: milyen megállapodás szüle­tett azon a találkozón, amelyen július 4-én részt vettek, s amelyen jelen voltak a lakók és az önkor­mányzat képviselői? — Lényegében — vála­szolta — az építés gondo­latát támogató megállapo­dás és jegyzőkönyv szüle­tett. Ahhoz járultak hozzá, hogy az épület lábas ház le­gyen, így nem kell na­gyobb területet igénybe létén is jól haladt a há­lózat kiépítése, pár napon belül mindazok boldog te­lefontulajdonosok lesznek, akik hozzájárultak a költ­ségekhez. Az összeg változó volt, mivel a külső és a belső területeken más jel­legű teendők, kiadások vol­tak szükségesek. A hazai híradástechnikai gyárak egyik legnagyobbikától, a BHG-tól kaptak egy kon­ténerközpontot, ehhez csat­lakoztatták a vonalakat. —bó venni a megvalósításhoz. Ez kivitelezhető, nem kell módosítani a rendezési tervet, de forgalmi techni­kai gondokat jelenthet. Ugyanis biztonságosabb lenne, ha a kamionok az udvaron parkolnának. — Ha benn vannak, ho­gyan tud majd a többi ki­jönni vagy megfordulni? — Ezt majd pontosan kell megtervezni, azt hi­szem. Azzal egyetértek, hogy szükség van a raktár- épületre. Bár nem veszé­lyes anyagot tárolnak' az udvaron, tudvalévő, min­den folyékony anyag páro­log, s ez nem hiányzik a település levegőjének. Ha épületbe kerülnek a hor­dók, ez megszűnik. A zöld területtel kapcsolatban, úgy vélem — mivel a la­kók ezt is féltették —, a kft. készítsen támfalat, amire cserjéket futtat föl, biztosan van olyan kivite­lező, aki meg tudja oldani. A helybéliek nézete rész­ben érthető. Azt kívánják, ne bővüljön a technológiai sor, a lakóterületen belül meglévő gyártás éppen ele­gendő. Csakhogy azzal, hogy ellenzik a raktár meg­építését, éppen azt gátol­ják meg, hogy a vállalat tisztességes módon — ez fogalmáimban a szabályok betartását, a környezet kí­mélését jelenti — dolgoz­zon. — Jó az, ha figyelik az emberek otthonuk közvet­len környezetét. De a kft. nem kapacitásbővítést kért, nem tervezi újabb anyagok gyártását, mindössze arról van szó, jobb körülménye­ket kívánnak teremteni a raktározáshoz. A legjobb nyugati berendezésekkel dolgoznak, a raktár meg­építése a jelenleginél ked­vezőbb megoldást jelente­A községháza szomszéd­ságában nyit új fiókot Bu­dakeszin a Pest Megyei OTP. Az épület műszaki átadására — ahol négy la­kás is helyet kapott — július 1-jén került sor. Ha az új fiók megkezdi mű­ködését, nem kell többé a fővárosba utaznia a falu és a környék lakosságának, ami mindenképpen öröm­teli hír az állampolgárok­nak, s kedvező változás a megyei OTF-ben dolgozók­nak is, hiszen az új fiók tehermentesíti őket. Az építési telket annak idején a volt tanács bo­csátotta a megyei OTP rendelkezésére. Cserébe az épületben lévő két lakás vevőkijelölési jogát kapta a tanács. Mint azt Szemereki Zol­tán polgármestertől meg­tudtuk, az akkori körül­ményeket alapul véve kor­rekt megállapodás szüle­tett, de az élet produkálta változások most szükséges­sé teszik, hogy megkísérel­jék a szerződést korrigálni. — Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a me­gyei OTP az egyik lakás­ra ne vevőkijelölési jogot, hanem tulajdonjogot bizto­sítson a falunak — mond­ta a polgármester. — Tár­gyalási pozícióinkat talán erősíti, hogy a szerződés szerinti feltételeket a me­gyei OTP nem teljesítette maradék nélkül. Nem ad­ta meg időben a lakás­árakat, illetve nem közöl­te a befejezés határidejét, holott erre hat hónappal előbbre vállalt kötelezett­séget. Ráadásul az idei év márciusára tervezett építé­si határidőn is túl va­gyunk már. — Mi az önkormányzat szándéka az esetleg tulaj­donba kapott lakással? — Vendéglakásként sze­retnénk hasznosítani. An­nak a nyelvtanárnak ad­ni, aki Németországból ideiglenesen települne Bu­dakeszire. Tudomásom sze­rint száznál több olyan hely van az országban, ahová Németországból vár­nának nyelvtanárt, de a nemzetiségi települések kö­zött Budakeszinek komoly esélyei vannak arra, hogy a szerencsés kiválasztottak között legyen. Márpedig ehhez elengedhetetlen, hogy frekventált helyen lévő, modern lakást tud­junk felkínálni a külföldi pedagógusnak. Ezt követően érdeklőd­tünk a Pest Megyei OTP­nél, tudnak-e az önkor­mányzat ezen óhajáról, s hogyan állnak hozzá? Kuliéi Eszter, a vállal­kozási osztály munkatársa elmondta, tudomásuk van a dologról. A válaszadás­ban nem illetékes, az igaz­gatóhelyettes, aki az len­ne, jelenleg szabadságon van. Mint magánember, csak annyit mondhat, ér­dekesnek látja ezt a felve­tést. Sokba került a laká­sok építése, miéí-t monda­nának le az értékesítésé­ről? Nem érzem azt sem — fogalmazta meg —, hogy erre lehetőségünk lenne. Mi módon számolnánk el Nagyon sok ember alkal­mas arra, hogy valamilyen területen vállalkozó legyen, ha belegondolunk abba, hogy a vályogvetés, a kö­szörülés is szakma, hogy a piacon a csencselés is szak­ma, de a munkaközvetítés és a kapcsolatközvetítés is az. Bár nem ebben a formá­ban és keretek között, de tulajdonképpen a háziasz- szonyság is szakma. Nézze­nek Ausztria felé, nem kell messzire menni a határtól, hogy lássuk, hány helyen vannak panziók, amit egy háziasszony vezet. Most hallottam a rádióban, hogy elkezdődött Magyarorszá­gon is a háziasszonyképzés. Bár utoljára említették azt a célját, hogy a falusi — tanyasi — turizmust erről az oldalról is megerősítsék. Tehát szükség van szakmai képzésre, de ez nem úgy képzelhető el, hogy először tömegesen, átképzési köz­pontokkal kellene megol­dani, hanem először a gon­dolkodást < ráhangolni a vállalkozásra, a vállalko­zási kultúrára, hogy az em­berek jobban megtalálják helyüket, s tudjanak válta­ni szakmát és életmódot. Próbáljuk meg a képzést ebbe az irányba terelni. Próbáljuk meg az embere­ket kezdettől fogva végig­vinni a vállalkozási gon­dolkozáson, akár az általá­nos iskolától kezdve. Először tűzoltásra van szükség. Van olyan réteg, amelynek speciális tűzoltó- programot kell öszeállítani ilyen kérdésekkel: képes Végül megjegyezte, azt elképzelhetőnek tartaná, ha alapítványt hoznának létre erre a célra, akkor felkérhetnék őket is, más pénzintézetekkel együtt, ajánljanak föl nemes gesz­tusként valamekkora össze­get. Az más kérdés, meny­nyivel járulnának hozzá az OTP-től az alapítványhoz. Ennek eldöntése sem rá tartozna. Tudomása sze­rint, a jövő héten kerül sor felettese és a polgár- mester találkozójára. Azt, hogy milyen eredménnyel zárul majd megbeszélésük, nem tudja. vagyok-e én arra, hogy vál­lalkozó legyek? Ha igen, akkor mi az, amiben még erősíteni kell magamat, és mi az, amiben viszont úgy érzem, hogy ez az, ami en­gem még vinni fog? Milyen ismereteim hiányoznak, hová kell fordulnom, mi az, amit nekem kell megtanul­nom, kikkel kell kapcsola­tot teremtenem? Mi az, amit szakkönyvekből meg lehet tanulni, hol vannak azok az információs forrá­sok, amikhez fordulni le­het? Egyáltalán mit jelent az, hogy likviditás vagy kespó ... ? Ezeket a dolgo­kat valahogyan bele kell vinni ennek a rétegnek a gondolkodásába. Mindezek­ből kiindulva jött létre a SEED Alapítvány, amit már Pest megye számos településén is igénybe vet­tek. Az alapítvány kidolgo­zott néhány olyan progra­mot, amely kifejezetten és elsősorban a kezdő vállal­kozók segítésére irányul. Az egyik ilyen program az inkubátorhálózat kidolgo­zására irányul. Lényegé: azt szeretnék elősegíteni, hogy Magyarországon több helyen létesüljenek olyan központok, illetve alakul­janak üzletsegítő inkubá­torházzá olyan vállalatok, amelyekben ma nem folyik érdemi termelés. Értesülé­seink szerint több Pest megyei település is számí­tásba jöhet, például Buda­örs, Budakeszi, Nagyková­csi. Az inkubátorház olyan üzletsegítő épület, amelyik­nek van egy vezetője, aki jogi formában üzemelteti ezt a házat. Célszerű, ha alapítványi formában mű­ködteti, és gondoskodik ar­ról, hogy az épület megfe­lelő legyen önálló vállalko­zások fogadására, amelyek ott viszonylag olcsón kap­nak bizonyos szolgáltatáso­kat. Például megkapják a helyiséget, a fűtést, a vilá­gítást, a telefont; szolgál­tatásokat kaphatnak ked­vezményes áron, mint pél­dául a gépelést, a faxot, a könyvelést, a tárgyalóter­met. Az inkubátorház ve­zetője jogosult kiválaszta­ni, hogy ki költözhet be oda. A beköltözés kritériu­ma az, hogy ez a vállalkozó már maga is tegyen vala-i mit, hogy belőle vállalkozó legyen, bizonyos képzésen vegyen részt, bizonyos ter­vet készítsen el, amiben, esetleg segít az inkubátor­ház vezetője. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fe­kete Iidikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hótfon 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­4067. Gyógynövényként értékesítik Az ózdi munkanélküli kohászok vendégmunkásokként a budakeszi levendulámező- kön aratják az illatos kék növényt. A két hektáron termesztett növényt helyben szá­rítják, és utána kerül majd a feldolgozóba, ahol gyógynövényként értékesítik (Erdősi Ágnes felvétele) Bejárók A be-be-bejáró Bea — énekelte valamikor Cseh Tamás. Ez a sajá­tos életforma lényegé­ben most sem változott. Kifinomult érzékkel éb­rednek fel szendergé- sükből a megfelelő he­lyen azok, akik már évek óta járnak ugyan­azzal a busszal munka­helyükre, majd vissza, haza. Eleinte az ember még eltervezi, de jó is lesz, majd nyelvet tanu­lok útközben — mesélte egy ismerősöm. Azután, amikor megpróbálta, rá­jött, nem oldható meg az ötlet. Az okát nem le­het megmagyarázni, de valami álmosító fáradt­ság vesz erőt rajta min­dig, csak arra támad kedve, hogy belelapoz­zon az újságokba, ké­sőbb, lehet, már erre sem tud ráhangolódni. Marad hát ez az alvás­féleség, amitől azért tudja, hol van, hol kell leszállnia, sőt hallja, mit beszélnek körülötte mások. Akik még kezdő bejárók. Nincs messze ugyan a fővárostól az a település, ahol él, de az utazás napi két óráját veszi igénybe. Hozzászo­kott, lehet, talán hiá­nyozna is az utazás, ha egyszer nem kellene ... —jsi— Nagykovácsi Telefonfejlesztés a kiadásokkal? F. Vállalkozási kultúra Üzletsegítő inkubátor

Next

/
Thumbnails
Contents