Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
Betörések Albertirsán Aktivizálódtak a telefon- betyárok Cegléden a Magyar Távközlési Vállalat legnagyobb szomorúságára. Az. elmúlt naookban hét telefonfülkét törtek össze, és pénzt próbáltak a perselyből kiszedni. Az okozott kár meghaladja a 105 ezer forintot. Betörtek Hatvani Károly budapesti lakos ceglédi horgásztanyájára. Horgászás lakásfelszerelési tárgyakat loptak el 58 ezer 100 forint értékben. Ugyancsak ismeretlen betörők jártak Cs. Szunyogh Veronika Örkényi úti tanyáján, és 52 ezer 800 forint értékű felszereléssel távoztak. Pórul járt Malik László albertirsai lakos is. A Homokrész dűlőben lévő tanyáját feltörték, és rotációs kapát, értékes szerszámokat vittek el 80 ezer forint kárt okozva. Szintén Albertirsán három szomszéd hétvégi házát rámolták ki. A károsultak: Bánföldi La- josné. Kovács András és Csernák János. Az együttes kár eléri a 60 ezer forintot. Tokaji László albertirsai lakos tanyájáról 300 méter dróthálót lontak el 90 ezer forint értékben. A tettesek kézre kerítéséhez a rendőrség kéri a lakosság segítségét. Olvasónk levele Ha szívünkben béke... Tisztelt Steiner András Ür! Megértem, hogy nyílt levélben fordul hozzám. Magam részéről természetesebbnek vettem volna, ha előbb személyesen keres fel. Levélváltással nehezebb egymás megértése, bár nem lehetetlen. Megnyugtatásul közlöm, hogy május 27-én az emlékmű kivitelezőjét telexen kerestük meg, kifogásolva a zsidó áldozatokra vonatkozó szöveg lemaradását. A kivitelező vezetője, Mező Mihály úr május 29-én személyesen megkeresett, és közölte, hogy kész az általunk megadott időpontban a zsidókra emlékező mondatot az emlékműre feltenni. Ennek idejéről az érintett gyászolókkal a későbbiekben kívánok együtt határozni. Az igaz, az emlékmű felavatásán rabbi imát nem mondott, de mondhatott volna. Sajnos, erre vonatkozó igény, vagy jelzés nem érkezett hozzám. Arról ön nem tesz említést, de nyilván hallotta, hogy az elhangzott imák szavai között kiemelkedő hangsúlyt Jeremiás siralmainak panasza kapott. Levele óta azon gondolkodom, hogy az emlékműre felírt nevek mellé hogyan kellene másik emlékeztető mondattal felírni, azok tragédiáját is jelezni, akiknek még az a „bűnük” sem volt, hogy zsidók, és mégis tragikusan haltak meg. Gyomán éltem át gyermekfejjel a háborút. Szomszéd utcánkban agyonlőttek egy 40 éves férfit azon az ud varon, mert védte család ját. Tizenkét évesen látnom kellett apám gyógyszertárában azt a kb. tizenhárom éves lányt, akinek korát nem tekintve, olyan sérüléseket okoztak, mint nőnek, hogy három hét múlva meghalt. Kérdem, van-e elég fal, amelyre fel lehet írni mindent. Ha ilyenekről nem emlékezik meg a háborús emlékmű, akkor az ő hozzátartozóinak milyen magyarázattal tartozom? A háborús emlékmű fehér falú kegyeleti helyén szeretném, ha szívünkben béke lenne, és nem háború. Mácz István polgármester Kézilabda Gólnyira az álomtól? A férfi kézilabda NB I/B rangadóját — az első és második helyezett találkozóját — zsúfolt nézőtér előtt játszották a városi sportcsarnokban. A tétnek megfelelően óriási küzdelmet vívtak a csapatok. Az elején lépéselőnybe — 3-0 — kerültek a ceglédiek, de később fordult a kocka — 7-8 —, s már a. vendégeké volt az előny. Ezután a második játékrész közepéig fej fej mellett haladtak az együttesek, majd mivel egyre fogyott a még hátralevő játékidő, döntőnek ígérkező vezetéshez jutottak a hazaiak. 17-14 lett a javukra, előnyüket 20-17- ig meg is tartották. Ekkor még mintegy öt perc volt hátra. Egyöntetű volt a vélemény: ha a ceglédiek még egy gólt dobnak, nyernek. Nos: ez az egy gól a végén nem született meg. Lehetőség pedig adódott volna rá, hiszen „csupán” ki kellett volna használni az emberelőnyös helyzetet. Ez nem sikerült. Sőt, a vendégek ebben az időszakban kétszer is betaláltak. 