Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-05 / 130. szám
Rágémmásűk és gysműsításük scrozuta következik? Szerencsejáték Szelet vetett és vihart aratott a Kisgazdapárt azzal, hogy felkérte a kormányfőt, igazolja valamennyi vezetőjük feddhetetlenségét. Az eljárást a napirend előtt szót kérő Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) a demokrácia etikai szabályai megsértésének tudta be, úgy vélte ezután a rágalmazások és gyanúsít- gatások sorozata következik, s ezért Antall József kormányfőt tette felelőssé. A miniszterelnök abban egyetértett a képviselővel, hogy az önigazolásoknak törvényes, jogi keretet kell adni, ugyanakkor kijelentette, ez a rendkívüli és a kisgazdák részéről teljesen önkéntes eljárás nem mond ellent érvényes törvényeinknek. Ezek után igazán nem tudni, hogy Zsíros Géza (FKgP) felszólalása, melyben arra biztatta a magyar Parlament minden tagját, hogy kövessék a kisgazdák példáját, a kormányfő vagy a képviselő szavait erősítették meg. A polémiát követően napirend szerint befejezték a szerencsejátékokról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amiből egyebek között azt tudhatta meg a laikus, hogy Magyarországon még a lóversenyzés is veszteséges, vagy ha még nem az, akkor az lesz az új törvényjavaslat tervezete következtében. Szabó Lajos (MDF) szerint nagy baj lenne, hogy ne 75, hanem csak 65 százalék jusson az ügető nyereményalapjára, mert különben az adózás után nem marad pénz és érdekeltség a lótenyésztésre. A tárgyban a részletes vitára később kerül sor. ba. Az ellenzék szerint a kormányzat ebben az ügyben is a központi hatalom és vagyon erősítésére törekszik saját, korábbi programjai ellenében is, s ennek oka szerintük az, hogy a koalíciós pártok nagyon gyenge pozíciókat értek el az önkormányzatokban. A kormánypártok érvelése szerint, máról holnapra nem lehet tömérdek vagyont a helyi közösségeknek átadni, annál is inkább, mert azok se annak hasznosítására, se működtetésére nem elég felkészültek. Ráadásul olyan vagyonról van szó, amely sohasem volt az önkormányzatoké. Délután kérdésekkel és interpellációkkal folytatódott volna az ülésnap, először azonban arról alakult ki vita, hogy köteles-e a miniszterelnök személyesen válaszolni a személyének címzett kérdésekre. Megoszlottak a vélemények. Az ügyrendi bizottság tagjainak többsége szerint nem, míg a kisebbség szerint ez a demokrácia csorbítása. Most Szigethy István (SZDSZ) az ügyben interpellálta Antall Józsefet, hogy ni,ncs-e szándékában Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter ellen lépéseket tenni, aki nem engedett bepillantást bizonyos dokumentumokba, s ezzel — szerinte — alkotmánysértőén viselkedett. A miniszterelnök helyett Boross Péter belügyminiszter adott nemleges választ, amit a kormánypárti háztöbbség elfogadott, bár a kérdező nem tartotta kielégítőnek az indoklást. Délután az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatását vitatták meg. A kormány a beérkezett 430 kérelemből 185-öt javasolt elfogadni. Arról, hogy ki mennyit kapjon, természetesen eltérőek voltak a vélemények, de abban, hogy a támogatást adni kell, megegyeztek a szónokok — s kisebb módosításokkal elfogadták a határozatot. Ma az egyházi ingatlanok sorsát rendező törvényjavaslat vitájával reggel 9-től folytatja munkáját a T. Ház. Tiltakozó levelek a miniszterhez Berdár hallgat, de készül a meghallgatásra Lapunk már foglalkozott a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság főigazgatója, dr. Berdár Béla ellen folyó fegyelmi eljárással. Mint akkor hírül adtuk, május 27-én dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter felfüggesztette állásából a főigazgatót. Már akkor szerettünk volna beszélni dr. Berdárral is, de a megadott telefonon nem jelentkezett senki. Azóta többször próbálkoztunk, s tegnap végre sikerült elérnünk. Elmondta, hogy minden alapot nélkülöznek az ellene felhozott vádak, amelyek szakmailag és etikailag kívánják személyét befeketíteni. Bővebbet nem volt hajlandó mondani. Viszont közölte, hogy nyugodtan telnek napjai, de munkahelyére, amíg a vizsgálatot ellene le nem folytatják, nem teheti be a lábát. Eleddig még nem kapott jelzést arról, hogy mikor kezdődik a megnaliga- tása. Hétfőn a parkerdőgazdaság központjában vezetői fórumot tartottak. Ezen Dauner Márton, az FM erdészeti főosztályának vezeAz általános vita kezdődött el arról a törvényter- vezétről, amely egyebek mellett arról intézkedik milyen, eddig állami tulajdonban volt vagyontárgyak és ingatlanok kerüljenek az önkormányzatok tulajdonául Magyar Köztársaság legfőbb ügyészével, dr. Györgyi Kálmánnal készített interjút a Reform (90/22.), a többi között arról is kérdezve, mi a véleménye az ún. visszamenőleges hatályú felelősségre vonásról. A köznapi nyelvre lefordítva ez a fogalom azt fedi, hogy egy m a hozott törvénnyel ítéltetnének meg olyan cselekményeket, amelyek harmincötnegyven esztendeje történtek. „Jogállami megfontolásokból nem tartanám szerencsésnek’’, mondotta egyebek között válaszként Gy. K. Mi ugyan, a nemzetközi joggakorlat sok évszázados tapasztalatai alapján kimondottan szeO MONDTA Visszamenő rencsétlennek tartanánk egy ilyen, elfogadhatatlan, mert a jogállamiság és jogbiztonság elvére rácáfoló gyakorlatot, ám a nem szerencsés „nem ...szerencsésnek” szó- használat az interjú- alany stílustartozéka, s mint ilyen, nem vitaalap. Az viszont nagyon is vitára ingerlő, amikor a legfőbb ügyész azt mondotta, „... a visszamenő hatályú szabályozás. .. önmagában is nagyon vitatható kérdés." Pontosan itt van az alapkérdés! Hazánkban a politika sok évtizede szolgálólányává kí- vánta/ja tenni a jogot, a jog azonban a változó uraknak nem cselédje. Ha mégis, akkor .., lásd Horthy-, Rákosi-, Kádár-rendszer. A diktatúrák akkor kezdik pályájukat, amikor azt mondják, majd én megmondom, mi volt a jog ... Az ókori Róma felismerte a visszaható-visz- szamenő jogszabályozás súlyos veszedelmeit, s elvetette ezt a lehetőséget, éppen mindent felborító, kétségessé tevő következményei miatt. Illetve: Rómában is voltak politikusok, akik „vitatható kérdésnek” tartották a vitathatatlant. Őket kényurakként tartja számon a történelem. KLIENS yanakodtam én is so- 'Jl káig. Gyanús volt nekem is, hogy az egypárt- rendszer nem a mennyországba vezető, egyedül üdvözítő módszer. Már-már elhittem én is, hogy a létező szocializmus nem működik, a működő meg nem létezik. Kételyeket ébresztett bennem az az egyszerű összehasonlítás, hogy Marx halandó volt, hogy Lenint elvihette a vérbaj, Jézust viszont a Jóistennek sem sikerült eltennie láb alól. És amikor az Ellenzéki Kerékasztalnál a glaszékesz- tyüs forradalmárok ezüsttálcán átvették a hatalom kulcsát a vadászpuskás stüszivadászoktól, akkor magam is azt hittem, hogy ennek így kellett lennie. Az igazság azonban csak most derült ki. Hogy mi volt az igazi baja annak a rendszernek. Hogy miért omlott össze, hogy miért nem ragaszkodtak hozzá azok, akik pedig még ragaszkodhattak volna. A helyzet ugyanis sokkal katasztrofálisabb volt, mint azt bármelyikünk sejthette volna. Persze voltak, lettek és nőttön nőttek az adósságaink. Igaz, a nemzeti jövedelem már a kamatokra sem volt elég. Igaz, untuk az egypártételt, igaz, az ideológia megfeküdte a gyomrunkat. Az igazság azonban az, hogy ettől még nem kellett volna a világParlamenti jegyzet f ezér iiűfkéklim fehér szárnyukkal birodalomnak összeomolnia, s a legvidámabb barakk is danolászhatott volna még egy darabig, mint a mókus szokott a nyári fán. A helyzet az, hogy sokkal nagyobb hibát követtek el a félmúlt rendszer gazdái, mint amilyenek a pisz- licsáré és közismert bakik voltak. S ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megértsük végre a lényeget, megtaláljuk végre a corpus delictit. Az előző rendszer — most már a napnál is világosabb — azért bukott meg, mert Torgyán József nem volt titkos ügynök. Márpedig kérem, ha egy rendszer — bármelyik rendszer — hagyja parlagon heverni az ilyen tehetségeket, az magára vessen. Mást ne mondjak, ha sikerül Torgyán doktort a kommunistáknak beszervezniük, hát ő bizony lesöpörte volna a rothadó kapitalizmust a világ térképéről. Az ügyvéd úr, ha beszervezték volna, lyukat beszél az ellenzék hasába, és Vásárhelyi Miklós már bölcsőjében meggondolta volna, hogy ne magyarosítsa-e a nevét Kádárra. És ha Torgyán Józsi kicsit előbb totyog elő erre a világra, és a titkos hálózatnak sikerül időben behálóznia, akkor ma a parasztok meg lennének győződve arról, hogy életük legszebb időszaka a tagosítás korszaka volt, s akkor éltek a legjobban, amikor Rákosi járt hozzájuk padlást söpörni. De hát ez nem történt meg, s most itt áll nekünk Torgyán József, az ellenzék és a nép ősmagyar vezére a Patyolat azúrkékjében. Hófehér szárnyaival hessegeti el maga körül a gyanú árnyékát. És csak Antall József lehetne a megmondhatója annak, hogy hiteles-e a Patyolat- számla, no meg a titkos- szolgálat hajdani vezetői. Ez utóbbiak pedig jobb, ha hallgatnak. Ha nem szervezték be Torgyán urat, akkor azért, ha mégiscsak, akkor még inkább. Ha Tor- gyánnal együtt sem tudták fölépíteni a szocializmust, akkor már tényleg nem tudni, milyen csodára számítottak. Ellenben megfontolt kormányfőnk is hallgat. Így most ő a legbölcsebb köztünk. Tudja, amit tud, s ha azt tudja, amit mi nem tudhatunk, akkor mi még csak nem is sejthetjük, hogy miért lesz a patyoiat- lovag egyedüli pártelnök nemsokára, s miért lesz Antall úr legjobb bástyája a fehér szárnyú néptribun. És nem fogjuk érteni, hogyan tudja majd a kormányfő elérni legádázabb ellenségénél, Torgyán Józsefnél, hogy a Kisgazda- párt egy emberként álljon a számukra végletekig kiherélt, de addigra alkotmányos kárpótlási törvény mellé. ( sak abban lehetünk bi^ zonyosak, mert tegnap ezt válaszolta Antali József Vásárhelyi Miklós kérdésére, hogy a kábítószer-kereskedők állami védelem alatt állnak. Így, ha Torgyán József a múlt rendszerben kokóügynök volt, az állami titok marad. Ha spicli volt, az viszont Antall József titka marad. Ez a különbség. Titkok, ügynökök és rendszerek között. — jakubovits — tője, a jelenlévőknek, köztük a dolgozói kollektíva képviselőinek tájékoztatást adott a főigazgató ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás pillanatnyi állásáról. Szólt arról, hogy az utóbbi napokban több mint hétszáz tiltakozó levelet küldtek a parkerdőgazdaság dolgozói a földművelésügyi miniszternek, s azokban kérik, követelik, hogy a tárca vezetője szüntesse meg a fegyelmi eljárást dr. Berdár ellen. Mivel a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság dolgozóinak összlétszáma megközelíti a kétezret, ezért a főosztályvezető a hétszáz tiltakozó levelet nem minősíti számottevőnek. Aláíróik között fizikaiak és vezető állásúak egyaránt találhatók. Dauner Márton munkatársunknak elmondta, hogy a visegrádi vezetői fórumon elhangzott tájékoztatójáról, mint utólag kiderült, magnófelvételt készítettek a helybeliek, s azt is elküldték a miniszternek. Mint közölte, tájékoztatója minden szaváért vállalja a felelősséget. Arra a kérdésre, hogy várhatóan mikor veszi kezdetét a főigazgató meghallgatása, azt válaszolta, nagy valószínűséggel a június 17-tel vagy 24-gyel kezdődő héten kerül arra sor. A törvényes előírásoknak megfelelően ugyanis a főigazgatót az állásából való felfüggesztésétől számított 30 napon belül kell a fegyelmi bizottságnak meghallgatnia. Felmerül ugyanakkor a kétkedő kíváncsiság, hogy vajon a már említett tiltakozó leveleknek van-e súlyuk. Egyáltalán befolyásolhatják-e a tervezett fegyelmi eljárás lefolytatását. Pártatlan jogászként erre kértünk választ a Ráckevei Bíróságon dr. Víg Gábortól. Határozottan kijelentette, hogy a tiltakozó aláírások, a levelek nem befolyásolják a munkajogi szabályokat. Nem jelentenek mást, mint egyfajta szimpátiát kiállást az állásából felfüggesztett vezetőjük mellett. A dr. Berdár elleni eljárást csak a fegyelmi bizottság szüntetheti meg. Dr. Szántó Szilvia, a Pest Megyei Bíróság bírónője szintén elmondta, hogy a tiltakozó levelek csupán szimpátiaértékűek a főigazgató, a munkaadó mellett. Minden hasonló esetben a Munka Törvénykönyvében előírtak szerint kel] a fegyelmi bizottságnak az adott ügyben eljárnia. Csak e testület dönthet úgy, ha nem talál terhelő tényeket, hogy az eljárást semmisnek nyilvánítsa. —gyócsi— Steyer-hemutató Herceghalmon Drága gépek Mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok szakemberei, valamint kistermelők, farmergazdák vettek részt tegnap azon a gépbemutatón, amelyet a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság zsámbékmajori ipari üzemében rendeztek. A jó hírű osztrák Steyer cég hozta el traktorait, munkagépeit, amelyek kizárólagos magyarországi forgalmazója, egy exkluzív szerződés alapján, a Budapesti Agroker. A herceghalmi bemutatón nyolc traktort és 15 munkagépet vonultattak fel. A 40 és 300 lóerő közötti masinák másfél és hatmillió forint közötti árakon várnak vevőkre. Szó, ami szó, ezeket az árakat nem a magyar gazdálkodók pénztárcájához igazították. Azonban amint Pohárnok Pál, a Steyer cég magyar- országi képviselője elmondta, vannak kedvezmények, amelyek remélhetően felkeltik az érdeklődést a mezőgazdasági gépek iránt. Ezek között említette a céghitelt, amelyet 15 százalékos kamatra adnak. Szó lehet arról is, hogy a megvásárolt gépekért terménynyel fizetnek, de van lízing- lehetőség is. A herceghalmi után még két héten át az ország különböző pontjain rendeznek hasonló bemutatókat. Gy, Háromszázmilliós hitel Magánkereskedőknek Háromszázmillió forint hitelt vehetnek igénybe az idén a magánkereskedők. Az. erről szóló megállapodást kedden írták alá a Kiskereskedők Országos Szövetségének és a Budapest Bánik Rt.-nek a képviselői. Kárt János, a napokban — a KISOSZ utódjaként — megalakult szövetség társadalmi elnöke elmondta: a legfeljebb 400 ezer forintnyi hitelt a szövetség tagjai árualap-f eltöltésre, karbantartásra vagy^ más, az üzlettel összefüggő kiadásokra vehetik fel. A szövetség erkölcsi garanciát válla! tagjaiért, s első fokán elbírálja a kérelmeket. Alapvető kikötése viszont. hogy a hiteligénylő legalább egy éve folytasson kereskedői tevékenységet. Az igényeket a szövetség helyi szervezeteinél lehet benyújtani. A vissszafizetési határidő 6 hónap — természetesen piaci kamatokkal. Kári János azt is elmondta: mivel a kölcsönért csak a szövetség tagjai folyamodhatnak, a budapesti kereskedők — élelmiszer- és a vendéglátószakma kivételével — elesnek ettől a lehetőségtől. A budapesti iparcikk- és ruházati kereskedőket tömörítő szervezet ugyanis már korábban kivált a KISOSZ-ból, s tagjai nem léptek be az újonnan megalakult szövetségbe sem. 3