Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
Az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul? KI KIT GYŐZ LE? Név szerinti szavazás az egyházi' „ ' * Brutalitás — zöld mundérban ^ Kilenc óra után néhány perccel 236 képviselő ^ jelenlétében megkezdődött az Országgyűlés rend5 kívüli ülésszakának szerdai plenáris ülése. A né- i hány napirend előtti bejelentés után Balsai István ^ igazságügyminiszter összefoglalója következett a § volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének ren6 dczcséről szóló törvényjavaslat vitájáról. Az igazságügy-miniszter utalt arra, hogy a vita is megmutatta: a pártok meglehetősen különböző elveket vallanak az egyházakkal kapcsolatban, ezért is támogatásáról biztosította azt az indítványt, hogy a javaslat egészéről név szerint voksoljanak a képviselők. A miniszter visszautasította a vitában elhangzott vádakat, hogy a tervezet egyházellenes lenne, mert a nagy, történelmi egyházakat helyezi előtérbe, nem foglalkozik az egyházak folyamatos finanszírozásával, csak az ingatlanok tekintetében rendezi a helyzetet. A miniszter szerint a javaslat nem társadalomellenes. Arra az ellenzéki bírálatra reagálva, hogy a tervezet visszacsempészi az eltűnt időket, a miniszter elmondta: a kormány az elmúlt 40-45 évet az egyházak tekintetében is törvényen kívüli állapotnak tartja, tehát szeretnének mihamarabb visszatérni a többség igényének megfelelő helyzethez. Elutasított indítványok A törvényjavaslattal kapcsolatban az ellenzék azt sem tartotta helyesnek, hogy megosztja a társadalmat hívőkre és nem hívőkre. Balsai István ezt nem tagadta, ám ez véleménye szerint nem alkotmányellenes, mivel a magyar társadalom nagyobb része kötődik a valláshoz. A kormány a több mint 200 módosító indítványból 30-at tud támogatni, jelentette be az igazságügy-miniszter. Például azt, hogy ha a volt egyházi ingatlan már önkormányzati tulajdonba került, akkor a visz- szaadáskor a kisajátításkor érvényes szabályok legyenek érvényesek. Egyetért azzal is, hogy készüljön külön törvény az egyházak finanszírozásáról. A törvényjavaslat módosító indítványai ügyében pontról pontra haladva az Országgyűlés a délelőtti órákban név szerint szavazást tartott az emberi jogi bizottság előterjesztése felett is. A név szerinti szavazást Kása Lajos (Fidesz) javaslatára rendelte el az elnöklő Szabad György. Az emberi jogi bizottság módosító indítványa — amelyet az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja is támogat — kimondja: „nem adható egyházi tulajdonba az alapfokú oktatási intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan, ha az átadás folytán nem marad lehetőség a lelkiismereti és vallásszabadság jogán alapuló iskolaválasztásra." A végeredmény: 130 igen, 150 nem és 39 tartózkodás, így ezt az igen lényeges módosító indítványt a T. Ház elvetette. Az Országgyűlés végül szerdán délután megint csak név szerinti szavazással elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt. Így a törvényjavaslatot a Tisztelt Ház 194 igen, 95 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadta. Az ülést ezután berekesztették, a képviselők csütörtökön egy órakor, a bizottsági üléseket követően kezdik meg a következő plenáris ülést. A törvény hatálya azokra az egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közösségtől, egyéb egyházi szervezettől 1948. január 1-je után, kártalanítás nélkül állami tulajdonba került beépített ingatlanokra terjed ki, amelyek az államosításkor a hitéleti, az oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúság- védelmi, valamint kulturális célokat szolgáltak, illetve elengedhetetlenek voltak a szerzetesrendek, diakónus- és diakonisszaközösségek működéséhez, feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatályba lépésekor állami tulajdonba vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van. Igénylés alapján Nem kap vissza az egyház termőföldeket, gazdasági létesítményeket és olyan vagyontárgyakat, amelyek a jövedelemszerzést szolgálták. Az ingatlan az egyház igénylése alapján kerül a volt birtokos tulajdonába és használatába, az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben. A kormány és az érdekelt egyházak képviselőiből egyházanként egyeztető bizottság alakul, amelynek Kinek, milyen alapon? Fizet a biztosító Ä Magyar Biztosítók Szövetségétől kapott információ szerint július első hetére a magyar autótulajdonosok több mint 90 százaléka megkötötte a kötelező gép- járműfelelősség-biztosítást. összesen 2,3 millió szerződést regisztráltak, s a becslések szerint az autópark 2.6 millió. Miután még mindig több százezer olyan gépjármű közlekedik az utakon, amelyekre nem kötöttek felelősségbiztosítást, fennáll annak a veszélye, hogy a károkozónak nincsen biztosítója, amely fizetne helyette. Ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége kártalanítási számlát nyitott, amely a felelősségbiztosításokból befolyt díjak 3 százalékát tartalmazza; eddig több tízmillió forintot. Ebből az összegből finanszírozzák azokat a károkat, amelyeket a kötelező biztosítással nem rendelkező autósok okoznak, s személyük a baleset során ismertté válik. Ilyenkor természetesen a szövetség a károkozóval szemben érvényesíti visszkereseti jogát. azaz a kár teljes összegét visszaköveteli, sőt a biztosítás díját is behajtják július 1-jétől visszamenőleg. feladata — az egyház igénylése alapján — az átadni tervezett ingatlanok jegyzékének összeállítása. A jegyzéknek tartalmaznia kell, hogy az egyház mely ingatlanokat kívánja három éven belül átvenni. A törvény értelmében ez alatt a három év alatt nyilatkozhat még arról isr Rogy melyik ingatlant melyik évben kívánja átvenni. Az/ átvételre az előterjesztés évétől számított tíz év áll rendelkezésére. Módosító indítványként került a törvénybe, hogy a kisajátítási eljárás szabályai szerint kell eljárni a már önkormányzati tulajdonba került ingatlanok esetében, és a kisajátítási eljárás értelmében kártalanítás fizetendő. Pártvélemények A szerdai ebédszünetet az SZDSZ és az MDF is arra használta fel, hogy ismertesse- a sajtóval a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezésével foglalkozó törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját. A szabaddemokraták bejelentették : véleményük szerint a törvénytervezet jogi értelemben alapvetően rossz, és gazdasági szempontból túlságosan nagy terheket ró a költségvetésre. Ügy ítélik meg, hogy a javaslattal szemben alkotmányossági kifogások is megfogalmazhatók, ezért az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. Az MDF — a szabaddemokraták sajtótájékoztatóját követően — visszautasította a kifogásokat. A javaslatot a parlamenti csoport képviselői úgy értékelték, hogy az tartalmazza a megfelelő jogi garanciákat, és vele szemben alkotmányossági kifogás nem vetődhet fel. A legerősebb kormánypárt meggyőződése szerint ez a koncepció kisebb terheket jelentene a költségvetésre, mint az ellenzékiek által indítványozott megoldás, a költségvetésből elkülönített alap. Mintha idegesebb, frusztráltabb lenne ez a hadsereg. Több mint egy évtized óta az első zendülés is megesett, azután rendre jönnek a hírek: öregkatonák vernek újoncokat, a legutóbb pedig Tatárszentgyörgyön tisztek bántalmaztak sorkatonákat. Mind gyakoribbnak tűnnek a durva, agresszív bűncselekmények. G így van-e? — kérdeztük dr. Székely György ezredestől, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjétől, akihez a fővároson kívül még hat megye — Fejér, Komárom, Heves, Szolnok, Nógrád és Pest — katonai bűnügyei kerülnek. — Sajnos helytálló a megállapítás. Ha az országos adatokat tekintjük, akkor tavaly az összes Magyarországon elkövetett bűncselekmény száma 51 százalékkal nőtt, s a hadseregen belül is 30 százalékos növekedést regisztráltunk, az elkövetők száma is emelkedett 23 százalékkal. Az iméntiek azért is aggasztóak, mert idő köz- ben csökkent a hadsereg létszáma, kevesebb volt a bevonultatott sorkatona és a hivatalos állomány is szűkült. © Valóban erőszakosabbak lettek a bűncselekmények a seregben, vagy csupán most több nyilvánosságot kapnak? — Mindkettő. Néhány éve még teljes titoktartás övezte a katonai büntető- eljárást, nem tartoztak ezek az ügyek a civilekre. Nem azért, mert szégyell- nivaló, törvénytelen eljárások tömege zajlott, hanem mert a politikusok úgy ítélték meg. Most valóban látszik, ami korábban nem, és sajnálatos módon az is, ami korábban nem is látszhatott. Ugyan mindig is előfordultak kegyetlen tréfák, újoncverések, brutális kitolások, tiszti túlkapá- sok, s ezek mind jogilag is elítélendők voltak — ha az ügyészség tudomására jutottak. De tény, hogy félelem volt akkor, van ma is, így vélhetően nem tévedek nagyot, ha azt mondom: a latens bűnözés kétszerese annak, ami kitudódik, amiről a statisztika szól. G Mégis: miről szól? — Arról, hogy a mi illetékességi területünkön az év első felében már 32 százalékkal több bűncselekményt követtek el a mundért viselők. Kétszázhatvanegy bűnügyünk volt 217 vádlottal. S hozzáteszem: ezek csak a katonai bűncselekmények és a velük halmazaiban elkövetett köztörvényi bűncselekmények, illetve azok, amelyeket a katona a szolgálati helyén, vagy a szolgálattal összefüggésben követ el. Tehát mondjuk az utcai rablás, a betörés, az ittas vezetés, vagy az emberölés nem tartozik a mi hatáskörünkbe. Meggyőződésem, hogy a hadsereg morális, fegyelmi helyzetének megítélésekor ezeket is figyelembe kéne venni, még ha nincs is pontos adatunk, csupán tapasztalati: ezek az ügyek az egészből még vagy kétharmadot tesznek ki. ® Terjed az erőszak. Mintha a hadsereget sem kerülné el... — Országos jelenség, hogy a bűnözés a szervezett és erőszakos irányba tolódik el, s feltűnően nő a visszaesők száma. A Magyar Honvédségen belül bűncselekményeket elkövetők négytizede is visszaeső. Az a tipikus, hogy a katonának behívott büntetett bandát szervez maga köré, s a fiatalabbakat, az állomány többi tagját terrorizálja. Ennek kirívó példája az, ami az egri laktanyában történt, vagy Ba- konysárkányon, ahol a megfélemlítéstől a rabláson át a súlyos testi sértésig szinte minden előfordult. Még az is, hogy az öntudatlan állapotig vert újonc fejét a vécébe lógatva térítették magához, hogy tovább ütlegelhessék ... 0 Pontosan mekkora volt az összes bűncselekményből az erőszakosok aránya? — Nézze, a legtöbb bűncselekmény tartalmaz erőszakos momentumot. Azután a mi nyilvántartásunk sajátossága — említettem —, hogy csak a katonai bűncselekményekkel együtt elkövetett egyéb ügyeket jegyezzük fel. De vannak az erőszakosságra utaló jelek. Ilyen az, hogy 90 ügyet vádjavaslattal a polgári ügyészségeknek adtunk át, vagy az, hogy tavaly a többnyire erőszakos bűn- cselekménynek számító szolgálati visszaélés, as elöljáró elleni fellépés, s az alárendelt megalázása együtt több mint felével nőtt. Ezekből a katonai bűncselekményekből idén a mi területünkön a 261 ügyből 60-ban egyik-másik, vagy mindhárom szerepet játszott. £ Ilyen körülmények között nem véli-e, hogy enyhék az ítéletek, hogy változtatni kellene a módszereken1 — Társadalmi tendenciáról van szó, ami „begyűrűzött” a fegyveres erőbe, a kötelező katonai szolgálat miatt. Talán egy önkéntesekből, vagy zsoldosokból toborzott hadsereg személyi állománya a mainál kedvezőbb morális képet mutatna. Az ítéletek szigorítása pedig önmagában nem elég a bűnözés visszaszorítására. Példázza ezt, hogy a legszigorúbban bünteiett élet elleni vagy nemi erőszakos bűncselekmények is szaporodnak, jó esetben stagnálnak. En úgy gondolom, hogy a hadseregben sem érhetjük el ezen az úton azt: tisztességesebb, becsületesebb, humánusabb legyen a katona. Ez legföljebb a társadalom egészének változásától várható. A család, az iskola, a közösségek egyengetik az ember útját, míg magára ölti a zöld mundért. De meggyőződésem: a tiszteknek — no nem azoknak, akik Tatárszentgyörgyön a sorkatonákat bántalmazták — kulcsszerep, s nagy felelősség jut egy új arculatú hadsereg kialakításában. y. g. p. ÚJABB CIRKUSZ A KÖRÜL Feldmajer nem adja lel... (Folytatás az 1. oldalról.) tudtuk, akadnak, akik korlátokat festegetnek, mások füvet nyírnak, és vannak, akik a széna elszállításáról gondoskodnak. A VIP-faluról álmodozó és azt kivitelezni akaró kft. embereit tehát kitiltották. Megkerestük Feldmajer Annát, s arra voltunk kíváncsiak, ő miként vélekedik a történtekről, a kizárásról. — A keddi napot arra használtuk, hogy leüljünk tárgyalni az állam képviselőivel, szerdán pedig szintéti vezetőkkel tárgyalnak a mi jogi képviselőink. Ez a termelőszövetkezet tulajdona, és ott azt csinál, amit akar, illetve nem ő, hanem mi, s a mi kft.-nk, mivel mi vagyunk megbízva a hasznosítással. Megjegyzem még azt is, hogy a tulajdonjog nem évül el, és ugyanez igaz a szolgalmi jogra is. Ha például Valakinek van egy telke, és évekre elmegy külföldre, amikor visszatér, használhatja. Ez igaz ebben az esetben is. Dr. Moldován András a jogi képviselőnk, és ő tárgyal az állam vezetőivel. A termelőszövetkezetnek akkor kell belépnie, ha már a tulajdonjogát vonják kétségbe. Az is érdekes, hogy a határozatban arra hivatkoznak, hogy a írásunkban, amikor is meghasznosította a területet, de kérdezem én, hogyan tehette volna, ha hatalmi szóval kitiltották onnan — sorolta érveit Feldmajer Anna. Értesüléseink szerint a Forma—1 királya, Bernie Ecclestone a C. C. Co.-val nem tárgyal, mondván, neki az állam garantálta, hogy minden feltétel biztosított a világbajnoki futam megtartásához. Van tehát egy pályája hazánknak, ami egy rossz tojás, ugyanis a közepe, a krémje nem állami tulajdon. Korábbi írásunkban, amikor is megszólaltattuk a tsz elnökét, Hegyi Pált, leírtuk, ők tisztességes áron hajlandók lennének eladni a területet, és akkor megoldódna minden viszály, és béke, rend uralkodna. Már nincs egy hónap a futamig, és a zűrzavar óriási. A jegyeket árulják, mindenütt a világon. A két kft. pedig harcol a maga igazáért. Ecclestone állítólag az utolsó pillanatban is visszaléphet, s ma azt, hogy ennek a lépésnek milyen következményei lehetnek, nem láthatja senki. Az mindenesetre tény, hogy nem tesz jót az effajta bé- kétlenkedés Magyarország hírének. Sikerült elérnünk a mogyoródi pályán Máthi Sándort, aki az ott dolgozókat irányítja, és felel azért, hogy bárki ne futkoshasson a pályán belül. Tájékoztatást tőle csak részben kaptunk, ugyanis a sajtófőnökhöz irányított, aki tegnap elérhetetlen volt. Annyit azonban sikerült megtudni, hogy Máthi úr szerint a kár igen nagy, amit a C. C. Co. okozott, letiporták a pálya melletti füvet másfél kilométeren, elszakított a munkagépük egy elektromos kábelt, levertek lakatokat. A károk felmérése még tart, és a kárigény be lesz nyújtva. A torlaszt képező betontömbökről az derült ki, hogy a Forma—1 gazdái rakatták á kapuba, s ezek állítólag eddig is a pályán belül voltak, csak másutt. Egyébként Máthé Sándor megjegyezte, most is pályán belül, tehát az ő területükön vannak. Azt pedig már mi jegyezzük meg, hogy az erőszak soha, semmilyen körülmények között nem vezet jóra, egyik fél részéről sem. A fejleményeket továbbra is figyelemmel kísérjük. Árvái Magdolna