20-19 lett az eredmény, s így következhetett a rendkívül izgalmas utolsó két perc. Benne egy elhibázott hazai hétméteressel, mely már a harmadik volt a találkozó folyamán. Végül az Özd élni tudott a hajrában kapott lehetőséggel, a befejezés előtt 15 másodperccel egyenlített, s beállította a végeredményt. A pontvesztéssel a Cegléd újra visz- szaesett a harmadik helyre, egy ponttal elmaradva az első és második helyen azonos pontszámmal álló ózdiaktól és a Csepeli Papírtól. A bajnoki címért ugyancsak versengő Fót ugyanannyi pontot szerzett eddig, mint az Agrokon- takt. A papírforma a jelenlegi álláson már nem sok változást ígér. A Cegléd legközelebb — vasárnap 11 órakor kezdődik az összecsapás — Dunakeszin kísérli meg a győzelmet, hogy a különben ugyancsak fényes sikert jelentő bronzérem legalább meglegyen. Agrokontakt—Ózd 20-20 (8-8) Cegléd, városi sportcsarnok, 400 néző. Agrokontakt: Túróczi — Tündik (1), Pásztor (6), Túlik (5), Etédi (2), Tóth B. (3), Kovács (2). Csere: Bognár (kapus), Kökény (1), Asztalos, Boros, Sza- lisznyó. A vízilabda OB I B éllovasa, a Ceglédi VSE június 5-én, szerdán délután öt órától a városi uszodában fogadja az Eger együttesét. Az eddig két pontot vesztő ceglédiek óriási versenyt futnak a velük azonos pontszámmal álló KSI- vel a bajnoki címért. Mivel a papírforma szerint a sportiskolások már nem vesztenek pontot a hátralévő fordulókban, így ezt a luxust a ceglédiek sem engedhetik meg maguknak. U. L. Üde a halár Mint szomjas földnek az eső, úgy kellett a közelmúltban lehullott csapadék az albertirsai termőtalajnak. A Szabadság Termelő- szövetkezetben szépen ki- zöldült a határ. Különösen az őszi vetésű gabonának és a kapásoknak jelentett felüdülést a csapadék. A kukorica és a napraforgó viszont már több napsütést és meleget igényelne. A közös gazdaságban április elejétől fokozatosan beindultak a különböző vállalkozások. Egyes érdek- csoportok lencse- és uborkatermesztésre, vetőburgonya előállítására szakosodtak. Mintegy száz hold parlagföldet is hasznosítanak. Zömét egy juhász bérli, egy másik bérlő pedig bikahizlaláshoz termeszt zöldtakarmányt ugyanitt. Az ipari üzemekben — miként Nagy Gábor elnök elmondotta — folyamatosan termelnek, mert a korábbinál némileg több megrendelést kapnak. A partnerek fizetésképtelensége viszont sok gondot okoz. Jelentősét lendített a szövetkezet szekerén, hogy a tavalyi aszálykárok ellentételezésére hétmillió 300 ezer forint állami támogatást kaptak, melyet hiteltörlesztésekre használtak fel. (r.) CEGLÉDI KStMan XXXV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1991. JÚNIUS 5., SZERDA Elszemíelenedíek a bűnözők Kemény fellépést A napokban állományi gyűlésen Pest megye főkapitánya, dr. Komáromi István alezredes kinevezte öt évre dr. Ricza Ferenc őrnagyot Cegléd rendőrkapitányává. Egyben dicséretben részesítette Petrezselyem Istvánt és Falusi Miklóst a május 17-i fegyveres rablás tettesének elfogásáért. Ugyancsak e bűncselekményt elkövető személy kézrekerítéséért végzett munkájáért az új városi kapitány Kemencés Jánost törzszászlóssá, Papp Lászlót főtörzsőrmesterré léptette elő. A parancs kihirdetése után dr. Komáromi István osztotta .meg gondolatait az egybegyűltekkel. Egyebek mellett szólt arról, hogy katasztrofális a bűnügyi helyzet. Az első negyedévben — a tavalyi csúcsesztendőhöz képest (amikor háromszáznegyvenezer bűnügy volt) — 67 százalékos az emelkedés. Legjellemzőbbek a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek sajnos fokozódó erőszakkal párosulnak. Szerveződött a bűnözés. Vannak csoportok, amelyek ebből élnek. Betörnek, eladnak, beépülnek legális vállalkozásokba, kons- pirált módszereket alkalmaznak. Utóbbi ellen törvényesen megalapozott és operatív munkával lehet dolgozni. Növekedett a nemzetközi befolyás az elkövetésekre. Sőt, támogatásokkal, tranzakciókkal, a menekültáradattal ez felerősödik. A továbbiakban az alezredes az utca rendje kapcsán rámutatott arra, hogy elszemtelenedtek a bűnözők. Fényes nappal packáznak a rendőrökkel és a lakossággal. A közlekedésre1 kialakult kép sem biztató. Baleset következtéoen Magyarországon sérülnek és halnak meg a legtöbben Ezt úgy lehetne sommázni: nálunk már vannak nyugati autók — a volán mögött keleti vezetőkkel és felfogással. A főkapitány leszögezte: a katasztrófális közbiztonság életérzéssé válik. Mert egyre inkább úgy gondolja legtöbb állampolgár, hogy őt is érinti közvetlenül a bűnözés. Ma szinte nemigen találni embert, akit a családját ért atrocitással ne csapott volna meg a bűnözés szele. Az alezredes nem titkolta, a jelenlegi rendőrség — felszereltsége. létszáma miatt — nem alkalmas arra, hogy eredményesen vegye fel a küzdelmet. Az európai norma szerint háromszáz lakosra jut egy rendőr. Ettől a mércétől alaposan elmarad a magyar arány. Különösen Pest megyében elgondolkoztató a szám: kilencszázhatvan polgár, egy rendőr. Ez persze nem jelentheti azt, hogy az állomány a cselekvés alól fel van mentve. A későbbiekben Komáromi István felvázolta az elképzeléseit. Elsőként a jogállamiságot, törvényességét, demokráciát említette. Olyan rendőrségre van szükség, amely képtelen a visszaélésre és működőképes. A társadalom igényli, hogy keményen lépjenek fel a bűnözőkkel szemben. Ugyanakkor jelentéseket muszáj írni, amelyben a jogosan eljáró rendőrt védik meg. A demokrácia nem jelenthet anarchiát. Szabályozás szükségeltetik, amely minCegiéd környezeti állapota Félvállról vették Cegléd környezeti helyzete bizony a legszebb kifejezéssel is csupán a „korábbi éveknek megfelelő” minősítéssel illethető. El kellett ahhoz a demokratizálódási folyamatnak kezdődnie, hogy a vigasztalan állapot társadalmi összetevőit a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megérthesse. A közelmúltban az érintettek egy köre beszámolóra kapott meghívást, s a 11 cég közül 5 vette a fáradságot magának, hogy számot vessen a tevékenységével a megadott szempontok szerint. Annyi tisztességgel sem találkozhattak a bizottsági tagok, hogy a távol maradók illően exkuzálják magukat. Legalább ennyire lehangoló a veszélyes anyagok nyilvántartásáról készített űrlapok sorsa. Merte ugyanis venni a bátorságot a ceglédi önkormányzat szakbizottsága, hogy felmérést készítsen a mai helyzetről, megelőzve azt, hogy amikor baj lesz, épp a várost nyomorgassa a kérdéses cég, mert belefullad a környezete a mocsokba vagy maga az üzem a bírságokba. Ez is érdekes képet mutat: 36 nagyobb gazdálkodó egység, valamint 32 autójavító kisiparos kapott felkérést. Eddig 22 lap érkezeit vissza, ez pedig jelez valamit... E negatív hozzáállás azért is szomorú, mert nem bírságoló hatóságoknak való adatgyűjtést, hanem megoldási segítséget ígértek. Természetes a bizalmatlanság — fordítva is igaz, bizalmatlanságot fog szülni. Marad a nagy kérdés: mindez hová fog vezetni? Jogos gondok fogalmazódtak meg a lapok tükrében, egyes megbízottak, iparos emberek kérdéseket intéztek a bizottsághoz, amelyet nem is tudni miért, a szakigazgatásnak nem igyekeznek megfogalmazni! Nos, ezért is ígérhető nyomatékosan, hogy ezt a lehetetlen állapotot fel kell számolni Cegléden. Ne a közterületfelügyelő egyenruhája, holmi szőrös ember megjelenése, hanem belső késztetés legyen annak az indítéka, hogy a környezetet ne lehessen rombolni büntetlenül. Idegenek sűrűn megfordulnak a városban, s e sorok írója meglepve tapasztalja, hogy jobb a híre városunknak, mint a valós tény. Ugyanakkor vallom, nem Patyomkin-módszer- rel, hanem tényleges eredményekkel kerülheti el Cegléd a csalódást. Valahogy túlontúl elfeküdtek az emberek az üvöltő politizálásban, ki az üvöltés miatti merevgörcsben, ki pedig az inzultusban, s nem kevés azoknak a száma, akik leálltak. Ezt a jó erőt kellene mozgósítani, megmozdítani, mert a bajok tornyosulnak. akik nem fognak tudni meggyőződésbeli és közösségbeli érdek között különbséget tenni, azok gyülekezete a környezetünk garázdáit fogják, mint ahogy máris teszik — bátorítani. Nem kis erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szűkös anyagi lehetőségek korában viszonylagosan tűrhető módon igyekezzenek a gazdálkodó egységek, személyek a termelő tevékenységből származó hulladékok, melléktermékek sorsát intézni. Most konkrétan nem fogalmazódtak meg súlyos kérdések, de ha csak annyit sikerült tisztázni, hogy az üvegcserepeknek van helye, lehet hová juttatni, az is valami. Erejéhez mérten a bizottság többet is tenne, de hát a meg nem fogalmazott kérdések miatt csak sajnálkozni, s nem segíteni lehet. Mivel a kitöltetlen lapok nagy számban vannak még kézben, az ügyet a bizottság nem zárja le, de a végtelenségig nem lehet ennyiben hagyni. Ezt követően valóban kezdődnek az ellenőrzések, legfőképp a hallgatag gazdálkodó egységeknél. Természetesen máshol is, hogy ne okozzanak gondot negyvenezer embernek. Surányi Dezső denkinek világossá teszi, hogy meddig mehet el. Lényeges a szervezet kérdése. A főkapitány nem személyekre szervezi a szolgálatot, hanem logikai alapon építi fel. Azután lehet gondolkodni azon, kik foglalják el a helyeket. Legalább ennyire fontos a technika, ami napjainkban siralmas. A kormányzat a fejlesztésre törekszik. Nem elég a jó szervezet és. technika, modern rendőrök is kellenek. Az alezredes kihangsúlyozta, személyzeti kérdésekben nemigen tétovázik. Azoktól megszabadul, akik összeszűrik a levet a bűnözőkkel. Viszont a becsületes munkatársaknak, akik keresik, hogy miként dolgozhatnának jobban, minden segítséget igyekszik megadni. Végezetül Komáromi István szólt arról, hogy a ceglédi kapitányi székre ketten pályáztak. A bizottság dr. Ricza Ferencet találta alkalmasnak. Ezzel a kinevezéssel Cegléd és a környező községek polgár- mesterei is egyetértettek. A megyei főkapitány kérte, hogy az állomány álljon az őrnagy mellé, akiben garanciát lát arra, hogy a városi kapitányság jól működik. Egyébként a jövőben a megfelelő feltételek kialakítása után a ceglédi és még néhány nagyobb kapitányság úgynevezett első kategóriás lesz majd. A lakosság borzasztóan igényli a rendőrség segítségét. Ez egy olyan tőke, amit nem szabad elveszíteni. A bűnözéssel fel kell venni a küzdelmet. Mácz István polgármester megjegyezte, reméli, hogy azok tettek helyesen, akik az új kapitányra szavaztak. Dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő kihangsúlyozta abbéli reményét, hogy demokratikus rendőrségünk lesz, amely a lakosságért van. Végezetül dr. Ricza Ferenc megköszönte a bizalmat, és leszögezte, igyekszenek a nagy elvárásnak megfelelni. F. F. REGEN ES MA Kiállítás Június 5-től 13-ig a helyőrségi klub emeleti termében tekinthető meg Cegléd régen és ma címmel Barta Szabolcs fotóiból, az archív anyag Rozsnyai András tulajdona. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 1». 27<h. Telefax és telefon: <201 11-100. • Telex: 226353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegled, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-lg, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-703.
