Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

Nem szakember; menedzser kell! Tüntettek a váci húsosok (Folytatás az 1-es oldalról) A szónok szerint eleddig csak ígérgetések hangzottak el, és minden maradt a ré­giben. A közel másfél száz tüntető és a néhány tucat­nyi szimpatizáns előtt För- dös Attila említést tett ar­ról is, hogy igénybe kíván­ják venni az Egzisztencia­hitel nyújtotta lehetősége­ket. Az üzem tulajdonának 15 százalékát kiosztják a dolgozók között részvény tormájában. Mind több az olyan érdeklődő tőkés, köz­tük az általa meg nem ne­vezett görög üzletember, akik jelentős tőkét fektet­nének a váci húsüzembe. Elpanaszolta, hogy az FM nem adott számukra segít­séget ahhoz, hogy szak­mailag jól alátámasztott, te­hát hosszú távra szólóan megalapozott tanulmány- tervet tegyenek le a tárca vezetőjének az asztalára. Még külső cég segítségét sem tudták ezen a téren igénybe venni. Privatizáció, önállóság, hirdette az egyik transzpa­rens. Egy másikon pedig az állt fehéren-feketén, hogy: Vágóhídon dolgozunk, de marhák nem vagyunk! És hogy mennyire kidolgozot­tak voltak tartalmi oldalról ezek a tacepaók, jelzik a következő feliratok: Nem szakember, menedzser kell. Az országot kiárusítják! Gisz János kocsikísérő homlokát törölgetve hall­gatta szószólójukat. Egyéb­ként nem nyilatkozott a megmozdulásukról. Szöllősi Lajos, aki az egyik transz­parenst tartotta, arról szólt, hogy másfél éve dolgozik az üzemben. Előtte ipari ta­nuló volt. Munkát, megbe­csülést vár a jövőtől. El­mondta, hogy igen fárasztó műszak után vannak, hi­A szakszervezeti vezetőjük, Pintér Sándor a petíció át­adása után azt mondta, érzése szerint győztünk (Vimola Károly felvételei) szén közel 260 darab sertést dolgoztak fel. Gácsi Zoltán, a kimondottan hentes ala­kú, négygyermekes család­apa, mint mondta, a 10. munkásévet húzza már Vá­cott. Lehangoltan szólt ar­ról, hogy a nettó fizetése nem éri el a hétezer forin­tot. Csupán a családi pót­lék az, ami ezen lendít va­lamit. A demonstráció csúcs­pontjához érkezett akkor, amikor Fördös Attila a Váchús dolgozói nevében átadta dr. Sárosi Lászlónak, az FM politikai államtitká­rának azt a petíciót, ame­lyet a váciak Antall Jó­zsef miniszterelnöknek cí­meztek. Ebben kérik a kor­mányfőt, hogy támogassa küzdelmüket. Néhány gon­dolat a levélből: „Fontos­nak tartjuk, hogy kiélező­dött helyzetben, kölcsönös kompromisszumok mentén, tárgyalásos úton rendeződ­jék üzemünk sorsa. Elen­gedhetetlennek tartjuk, hogy érdemi döntésünk ki­alakításában a Penomah fi motor marod, az üzemanyag változik? Csak két ütemre Budapest hadat üzent az ólomnak — jelentette be a mi­nap Demszky Gábor egy sajtótájékoztatón. Ugyanitt hangzott el, amit a Népszava tudósításból idézünk: ,,.. . a különösen környezetszennyező kétütemű jár­művek üzemeltetéséhez szükséges keverék olajtartalmát, a várhatóan ősszel befejeződő motortartóssági próbák eredményétől függően, a jelenleg általános 1:40. arányról l:10O-ra fogják csökkenteni... Januártól pedig valószí­nűleg megszüntetik a 86-os oktánszámú benzin árusítá­sát, s helyette mindenütt ólommentes üzemanyagot lehet majd tankolni.” Nem vagyok ellensége a tiszta levegőnek, de műsza­ki specialista sem. Ügy tud­juk, az autó motorja (még a sokat kárhoztatott két- üteműeké is) érzékeny ke- tyere. Vajon mi történne, ha a Trabant, Wartburg, Barkas motorjának bármi­féle átalakítása nélkül 86- os benzinből készült l:40-es keverék helyett a drágább ólommentes benzinből való 1:100-as keveréket tankol­nánk? A válaszra a szakembert, Csöndes Gézát, a Közleke­déstudományi Intézet ener­getikai osztályának vezető­jét kértük: — Válasszuk ketté a dol­got! Az ólommentes ben­zint l:40-es keverési arány mellett is nyugodtan tan­kolhatják a Trabantba, s a többi kétüteműbe. Ugyanis az ólom benzinadalékikánt növeli a kompressziótűrést, ezenkívül a négyütemű motoroknál a szelep kené­sében van még szerepe, a kétüteműekiben pedig nincs szelep, s a dugattyúk kené­sében az ólom nem játszik közre. — Katalizátor sem kell? — Hadd oszlassak el egy félreértést. Nem az ólom­mentes benzin miatt van szükség az autókban a ka­talizátorra, hanem fordít­va. A környezetvédelmet szolgáló katalizátor ugyanis tönkremegy, hatástalanná válik, ha ólmozott benzint használnak. Tehát nem fel­tétlenül kell. — No és mi a helyzet a motorolaj-keverési arány­nyal? — Ez a másik dolog. Ha a motorolaj 1:100-as keve­rési arány mellett is eleget tesz a kenési feltételeknek, azaz a főtengely golyós- csapágyait, a hajtókarokon lévő tűgörgős csapágyakat és a többi kenendő helyet, például a simmeringeket elégségesen keni, akkor használható. Ám az Arol 2T, ami ma Magyarorszá­gon használatos, csak 1:40- es és 1:50-es aránynál ad megfelelő kenést. Ha ebből tankol 1:100-as keveréket, akkor előfordulhat, hogy besül a dugattyú, megszo­rulhat a hajtókar, „beáll­hat” a motor, amit ezután legföljebb generáloztatni lehet, vagy, ha van, akkor négyüteműre cserélni. Tu­domásom szerint azonban a Trabanthoz nincs elegen­dő ilyen motor, csak a Wartburghoz. — És hogyan „védekez­het” egy esetleges üzem­anyag-módosítás ellen az autós? Mit kell tennie? — Tennie? Semmit se kell. Az, hogy a benzin ólommentes, önmagában nem baj, s ha megfelelő kí­sérletekben kipróbált, bi­zonyítottan alkalmas mo­torolaj kerül a keverékbe, akkor nincs mitől tartania. V. G. P. Vállalat minden informá­ciót részünkre megadjon. Bízunk abban, hogy szemé­lyes tekintélye és politikai tisztán látása megnyugvás­sal fog hatni kérésünk tel­jesítésének a megvalósulá­sában ...” Dr. Sárosi László, amikor átvette a petíciót, rögvest kijelentette, hogy o beszé­det tetteknek kell követnie. Megítélése szerint már nem a múlton, annak hibáin kell keseregni, hanem arra kell törekedni, hogy végül is igazságos és emberséges megoldás szülessen. Megbízható értesülések szerint a FM-ben tegnap a tárca vezetője, a közigazga­tási és a politikai államtit­kár rövid megbeszélést tar­tottak, s ezen elhangzott, hogy a Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa kiemelt ügyként kezeli a Penomah váci üzemének a privatizá­cióját. Elképzelhető, hogy talán már a közeli jövőben megnyugodhatnak a fel- ajzott kedélyek, s ez az üzem teljesítményében is ■nyomon követhető lesz majd. Ugyanis a félévben összehozott több mint 30 milliós veszteség, a bizony­talan piac, változatlanul nem tűnnek jó ajánlólevél­nek. Gyócsi László Megerősítették a VSZ megszűnését Részletes vita folyt dokumentum nélkül Csütörtök délután egy órakor — 197 képviselő je­lenlétében — folytatódott az Országgyűlés nyári rend­kívüli ülésszakának mun­kája. Az első napirendi pont keretében a Varsói Szerző­dés megszüntetéséről szóló jegyzőkönyv megerősítésé­ről kellett döntenie a háznak. Az ezzel kapcso­latos országgyűlési határo­zati javaslatot Für Lajos honvédelmi miniszter ter­jesztette elő. Kiemelte an­nak fontosságát, hogy „egyetlen lövés eldördülése nélkül”, békés, diplomáciai úton, a szerződésben részt vett országok józan politi­kája révén nyílt lehetőség a VSZ felszámolására. Az Országgyűlés a hatá­rozattervezetet a jelenlévők egyöntetű, ellenszavazat és tartózkodás nélküli helyes­lésével fogadta el. A társadalmi konszen­zust tükröző országgyűlési határozat elfogadása után meglehetősen zaklatott vita kezdődött a munkavállalói érdekképviseleteket érintő törvényekről. Elsőként a munkavállalói érdekképvi­seleti tagdíjfizetés önkén­tességéről szóló jogszabály­ról folytatott rövid részle­tes vitát a Ház. Ezt azon­ban félbeszakították az időközben beérkezett mó­dosító indítványok bizott­sági vitájának eredményé­re várva. Mint ismeretes, a törvényjavaslat lényege: a munkavállalók munkabéré­ből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tag­díjat csak a munkavállaló írásos beleegyezésével von­hat le a munkáltató. A fél­beszakadt vita hozzászólói pártállástól függetlenül tá­mogatásukról biztosították a tervezetet az esély- és a jogegyenlőség elvéből kiin­dulva. Indulatos, személyeskedő megjegyzésektől sem men­tes vita robbant ki viszont az állami és a szakszerve­zeti vagyon szétválasztásá­ról szóló önálló képviselői indítvány részletes tárgya­lása során. Míg a felszóla­lók túlnyomó többsége az lást, ám a polémia alapjául szolgáló dokumentumot — az önálló képviselői indít­vány alaposan átszerkesz­tett, számos új megfogal­mazással, paragrafussal bő- vült változatát — még ek­kor sem kapták kézhez a törvényhozók. így gyakran követhetetlenné vált: ki, mire hivatkozik. Az eltéré­A tagságé a vagyon Az alkotmánnyal is a törvényekkel ellentétes eljárásra nem kívánnak törvénytelen módon reagálni — mondotta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón a szakszervezeti vagyonmegosztással foglalkozó törvénytervezettel kapcsolatban. Megvannak viszont a törvényes eszközeik arra, hogy > tagság ál­tal összegyűjtött vagyon a tagságé maradjon — utalt rá. Az MSZOSZ szintjén konkrét tervet még nem dolgoz­tak ki erre, de tagszervezeteik véleményét kikérve meg fogják találni a módját annak, hogy adott esetben e pél­dátlan beavatkozás hatásait elhárítsák, mérsékeljék. Nem vitatják a Parlament, a törvényhozás legitimitását, de ez a beavatkozás a szakszervezetek ügyeibe ellenté­tes az alkotmánnyal, az érvényes törvényekkel, és az el­fogadott nemzetközi egyezményekkel. Ezeket a lépéseket akkor teszi a Parlament, amikor öt szakszervezeti tömö­rülés már megegyezett a vagyonmegosztás elveiről — mondotta Nagy Sándor — a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga pedig ahelyett, hogy független bí­rósághoz fordult volna, a hatalom közbenjárását kérte. Országgyűlés beavatkozásá­nak szükségességét hangoz­tatta a tisztázatlan munka- vállalói érdekképviseleti vagyoni viszonyok rendezé­se érdekében, addig a Ma­gyar Szocialista Párt képvi­selői a szakszervezetek megbénítására tett lépés­ként értékelték Palkovics Imre (MDF) törvényjavas­latát. A vitában való el­igazodást nehezítette, hogy éles szócsaták után végül is — képviselői indítványra — lezárták a részletes tárgya­Bor árában az igazság Ha drága, nem veszik A szomjas torkú polgár, akinek ráadásul egyre ke­vesebb garas csörög a zse­bében, mostanában jól megnézi, hány forintért ve­szi a bort. Az MDF-piac egyik rokonszenves törek­vése, hogy a mindjobban elszegényedő rétegek érde­kében lehetőleg termelői vagy ahhoz nagyon közeli áron adja az élelmiszert, így például a bort is. Ezek a jó szándékú árletörési kí­sérletek érthetően nem­igen tetszenek a Pest me­gyei bortermelés és -keres­kedelem eddigi fő kézben- tartójának, a Promontorvin Rt.-nek, hiszen az ő árai magasabbak. Ezen az igaz­ságon a sajnálkozás sem változtat, a Promontorvin hába érvel azzal, hogy az ő árait a különféle tárolási, kereskedelmi pluszköltsé­gek emelik, a vevőt ez édeskevéssé érdekli. Öt csak az, hogy mind szűkö­sebbé való anyagi lehető­ségei közepette továbbra is megvehesse a bort. Piacharcról lévén szó. a Promontorvin Rt. számára bizonyossá vált, ha életben akar maradni, mint a Pest megyei borforgalmazás, ha nem is kizárólagos, de egyik jelentős képviselője, bizony lejjebb kell vinniük az árakat, alkalmazkodniuk kell a csökkenő fizetőké­pességű lakosság igényei­hez. Ezért kényszer szülte megoldásként az rt.-hez tartozó néhány kft. másfél hónap óta az MDF-piac árain, kedvezményesen ad­ja a palackos borainak jó részét, bizonyos borfaj tákat pedig utcán át szintén ol­csóbban árusít. Az rt. kőbányai borháza a saját maga termelte öt­fajta asztali bort — zöld- szilvánit, jászberényi fehé­ret, mézesfehéret, nagy bur­gundit és a Csikós gyü­mölcsbort — literenként 2-4 forinttal ad olcsóbban csaknem kétszáz Pest me­gyei árusítóhelyén, vala­mint a kőbányai központ­jában. Vevőkörük a ven­déglátóiparból, a magánke­reskedőkből és az élelmi­szer-kiskereskedőkből áll. A Promontorvin Rt. má­sik kft.-je, a budafoki, más­fél hónapja a Nagytétényi úti pincéjében szintén ut­cán át kedvezményes áron kétfajta hordós bort és két üzletében olcsóbb palackos bort is árusít. E boltokban az Örkényi kékfrankost li­terenként 65 forint helyett 55-ért, a jászberényi fehé­ret pedig literenként 58 fo­rint helyett 50-ért adja reg­gel 8 órától 13 óráig. A bu­dafoki kft. pincéiben kez­detkor mintegy ezer-ezer- kétszáz hektó, kedvezmé­nyes árusításra váró bor­készlet volt, ebből máris igen szép mennyiséget vá­sároltak meg. A vörösből átlagosan napi 150-160 li­ter, a fehérből 300-500 li­ter fogy. Másfajta árusításra ren­dezkedett be a Promontor­vin Rt. Tours Kft.-je. Fő profiljuk a csoportok, a tu­risták fogadása és vendégül látása, de áraikra a keres­let náluk is kényszerítőén hatott. A fehér és a vörös boraik árát átlagosan lite­renként 38-42 forintra vit­ték le. Az árcsökkentés hat­féle asztali és négyfajta mi­nőségi bort érintett, átlago­san 30 százalékkal fogva vissza a korábbi árakat. A Tours Kft. a fizetőké­pes kereslet csökkenése miatt nemcsak a borok, ha­nem az üdítők, a szörpök, a Márka vermut és a pezs­gő árát is kénytelen volt lejjebb vinni. Az üdítőkét és a szörpökét átlagosan 5-40 százalékkal, a pezsgőkét átlagosan 20 százalékkal. Ismert Márka vermutjuk ma 101 forintba kerül, míg a mások által termelt és forgalmazott hazai vermut ára 130 forint körül mozog. Szentendrei márkaboltjuk­ban szépen fogy a vermut, de kedvezményes palackos bort is adnak el ott, bizo­nyítva, hogy a vevő igényei és pénztárcája a legna­gyobb úr. K. K. sekre jellemző, hogy míg az alapul szolgáló törvény- javaslat címe az állami és szakszervezeti vagyon szét­választásáról és a szabad szakszervezeti szervezke­dést biztosító vagyoni fel­tételek megteremtéséről szól, addig az új változat a szakszervezeti vagyon vé­delméről, a munkavállalók szervezkedési és szerveze­teik működési esélyegyenlő­ségéről alkotna jogszabályt. A nehezen nyomon kö­vethető tárgyalási rendben ezután először a társada­lombiztosítási ellátások év­közi emelésével foglalkozó határozattervezet részletes vitájára került sor, majd döntést hozott a ház a munkavállalói érdekképvi­seleti tagdíjfizetés önkén­tességéről, hogy azután a szerencsejáték-törvény részletes taglalásával foly­tassák a munkát a képvi­selők, mindaddig, amíg — a forgatókönyv elkészülté­vel — végül határozhattak a társadalombiztosítási el­látások kérdésében. A társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ha­tározati javaslatot egyhan­gúlag fogadta el a törvény- hozás. Ennek megfelelően az 1991 előtt megállapított baleseti járadékok összege 21 százalékkal emelkedik, míg a nyugdíjaknál mini­mum havi 650 forintnyi, maximum havi 2000 forint­nyi kiegészítésre lesz lehe­tőség. A nyugdíjemelés azokat érinti, akik 26 ezer forintot meg nem haladó saját jogú nyugellátásban, rokkantsági nyugdíjban ré­szesülnek, és nyugdíj-jogo­sultságukat múlt év decem­ber 31-ig megszerezték, nyugdíjuk összegét pedig ez év február elseje előtt álla­pították meg. Az Országgyűlés ma — a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján — reggel 9 órától folytatja a munkát. * €%Man 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents