Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
I. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1991. JÚNIUS 5„ SZERDA D U NAJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT. Érték, lépték, létkérdések Közös asztal gazda nélkül Szentendrére is elhallat- gzott egy szerkesztőség segélykiáltása. Hódmezővásárhelyen kimerült a kasz- sza, a megdrágult költségeket nem tudják tovább fizetni a Juss című folyóirat szerkesztői. Ok küldték szét leveleiket az ország kulturális műhelyeibe. Rajtuk azonban Győrffy Sarolta, a szentendrei, azaz Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár módszertani vezetője, a Köz- művelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete megyei elnöke nem tud segíteni. Saját kollégáin szeretne, ha tudna. Ám ennek is szómos szubjektív és objektív akadálya van. AHÁNY HÁZ Régebbi téma ez már. Mondogatják a művészek, a múzeumi dolgozók, a népművelők, hogy milyen szorongatott helyzetbe kerültek. Nem ők döntötték el annak idején, hanem adott helyzetbe csöppentek, amikor Szentendrét a megye meg a Dunatáj kulturális fővárosává fejlesztették. Hívták a szakembereket, az alkotókat. Rangot jelentett, jó is volt ide letelepedni. Az elmúlt évtizedekben létrejött sok szellemi érték nemzeti kultúránk része. Mint ahogy annak gyarapításához járulnak hozzá a város vonzásába került, s itt élő festők, szobrászok, építészek, köz- művelődési szakemberek. Azok, akik az egzisztenciális depresszió alatt, félő, mind kevesebbre lesznek képesek. Egyre jobban szorongatja őket a kérdés: Hol, miből éljenek? Legjobban a kialakult szellemi tábor jövőjét féltik. — Nem ártana erről közös asztalnál beszélgetni, megoldást keresni. A sorok írója felajánlotta a közreműködését, de mindig az volt a dilemma: Ki legyen az asztalgazda? Lévén, hogy a kultúra teremtői és közvetítői is megany- nyi szakmai, érdekvédelmi testülethez tartoznak, ahány intézményfajta létezik. — Talán a nemrég létrejött K. K. D. Sz. vállalhatná — gondolták sokan. Így jutottunk el Győrffy Saroltához. — Minden nagyobb városban működik már csoportunk — közli a népművelő, akinek a szakmai kérdések mellett ezek segítése is feladata. Persze nagyon nehéz a kapcsolatok tartása. Ezen belül a legtöbbet Szentendrén kellene tenni, mert itt dolgozik a legnagyobb csoportja azoknak a népművelőknek, könyvtárosoknak, akik joggal aggódnak a jövőjükért. — Ki tudja — találgatja a szakszervezeti vezető — jó néven vennék-e mások, hogy a dolgukba avatkozunk. Más kérdés; szükség lenne rá, hogy az értékek és önmaguk védelmében velünk egységesen fogalmazzák meg a tennivalókat, s cselekedjünk belátásunk szerint. Most ugyanis még csak a megyei művelődési központban a legbizonytalanabb a helyzet. Ám lehet, hogy később a múzeumok és galériák is sorra kerülnek. A jelenlegi körülmények közt azt nehéz egyeseknek megmagyarázni, hogy Szentendre nem a butikosoktól lett az, ami, hanem a kultúrájától, azt teremtő és közvetítő műhelyeitől. A helyzet közben változhat, ezért úgy írjuk: beszél getésünk pillanatában még nincs költségvetése a művelődési háznak. Arra kell számítani, hogy 20 millió forinttal lesz kevesebb a szokásos támogatás, aminek értékét még inkább csökkenti az infláció. így legfeljebb néhány hónapra elég a pénz, vagy be kell zárni a házat, amely máris „alapjáraton” működik. Á megyei és a városi önkormányzat június l-jétől a PMKK vezetőitől elvette a munkáltatói jogot azzal, hogy létszámstopot rendeltek el. Fel nem vehetnek, el nem küldhetnek embereket külön engedély nélkül. ATTÓL VÁROS Miután Szentendre lélek- száma kevés egy ilyen nagy intézményhez, a kulturális célra fordítható törvényes norma sem lesz elég. Előbb- utóbb odavezet mindez, hogy fizetésképtelenné válik a ház. Ez abban az esetMég odébb van az óvodai vakáció kezdete, ám az évzáró ünnepségeket mostanában rendezték meg mindenütt. így történt ez Apajon is, ahol ez alkadunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. # Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VILI., Somogyi Béla u. 6. PL: Jli. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067. lomból ajándékot vett az önkormányzat az óvodának, játékokkal gyarapítva a felszereléseket. Nyár kö- zeledtén szabadban használatos eszközöket kapott az intézmény: lapátokat, vödröket, gereblyéket, labdákat, ugróköteleket — mintegy ötezer forint értékben. A nyári eszközbővítésen kívül karácsonykor is ajándékoz az önkormányzat, ekkor azonban személyire szólóan a gyerekekre'-. ben is gond, ha megkezdik a felmondásokat. A régebben itt dolgozók átlagéi et- kora szerint a felmondási idő 3—& hónap. Kérdés, ki miből fizeti majd? MEG KELL HÍVNI Gazdasági feltételeink között nem vigasz, hogy az ország egyik legnagyobb megyéjében másokhoz viszonyítva tavaly is kisebb költséggel működtek, mert az 55 milliót jelentett. Igaz, többek közt 260 könyvtári egység munkáját segítették, az összes többi programról nem beszélve. A tárgyalás viszont minden esetben hasznos lenne, de már két önkormányzati ad. hoc. bizottsági ülésről is elfelejtették meghívni a szakszervezet képviselőjét. Győrffy Sarolta szerint hiányzik egy, a nonprofit szervezetekre vonatkozó törvénykezés. Amíg ez nincs, addig is lehet lépéseket tenni az intézmény belső szervezetének módosítására, eredményes vállalkozások kialakítására. Szóval, mégiscsak le kellene ülni a közös asztalhoz, ahonnét hiányzik az asztalgazda ? Kovács T. István Kuncze Gábor válaszol Miért nem támogatja az expót? Kuncze Gábor, a szigetszentmiklósi körzet hat településének országgyűlési képviselője az utóbbi hetekben — úgy tűnik —. mintha szembekerült volna választóival a világkiállítás ügyében. Ugyanis, több nyilvános fórumon is képviselte az SZDSZ- frakció expóellenes véleményét. A térség települései viszont — érthető módon — támogatnák a világkiállítás megrendezését, azt remélve, hogy a beruházás munkaalkalmat teremt. S úgy gondolják az expó árnyékában, közvetlen közelében, kapcsolódva az Mö-s autópálya jó adottságaihoz sok járulékos beruházás is épülhet környezetükben. képzelések között az is, hogy a csepeli HÉV-et kivinnék Szigetszentmiklósig. Ezek a tervek azonban nincsenek benne a világkiállítás költségvetésében. Sem a közlekedés, sem a tavak környéki telkek kisajátítása. Persze a HÉV-et koncessziós alapon is meg lehetne valósítani, ám ez nyilvánvalóan azzal járna, hogy egyetlen jegy ötvenhatvan forintba kerülne. Számításaink szerint az a kiadás, amelyet a világkiállítás infrastruktúrájának megteremtéséből az állam vállalna magára a tervezett legalább harmincszázalékos inflációt, három éven át 10—10 százalékkal emelné. — Sokan úgy vélekednek, Bécs visszalépésével nőtt az esélye annak, hogy az ott befektetni kívánó tőke hozzánk fordul. — Ez egyáltalán nem biztos. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Ausztriában befektetni egy tőkés számára lényegesen biztosabb üzlet, mint Magyar- országon. A szabaddemokraták parlamenti frakciója háromnapos program keretében tanulmányozta azokat az elképzeléseket, amelyeket az expóról eddig papírra vetettek. Szakértőkkel tárgyaltunk, vitákat rendeztünk. — Ezt nyilvánvalóan megtették a kormánykoalícióhoz tartozó képviselők is. Hiszen ilyen fontos kérdésben érzelmi alapon, a tények ismerete nélkül dönteni felelőtlenség. — A parlamenti előterjesztés két gépelt oldalon — A napokban a sziget- szentmiklósi Liberális Klubban önnek szegezték a kérdést, hogy miért helyezkedik szembe választóival? Volt, aki úgy fogalmazott, miért tartja fontosabbnak a pártfegyelmet választói érdekeinél? — Meggyőződésem, hogy a választóim érdekeit képviselem, amikor a világkiállítással kapcsolatos kételyeket megfogalmazom — válaszolja Kuncze Gábor. — Egyébként nem arról van szó, hogy a szabaddemokraták eleve ellenzik az expót, de nem látjuk biztosítva azt, hogy ez vállalkozói alapon megrendezhető. A világkiállítási programiroda szerint nyolcmil- liárd dollárt értő befektetési szándéknyilatkozat van a birtokukban. Amikor azonban megvizsgálták ezeket, kiderült, hogy egyetlen ajánlat van túl az érdeklődés szintjén, azt is egy magyar pénzintézet tokiói leánybankja tette. Belenéztem abba a tanulmányba, amely a világkiállítás elképzeléseit tartalmazza. Eszerint az M0-son túli területre terveztek egy Disney-landet, egy Lego- landet és egy úgynevezett Central-parkot. Ez utóbbi különösen komikus. Központinak nevezni egy olyan parkot, amely több mint húsz kilométerre van Budapest centrumától. A park egyébként a csepeli bányatavak közötti területen épülne fel. A Disney-land- del csupán az a baj, hogy felépítésének a jogát Európára Franciaország vette meg. Szerepel még az elELETKEP A PIACON Tenisziitő — Pravdában A Magyar Honvédség szóvivőjének hétfő reggeli rádiónyilatkozata szerint alig ezer szovjet katona tartózkodik magyar földön, s ők is ugyancsak csomagolnak már. Nos, egy ilyen, hazafelé készülődő tiszttel magam is találkoztam. Pontosabban a családjával. Ráckevén piacnapokon, ha esik, ha fúj, hetek óta megjelenik egy szőke asz- szony és egy kamaszfiú. Ócska ponyvára rakodnak ki. Kínálatukkal alaposan kilógnak a többi alkalmi kereskedő közül. Hiszen nem háromdarabos teflon- edóny-garni túrát, műanyagpapucsot, olasz pólót, papír zsebkendőt, osztrák illatszert kínálnak, hanem mindazt, ami egy háztartásban az évek hosszú során felhalmozódik. A távirányítós autót már régen kinőtte a gyerek, telefon- vonal meg nyilván nem várja majd őket az új otthonban, tehát a készülékre sincs szükség. Mint ahogy a rézhuzalokra, csaptelepekre, drótkefékre, hősugárzókra, csiszolókorongokra sem. De az is lehet, hogy o teljes leszerelés következik, s azért vár vevőre több öltözet szovjet tiszti egyenruha, keki és kékeszöld színben, nagy tányérsapkával, lovaglónadrággal és csizmával egyetemben. Az emberek nézelődnek, válogatnak. Vannak komoly vevők, gúnyolódó kL bicék, s olyanok is, akik egyszerűen csak azt próbálják kitalálni, mi is lehet a valódi rendeltetése egy-egy ismeretlen tárgynak. A kályhaezüsttel festett, henger formájú elektromos szerkezetre néhányan fogadást is kötnek: laborkemence, állítják. Vesztenek, mert a fura micsoda nem más, mint konyhai kenyérpirító. A szőke asz- szony tört magyarsággal válaszolgat a kérdésekre, és csak akkor költözik arcára egy futó kis mosoly, amikor Pravdába csomagolja a vevőre lelt hangszórót és teniszütőt. Ponyvája különös sziget a ráckevei piac forgatagában. A vietnami fiú arcáról soha el nem tűnő mosollyal kínálja a karórákat, a rágógumit és a te- nyésztettígyöngy-láncokat. A butikosok úgy állnak hevenyészett sátraik védelmében a vállfákra és kirakati bábukra aggatott di- vatholmik között, mintha csak azért jöttek volna, hogy az előttük elvonuló- kat mustrálgassák. Olyan, mintha senkinek nem lenne fontos az, hogy üzlet köttessék. Csak a szőke asszonynak. Hiszen már csak ezren vannak. M. K. (Hancsovszki János felvétele) elfért. A pártfegyelem nem az SZDSZ-nél működött, hanem a kormánykoalícióban. Vagy mondhatom úgy is, hogy érzelmi alapon döntöttek. Amikor például a szaooicsi képviselő támogatja az expó egyedül való megrendezését, mert így majd az ő elmaradott területűk is bekapcsolódhat a rendezvénybe. Vagy a pécsi honatya, akii elmondta, támogatja az expót, ha addig megépül lakóhelyéig a 6-os autópálya. Egyébként ez a berunázás az ezredfordulóig semmilyen távlati tervben nem szerepel. — Választói is érzelmi alapon döntenek expoügy- ben? — Megértem őket — válaszol a képviselő, — Hiszen bár az infláció növekedése, vagy esetleg az adóterhek emelése őket is sújtaná, de mellette előnyökhöz jutnának. Vagyis, ha mérleget készítenek, még mindig csak nyernének a dolgon, nem úgy, mint a szabolcsiak vagy a pécsiek. De arra nem gondolnak, hogy a világkiállítás miatt az egekig szöknének az ingatlanárán, így a lakásárak is. Ez az önkormányzatnak jó lehetne, ám az is nyilvánvaló, hogy az expolétesítményeik területe aligha maradhatna önkormányzati tulajdonban. — Éppen a hetvenezer választóm érdekében mondom azt, hogy a bizonytalan kimenetelű beruházás esetén alig lenne haszna a térségnek az expóból. Sokkal nagyobb az esély arra, hogy mint eddig sokszor, most is csak az árnyékba jutna a Csepel-szigetieknek. Meggyőződésem, hogy az MO-s révén e térségnek a világkiállítás nélkül is jó lehetőségei lennének^ arra, hogy a főváros pihenő-, kiránduló-, szóraik áztat ócentruma legyen — mondta végezetül Kuncze Gábor. — Az itteni önkormányzatoknak kellene megragadni a lehetőséget, így nem csupán sodródnának, hanem irányítói lehetnének a fejlődési folyamatoknak, s a térség egyenletesebben gyarapodhatnak. Móza Katalin Apaj—Budapest között Új buszjárat A Tass, Kunszentmiklós, Apaj, Kiskunlacháza és Budapest útvonalon új buszjáratot indított a Kunság Volán. Ezzel lényegesen javul a környék tömegközlekedése, annál is inkább, mert az autóbusz- szal utazók a vasúti járatoktól eltérően, más időpontokban indulhatnak útra. A június 2-tól érvényes járat Budapest és Apaj között egy óra kilenc perc alatt teszi meg a távolságot. Budapestről 6.30-kor, 14.30-kor, illetve 22.30-kor, Apajról pedig 4.26-kor, 12.28-kor és 20.26 perekor indulnak a járatok. Apajen Ajándék az óvodának
