Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

Pest megyét öten képviselik a kiállításon Népi mesterségek m ű vészete ■^Postabontás tBtHBSEeSSHSa VÁRJUK LEVELEIKET. CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 KJHKSSßSS'SS Hajdan a városi, mező­városi iparosok főként a falusi élet mindennapjaiban használatos tárgyakat ké­szítették. A szíjgyártók, csutorások, vargák, mézes- kalácsosok, kovácsok, tí­márok, szűcsök, asztalosok, ácsok, kékfestők munkája a paraszti kultúra elválaszt­hatatlan része lett. A múlt század végén még kétszáz­nál több különféle mester­séget tartottak számon. Napjainkban már leginkább csak a népi iparművészek ápolják e kézműves foglal­kozások hagyományait. Ép­pen ezért fontosak azok a pályázatok, amelyek e te­vékenységekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tarto- sik a Népi mesterségek mű­vészete pályázat, amelyet háromévenkint hirdetnek meg. Erre az eseményre negyedik alkalommal ke­rült sor az idén. Július 7. és 13. között Gö­döllőn nemzetközi család­óvó nyári egyetemet ren­deznek. Élni tanulni lehet­séges ... vallja a tájékozta­tó, és egyben megkérdezi: Jut-e elég időnk, erőnk megfelelő szinten tájéko­zódni. ha szeretnénk mé­lyebben megérteni, mi az, ami ma a családokkal, a családokban szükségszerűen vagy véletlenül történik. Fontosnak tartjuk-e az erő­feszítésekre képes családi összefogást, méllyel termé­szetesen a magunk hivatá­sát is eredményesebben gyakorolhatnánk. Egyálta­lán : segíthetünk-e másokon, önmagunkon, éreztük-e már, hogy ellenállásba üt­közik ilyen-olyan segítő szándékunk? Megfigyel­tük-e: valójában felszíne­sek, nem elég mélyek az emberi kapcsolataink. S amennyiben szeretnénk a magunk körüli légkört elé­gedettebbé, szolidárisab- bá tenni, úgy tegyünk mi magunk is erőfeszítéseket ennek érdekében, hogy a már Európában bevált (ön) segítő szisztémát elsajátít­hassuk. A nyári egyetem padjai­ban várnak orvosokat, vé­dőnőket, pedagógusokat, lelkészeket, pszichológuso­kat, népművelőket, jogászo­kat, államigazgatási szak­embereket, szociális mun­kásokat, egyetemi, főiskolai hallgatókat, szolidaritásból segítő aktivistákat, igényes szülőket olyan intenzív ta­pasztalatcserére, képesség- és hatékonyságfejlesztő tré­ningre, melyek a mai csalá­di lét problémáit igyekez­nek feloldani. Természetesen a résztve­vőket ellátják szakiroda- lommal, bibliográfiával, melyek ön- és valóságisme­retünket, szituáció- és helyzetértelmezési képessé­günket, személyes haté­konyságunkat, kapcsolatte­remtő készségeinket gazda­gítják. Nem csekély a részvételi díj, elhelyezéstől függően 9500 és 17 ezer forint kö­zötti teljes ellátással és kel­lő szakanyag, valamint do­kumentáció biztosításával. E korántsem teljes felso­rolásból — a költségek el­lentételezésére — íme né­4 ^írlan Megközelítette a hatszá­zat azoknak a munkáknak száma, amelyek összesen 124 pályázótól érkeztek a Dél-balatoni Kulturális Központba, Siófokra. E rendezvény ugyanis szoro­san kapcsolódik e város­hoz. A beküldött anyagból a bírálóbizottság 77 pályá­zó 259 népi iparművészeti darabját fogadta el. S java­solta arra a kiállításra, melyet a hét végén njütot- tak meg a kulturális köz­pontban. Mind mennyiség, mind pedig minőség tekinteté­ben a népi bútorok alkot­ják a tárlat jelentős részét. Ezenkívül bőr- és kovács- munkák, népi hangszerek, vesszőiből, gyékényből, va­lamint lószőrből font népi ékszerek, mézeskalácsok s néhány értékes késkollek- ció látható ott. Ritkaság­számba menő tárgyak is ke­hány csemege előadás a tartalmas programból: Arc- csel Éva filozófus előadása az emberi kapcsolatokkal foglalkozik, Farkas József református lelkipásztor az értékdilemmákról szól, a gödöllői Waldorf-alapít­vány nevében Héjjá Zsu­zsanna Tanítás és élet cím­mel számol be tapasztala­tairól. Megtudhatjuk, Mire képes az ember Székely György író előadásából, Lét- alternatíváik és hiányai a családok életében. Erről pe­dig Komlósi Ákos vélemé­nyét hallgathatjuk meg. A nyári egyetem ezeken kívül foglalkozik a személyiség mítoszkérdéseivel, de kitér a családi légkör pszicholó­giai tényezőire is. S a talán legizgalmasabbnak tűnő A fő gondolat megtalá­lása úgy történik, hogy amikor gyermekünk olvas vagy hallgat valamit, ál­landóan keresnie kell a szöveg értelmét. Gyakran tegye fel magának a kér­dést: mi a lényeg? Ez a tanulásban való részvételt is megkönnyíti. Sok iskolai tevékenység nagy mennyiségű informá­ció memorizálását igényli. Az ilyen feladatnál először osszuk föl a szavakat kisebb csoportokra. Csoportokat többféleképpen lehet létre­hozni. Ha például gyerme­künk a II. világháborúról tanul, a különféle esemé­nyeket földrajzi helyük, a háború különböző évei és az egyes részt vevő orszá­gok szerint is csoportosít­hatja. Ilyen osztályozást min­rültek a tárlatra: íróká- zott és karcolt hímestoja- sok, kékfestő textíliák és csuhéjmunkák. Az utóbbiak közt talál­hatók Pest megyei példá­nyok. Nyolcán pályáztak a megyéből, közülük ötnek a műveit tartották bemuta­tásra érdemesnek. Duna­kesziről Csombó József és fia, ifj. Csombó József ko­sárfonók munkái találha­tók közöttük. Szentendré­ről Kovács László kovács mesterségbeli tudásáról győződhetünk meg. Szobról Kuris Lajos tojáspatkoló jelentkezése már hagyo­mányosnak mondható. Kü­lön érdekesség egy kiskun- lacházi pályamű, amely az aratáshoz kötődik. Dvorak Mihályné szalmából fonta meg azt a díszt, amelyet aratókörtének neveznek. zisek, túlélési stratégiák címmel Füri Anna klinikai pszichológus tanulmánya lesz. A külföldi szakembe­rek sorából Jürgen Sass szociológus, An namar le Gerzer és Magda Kneffel szoc iálpedagógusck Mün­chenből utaztak ide elmé­lyült tapasztalatcserére a találkozó előkészítéseként. Még nem tisztázott, hogy az ígéretes kezdeményezés talál-e pártolókra, s az is kétséges, vajon mennyien tudják a borsos részvételi díjat megfizetni. Az azon­ban bizonyos, szükség len­ne — nemcsak Gödöllőn, hanem sok-sok városban, faluban és a legmagasabb fórumokon egyaránt véle­mény ütköztetésekre a csa­ládok óvásáért, a jövőért. — fekete — den tantárgyban végezhe­tünk. a földrajztól a mate­matikáig. Azáltal, hogy kisebb részekre osztjuk az anyagot, kezelhetőbbé vá­lik. Az ismeretlen informá­ció érthetőbbé tevésének égy másik módja az ana­lógiák, hasonlatok képzé­se. Tanácsoljuk gyerme­künknek, hogy minden új információhoz keressen ha­sonlóságot a már ismert anyag között. Miután gyer­mekünk ezt az új informá­ciót is használta, ez is tu­dássá válik. jegyzetkészítési technilcák elsajátítása azért szüksé­ges, mert gyermekünk még akkor sem emlékezhet mindenre, amit hallott vagy olvasott, ha a legjobb me­móriával és tanulási mód­szerrel rendelkezik. A zse­Kár lenne belesírni Néhai keresztanyánk mondta tréfás kedvében: „kár lenne belesírni a tej­be, van abban elég víz!’’ Kár a MÁV menetrendi osztályának minden évben megírni a Budapest kör­nyéki menetrend fogyaté­kosságait. Mert újra meg­jelent. aminek elhagyását korábban kértük: a megye- székhelyek közötti közvet­len összeköttetéseket a zöld oldalakról, alig kell az a Pest környékieknek. Inkább tegyék vissza „a helyére” az országban közlekedő gyorsvonatok menetrendjét — mint korábban ez meg­szokott volt. Jól használható kiegé­szítő tájékoztatást adna, ha a Dunakanyar teljes köz­lekedése, a kompok, a ha­jók sa HÉV-ek menetrend­je is szerepelne benne. Ha kiegészítenék a budapesti közlekedéssel — BKV, metró, kishajó, fogaskerekű —, a körzetből még hiány­zó MÁV-vonalak menet­rendjével, Aszód, Vácrátót, Balassagyarmat térségében. Még abban az esetben is megérné, ha a növekvő ter­jedelem miatt árat kell emelniük. Bár az áreme­lés már megtörtént: a ta­valyi 25 forint helyett negy­venbe- került a menetrend, de a kért kiegészítések nél­kül. Fazekas Mátyás Veresegyház Együtt egymásért Budakeszi község több­nemzetiségű volt. A török- dúlás után a lakosság ki­halása miatt német nem­zetiségűeket, tótokat, ro­mánokat, lengyeleket, szer- beket telepítettek le. Vál­ni hamar rájön, hogy nem szükséges mindent megta­nulni. Mit írjunk le az órán? Amit "a tanár a táblára ír: Ha egy témánál hosszabb ideig elidőz, az is fontos információ. Figyeljük a ta­nár hanghordozását. A fon­tos dolgoknál lelassítja a beszédet. Továbbá figyel­jünk a kulcsszavakra „a három ok a . .„célja a”, „összefoglalásul”. A könyvek gyakran csu­pa NAGYBETŰT, vastag szedést vagy dőit belüket alkalmaznak a fontos dol­gok kiemelésére. Ezeknek a mondatoknak szerepel­niük kell gyermekünk jegy­zetében. Ábrák, grafikonok, táb­lázatok találhatók a köny­vekben a fő gondolatok könnyebb átlátása érdeké­ben. Sok tanuló átugorja ezeket az ábrákat, pedig ezek nagyban elősegítik az írott anyag megértését és hasznos célt szolgálnak a tanulásban. Az aláhúzást időmegtakarítás végett a fő gondolatok megjelölésé­re használjuk. A- csillag­gal jelölés a margón törté­nik, a nagyon fontos részek lási megoszlás szerint a lakosság többsége katoli­kus, de a betelepüléssel az evangélikus, a protestáns, a baptista, a metodista fe­lekezet tagjai is itt talál­tak otthonra. Szívesen lak­tak Budakeszin a szegé­nyebb zsidó kiskereskedők, a kisiparosok, vállalva a villamosmegállóig a hat ki­lométeres gyalogutak , A nyári idényben nyaralási céllal többen keresték fel a települést. A városlakók­kal jól jártak a kesziek, mert a kereskedelmi élet minden fortélyát, az ipar különféle szakágait jól el­sajátíthatták tőlük. Ebben a községben nem volt nem­zeti és vallási ellentét. A második világháborút megelőző években ezt a községet is a Volksbund kerítette hatalmába, míg a magyar lakosok egy ré­sze a nyilaspártot támogat­Lapunk május 22-i Pos­tabontás rovatában közöl­tük Kundra János mogyo­ródi olvasónk levelét. Ész­revételére küldte meg vála­szát a Gödöllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet el­nökhelyettese, Szikszai Sán­dor. „A levélben foglaltakat kivizsgáltam, s az alábbi •intézkedésről adok tájékoz­tatást. Kundra János 1990 tavaszán tíz darab kajszi­barack-facsemetét vásárolt a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ ■gödöllői lerakatában, mely­ből — a cikkben közöltek- kel ellentétben — csak kettő eredt meg, egy pedig elszáradt 1991 tavaszára. A Szaporítóanyag Felügyelő­ségtől beszerzett információ szerint a kajszibarackfák 70-S0 százalékos megeredé- se általánosan elfogadható eredmény. Az eredési a csemeték mélyültetése is kedvezőtlenül befolyásol­emlékeztetése céljából. A számokat a szövegen belül helyezzük el. hogy a felso­rolásokra emlékezzünk. A jelölések értéke abban van, hogy mikor eljött az ismétlés ideje, nem kell új­raolvasni az egész szöveget, könnyen meg lehet találni a fontos információt. Ha nem akarunk a könyvbe ír­ni. jegyzetfüzet vezetését ajánlom. Ez a füzet lehe­tőleg nagyméretű legyen, hogy ábrákat is rajzolhas­sunk bele, és kivehető la­pokból álljon, hogy más forrásokból származó, mun­kák, esetleges későbbi in­formációk beiktatását is le­hetővé tegye. Körülbelül kéitujjnyi függőleges vo­nalat húzzunk minden lap bal oldalára. Ez az oszlop arra szolgál, hogy a kulcs­szavakat és kifejezéseket feljegyezzük. Olvasás köz­ben a jobb oldali részre írunk. Bekezdésszerű, jól áttekinthető jegyzetelést javasolok. Teljes monda­tok helyett inkább kifeje­zésszerű gondolatokból áll­jon. Rövidítéseket hasz­náljunk. A legfontosabb, hogy olvashatóan írjunk. A firkált jegyzetek olvasása időpocsékolás. . Az anyag előolvasása azért szükséges, mert a lényeg megtalálása fontos része a jó tanulási straté­giának. De egy gyermek­től nem lehet elvárni, hogy egy teljesen új anyagból első olvasásra kiszűrje a lényeget. Mielőtt elkezdjük olvasni a szöveget, meg kell ismerkedni vele és így gon­dolatbeli térképet kell ké­ta. De ebből nézeteltérés, zavargás, mások zaklatása nem származott. 1945 után a különböző vallást gya­korlók elszigetelődtek egy­mástól. A lakosság befelé fordult, bizalmatlanság ütötte fel fejét. A 46-os kitelepítések még nagyobb űrt okoztak. De az uralko­dó párt nem tudta a tele­pülésen élők vallásos ér­zését megtörni. Ma egy-egy vallási kö­zösség felsza'oadultságban élhet, melynek jele: a két nagy egyház, a katolikus és a református vezetői közelednek egymáshoz. Gyakran az ünnepi isten- tisztelet után a hívek fel­keresik a másik felekezet templomát, illetve az ima­házát. Ez az egyet akarást példázza, azt, hogy együtt, egymásért tevékenykednek. Paclányi Lajos Budakeszi háttá. Szövetkezetünk ettől függetlenül három facseme­te értékével kártalanítot­ta a panasztevőt. A telepvezető hibát kö­vetett el akkor, amikor a panaszosnak a vásárlók könyvébe írt bejegyzését nem továbbította szövetke­zetünk vezetésének, így a választ csak harminc napon túl adhattam meg. Ezért a telepvezetőt figyelmez­tetésben részesítettem. A felelősségre vonás­nál figyelembe vettem, hogy a telepen 11 éve dol­gozó kertészmérnök ve­zető működése alatt ez volt az első vásárlók könyvébe írt bejegyzés, valamint azt: munkáját eddig nagy hoz­záértéssel, lelkiismeretes­séggel végezte. Hozzájárult tevékenységével ahhoz, hogy a telepre a távoli községekből is ide járók jó áruellátásban, megbízha­tó szaktanácsadásban ré­szesülnek.” szíteni a bevezetés, a cí­mek és az összefoglaló se­gítségével. Ha gyermekünk megta­nulja ellenőrizni, hogy mi az, amit tud és mi az, amit nem, hatékonyabban tudja fölhasználni a tanulási ide­jét. Több időt fordíthat ar­ra, amiben gyengébb. Se­gíthetünk neki ellenőrző kérdések feltevésével. Egy nagyobb anyagrész, olvas­mány tanulásakor ne az egész fejezet végén, hanem minden kisebb fejezet el­olvasása után ellenőrizzük, hogy mi maradt meg a fe­jünkben az olvasottakból. Izgalom • nélkül tud ta­nulni az a gyermek, aki el­sajátította az előbbiekben leírt tanulási módszereket, aki motiválva van és kon­centrálni tud á feladatra, az már félig-medd'g meg is szabadult a tesztfelada­tok izgalmától. Mindig el­lenőrizzük gyermekünk lec­kéjét, hogy megfelelően ké­szült-e fel a dolgozatokra. Az iskoláról, a tanárokról mindig pozitív értelemben, szívesen beszéljünk. Növe­li a tanulási képességet és segíti a jó eredmények el­érésében, ha az iskolára mint egy boldog helyre gondolunk. Ha gyermekünk folyama­tosan készül az órákra, örömmel, várakozással te­kint a várható iskolai ese­ményekre, akkor az a kis drukk, amit a dolgozatok előtt érez majd, csak ser­kenteni fogja a jobb telje­sítmény elérésére. Zeníai Györgyi (Vége) V. A. Családóró nyári egyelem Gödöllő ni Élni tanulni is lehet eloadas Szerep- es eletkrt­AKAR ZSENIT NEVELNI? III. Szupertanulási technikák A gyermek zsenivé válása nemcsak intelligenciájától, hanem tanulási technikájától is függ. A tanításnak leg­főképpen arra kell irányulnia, hogy a növendékek meg­tanuljanak tanulni, miután egész életükön át művelőd­niük kell. A szupertanulás és szupermemorizálás kul­csa az önkérdezgetés. Ez a koncentrálásban is segít. Az a fontos, elkezdjen gondolkodni a témán, s következte­téseket vonjon le. Ha a gyermek egy találmány beveze­téséről olvas, tűnődjön el azon, hogy ez miként változ­tatta meg az emberek életét, gondolkodásmódját. Az illetékes vséSgszoí üem imsrsadt pKssIéfefi kiáltott szó

Next

/
Thumbnails
Contents