Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

Milyennek neveljem? k szülőt gondolko- dóba ejt ma ez a kérdés. Neveljem gyer­mekemet becsületes­nek? Neveljem törtető­nek, aki mindenkin át­gázol? Neveljem kap­zsinak, aki mindent -ma-- gának akar? Neveljem csalónak, aki nap mint nap'átveri így, vagy úgy embertársait? Nem! Önmagambái nem tudok kivetkőzni, Kecsületes embernek születtem, becsületes szülőktől, s én is becsü­letre nevelem gyerme­keimet. Tudom, nagy megpróbáltatásokon kell keresztülvergődniük ma­gukat, de nincs más út. A múltban is, a je­lenben is a becsületesek voltak a lenézettek. ők szó nélkül elvégezték mások helyett a munkát, köszönetét sem kaptak érte. ök voltak, akik a gyárból egy szöget, egy csavart el nem mertek vinni, amíg mások min­den letkiismeretfurdalás nélkül loptak. Ok vol­tak azok. akik nem tud­ták átverni a vevőt, mert nem. engedte a lel­kiismeretűk. Ok voltak azok, akik ha találtak valamit, pénztárcát vagy mást, visszajuttatták gazdáiknak, akik lassan már elfelejtik azt a szép szót, hogy köszönöm. Sok becsületes ember van az elégedetlenke­dők táborában is, közös­ségi emberek, akiknek Vérükben van a máso­kért való küzdés, a job­bért való harc. Teszik ezt önszántukból, bátran vállalva a következmé­nyeket. mert nem sima az az út, amelyen ha­ladnak. Arcukon időnként megalázó pofonok csat­tannak, de bátran áll­ják. Hisznek abban, amit csinálnak, hisznek ön­magukban. És bíznak! Úrnapi körmenct ifi' A Galga menten az úrnapi körmenetben még a népvi­seletet is megcsodálhatjuk, nem beszélve a virágokból épült sátrakról, a férfiak és asszonyok énekléséről és a szirmokat szóró kislányokról. Felvételünk Túrán ké­szült, vasárnap (Balázs Gusztáv felvétele) Milyen legyen az iskola ? XVIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1991. JÚNIUS 5., SZERDA Nem pusztán szóbeszéd Önállósodnak a kő Megalakulása óta gyakran adtunk hírt a kartali Pető­fi Termelőszövetkezet életéről, tájékoztattuk olvasóin­kat a szövetkezet tagjainak gondjairól, örömeiről egy­aránt. A februárban tartott zárszó madó-közgyűlés után beszámoltunk arról, hogy együtt marad a négy falu — Ilévízgyörk. Bag, Kartal, Vcrseg — határa. A falvakban — már mintegy két hónapja — az ellenkezőjét hallani a polgármesteri hivatalokban, az utcán és mindenütt, ahol az emberek beszélgetnek. Vitaest az ' Vitaestet rendez Gödöllő oktatásügyéről a Szocialista Párt városi szervezete jú­nius 6-án, csütörtökön 18 órakor az Ady sétány 3. szám alatti épületében. A fórum kérdései: Mekkora és milyen iskolát? Ki tart­ja fenn az iskolát? Tehet­séggondozás és,'vagy az el­maradók felemelkedése? Milyen esélyei vannak a GÖDÖLLŐN Véradás Június 11-én reggel fél nyolctól délután három óráig a gödöllői vérellátó állomáson (Kiss J. u. 2.) várják a véradókat. Az ön­kéntesek ez alkalommal is kapnak sorsjegyet, mely­ével szerencsés esetben a november 27-i sorsoláson mikrohullámú sütőt, rá­diós magnót, háztartási ro­botgépet is lehet nyerni. ■■■■ " ■' ............ G ÖDÖLLŐI HIKLAP Güdöllö, Szabadság tér 10. (9 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv, £ Munkatárs: Pillér Éva. £ Postacím: Güüüllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. & Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. £ Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. oktatásról szülőknek gyermekeik ne­velési módszereinek meg­választásában? Mitől lesz jó a tanár? Milyen a soros oktatási reformtervezet? A meghívott és remélt résztvevők köre: általános iskolák, középiskolák, a di­ákok, az önkormányzat, a pedagógusok, a szülők, az egyházak, a pártok, az ELTE gödöllői képzési he­lye és a GATE tanárképző intézet képviselői. Rajtuk kívül is bárkit várnak, aki a téma iránt érdeklődik. A közismert embereket sosem kerülték el a plety­kák. A/, egypártrendszer- ben a politikusokat elsősor­ban a televízió képernyő­jén láthattuk protokollje- lentésekben. Napjainkban többet tartózkodnak közöt­tünk és nyilvánosabb az életük. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért? — még több a jobbára meg­alapozatlan szóbeszéd. Sokan megkérdezték tő­lem is Gödöllőn, hogy igaz-e a hír: Roszik Gábor képviselő az ÁTK-tavak mellett építkezik, mintegy Grósz-mintára. Mivel ezt A legilletékesebbhez, Ko­vács László termelőszövet­kezeti elnökhöz fordultam információért, akit a már említett közgyűlésen egy­hangúlag bíztak meg a szö­vetkezet vezetésével. Végleg felbomlott — Amiről a területünkön hallani, nem pletyka és nem is megalapozatlan szó­beszéd, mert valóban igaz az, hogy az egyes községek a „közösből haza akarják vinni a szövetkezetei”. Ügy gondolom — mondja az el­nök —, hogy ezt a folya­matot nem szabad akadá­lyozni, nem szabad lassíta­ni, sőt minden támogatást meg kell adni a kezdemé­nyezésnek. Az elnök — aki már túl­jutott hatvanadik életévén, és 13 éves korától irányí­tóként dolgozik a mezőgaz­daságban — sok mindent átélt a négy évtized alatt. —• Részese voltam két összevonásnak, s láttam az emberek szenvedését, csen­des ellenállását. Tapasztal­tam, hogy minél messzebb­re kerül az igazgatás az egyes falvaktól, annál mé­lyebb a szakadék az irá­nyítók és a dolgozók között. Amikor még minden falu­nak megvolt a saját szö­vetkezete, a gazdaság meg­határozóan benne „élt-’ a falu vérkeringésében. Az idősebbek emlékezhetnek a falvak nagy ünnepére, a zárszámadási mulatságokra, ahol együtt sírt vagy neve­tett — az elért eredmé­nyektől függően — a szö­vetkezet minden tagja. — Az összevonáskor minden megváltozott. A ré­gi falu rendje ekkor bom­lott fel véglegesen, hiszen a több ezer hektáros ipar- szerű szervezetben dolgozó mezőgazdasági üzemeket már nem lehetett úgy irá­nyítani, akár az apró téesz­nekem senki sem kötötte az orromra, én is csak kí­váncsiskodni tudtam dr. Gémest György polgármes­ternél egy rövid kérdés erejéig. Nos, a pletykát csak cáfolni tudta: Roszik Gábor ilyesmivel nem fog­lalkozik. S mit ad isten, a legfris­sebb szóbeszéddel éppen a polgármester ismertetett meg. Múlt hétfői parla­menti felszólalása után másnap az országgyűlési képviselő kórházba vonult. Sokan tudni vélték, hogy azért, mert megverték, mert „végre jól megkapta cséket, ahol mindenki min­denkit ismert, és mindenki mindenről mindent tudott, Az egyesülés után kialakul­tak a hatalmas táblák, s az évek alatt összeszoktak a különböző falvakból jött dolgozók. A változások — termé­szetesen — nem múltak el nyomtalanul, mert beru­háztunk, építettünk, nyu­godtan mondhaíjukáfejlőd- tünk. Ebben a fejlődésben új ipari, állattenyésztési, gépészeti és más üzemi központok jöttek létre. A községek önállósodásá­nak első fázisa a vagyon­megosztás lesz, s ez egyben az új vezetők erőpróbáját jelenti, s eldönti, alkalma­sak-e a bizalomra, az irá­nyításra. Mértéktartásra, józanságra, a gazdák ott­honról hozott tisztességére egyaránt szükség lesz. Akik éveken át együtt dolgoztak, az osztozkodásnál nem vál­hatnak halálos ellenségek­ké, mert a jövőben is szük­ség .lesz a falvak közötti kapcsolatra, az együttmű­ködésre. Új felállásban A négy község közül pél­dául éppen Bagón épült meg a szárító. De nem Bag- nak, hanem négy község­nek! Verseg határában sora­koznak a borsófejtő gépek. Nem Versegnek, hanem négy községnek a termését képesek feldolgozni! Folytathatnám hosszan. Csak egyetlen példát még! A háztáji burgonya nagy­üzemi termelésének a gép­sorát négy község tagjai, nyugdíjasai részére vásá­rolta a szövetkezet, hogy ősszel kinek-kinek az ud­varán ledöntse a teherautó a termést. Hogyan műkö­dik az új felállásban ez a rendszer? Gondolkodhatunk szemé­a magáét”. Persze ebből sem igaz egy szó sem. Ro­szik Gábor hétköznapi és elég kellemetlen betegség­gel feküdt be néhány nap­ra a kerepestarcsaí kór­ház gégészetére. Homlok- üreggyulladását kezelték. Erről a nyavalyáról bizo­nyára sok olvasónknak van­nak közvetlen tapasztala­tai. Dr. Gémesi György or­vosként is mondta: meg­nyugtathatja a kárörvendő- ket — és az aggódókat is. —, hogy a képviselő hama­rosan egészséges lesz. B. G. lyekben is. Kell-e energeti­kus, kell-e növényvédelmi szakmérnök minden gazda­ságba? A korszerű mező- gazdaság nélkülük^ elkép­zelhetetlen. De hát 'elbírja-e őket egy-egy kis termelő- szövetkezet? Sokat gondolkodom a jö­vőn. Felettem eljártak az évek. Nem fáradtam bele a munkába, de ugye érthető, ha féltem a létrehozott ér­tékeket. s arra biztatom a szétválókat, legyenek a ja­vak megőrzői, s ne féljenek az új kezdeményezéseiktől, amelyeket az új helyzet kí­ván majd. Még együtt És egyet nem sza­bad elfelejteni! Az idei gazdasági évet még együtt és nyereséggel kell zár­nunk, hogy tele kamrával, padlással kezdhessenek a falvak, mert csak így lesz békesség a szívekben, meg­nyugvás a lelkekben. F. M. Gyilkosság miatt elterelt útvonalon futottak a városi sportnap első versenyszá­mának résztvevői. A rajt­jelet a gödöllői evangéli­kus templom kilenc órai harangozasa adta meg. Az Arany Küllő Kft. által fel­ajánlott kerékpárokat Sza­bó István, a GEAC atlé­tája és Juhász Mónika, a Hajós-iskola nyolcadikos tanulója nyerte. Az „A” csoportosoknál Nagy Ta­más és 'Szabó Eszter vég­zett az élen. Az alsósok. váltóverse­nyét a Hajós csapata nyer­te. labdarúgásban a pe- tőfisek gyűjtötték a leg­több pontot. Kézi-, kosár- és röplabdában a sportis­kola remekelt. Az atlétikai számokban is a Hajós ver­senyzői szerepeltek a leg­eredményesebben, jutal­muk 15 000 forint. Máso­dik a Damjanich, harma­dik a Petőfi, negyedik az Erkel-iskoia lett. A közép- iskolások viadalát a Török Ignác Gimnázium nyerte—• jutalmuk 11 ezer forint — a Madách előtt. A Csontos István által rendezett és díjazott 11-es- rúgó verseny győztese Nagy Dániel, a GSC kapusa, 2. Városi vulkán Már többször irtunk az aszódi szeméttelep környé­kén gyakran kitörő vulkán­ról, amely sokáig falusi volt. Aszód január elseje óta város, városi tehát az a környezetszennyezés is, ami — feltehetően ismeret­len tettesek — miatt érte csütörtökön este a Gaiga mentét. Valószínű-lég gumit égettek, s a felhő legalább háromszáz méter magas­ra emelkedett, majd a szennyező anyag szétszó­ródott. így éghetnek a ku­vaiti olajkutak is, de ná­lunk egyelőre béke van! (Balázs Gusztáv felvétele) Csató Sándor, 3. Szabadi Attila. A sportnapon csaknem kétezren vettek részt, a pontversenyt és a kupát véglegesen elnyert Hajós­iskola diákjainak nyolcvan százaléka húzta fel a tor­nacipőt. A rendezűgárda is népes volt, több mint har­mincán gondoskodtak a feltételekről. Dr. Gémesi György pol­gármester, aki maga is részt vett a reggeli i'utás- ha»,.a következőket mondta tudósítónknak: ' — Nagyon örülök a sok résztvevőnek! Gyerekek és felnőttek közösen élvezték a szabad levegőt és a moz­gást. Ilyen versenyeket gyakrabban kellene - ren­deznünk. Az ősszel ismét szervezünk hasonlót és ak­kor is szeretnék futni. Rendkívül hasznos az, hogy egy-egy ilyen alkalom kö­zelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a generá­ciókat, (csiba) Szóbeszéd nyomában Nem épít és nem verték meg Városi sportnap A kapus győzött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents