Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

Stipe Mesic államelnökként intézkedik Be kell szüntetni minden katonai tevékenységet A jugoszláv néphadsereghez tartozó páncélozott csapat­szállító járművek áttörik magukat az útakadályon a szlovén főváros, Ljubljana külterületén (Tclcfotó—MTI Külföldi Képszerkesztőség) Nagy Ferenc szerint a fiskálisok győztek a parasztok felett Választás helyett szavaztak (Folytatás az 1. oldalról.) mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák, s a rá­dióban Jelko Kacin tájékoz­tatási miniszter bejelen­tette, hogy 15 percen belül légitámadás várható, mivel a jugoszláv hadsereg harci repülőgépei Zadarból, Pil­lából és Zágrábból Szlové­nia felé indultak. Kérték, hogy a lakosság keressen menedéket az óvóhelyeken. A légiriadó után Szlové­nia városaiban az utcák el­néptelenedtek. Nem sokkal tíz óra előtt Mariborban be­jelentették, hogy megszűnt a légiveszély, Ljubljanában pedig azt közölték, hogy a légitámadás veszélye csök­kent, de még nem lehet tel­jesen kizárni a támadás le­hetőségét. A repülőgépek visszatértek kiinduló bázi­sukra. Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök vasárnap el­utazott Ljubljanába, hogy tárgyalást folytasson a vál­ság rendezéséről, az orszá­got fenyegető súlyos veszély elhárításáról és a vérontás leállításáról. Markovicsot elkísérte útjára Alekszan- dar Mitrovics miniszterel­nök-helyettes és Stane Bro- vet tengernagy, nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, valamint Milan Csusics ve- íérezredes államtitkár. A szövetségi kormányt előző­leg tájékoztatták arról, hogy a szlovén parlament elfo­gadta a válság rendezésé­re szombaton elfogadott há­rompontos tervezetet, amely a szövetségi kormány állás­pontjának része, s amely előírja a tűzszünetet, az egy­oldalú döntések három hó­napos befagyasztását és az államelnökség elnökének beiktatását. A szlovén par­lament hajnalban fogadta el ezt a hárompontos cso­magtervet, amelyet Milan Kucan már előzőleg jóvá­hagyott, de amelyet a szlo­vén parlament elé terjesz­tett végső elfogadásra. A szlovén parlament egyút­tal elutasította a hadsereg szombat esti ultimátumát. Kissészító mozgósítás Milan Kucan elnök va­sárnap délben megtartott sajtókonferenciáján meg­erősítette, hogy Ljubjaná- ba érkezik Ante Markovics szövetségi kormányfő. A szlovén köztársaság, az el­nökség és a kormány szá­mára a legfontosabb az, hogy feltétel nélkül tiszte­letben tartsák a fegyver­nyugvást, s ennek rendel­jenek alá minden más tevé­kenységet — mondotta Ku­can. aki kifejezte készsé­gét, hogy minden problé­mát demokratikus és po­litikai úton oldjanak meg. Emlékeztetett arra, hogy Szlovénia maga tett javas­latot: maradjon változat­lan a határvédelmi rend, s hogy a hadsereg őrizze a zöldhatárt. Utait arra, hogy az ultimátum hatodik pont­ja szerint a hadseregnek biztosítani kell a szabad mozgást a határ átvételé­hez. Belgrádban nem szá­moltak még be Kucan nyi­latkozatának arról a részé­ről, amelyben a szlovén el­nök az állítólagos boszniai parancsmegtagadásról be­szélt. Lojze Peterle szlovén kormányfő sajtóértekezle­tén azt hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, amit a hadsereg állított, más cé­lokat követ a hadsereg, mert ha valóban csak a határ átvételéről gondos­2 hírlap kodnának, nem lőtték vol­na szombaton a parlament épületét, ahol ülést tartot­tak a képviselők, nem mozgósítottak volna Szer­biában, s nem rendeltek volna el kiegészítő mozgó­sítást Boszniában sem. Pe­terle elmondta, hogy Jure Pelivan boszniai kormány­főtől délelőtt kapott üze­netet a mozgósításról. Belgrádban bejelentet­ték. hogy szombaton tilta­koztak amiatt, hogy az osztrák hadsereg komo­lyabb erőket vont össze közvetlenül a két ország határánál. A Tanjug tudo­mása szerint a szlovén területvédelem állandó kap­csolatban áll az osztrák ala­kulatokkal. Belgrádban közzétették, hogy olasz kezdeményezés­re esetleg újra Jugoszlá­viába utazik a Közös Piac hármas küldöttsége Vasárnap este ' kilenc órára összehívták a jugosz­láv alkotmányvédelmi ta­nácsot, hogy megtárgyalja az ország politikai-bizton­sági helyzetét. A testület elnöke, Bogies Bogicsevics hívta össze az ülést, amely­nek tagja többek közölt Ante Markovics, valamint a kulcstárcák vezetői. A ta­nácskozásra meghívták az összes elnökségi tagot, va­lamint a köztársasági el­nököket is, de Belgrádban kevés esélyt látnak arra, hogy teljes létszámban ösz- szeüljön a tanács kibőví­tett értekezlete. Egyidejű­leg ülést kell tartania a szövetségi kormánynak is, Belgrádban várják estére a Közes Piac külügyminiszte­ri hármasát. Szóváltás, egyenesben A legnagyobb probléma azonban nem az időténye­ző, hanem az, hogy az el­nökség megosztottsága még délután is újabb vitához vezetett, ezúttal már a tele­vízió egyenesben közvetí­tette a szóváltást Stipe Me­sic és Boriszav Jovics kö­zött — Zágrábból, illetve Eelgrádból válaszoltak a riporternek. Jovics azt fej­tette ki, hogy amíg horvát részről a szábor meg nem erősíti, hogy befagyasztják a függetlenségi döntést, addig nem lehet megvá­lasztani Mesicet. Az elnök­ség horvát tagja ezzel szemben leszögezte, hogy most is csak arról van szó, hogy Jovics akadályozza beiktatását, mivel a szábor- nak nem kell erről állást foglalnia. Stipe Mesic még dél­után, már államelnöki mi­nőségben tett közzé rende- leleket és határozatokat. Mesic először is elrendelte, hogy a néphadsereg főpa­rancsnoksága szüntessen be minden katonai tevékeny­séget Szlovéniában, össz­hangban a Közös Piac köz­vetítésével létrejött szerb— horvát—szlovén megállapo­dással. Elrendelte továbbá, hogy a katonákat rendel­jék vissza a laktanyákba az ország egész területén, s hogy a főparancsnokság vonja vissza mozgósítási rendeletét. Erre a lépésre azért kényszerült, mert az elnökség szerb és Crna Go- ra-i tagjai meggátolják az államelnökség alkotmány szerinti megalakulását. A rendeleteket Ljubljanában rögtön közzétették, Belg­rádban viszont úgy értékel­ték, hogy Mesic lépése to­vább rontja a helyzetet. Békítő közvetítek Zágrábban közzétették a Horvát Legfelsőbb Állam­tanács állásfoglalását, amely leszögezi, hogy az államelnökség szerb és Crna Gora-i tagjai hibásan értelmezik az EK-val kö­zött megállapodást. Az ál­lamelnökség tájékoztatási szolgálata alkotmányelle­nesnek minősítette Mesic rendeletéit, s arra emlékez­tetett, hogy az elnökség horvát tagját március 15- én nem választották meg. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter közvetítéssel próbálkozik a jugoszláv belviszályban. Hétfőn a jugoszláv kor­mány meghívására Belg- rádba utazik, de ellátogat a szembenálló szlovén-hor- vát odalra is. Gianni de Michelis, olasz külügyminiszter szintén Belgrádba indul újabb közvetítő és békéltető tár­gyalásokra. (Folytatás az 1. oldalról.) már megszokott kisebbfaj- ta\ botrány előzte meg. A ki-be járkáló küldöttek el­mondása szerint mindket­ten, az elnök és a társel­nök is megszegték önkén­tes fogadalmukat, hogy nem hányják egymás sze­mére a múltat. A Testne­velési Főiskola aulájában azonban a kelleténél han­gosabb felszólalásokból ki­hallatszott: Nagy Ferenc József Torgyán fiskális Ul/IU-as múltját firtatta, mire Torgyán József a pártelnök minisztert tehe­tetlenséggel, gyönge kezű- seggel, a parasztok elárulá­sával vádolta. Állítólag, néhány küldött elmondása szerint, a rendezők kivet­ték Nagy Ferenc József ke­zéből a mikrofont, majd a nagyválasztmány fölszólí­totta a két társelnököt, hogy a választások előtt mondjanak le. Az elnök erre — állítólag — nem volt hajlandó, majd a gyű­lés zúgolódása miatt mégis megtette. Egyúttal közölte, a jelöltségéről is lemond. így már teljesen értelmét veszítette az a korteshad­járat, amelyet a gyűlés előtt, folytattak egyes kis­gazdák. A Déli pályaud­varnál jelölőlistát osztogat­tak, amelyen a még sze­replő Nagy Ferenc József­fel ellentétben Torgyán Jó­zsef nevét húzták alá. Ne­ki végül riválisa nem akadt, még akkor sem ke­rült senki neve az övé mellé, amikor újabb jelöl­tek listára kerüléséről dön­töttek a küldöttek. — Szomorú vagyok, mert én választani jöttem. Most viszont csak szavaz­nom lehet — mondta Izsó Mihály, a Pest megyei ve­zetőség főtitkára, pomázi küldött. Több Pest megyei kül­dött csatlakozott a vélemé­nyéhez. Közülük ketten — nevük mellőzését kérve — mondták el, hogy nem ér­tenek egyet azzal a stílus­sal, ahogyan a nagyvá­lasztmányi gyűlés folyik, hogy elnökük kezéből nem szabadna kivenni a mikro­font. Nem értik azt a nyo­mást, amelyet a Torgyán- hívek próbálnak mindenfé­le eszközökkel gyakorolni a küldöttekre, s nem értenek egyet a lobbizással sem. Annak ellenére hangoztat­ták nemtetszésüket, hogy őket a választóik azzal küldték ide: szavazzanak Torgyánra. S annak ellené­re teszik ezt nem jó szív­vel. hogy Torgyán doktort és híveit sem politikailag, sem szakmailag nem tart­ják fölkészültnek. — Bizakodunk abban — mondta Farmos küldötte, Kenyo Sándor —, hogy Torgyán József előreviszi a pártot. Bizonyítási lehe­tőséget kell adni neki, hogy beválthassa ígéreteit. Eddig ugyan tényleg csak ígérgetett, a reprivatizációt sem tudta kivívni, de most, ha elnökké tesszük, s ha érzi maga mögött egysége­sen a párt tagságát, akkor pozitív irányba lép maid előre. A koalícióban neki is benn kell tartania a pár­tot, de jogokat kell kivív­nia. Herczeg Ferenc, a me­gyei választmány ügyveze­tő alelnöke, Pomáz küldöt­Torgyán József immár elnökként egyébként prog­rambeszédet is tartott. Ki­jelentette: olyan pártot kí­ván építeni, ahol nem a gyalázkodás, hanem a se­gítőkészség fog érvényesül­ni. Szabályos árnyékkor­mány felállítását helyezte kilátásba, olyan szakértői közreműködéssel, amely szükség esetén akár kor­mánytényezővé is teheti a pártot. Annak a meggyőződésé­nek is hangot adott, hogy végre biztosítani kell a Kisgazdapárt függetlensé­gét, enélkül ugyanis nem létezhet többpárti demok­rácia Magyarországon. A jelenlévők előtt ígéretet tett arra, hogy semmilyen körülmények között nem vállal tisztséget a kor­mányban, hogy ily módon is megőrizze a párt befo- lyásolhatatlanságát. Az FKgP bázisának kiszélesí­tésére szorgalmazta az ér­telmiség, a vállalkozók és a munkások előtti „nyi­tást”. A párt által követett irányzatot a konzervatív radikalizmussal átitatott jobboldaliságban jelölte meg. A koalíció jövőbeni sorsát illetően Torgyán Jó­zsef kijelentette: nem cél­ja felrúgni azt. Ö csak az ellen kíván fellépni, hogy a párt a partvonalra sodród­jon. Véleménye szerint a kisgazdák a koalíció legna­gyobb erejét alkotják, ha rendet teremtenek a frak­cióban. E ponton utalt ar­ra: ázt a képviselőt, aki nem veszi tudomásul, hogy az FKgP támogatásával lett honat3Ta, s nem hajlan­dó a párt érdekeit képvi­selni, az egységre törekvés ellenére ki kell zárni a Kisgazdapártból. Torgyán József a kárpótlási tör­vényt rossznak minősítette, olyannak, amely „a szívét szakítja ki”. A megyei, vi­déki szervezetek kötele­zettségévé nyilvánította ezért, hogy e törvényt a napi gyakorlatban minden energiájukkal, minél ked­vezőbbé alakítsák át. El­rendelte azt is, hogy a he­lyi FKgP-szervezetek már a jövő héten állítsák fel a kárpótlási hivatalok munkáját segítő, de főként ellenőrző bizottságokat. Feladatként szabta, hogy figyeljék: ki akarja elra­bolni a földet. Amennyiben ilyet tapasztalnak, a Kis­gazdapárt, ha kell, fellép a kormánnyal és a Parla­menttel szemben is, mert nem tűri, hogy az ország te szerint. Nagy Ferenc Jó­zsef csinált elnököt Tor­gyán Józsefből. — Most az is megsértő­dött, aki rá szavazott vol­na. Bizonyára sokan let­tek volna, nem szabad őket arcul csapni, megsértődni, elvonulni. Bár igaz, ez a vonal eddig is azt bizonyí­totta, hogy semmit nem tud végrehajtani abból, amit akar. Gyöngék voltak, az eddig eltelt időben sem­mit nem tudtak fölmutatni. Most a Kisgazdapárt má­sik vonulatának kell meg­adnia lehetőséget, hogy bi­zonyítsanak. S ezt a lehe­tőséget a visszavonultaktól is, a küldöttektől is meg­kapják. J. a. lakosságát tönkretegyék. Az elnök bejelentette, hogy a párt hamarosan napila­pot indít, s kiad egy el­méleti folyóiratot is. Tor­gyán József a beszédében meghirdette a vidék „fel­virágoztatását”. Mint mondta, a legelmaradot­tabb térségeket alapítvá­nyokkal kívánják meg­menteni, a parasztgyere­keknek pedig ösztöndíjat MDF-es vóleraysk Itoszik Gábort, az ország­gyűlési képviselőt és MDF elnökségi tagot vasárnap kérdeztük Gödöllőn: — Hogyan vélekedik ar­ról, hogy a pártjának el­nöksége által koalíciós partnerként elfogadhatat­lannak tartott Torgyán Jó­zsef lett a Kisgazdák vezé­re, az FKgP elnöke? — Az MDF nem tartotta elfogadhatatlannak Tor- gyáiífc, éppenséggel azt hangsúlyozta — akárcsak Antall József —, hogy nem kívánunk beleszólni a Kis­gazdapárt belügyeibp. Az pedig beiügye, hogy ki az elnök. — És mit gondol, érinti ez a választás a koalíció sorsát? — Azt hiszem a három­párti koalíciót lényegbe- vágóan ez nem érinti. Ha Torgyán József is a koalí­ció mellett nyilatkozott (ahogyan tudom), akkor nincs gond, mert pártjában mindenki az együttműködés híve. Különben: úgy vé­lem, lia Torgyán úgy fog­lalt volna állást, hogy a koalícióból kivonulnak, ak­kor megbukott volna ezzel a kísérletével, bizonyára tudta, hogy ezzel abszolút kisebbségben maradt volna. Kulin Ferenc, szintén a Fórum elnökségének tagja, vasárap a Kurírnak nyilat­kozva viszont azt jegyezte meg, hogy Torgyánnal sem- miíéle egy iittm üköd-£sre sem hajlandók. Ö is hang­súlyozta, hogy a kisgazda- választás önmagában nem fenyegeti a kormánytöbb­séget. juttatnak. Az elnök „fel a győzelemre” jelszóval lé­pett le a pulpitusról. Torgyán József megvá­lasztását követően Nagy Ferenc József vádjaira utalva úgy nyilatkozott: ha azok nem hangzanak el, 95 százalékos többséggel Választják elnökké. Az exelnök kijelentéseit nem hagyja megtorlatla- nul: „nagy nyilvánosság előtt, jelentős kárt okozó, aljas indokból elkövetett rágalmazás” miatt bünte­tőéi járást kezdeményez el­lene. Elmondta még azt is, hogy a nyilvánosságot a keddi elnökségi ülés után tájékoztatja az általa már részletesen kidolgozott programról, a követendő politikáról. ■ ....... ................... ................................................. .................. -| | SCiáiföitli -» j [ «egy mondtatván Ma, hétfőn tartja Prágában utolsó ülését a Varsói Szer­ződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. Az ülés egyetlen napirendi pontja: annak a — nemzetközi szerződésértékű — jegyzőkönyvnek az aláírása, amely- bán a felek kimondják a Varsói Szerződés megszünteté­sét. A Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ perui szárma­zású főtitkára az év végén feladja posztját, és nem kí­vánja harmadszor is betölteni a hivatalt. Ezt maga Pe­rez de Cuellar közölte a Der Spiegelnek adott interjúban. A A Biztonsági Tanács ultimátuma és az Egyesült Ál­lamok katonai fenyegetőzése közepette szombaton magas szintű ENSZ-küldöttség utazott Bagdadba, hogy rábírja Szaddam Husszeint, engedélyezze a feltételezhetően nuk­leáris berendezések nemzetközi ellenőrzését. A A nem­zeti kisebbségek helyzetéről, a kisebbségek jogainak biz­tosításáról kezdődik hétfőn délután tanácskozás a genfi nemzetközi konferencia-központban, az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet 35 tagjának részvé­telével. A Októberre kívánja befejezni az Európai Kö­zösség a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyel- országgal december óta folytatott társulási tárgyaláso­kat — egyebek között ezt is hírül adja a tizenkettek ál­lam- és kormányfőinek szombat délután véget ért lu­xembourgi csúcsértekezletről kiadott záróközleménye. Torgyán József nem akarja felrúgni n koalíciót

Next

/
Thumbnails
Contents