Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-11 / 161. szám

Jugoszláviai helyzetkép A Vöröskereszt égisze alatt A SZÁMONKÉRÉS MA IS IDŐSZERO A Mengele-rejtély A híreknek is megvan a sorsuk. Van, amelyik csak egy napig él, s már másnap elfelejtik, s van, ami idő­ről időre újra felbukkan, visszacseng, mint egy örök­zöld dallam. Ilyenek például a Loch Ness-i szörny és ilyen a Men­gele-rejtély. A kettő között persze van némi különbség, b a skóciai tengeriherkentyűn az idő vasfoga nem tud ki­fogni, s így nyilván még jó sokszor „eladják”, ám Men- gele felbukkanása egyre kevésbé valószínű, ha a korát nézzük az egykori hauptstrumführernek. Mengele ugyanis, ha él — betöltötte a nyolcvan évet. Az elrejtett hasadóanyag Iraknak sikerült elrejte­nie annyi hasadóanyagot és műszaki felszerelést, hogy idővel képes lehet egy kez­detleges atombomba előál­lítására — jelentette az amerikai sajtó. A hírszerzési körökből kapott értesülések szerint Iraknak a háború alatt si­került elrejtenie vegyi, bio­lógiai fegyvereit és atom­ipari berendezéseinek je­lentős részét. Egy nemrég elszökött iraki mérnök négy titkos atomfegyverüzemről számolt be, s arról, hogy mintegy 40 kg dúsított urá­niumot raktároznak, ami már elég lehet atombomba előállításához. A The Washington Times szerint amerikai felderítési műholdak a múlt héten le­fényképezték, amint egy iraki katonai támaszponton urániumdúsító berendezé­seket ásnak el. Irak csak erélyes követelések után engedte be támaszpontjaira az ENSZ ellenőreit, s a szakértők bizonyosra ve­szik, hogy változatlanul rejteget atomfegyver-be­rendezéseket. A moszkvai Kremlben ünnepélyes külsőségek kö­zött szerdán letette a hiva­tali esküt Oroszország tör­ténelmének első elnöke. Mi­hail Gorbacsov a beiktatási ceremónián sikereket kí­vánva a központ támogatá­sáról biztosította Borisz Jelcint. A kongresszusi palotá­ban az oroszországi népi küldöttek rendkívüli kong­resszusának első napiren­di pontjaként került sor az eskütételre. Az eseményen az új szövetségi szerződésre készülő kilenc köztársaság a legmagasabb szinten képviseltette magát. Ugyan­csak részt vett rajta Zviad Gamszahurdija grúz elnök, Bevon Ter-Petroszján, az örmény, Mircea Snegur, a moldovai és Anatolij Gor­bunovs, a lett parlament elnöke. Oroszország első, szaba­don választott elnökét jel­képes módon az ortodox egyház feje, II. Alekszij pátriárka köszöntötte első­ként az eskütétel után. Raj­ta kívül valamennyi feleke­zet — így a muzulmán, a zsidó és a római katolikus is — képviseltette magát az eseményen. Borisz Jelcin, miként es­Ján Carnogursky szlovák kormányfő szerdán a Csal­lóközbe utazott, ahol a hő­si erőmű környékét látogat­ta meg. Nem tervezett ta­lálkozót az erőmű gátján egy hete tüntető környezet- védőkkel, akik a felvízcsa­torna részleges elárasztá­sa ellen tiltakoznak. William Oberhäuser, a szlovák kormány erdőgaz­dálkodási és vízgazdálko­dási minisztere a szerdai Praca című pozsonyi lap­nak úgy nyilatkozott, hogy a felvízcsatorna feltöltésé­Szlovéniában hallgatnak, míg Kelet-Szlavóniában és Horvátországban éjjelente dörögnek a fegyverek. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség helyzetképe sze­rint szerdára virradóra csetnik terroristák kirabol­ták és felgyújtották a hor­vátországi Celija falucskát. A támadásról tartott eszéki sajtóértekezleten közölték szerdán, hogy a jugoszláv néphadsereg katonái segí­tettek a mintegy 160 fős lélekszámú település lako­sainak kimenekítésében, de nem tettek semmit a tá­madás elhárítására, a gyúj­togatás megakadályozásá­ra. A Tanjug hírügynökség jelentette, hogy szerdán be­lehalt sérüléseibe a keddi palánkai lövöldözés egyik sebesültje, így már kettőre nőtt a május 25 -i Duna- hídnál vívott tűzharc halá­los áldozatainak száma. Egyelőre nincsenek hírek arról, hogy halottakat vagy sebesülteket követeltek volna az éjszakai kelet­szlavóniai lövöldözések. küjében, beiktatási beszé­dében is hitet tett a köztár­saság szuverenitása, az em­beri jogok védelme mellett. Kiemelte, hogy Oroszor­szág ezeréves történelme során először tett esküt az állam első embere az ál­lampolgároknak. Fontos­nak tartotta leszögezni, hogy személyében nem egy új monarchia, hanem egy nagy felelősséggel és jogok­kal felruházott állampolgár tölti be a legfőbb közjogi méltóságot. Politikai célki­tűzéseit érintve hangsú­lyozta : ideológiai diktá­tumtól mentes, az emberi mértéket szem előtt tartó kormányzással törekszik a radikális reformok meg­valósítására, szakít a vak parancsvégrehajtás koráb­bi gyakorlatával. Megerő­sítette, hogy Oroszország részt vállal a szovjet szö­vetségi rendszer megújí­tásából. — Oroszország szá­mára idegenek a birodalmi ambíciók, a világban nem ellenségeket, hanem bará­tokat kívánunk szerezni — hangoztatta. Végezetül an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy lesz orosz újjászületés, a köztár­saság kilábal jelenlegi vál­nék késleltetésével csak fokozódik a Csallóközt fe­nyegető árvízveszély, amit a környezetvédők nem vesznek tudomásul. Miután a szlovák kor­mány határozata szerint két héttel elhalasztották a bőst erőmű végleges felépí­téséről szóló döntést, Po­zsonyban egyúttal azt is be­jelentették, hogy az erőmű térségében fekvő települé­sek lakosságának áram­szolgáltatási és közlekedési kedvezményeket terveznek adni. Rendőrségi Jelentések sze­rint Szilazsból néhány grá­nátot lőttek ki Korogy falu irányába. A Tanjug hírében nem erősíti meg azt az értesü­lést, miszerint a főképpen magyarok lakta Korogy kö­rül lenne zárva. Eszéken 3 robbanás volt az éjszaka, de itt is csak anyagi Icárok voltak. A vinkovci és vu- kovári járásokban a meg­előző napokhoz viszonyítva viszonylag nyugodtan telt el az éjszaka, a szerb lakta falvak áramellátása akado­zik. Baranyában is vi­szonylag békés volt az éj­szaka, ahol már napok óta vajdasági tartalékos páncé­los egységek állomásoznak. Ljubljanában Janez Jansa szlovén védelmi miniszter bejelentette, hogy Veljko Kadijevics hadseregtábor­nok, védelmi miniszterhez írott levelében arra figyel­meztetett: a jugoszláv nép­hadsereg vöröskeresztes jelzést viselő helikopterei szlovén ellenőrzés nélkül szállnak le a köztársaság­ban lévő szövetségi lakta­nyák területére. Jansa sze­rint bizonyítékok vannak arra, hogy a vöröskeresztes jelzésű helikopterek kato­nákat szállítanak Szlové­niába. s erről Ljubljana már értesítette a Nemzet­közi Vöröskeresztet. Palesztin felkelés Megbénult az élet Gyakorlatilag megbénult az élet az elmúlt napokban a megszállt területeken a Jordán folyó nyugati part­ján és a Gaza-övezetben élő palesztinok általános sztrájkja miatt, amelyet a palesztin felkelés 44. hó­napja alkalmából kezdtek. összeütközések voltak az arabok és a megszálló had­sereg között a Shati és Dzsaalia körüli menekült- táborokban, s zavargások voltak Han-Juniszban, ahol 45 ember sebesült meg, amikor az izraeli katonák tüzet nyitottak az össze­gyűlt palesztin fiatalokra. Nabluszban és Ramallah környékén fiatalok benzi­nespalackokat dobáltak a megszállókra. Áldozatok­ról nem érkezett jelentés. A 17 600 TONNÁS Georgi Tovstonogov teherhajó, amely szovjet megrendelés­re készült a rostocki War- now hajógyárban, február óta átvételre vár az egykor legforgalmasabb balti ten­geri német kikötőben. Ugyancsak február óta a hajó fedélzetén ott van a szovjet legénység is, amely azért érkezett, hogy elha­józzon kereskedelmi flottá­juk új, modern szerzemé­nyével. Erre azonban egye­lőre nem kerülhet sor, mert a kikötőt az új hajó­csoda nem hagyhatja el, amíg 40 millió dolláros árát Moszkva ki nem fizeti.., A Warnow üzem 4100 dol­gozójával az 50 ezer főt foglalkoztató Kombinat ne­vű cég része, s a hajógyár­tó vállalatnak 1992-ig van­nak szovjet megrendelései, de egyelőre leállították ezek termelését. Az egykori NDK hajógyáraiban min­den 10 hajóból valaha hét szovjet megrendelésre ké­szült, s 1946 óta nem keve­sebb, mint 3 500 hajót szál­lítottak Moszkvának. A többi a DSR, korábban ál­lami hajózási vállalatnak készült, de az egyesülés óta a válság ezt a céget is sújt­ja: 12 000 dolgozójából a közelmúltban hatezret volt kénytelen elbocsátani, mi­vel a csőd szélére került. A Warnow és a Kombi­nat szanálását egy olyan 68 éves ipari racionalizálá­sokban szakértő nyugatné­Utoljára 1985-ben hall­hattunk róla, amikor is — állítólag — vízbe fulladt a brazíliai Embuban. A bizo­nyítékok már akkor sem voltak egyértelműek, sokan kétkedve fogadták. A ta- máskodókat látszik igazolni a most kiszivárgott új hír is, miszerint az izraeli ha­tóságoknak már 1986-ban birtokába került egy olyan érdemleges jelentés, mely­ből az derül ki, hogy az embui halott nem azonos a hírhedt náci gyilkossal, vagyis, hogy Mengele még ma is él. Menyeiét pont 46 éve ke­resi az igazságszolgáltatás, lévén, hogy háborús bűnös volt, s mint ilyennek, tettei nem évülnek el, bármikor számon kérhetők. Egy román publikáció feltételes becslései szerint a Mengele felkutatására for­dított összeg többre rúg, mint o relativitás bizonyí­tása és a rádium felfedezé­se összesen. Megéri? Megl Mengele nem csupán „egy háborús bűnös”, személye megtestesítője a bűnnek, a nácista szadizmusnak, melynek milliók estek áldo­zatul. Koromnál fogva ismer­hettem volna Menyeiét. Szerencsére nem találkoz­tunk. De van egy élmé­nyem, mely közvetve kap­csolódik a tömeggyilkos­hoz. Ezerkilencszáznegyven- hatban apámmal sétáltunk a váradi Fő utcán. Szembe velünk egy férfi jött, aki­nek apám kalapot emelt. — Doktor Nyiszli Miklós — mondta később a fáradt, megviselt külsejű emberről. — ö is megjárta Ausch- witzot, nemrég jött haza Nürnbergböl, a háborús bű­nösök perében koronatanú volt. Irt egy könyvet, egy­szer majd odaadom, hogy elolvasd. Mire felnőttem Nyiszli metre bízták, akit a nyug­díjból hívtak vissza e ké­nyes feladatra. Jürgen Krackow felmérte a hely­zetet, s megállapította, hogy a munkáslétszám kétszere- se-háromszorosa az indo­koltnak, s ezért az 50 ezer helyett legfeljebb 20 ezer­re volna szükség. A gyártó géppark teljesen elavult. Vagyis mintegy másfél mil­lió dollárra volna szükség két év alatt, hogy a Kom­binat világszínvonalat érjen el, de e hallatlan beruházás is csak 10 százalékos esélyt adhat arra, hogy a válla­lat produktív legyen. Krac­kow másik ajánlata az volt, hogy nyissanak a szovjetek részére egy 700 millió dol­láros hitelkeretet, s ha Moszkva garantálja a tör­lesztést, szó lehet arról, hogy megrendeléseit telje­sítsék. Szovjet részről azon­ban semmiféle válasz nem érkezett erre. A Kombinatban elterjedt az a vélemény, hogy a Krackow mögött álló nyu­gat-német hajóépítő cégek nem a produktivitás hely­megrázó könyvéhez, a szer­ző már nem élt. De az „Orvos voltam Auschwitz­ban” túlélte Nyiszlit, halha­tatlan. Mert hitelt érdemlő krónikája a Visztula-parti halálgyárnak vagy mint Pierre Daix, a francia esz­téta méltatta: kiáltvány a világ lelkiismeretéhez. Nem tudom, megjelent-e ez a könyv Magyarorszá­gon, s ha igen, hány ki­adást ért meg. Ma már an- tikváriumi ritkaság, na­gyon régen nem találkoz­tam vele. Pedig ez az a kordokumentum, mely ké­pet ad Auschwitziból; mi történt ott, és mit tett Men­gele. Egyáltalán ki volt dr. Josef Mengele? Karrierje csúcsán, 1944 májusában alig több, mint 32 éves, SS százados, de ko­rához és rangjához mérten nagyobb hatalma volt, mint egy hadtestet vezénylő tábornoknak. Lakkcsizmás halálangyal, Criminaldoktor, borzalom Hauptstrumführer, vagy ahogy Nyiszli nevezte ta­lálóan: az Aesculap-jelvé- nyes auschwitzi szörny. Méltón rászolgált mind­egyik jelzőre, fittyet hányva a hippokráteszi esküre, milliókat küldött halálba a felsőbbrendűség jogán. Auschwitz egy országnyi nép temetője lett, és ebben nagy szerepe volt Menyeié­nek is. Mint a koncentrá­ciós táborok első orvosa, ő végezte a szelektálást. Az Európa minden részéből begördülő szerelvények utasai előtte kellett elvo­nuljanak, az ő döntésétől függött, ki megy balra, ki marad életben. A bal oldali út a gázkamrákhoz vitt és a krematóriumba. A jobb oldaliak haladékot kaptak, míg bírták erővel, szolgál­hatták az I. G. Farbenin- dustrie-t. — Arbeit macht frei! A munka szabaddá tesz! — hirdették a nácik. reállítására törekednek, ha­nem abban érdekeltek, hogy a Kombinátot bezárják, s így kiüssék a keleti ver­senytársat. Ilyen gyanú nem egyszer fogalmazódik meg más iparágak esetében is, hiszen a nyugati „Wes- siknek” nevezettek és a ke­leti, gúnyosan „Ossiknak” emlegetett emberek között, o gazdasági helyzetükből eredő ellentétek vannak. A „Wessik” arra panaszkod­nak, hogy a kelet-német munkások megszokták a kényelmet, s a 8 órai mun­kaidőben már két óra múl­va „fáradtságukat” hangoz­tatják, s azt, hogy kizsák­mányolja őket a feszített nyugati munkatempó. Sze­mükre vetik azt is Német­ország nyugati részéből, hogy amikor tavaly július­ban megkapták első ízben a kemény márkát, azonnal szabadságot vettek ki és külföldre utaztak, ahelyett, hogy rögtön kemény mun­kába kezdtek volna a gaz­dasági csoda keleten való megismétlése érdekében. Az „Ossik” viszont amiatt mél­Mengele jól képzett or* vos volt, ez nem képez vi­tát. De maga is rabja lett a Harmadik Birodalom faj­teoretikusai által kiagyalt ikerkutatási eszméknek, mely a germán nép de­mográfiai robbanását tűzte ki célul. E programot a Berlin-Dahlem Intézet fi­nanszírozta és irányította, ügyködését a koncentrációs táborok területére terjesz­tette ki, különösen Ausch­witzban folytak nagyszabá­sú klinikai, antropológiai és patológiai kísérletek, melynek alanyai az ide de­portált zsidók és cigányok százezrei voltak. A Berlin-Dahlem ausch­witzi rezidense, a nagy faj­védő prominens: Josef Mengele SS Hauptsturm- führer. A szelektálások fo­lyamán kiválogatott ikre­ken előbb élve végez kísér­leteket, majd szívbe fecs­kendezett kloroforminjek­cióval, gázzal, tarkón lö­véssel végez velük, hogy felboncolva is „bepillantson” az ikerszülés titkaiba (ezeknél a kísérletezéseknél használta kórboncnokként dr. Nyiszlit, akit 1944 tava­szán deportáltak Ausch­witzba). Mengele zseninek kép­zelte magát, holott csak egy megszállott gyilkos volt. Amit tett. a legveszedelme­sebb fajtája a bűnözésnek, hisz mint orvos, tudatában kellett legyen a szenvedés­nek, melynek előidézője volt. Ennél kevesebbért is megidézett háború bűnöst a Nürnbergi Nemzetközi Bí­róság. Mengele ’45 tavaszán köddé vált, eltűnt, s így megmenekült a kötéltől, negyvenhat éve adós a számadással. Vajon valóban vízbe fulladt a brazíliai Embuban? Vagv csak újabb trükk volt az időnyeréshez? Bár az utóbbi volna az igaz. Akkor még néhány évig volna rá remény, hogy egyszer ott láthatjuk a vádlottak padján. A Men- gele-féléknek túl enyhe ha­lál a vízbe fulladás. Az ál­taluk okozot tengernyi szenvedést nem felejti — nem felejtheti — el soha az emberiség! Matula Gy. Oszkár tatlankodnak, hogy a hoz­zájuk képest kiváló anyagi helyzetben levő nyugati polgártársaik lekezelik őket, fölényesen bánnak velük, s keleten sok helyütt kö­vér, gyíkbőrcipőben flan­gáló „kalandoroknak” pró-; bálják ábrázolni őket. Szociológusok szerint,' most az átmeneti időszak­ban kezd kitűnni, hogy bár a két Németországban negyven év alatt egy nyel­vet beszéltek, s családi kö­telékek voltak köztük, az életforma különbségei, ame­lyek kialakultak, nem tűn­nek el egyik percről a má­sikra. Eddig csak a hasonló­ságokra és azonosságra esett a hangsúly — állapít­ják meg —, de most elő­térbe kerülnek az eltérések, A KELETI TARTOMÁ­NYOKBAN a legnagyobb elégedetlenségi forrás a nö­vekvő munkanélküliség. Az egykori NDK kilencmilliós munkaerejéből 840 ezer a hivatalos munkanélküliek száma. További kétmillió azonban azok száma, akik rövidített munkaidős listán vannak, és semmit sem, vagy keveset dolgoznak, a kormányzat által jelenleg finanszírozott program ke­retében. Az év végére azonban véget ér ez a prog­ram, s mintegy négymil- lióan lesznek a keleti tarto­mányokban minden támo­gatás nélkül. Arkus István (Folytatása következik) Külföldi események — egy mondatban ................. ........uhu............... .............................. A szlovén parlament szerdán elsöprő többséggel szavazta meg a brioni nyilatkozat elfogadását. A Amennyiben si­kerrel járnak a szovjet külügyminiszter ma kezdődő tár­gyalásai, úgy július utolsó vagy augusztus első napjaiban sor kerülhet a szovjet és az amerikai elnök moszkvai ta­lálkozójára — közölte tegnap Mihail Gorbacsov szóvivő­je. A Franciaország álláspontja szerint a jugoszláviai válság megoldását az érdekeltek párbeszédje útján lehet megtalálni. Az állampolgároknak szóló eskü Jelcin beiktatása sagabol. Tiltakozók a hősi erőműnél Környezetvédők a gáton Németországi hétköznapok (2.) Csendesek o hajógyárak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents