Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

f. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1991. JUNIUS 5., SZERDA BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZDALOMBA TTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA O PATY 0 ZSÁMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TAlíNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBÁL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Hová tűntek a sokat emlegetett milliók? ki a csábos érdi csápos Törökbálint tiltakozik Megél mold a harmadik is? Érti óCalni része méltán érdemel figyelmet. Hiszen ez a település ősi magva. Még ki a táj szerelmese, az tudja, hogy Öfalu melleit lelhető fel a Margit-sziget nagyságú „sziget”, melyre a külső gátról száraz lábbal besétálhat a vándor. A Du­na vize csak nagyobb ára­dáskor látogatja meg a te­rületet. Üjabbkori nevezetesség, néhány éves mindössze a termálkútra épült Termál­szálló, melytől a Duna- partra vezető terület egy zárt világ. De jól jelzi a te­rület értékét lezártsága — különösen addig, míg az új földtörvény életbe nem lép! —, a magasfeszültségű lég­kábelvezetékek hatalmas földlábai, s az a betonkúp, mely az erdészeti művelés alatt álló terület végéből is kikandikál. S mindössze huszonöt-harminc méterre van a Duna medrétől. Az utóbbi időben ez a bizonyos betonkúp a vállal­kozó kedvűek érdeklődését felkeltette. Mert nem mást rejt. fed, mint azt a bizo­nyos csáoos kutat, melyet a nyolcvanas évek közepén a nagy vízhiányok idejében — araikor a csapokat csa­vargatni lehetett Érden, de ellető elemet nyerni belő­lük aligha — fúrtak. Akkor még a tanácsi rendszerben úgy harminc-negyven mil­lióba jött ez a bizonyos csá­pos kút. A Duna vonalával párhuzamosan. S már akkor is — ahogyan a rossznyel­vek beszélik — áradáskor a •vízáteresztő rétegen keresz­tül összemosódott a csápos kát vize a kiáradt Dunáé­val . . . S hogy milyen vizet 'adott? Hosszú emlékezetű érdiek szerint sárga, vas­színű lé csordogált a csa­pokból. Még fehérneműt sem lehetett benne mosni... De az a pár milliócska még Manapság egyáltalán nem meglepő, hogy a művelő­dési házakban rendszere­sen vásárokat tartanak. Él­niük kell valamiből, elvég­re az eladók által befize­tett bérleti díjakból gyara­pítják a kasszájukat. Az önkormányzatok ugyanis mind kevesebb összeggel tudnak hozzájárulni műkö­dési kiadásaikhoz. A bevé­telekből tudnak aztán ki­csikarni a ház számára ní- vósabb, a profiljukba illő programokat. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Verető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétfon 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. ti. Pf.: 311. ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­4067. ® ""^zMírlan ma is ott van Ófaluban. Lé­tét nemcsak a csápos kút fölé magasló beton három­szög jelzi, hanem a hozzá­vezető magasfeszültségű légkábeleket hordozó óriá­sok is. Ormóllanságuk szin­te vonzza szemet. Túl sok élet nincs errefelé, ottjár­tam kor egy karbantartó munkás mászta meg a ku­polához vezető betontöme­get. Am a csápos kút meg­szokott életéi, mindez nem zavarta: a keskeny vezeté­ken szorgalmasan, megállít­hatatlanul csörgedezik a Dunába a sárgás, magas vastartalmú víz. A kis ki­vezető meder körül a föld barna, a kavicsok, a kövek rozsda vörösen csillognak. harminc- vagy negyven- millió? Mindegy már. .egy része háborítatlanul elfolyik a Dunába. De a pénznek nyoma maradt. Még akkor is, ha így, utólag nézve jobb helyre, okosabban is elszórhatták volna a mil- liöcskákat. Ám a mai víz- szegény s főleg közméteren­ként borsos áron számlázott vízdíjak világában ez az el­hagyott, hatalmas betonkúp is képes megmozgatni a fantáziát. Mégpedig a vál­lalkozókét. Mert nagy ho­zamú kútról lévén szó, talán érdemes lenne megszűrni, megtisztítani vizét. Hogy mennyiért? Ez. még a jövő, az Alföldről érkezett, Ér­den kopogtató vállalkozó előtt sem .világos. De vala­mit kellene kezdeni az elfo­lyó vizekkel ma. amikor drágán mérik a fürdő-, az ivó-, az öntözővizet. Az utóbbit persze ott. ahol ilyen külön is létezik.-Egy azonban tény: Pest megyé­ben nincs olyan település, ahol mondjuk, ipari gerinc­vezeték vinné el az ivásra nem. használható, mosásra sem megfelelő vizeket. Már­Az egyes akcióknak ter­mészetesen a lakosság is örül, mivel általában ol­csóbban jut a portékához, mint az üzletekben, ráadá­sul talpalni sem kell, hely­be jön az árus. Budaörsön a művelődési központ előtere is „perzsa- vásárrá” alakul júniusban. Hétköznaponként cipőket kínálnak, június 7-8-án. illetve 14-15-én a Boscoop szőrme- és bőraukcióját rendezik meg. Június 10— 19. között az Agromix bú­torkiállítására kerül majd sor, 10—13-án pedig holló­házi porcelánokat árusíta­nak. Nehéz így előre megjó­solni az akciók sikerét, no­ha az bizonyosnak látszik, hogy a forró napok kezde­tén nem bundát vásárol a magyar, s a családok pénz­tárcáját ismerve az is va­lószínű, hogy a bútorbemu­tatónak is több bámészko­dója, mint potenciális ve­vője lesz. Bár ki tudja? s—r. Mert nemcsak az ipari üze­mek járnának jól, juthat­nának olcsóbban a felhasz­nálásra kerülő vízhez — bár tény, hogy az ipari fel­használó vajmi kevés lenne Erden! —. hanem a kertek, a kiskertek tulajdonosai is. Jó ötlet, de a beruházási összegeket nézve vágyálom, mégpedig vállalkozói, hogy az ipari, olcsó víznek ge­rincvezetéket építsenek ki. De azért valamit mégiscsak lehetne s kellene kezdeni a csápos kúttal. Hiszen mi­közben a Buda vidék nem egy településén nyáron lajt- kocsik viszik a vizet, tasak- ba zárva szállítják a cse­csemőknek megfelelőt — itt, Érd ófalui részében évek óta, ki tudja, hány száz köbméter vizet nyel el a Duna, Ügy „ingyen”, egy meg nem gondolt, kellőkép­pen meg nem fontolt mil­liós beruházás nyomán. Bár lenne nemcsak „víz­kóstolgató” — mit is le­hetne itt, ezzel csinálni ala­pon —. hanem beruházó, vállalkozó is. Ha nem is az ipari gerincvezeték kiépíté­sére, de legalább a víz meg­tisztítására Érden. S az sem lenne baj, ha Pest megye déli részéből érkezik. Mért egy bő hozamú kút munká­ba állítása, vezetékrend­szerbe juttatása megérné. S talán lehetne az életet adó vizet olcsóbban adni köb­méterenként a „kertek vá­rosában”, mint ingyen a Dunába ereszteni. Varga Edit Tetszett már látni olyan 1000 márkás bankót, amit még 1910-ben bocsátott ki a Német Birodalmi Bank Vilmos császár és Hinden- burg tábornok idejében? Lepedő nagyságú, IS cm hosszú és 10 cm széles. Gót betűkkel nyomtatták, kiváló nyomdatechnikával, az egyik oldalán a névérték cs a címer, a másikon egy germán eposzból kölcsön­zött életkép látszik. Ezt a bankjegyet már Hitler hatalomra jutása előtt kivonták a forgalom­ból, mivel a háború utáni inflációban elértéktelene­dett. Fizetőértéke tehát nincs, a bolhapiacokon le­het még néha látni belőlük, gyűjtők veszik, cserélik, akár a bélyeget vagy a gyufacímkét. Alighanem Jocó nevű „hősünk” is itt figyelt fel rá, itt pattant ki a fejé­ből az isteni szikra. Hogy mennyit vett meg, ma még nem tudni. Az viszont már bizonyított tény: kettőn si­kerrel adott túl Zsámbé- kon, ezzel fizetett ki egy jóhiszemű embert, akitől pónilovat és hintát vásá­rolt. — A sértett nevét ne ír­ja ki. Vidéken a balgaság blamázsnak szárait, egy életen át gúny tárgya ma­rad az ember. A fenti megjegyzést Ikló- di Tamás hadnagy, a Buda­örsi Rendőrkapitányság vizsgálótisztje fűzi az eset­hez, melynek mappája vas­tagra hízott a rengeteg ak­tától. Törökbálint mindent megtesz annak érdekében, hogy a település kapuja él­ményt nyújtson minden ideérkezőnek. Mint arról lapunkban már beszámol­tunk, elvi engedélyt adott ki a polgármesteri hiva­tal ausztrál és japán vállal­kozóknak, akik a tó kor­nyékén szabadidőközpontot, szállodákat, bankokat, golf­pályát kívánnak létesíteni. A tervezett vállalkozási_és szabadidőközpont 130 hek­táros területen épül föl, s nemcsak kellemes lát­ványt, de adóbevételeket is nyújt majd a település­nek. Mint azt dr. Elek Sándor polgármestertől megtudtuk, Törökbálinton jogerős épí­tési engedéllyel rendelkezik az osztrák érdekeltségű Bevásárló Központ Buda­pest Rt. A 44 hektáros te­rületre készült terveket ter­mészetesen jóváhagyta a képviselő-testület, miután a beruházó vállalta: az épülő MO-s autópálya nyugati oldalára tervezi át a létesítményt. Erre azért volt szükség, mert csak így tudjuk megőrizni a község jó levegőjét — mondta a polgármester. — Itt említe­ném meg, hogy a Buda Park Bevásárló Központ viszont gondot jelent ne­künk. Az építtetőknek Bia- torbágy község adta ki az építési engedélyt 20 hek­táros területre. Mi fellebbezést nyújtot­tunk be a Köztársasági Megbízott Hivatalához, til­takoztunk a létesítmény megvalósítása ellen. Ugyan­is a közművek Törökbá­linthoz és Budaörshöz köt­nék a tervezett bevásárló- központot. Amíg az új be­vásárlóközpont nem ké­szül el — az elképzelések szerint két év kell hozzá Április közepén, déltáj­ban, két kreolbőrű „üzlet­ember” jelent meg K. I. zsámbéki portáján égy vi­lágoszöld 1500-as Ladával. Egyikük — ez Jocó — Né­metországban élő ló export- importőrként mutatkozott be, s az iránt érdeklődött, nincs-e eladó lova a házi­gazdának. K. I. — maga is lócsiszár — közölte, hogy van, de nem Zsámbékon, hanem Tökölön, egy ba­rátja istállójában. Ezt kö­vetően beült a Ladába, és átfurikázott a vendégekkel Tökölre, ahol is „bemu­tatta” Sábát, a tízéves pó- nikancát. — Mennyi? — kérdezte kurtán a „né­met”. ;— Harmincötezer — így K. I., s magában úgy döntött, harmincig enged alkudni. Erre azonban nem került sor, a vevő igent bólintott. — Rendben van, megadom. De szükségem volna egy könnyű kocsira is. Egy hintófélérc. K. I. még erre sem figyelt fel, sőt ráharapott a csalira. Bevitte emberét a házba, és megmutatta a hintót. A szép, citromsárga, gumi- rádlis, íéderes kocsit, ami­lyet már csak a múzeumok­ban vagy magángyűjtőknél látni. — Mennyi? — kér­dezte megint a vevő, s lopva összenézett a társá­val. — ötvenezer. Alkud­ni nem lehet. , —, addig a mi hálózatun­kat terhelné a bevásárló- központ és ezt. községünk nem tudja elviselni. Arról nem is szólva, hogy a vár­ható autóforgalom ártana Törökbálint levegőjének. • Amikor reklámok jelen­tek meg a sajtóban, a te­levízióban a Budaörsről Biatorbágyra költözött be­vásárlóközpontról, megpró­báltunk hangot adni ellen­véleményünknek, sajnos nem sok sikerrel. Azóta járt nálumk a Tv-lúradó stábja, de a riport nem ke­rült adásba. Ma sem ért­jük, miért. Változatlanul fenntartjuk azt a vélemé­nyünket, hogy semmilyen szennyező létesítményt nem akarunk elviselni, a terve­zett MO-s autópályán be­lül. Tiltakozunk, es várjuk, hogy a kérdésben számunk­ra kedve'ző megoldás szü­lessen. Jocó nem is alkudozott, csupán azt kérdezte, elfo- gad-e K. I. márkát. Olcsón számítja, 47 forintért. K. I. rövid fejszámolást végzett, aztán igent mondott. A 85 ezer forintot 1800 márká­nak tudta be. Ekkor került elő a két matuzsálemi bankjegy, Jocó könnyed mozdulattal az asztalra csapta. — Vissza tud adni? Nem muszáj márkát. Ad­jon 10 ezer forintot, a szál­lodában úgyis forinttal kell fizessek. Az üzlet létrejött, de szerződés nem készült, ^ár ez aligha nyom a latban. A két svihák elment szállítót keresni, délután ötkor egy IFA platóján elvitték Sábát és a hintót. Szerencséjük volt. Ha csak egy félórát késnek, szembetalálják ma­gúkat K. I. fiával. — De hisz ezek nem jó pénzek! Magát becsapták! — for- medt az apjára, majd közö­sen elrohantak Pilisvörös- várra panaszt tenni. A felvett jegyzőkönyvben a Jocó neve még nem sze­repel, a csaló személye még ismeretlen. A rendőrségi gépezet be­indult, a nyomozás több vonalon is folyt. A póni és a hintó ol3'an szövevényes utat jár be, amíg ráakad­nak, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja. Vallomás vallomás mellett, Partnerre várva Biatorbágyon is rendsze­resen szóvá teszik a hely­beliek: tűrhetetlen, hogy a nagyközség határában, sőt a település belterületén is megjelennek a szemétku­pacok, s ki-ki engedély nélkül foglal ilyen-olyan céllal közterületet. Ezért van különös fontossága an­nak, hogy felállítsák a köz­terület-felügyeltet. hiszen a hatósági személyek vél­hetően puszta jelenlétükkel és visszatartanák a szabá­lyokat megszegőket. A biatorbágyi önkor­mányzat először a török­bálintival akart szövetkéz-, ni, de ott a kezdeményezé­süket nem koronázta si­ker. Most a pátyiaklzal tár­gyalnak, de akár önállóan is megvalósítják elképze­lésüket. Ha Pútt-ya.1 sikerül szövetkezni, akkor mindkét falu alkalmazna egy-egy közterület-felügy élőt, akik együtt járnák a települése­ket. A közterületek rendjé­re vonatkozó központi és helyi rendeletek alapján dolgoznának, s elsősorban a felszólítással, illetve a helyszíni bírság kiszabá­sával kívánnak .eredményt elérni, /t szabálysértési el- járásbah befizetendő ille­ték ugyanis nem a helyi kasszát gyarapítja. Köztér ület-fefcgyekt legtöbbje hazugság, egyet mond Budinka, mást mond Gulyás és megint mást Ban­di. Mondanom sem kell, ezek a nevek nem a sze­mélyibe vannak így beje­gyezve, viselőit az alvilág jegyzi így. Rövidre fogva a szót, az ebül szerzett jószág Kaku- csi Gyula XV. kerületi la­kos istállójából került elő, innen szállította haza K. I., miután a nyomozók meg­találták. Kakucsi állítja, fogalma sem volt az ere­detükről. Ezt csak Jocó tudná cáfolni, ha kéznél lenne. De Jocó eltűnt, fel­szívódott, s ehhez a jelek szerint nagyon ért, jelenleg is négy kerületi rendőrka­pitányság és a PKKB kö­rözi. Együk, sem ok nélkül. Jocó többször volt. már büntetve, a bűnlajstromon ittas vezetés, lopás, deviza­üzérkedés és egyéb „kópé- ságok” sorakoznak. Csalás ■még nem volt. de most már az is van, a lejárt márkák­kal való dobás csalásnak minősül. Bevallom, első hallásra mulattatott a történet. Ne­vettem a „kreolnémet” furfangján és a behúzott balekon. Aztán ahogy ol­vastam az aktákat, mind­jobban megdöbbentem. Mi­csoda fertő vesz körül, kik­kel kell együtt élni! És napról napra altól resz­ketni, mikor lesz belőlem is balek?! Sajnos a bűnözőt csak nyilvántartják, priusza van. Ma nem sütik rá a szé­gyenbillogot, mint régen. (—mat ala—) pedig ez lenne a jövő útja. Perzsavásár a művelődési házban Helybe jön az árus J. Sz. I. Kirándul az osztály A vakáció közeledtével már nehezen fog az agy; a diá­kok legszívesebben minden idejüket a szabadban tölte­nék. A legtöbb osztálykirándulásra induló pesti diák a budai hegyeket választja. így találkoztunk Lajos-lorrás- nál az uzsonnázó fiatalokkal (Erdősi Ágnes felvétele) Nyolcvanéves bankjegyek Sába megkerült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents