Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

Több John men tum filmet forgatnak a megyében Egy műfaj reneszánsza A Magyar Televízió két csatornája, úgy-ahogy, de sugároz műsort. A gondok­ról, problémákról, az egy­másra mutogatásról min­denki sokat hallott és ol­vashatott. Az intézményen belül néhány évvel ez­előtt gyakorlatilag meg­szűnt a dokumentumfilm­gyártás, alig-alig láthattunk igazi jó műveket. A miért kérdésre a közelmúltban újjászületett Dokumentum- film Produceri Iroda ve­zetőjétől, Kovács Lászlótól kértünk választ. Érdekelt továbbá az is, hogy mit jelent az embereknek egy- egy dokumentumfilm, mit várnak tőle, és mi az, amit kapnak. A megszólaltatottak kö­zött akadt, aki azt sem tudta, hogy tulajdonképpen mit takar a műfaj, s hoz­zátette: nekem mindegy, minek nevezik, csak jó le­gyen. Mások pedig úgy vé­lekednek, a dokumentum­műfaj nagyon fontos és közkedvelt. Általában azok a filmek népszerűek, ame­lyekben az egyszerű embe­rek szólalnak meg, ame­lyekből hiányzik a profikra utaló összes jegy, vagy amelyekben kevés a holt levéltári anyag. © Most, hogy rehabili­tálták ezt a műfajt, nép­szerűsítése időszerű, s az irodánál dolgozókra nem kis feladatok várnak. Mi volt a mellőzés oka? — kérdeztük a producert. — Ez a műfaj nagyon speciális. Ezt igazán azok érzik, akik vonzódnak a dokumentumfilmek iránt. A mellőzés valódi okait nem tudom meghatározni, és nem is az én feladatom, az viszont tény, hogy van­nak kiváló alkotások, ame­lyeknek a vetítése egysze­rűen be volt tiltva, sok anyag áll a dobozokban. Talán hamarosan képer­nyőre kerül ezek egy része, de mi annak örülünk iga­zán, ha az új produkciókat is bemutathatjuk. — Ügy értesültünk, hogy ez az iroda sok filmet ter­vez forgatni Pest megyé­ben. Mi igaz ebből, hol vonnak a helyszínek? Mik a témák? — Valóban, tervekben nincs hiány, és úgy tűnik, az igény, mármint a kö­zönség igénye mellett a tv igénye is változott. Számí­tanak ránk és a munkánk­ra. A helyszínek és a témák változók. Meg kell említeni, hogy a közönség segítségét kértük egy felhívásban, mert velük, a nézőinkkel közösen akarunk egy fil­met forgatni. Nevezetesen arról van szó, hogy a sza­badságünneppel kapcsolatos videofelvételeket várjuk jú­lius 20-ig. Minden ember, aki kamerát vett a kezébe, és megörökítette a csapatok kivonulását, elküldheti hoz­zánk felvételeit. Érdekes lehet az is, miként véle­kednek egyes rétegek a szovjetek ittlétéről. Gondo­lok arra, milyen ellentétek feszültek, milyen üzletek köttettek, és milyen barát­ságok szövődtek. Készül film hamarosan a társada­lombiztosításról és a ma­gyar honvédség életéről is. .Ezt különösen kiemelném, hiszen a megye több lakta­nyájában is forgatunk majd. Az ötlet Vitézy Lászlóé, aki filmjében sze­retné bemutatni, hogyan uralkodtak egyes őrmeste­rek/az újoncok felett. Ér­dekes lesz az a része is a filmnek, amely elemzően bemutatja, hogy egy Vörös «&ßMao Hadseregből miként lesz igazi európai hadsereg. © Ezek mind valóban érdekes kordokumentumok lehetnek, de mi van még ebben a megyében, ami szemet szúrt munkatár­sainak? — A Dunakanyarban 20 éve ütöttek tanyát maguk­nak az úgynevezett indiá­nok. Zömmel értelmiségiek, művészek, írók, filmesek, különböző szakmák és tu­dományok kiválóságai nya­ranta kivonulnak a társa­dalomból. Ok úgy élnek, mint a valódi indiánok. Ti- pikben laknak, vizek part­ján portyáznak, olykor há­borúznak, foglyokat ejte­nek, s még sorolhatnám. Körülbelül kétszázan van­nak, nagyon zárkózottak. Eddig senkinek nem nyilat­koztak, nem engedték ma­gukat fényképezni, nem ké­szültek velük riportok. Él­ték a maguk életét, va­dásztak, halásztak, sátrakat foltoztak, és néha harci szí­nekben hadiösvényekre lép­tek. Ez egy kiváló Pest megyei téma, Tóth Eszter rendezi a filmet. © Annyi szent, valóban sok az ötletük. Azért mégis megkérdezem, a politika színtelennek éppen nem nevezhető palettájáról mit örökítenek meg? •— Lesz produkció egy cigánybáróról, aki a trükk - jeibe avatja be a nézőt, ez is politika. Az erdélyi me­nekültkérdésről, meg azok­ról a külföldiekről is ké­szül film, akik most itt ra­gadtak nálunk. Tervezünk, mégpedig rövid határidő­vel, készíteni egy doku­mentumfilmet az 1908-as csehszlovákiai bevonulásról. Ehhez a filmhez szintén várjuk a lakosság segítsé­gét, olyan embereket, akik ott voltak, látták, mi törté­nik, átélték az eseménye­ket. © Hogy hány filmet ké­szítenek, azt gondolom, még nem tudja megmonda­ni. Arra vonatkozóan azon­ban azt hiszem, már van adat, hogy a Tv 1, illetve Tv 2 hány órát ad önöknek a műsoridejéből? — Az egyes csatornának 15 órányi anyagra van igé­nye, ami gyakorlatilag eny- nyi filmet is jelent. A ket­tes csatornára pedig 52 órát kaptunk. Ez nem ke­vés, úgy gondolom, elége­dettek lehetünk. © Végezetül, hányán dolgoznak ebben a produ­ceri irodában? — Mindössze négyen va­gyunk, a helyettes produ­cer Srankó Géza, a gyár­tásvezető Kandikó István és a munkatársunk, Makai Éva. Ök valamennyien ki­váló szakemberek, létük eleme a televíziós munka. Rajtuk kívül a külső mun­katársaink száma szinte meghatározhatatlan. Állan­dó kapcsolatban állunk a filmgyárral, és a többi pro­duceri irodával is — fejez­te be a beszélgetést a Du- kumentumfilm Produceri Iroda vezetője. Árvái Magdolna PROGRAMOK EGESZ HETRE Ezt látni/ hallani kell Nagy napja ez Visegrád- nak — aki akar, csodát lát­hat. E rímes hívogatóval invitálja fennhangon a ki­kiáltó a nagyérdemű kö­zönséget a történelmi játé­kok színhelyére a palota előtti bajvívó térre. Szombaton és vasárnap (július 13—14.) immár ran­gos hagyományként rende­zik meg a pompás történel­mi Palota-játékokat a visegrádi vár tövében és a település számos más pont­majd izgalmas látványossá­got. Este jó ízekkel szolgál a reneszánsz lakoma. Egész nap pedig a távoli múlt emlékeit idéző vásári forgatag igazi búcsúhangu­lata szórakoztatja a közön­séget. E kánikulai napokon me- gyeszerte a szabadtéri szín­padok kellemes atmoszférá­ja nyújt testi-szellemi fel­üdülést a kultúra iránt vonzódó közönségnek. Szentendrén is a szabad­ján. A gazdag program so­rán a XIV. század színes pompájában gyönyörköd­het reggeltől napestig az idesereglő közönség. A fanfárok hangja, a szí­nes jelmezes felvonulás nyitja a látványok sokasá­gát. A délelőtt nagy érdek­lődéssel várt eseménye a Toldi Miklós-választás, amelynek vetélkedőjében a már országosan ismert ed­digi magyar nyertesek kül­földről érkezett erős embe­rekkel is összemérik erejü­ket és ügyességüket. Délután a Salamon-to- ronyban a bajvívók küzdel­me és a várostrom nyújt A Vöröskereszt Tökölön is segít V endégháztervből valóság lehet A Magyar Vöröskereszt tavaly december óta segíti a tököli fiatalkorúak bör­tönében és fogházában bün­tetését töltő négyszáz elítélt közül azokat, akiknek nin- csén úgynevezett kapcsolat- tartójuk. Ez utóbbiak híján a büntetésüket letöltött fiataloknak szinte megold­hatatlan a normális életbe visszailleszkedniük, mert a tököli falak közül kikerül­ve legtöbbször sem állásuk, sem szállásuk nincsen. A Vöröskereszt hatvanöt főnyi önkéntes csoportja ezeket a legvédtelenebb fiatalokat sokféle módon támogatja. Egyrészt rend­szeresen látogatják őket Tökölön, és leveleznek ve­lük, másrészt csomagokat, tisztasági szereket, szaba­dulócsomagot visznek, kül­denek nekik. Ennél azon­ban sokkal nagyobb segít­ség, hogy a szabaduló fia­taloknak — ha nagy erőfe­szítések árán is — munkát keresnek. A tököli elítélteket védel­mébe vette a hazai AIDS Alapítvány is. Mivel a vö­röskeresztes segítők között sokan egyúttal az alapít­ványnak is a tagjai, az AIDS elleni küzdelembe is bekapcsolták a fiatalokat. Tavaly év vége óta három ízben rendeztek AIDS-na- pot a fiatalkorú elítéltek­nek. A felvilágosító elő­adásokon kívül AlDS-totót töltettek ki velük. A Vö­röskereszt erőfeszítéseit három hónap óta siker ko­ronázza. Ez nemcsak ab­ban mérhető le, hogy a fia­talok mind tájékozottabbak az AIDS elleni védekezés­ben, amiről a totóban adott válaszaik is tanúskodnak, hanem magatartásuk testi, egészségügyi vonatkozások­ban is felelősségteljesebbé vált. Az AIDS veszélyeit már komolyabban veszik, és ennek megfelelően vál­toztattak is életvitelükön. Az igazi eredmény azon­ban az, hogy a tavaly de­cemberi intenzív foglal­kozások óta innen szaba­dult fiatalok közül egy sem került vissza a rács mögé. Ez a vöröskeresztes nevelő­munka sikere, ha számítás­ba vesszük, hogy évente negyvenezren kerülnek börtönbe Magyarországon, s a legutóbbi amnesztia óta szabadultak nagyobb há­nyada is visszakerült már. A Magyar Vöröskereszt tököli erőfeszítéseit a WHO, az ENSZ egészség- ügyi és élelmezési szerveze­te is felkarolta. Nemrégi­ben kilencszázezer forin­tot adott arra, hogy vala­mennyi magyarországi bör­tönben javítsák a rabok helyzetét. Ebből az összeg­ből Tököl is részesedett. A WHO más módon is figye­lemmel kíséri a tököli ne­velőmunkát. Ezért rövid távú kísérleti programjá­ban ennek a magyar fia­talkorú büntetés-végrehaj­tási intézménynek kont­rollcsoportszerepet szánt. Az ezzel kapcsolatos első WHO-értékelések már év vége felé napvilágot lát­nak. A Tökölről kikerülők számára az is biztató, hogy a Magyar Vöröskereszt ven­dégházat szeretne nyitni, amelyben átmenetileg az innen szabadultak is helyet kaphatnának. A vendéghá­zat azok a rászorulók hasz­nálhatnák, akik a Vörös- kereszt tevékenységével valamilyen módon kapcso­latban állnak. Lenne ott helyük például a vöröske­resztes segélyszállítmányo­kat vivő kamionok sofőr­jeinek, vagy egyházi, kari­tatív ügyekben Magyaror­szágon járó személyeknek. A Magyar Vöröskereszt ezeket az átutazókat egye­lőre nehezen tudja elszál­lásolni. A vendégház ezen a helyzeten segítene. Gon­dot okoz még most a meg­felelő település és épület kiválasztása, mert az ön- kormányzatok és a lakos­ság sehol sem örül, hogy a vendégházat szabadult in­tézetlek és börtönviseltek is használhatnák. Példa er­re a budaörsi hajléktala­nok tábora, amelyet a hely­beliek kezdetben ellenér­zéssel, tiltakozással fogad­tak, féltve a város közbiz­tonságát. A Vöröskeresztnek szá­mos szempont figyelembe- .vételével Pest megye va­lamelyik települése" lenne ideális a vendégház meg­nyitására. Ezért a szervezet arra kéri a Pest megyei ön- kormányzatokat és vállala­tokat, ha tudnak lehető­ségről, vagy felajánlanak erre a célra megfelelő épü­letet, értesítsék erről a Ma­gyar Vöröskeresztet. (Tel.: 131-0935). K. K. téren rendezik meg a legkü­lönbözőbb igényeket kielé­gítő események többségét. Július 12-én, 13-án és 14-én este 9 órai kezdettel a sza­badtéri színpadon megis­métlik a már sikeresen be­mutatott Cimarosa Titkos házasság című vígoperáját, a Budapesti Kamaraopera együttesének előadásában. A templomdombon július 14-én délután fél 6 órától a Független Színpad társu­latának a Passió magyar versekben című irodalmi műsora várja a közönséget. A nagy népszerűségnek ör­vendő dzsessz- és folkestek keretében a szentendrei Barcsay-udvarban július 13-án este 7 órai kezdettel a Zsai'átnok együttes ad koncertet. Az orgonamuzsi­ka hívei sem maradnak program nélkül, július 14- én este fél 8 órakor Baráti István orgonakoncertjében gyönyörködhetnek. A Nosz­talgia Kávéházban pedig ezen a héten — július 12-én, pénteken — ma este 7 órakor Gálffi László tartja előadóestjét. A kép­zőművészet iránt érdeklő­dőknek a Szentendrei Kép­tár a Wertheim és környé­ke népművészei munkáinak bemutatásával szolgál kü­lönleges élményként. Gödöllőn, az Arborétum han gversenysorozatának második koncertjére kerül sor július 14-én délután 8 órai kezdettel. A Budapesti Vonósok Együttese ad hangversenyt, a műsoron Mozart B-dúr divertimen- tója, Grieg Holberg-szvitje és Dvorák E-dúr szerenádja szerepel. A Gödöllői Galériában — az Agrártudományi Egye­tem Népművészeti Stúdiója és a művelődési központ közös rendezésében — a magyar népi hímzések és szőttesek, valamint Kunszt Veronika népi iparművész kiállítása látható. A Zsámbélci szombatok e hét végi programjának ke­retében, július 13-án a Népi lakóházban, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség támogatásával megnyílik a Dokumentumok Zsámbék történetéből című kiállítás. Ugyanezen a napon dél­után 3 órakor a művelődé­si házban foglalkozást tar­tanak régi, érdekes játékok felhasználásával. A rom­templom alatti szabadtéri színpadra a debreceni Ady Endre Gimnázium Főnix Diákszínpada látogat, hogy az este 9 órakor kezdődő előadáson Roger Vitrac: Viktor avagy a gyermek­uralom című 3 felvonásos szürrealista komédiájával szórakoztassa a nézőket. Budapesten a vármegye- háza díszudvarában július 15-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a Budapesti Vo­nósok Együttese ad koncer­tet, Ágoston András, Ro­mániából érkezett zongora- művész közreműködésével. K. Z. Vásárkalauz A hét végén élénkül a vá­sári élet Pest megyében. Vasárnap, július 14-én or­szágos állat- és kirakodó- vásárt három helyen tar­tanak: Dabason, Gödöllőn és Pilisen. Ugyanezen a napon Gödöllőn sertésvá­sár is lesz. Autóvásárt va­sárnap Nagykőrösön ren­deznek. Néhány jó tanács kánikulás napokra Strandolni is tudni kell A kánikula izzasztó nap­jaiban, amikor némi eny­hülést keresünk a strando­kon, aligha gondolunk ar­ra, hogy e kellemes időtöl­tésnek is vannak olyan sza­bályai, amelyekről ha meg­feledkezünk, utólag annak kellemetlen következmé­nyeit viselhetjük. Az Egészségnevelési Köz­pont felvilágosító munká­val igyekszik megóvni a közönséget e kellemetlen utóhatásoktól. Ezért szóban és írásban olyan tanácsok­kal szolgál, amelyeket ugyancsak érdemes megfo­gadni. — Mit is kell tudni a strandolás helyes módsze­reiről? — kérdeztük az Egészségnevelési Központ­ban. •— A közelmúltban ki­adott körleveleinkben meg­fogalmaztuk a strandolás tízparancsolatát, amit szé­les körben igyekszünk ter­jeszteni — hangzott a vá­lasz. E tájékoztatóban felhív­juk a figyelmet arra: min­den fürdőzőnelt saját érde­ke, hogy vigyázzon a me­dencék vizének tisztaságá­ra. A strandra mosakodás után menjünk, és ott ala­pos zuhanyozás után lép­jünk csak a medencébe. Ne kerüljük el a lábmosó használatát sem. Gondol­junk arra, hogy a szennye­zett, fertőzött víz sokfajta betegséget terjeszthet. Fokozottan óvjuk gyer­mekeinket, aá ö medencé­jükbe felnőtt ne lépjen. A még őrizetre szoruló kis­gyermeket ne engedjük a medencébe. A víz tisztasá­gát a fürdősapka viselésé­vel is óvhatjuk. A meden­ce nem ebédlő, abban ne étkezzünk, s italt se fo­gyasszunk. A napozásnak is vannak szabályai. Előzzük meg — kellő ápolással — bőrünk leégését. Az egészséges bar­na bőrszínt fokozatos na­pozással érhetjük el. A csecsemőt csak szűrt fény­ben napoztassuk. Fürdés után bőrünket mindenütt töröljük száraz­ra, mert a nyirkos bőr haj­lamos a gombás megbetege­désekre. Talán nem is kell mondani, de mégis jó, ha felhívjuk a figyelmet: fer­tőző beteg a strandot nem látogathatja. Ha e alapvető tanácso­kat megfogadjuk, bizonyos, hogy a strandolásról később csak kellemes emlékeink maradnak. K. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents