Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

Szövget fahi bombázása Litvánia nehéz napjai SENKI SEM VERSENG A GYEREKEKÉRT A körükért parlament Ismeretlen gép szórta Ismeretlen repülőgép ked­den egy szovjet települést bombázott a szovjet—afgán határ mentén, négy hely­beli lakos életét vesztette — jelentette a TASZSZ köz­leményére hivatkozva a UPI amerikai hírügynökség. A TASZSZ a határőrize­tet ellátó KGB szóvivőjét idézte, aki szerint a gép a szovjet—afgán határ fölött elrepülve, öt bombát dobott a Pandzs folyó szovjet ol­dalán fekvő falura. Ezek közül négy felrobbant, négy helyi lakos meghalt. Megka/t Mao özvegye Az Űj Kína hírügynökség hongkongi irodája megerő­sítette, hogy a néhai Mao Ce-tung özvegye. Csiang Csing meghalt — közölte kedden egy hongkongi tele­víziós állomás. A jelentés nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a 77 éves Csiang Csing a múlt hónapban felakasz­totta magát. Az esetről egyébként először — kínai forrásokra hivatkozva — az amerikai Time magazin számolt be. Vytautas Landsbergis litván elnök felhívásban kérte hétfőn este a lakosság támogatását, miután a szovjet hadsereg egységei körbevették a vilniusi par­lament épületét, a belügy­minisztériumot, a város pá­lyaudvarát, a repülőteret, s mintegy 15 ellenőrző pon­tot létesítettek városszerte, megszállva a várost keresz­tülszelő Neris folyó hídjait is — közölték vilniusi hiva­talos forrásból. A BBC jelentése szerint a vilniusi rádióban is el­hangzott felhívásban Lands­bergis közölte: fennáll an­nak a veszélye, hogy a szov­jet katonai egységek meg­ostromolják a kormány és a parlament épületét. Az el­nök kérte a lakosságot, hogy vonjanak kordont az épü­Legalább hét palesztin gerilla életét vesztette és harminchatan megsebesül­tek egy kedd délelőtti iz­raeli légitámadás során. Az izraeli légierő va­dászbombázói több mint két letek köré, de egyben ön­uralomra is intett, s kérte, hogy az emberek ne hagy­ják magukat provokálni. A parlament szóvivője, Mirgas Saltmiras a Reuter hírügynökségnek elmond­ta: mintegy 70 katona pán­célozott harcjármüvekkel és híradós kocsikkal vette kör­be a parlament épületét, s megkezdte a járókelők sze­mélyazonosságának ellen­őrzését. A liván Elta hírügynök­ség jelentésében egy szov­jet katonai szóvivőt idé­zett, aki a hétfői akciót, „normális hadgyakorlat­nak" minősítette. Ugyan­akkor Jegidius Meilumas kormányszóvivő elmondta, hogy a vilniusi kormány úgy értesült: a katonák de- zertőrök után kutatnak. órán át rakéta- és bombatá­madást intéztek a dél-liba­noni Szidón közelében lévő palesztin állások ellen. A repülőgépek az Abu Nidal vezette Fatah Forradalmi Tanácsa, a PFSZ két szár­nya — a Demokratikus Front Palesztina Felszaba­dításáért és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezetek — vala­mint a Népi Felszabadító Hadsereg nevű Izrael-elle- nes libanoni milícia bázi­sait támadták. Huszonnégy órán belül ez volt a második izraeli légi­támadás ebben a dél-liba­noni körzetben, ahová a Libanonban állomásozó mintegy 10 000 palesztin harcos zöme menekült az 1982-es izraeli invázió után. A keddi légitámadásra, amely 1982 óta a legheve­sebb volt, az 1982. június 4-i invázió évfordulóján került sor. ülslföldfi események ­agy meateSesflHssa fű!1:1»1»:' ..... t"; 1 ..................... i vis*’"-*...■ ........................ R obert Strauss, a Demokrata Párt korábbi elnöke lett az Egyesült Államok új moszkvai nagykövete. A Egy kedden közzétett rendelet szerint Romániában már nem kötelezik a magánszemélyeket a náluk megszálló kül­földi állampolgárok rendőrségi bejelentésére. A Egyes számítások szerint Kuvait olajtartalékait meghaladó olajlelőhelyet fedeztek fel Nyugat-Kínában. A Felaján­lotta lemondását a kommunisták vezette albán kor­mány kedden hajnalban, lehetővé téve egy apolitikus „nemzeti megmentési kormány” létrehozását. A Iraki kurd vezetők tegnap közölték, már nem bíznak abban, hogy Bagdad hajlandó lesz az autonómiára vonatkozó követeléseiket teljesíteni, s felkészültek arra: tovább folytassák a harcot Szaddam Husszein rezsimje ellen. Déí-Lihímon Izraeli mhGYlíT BgfRSIBl A RAKÉTÁK PHEmmÓL ÉRMEITEK LATAKIA SZÍRIÁI ki­kötőben mindennap sok te­herhajó vet horgonyt. Egy szállítmány érkezése azon­ban éppen akkor, amikor az öbölháborúban részt vett koalíciós országok győzel­müket ünnepelték, megszó­laltatta a vészcsengőket a világ sok fővárosában. A kirakodásról beszámoló tit­kosszolgálati jelentések sze­rint ugyanis a kikötőben 24 közepes hatótávolságú rakétát és 20 mozgatható ki­lövőberendezést tettek part­ra. Hamarosan részletesebb információ is rendelkezésre állt Washingtonban és Je­ruzsálemben. Eszerint a Szíria rakétaarzenáljában eddig levő 285 kilométer hatósugarú Scud—B (född— föld) rakétákhoz immár 500 kilométer távolságra is rob­banótölteteket eljuttatni ké­pes harceszközök kerültek. Izraelben — amely hete­ken át az Irakból kilőtt Scud rakéták fenyegetésé­vel volt kénytelen együtt él­ni, s amelynek lakosságát a nagyobb pusztításoktól csak a Washington által rendel­kezésre bocsátott legmoder­nebb elhárító technika mentette meg —, érthető idegességgel fogadták a Latakiába érkezett szállít­mányt. Hiszen már Da­maszkusz az öbölháborúban koalíciós erőként vett részt a bagdadi agresszió vissza­verésében, s Asszad elnök hajlandóságot mutatott Iz­rael állami létének elisme­résére és a jeruzsálemi kormányzattal való kiegye­zésre a két ország között, amelyek ellensé'’o1-hént 2 Troian harcoltak egymás ellen az arab—izraeli fegyveres konfliktusokban, ma sincs igazi béke. A Szíriába szállított Scud rakétákat Eszak-Koreában hajózták be. A fegyverke­reskedelem szakértői ebben nem látnak semmi megle­pőt, hiszen Phenjan 1987- ben — abban az esztendő­ben, amelyről hiteles adat áll rendelkezésre — 770 millió dollárt, azaz a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság exportnyereségének 51 százalékát szerezte a hadieszközök eladásából. Ezután a fegyverüzlet még virágzóbb lett Phenjan szá­mára, s a hasznot növelte, hogy mindezt saját hadiipa­ra termelte meg. A ketté­osztott Korea északi részé­ben 21 millió lakos él, szemben Dél-Korea 42 mil­liós lélekszámúval. S annak ellenére, hogy a KNDK-ban az egy lakosra jutó össz- nemzeti termékhányad alig több, mint tizedrésze a déli­nek, fegyvervásárlóinak lis­táján 1989-ben nem keve­sebb, mint 50 ország volt. Ázsiai és afrikai, harma­dik világbeli kormányok a hetvenes évek végétől nem fukarkodtak Phenjantól a megrendelésekben, ha va­dászbombázógépeket, harc­kocsikat, tüzérségi egysége­ket, őrnaszádokat vagy ha­dianyagot kívántak besze­rezni. A KNDK különösen nagy hasznot húzott az iráni—■ iraki háborúból, amelyben először Irak, majd Irán fegyverszállítója lett. Ez sok milliárdos üzletet jelentett Kim ír Szén rendszerének. Moszkva ugyan, amelynek már régóta komoly politikai nézeteltérései vannak a phenjani vezetéssel, nem szállított modern fegyvere­ket a KNDK-nak. A koreai Munkapárt által szigorúan kordában tartott rendszer azonban megtalálta a „kis­kaput”. Egyiptomtól vásá­rolt a szovjet hadiipar által gyártott Scud rakétákat a hetvenes évek végén, s ezeket saját erőből tovább­fejlesztette oly módon, hogy később „új technoló­giaként” Kairónak is sike­rült eladni a megújított észak-koreai gyártmányo­kat. A világban végbemenő fejlődés azonban nyilván Koreát sem kerülheti el. Hamarosan összeül a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagja, hogy Bush elnök ja­vaslata és Mitterrand terve­zete alapján megvitassa a fegyverszállítási ellenőrzést a Közel-Keletre és más válsággócokra. Emellett a KNDK-ban belső feszültsé­gek is növekedőben vannak. Elvégre nem lehet végtelen­ségig családok nagy sokasá­gát szétszakítva tartani a kettéosztott Koreában, s el­utasítani Dél javaslatait a szélesebb körű kapcsolat- tartásra. A 79 éves Kim ír Szén fiának, Kim Dzsong Ilnek próbálja átjátszani a hatalmat, de úgy tűnik, Hol van az a hatezer megmaradt úttörő? Hol van Pest megye 6 ezer úttörője? — tettük fel a kérdést a Vörös nyak­kendő, vagy amit akartak című tegnapi írásunkban. Mint ahogy megírtuk, a gyermekszervezet Pest me­gyei vezetői úgy saccolják, körülbelül 6-7 ezer gyer­mek tartozhat ehhez a moz­galomhoz. Ez bizony akkor is szép szám, ha tudjuk, hogy Pest megyében kö­rülbelül 150 ezer az úttörő- és kisdoboskorúak száma, akik a rendszerváltás után, bár lehet, hogy csak átme­neti időre, de szervezet nélkül maradtak. Igaz, gyarapodik a cser­készcsapatok száma, az egy­házak is mind több figyel­met fordítanak az ifjúság­ra, alakultak iskolataná­csok is, de arról szó sincs, hogy az úttörőszervezet he­lyét bármely más szövetség képes lett volna elfoglal­ni, hogy a cserkészek, út­törők s más szervezetek egymással versenyeznének a gyermekek kegyeiért. El­lenkezőleg : az úttörőszö­vetség szinte kimúlt, a többiek pedig még gyen­gék. De térjünk vissza az ere­deti kérdésre, hol van s van-e egyáltalán Pest me­gyében 6-7 ezer úttörő. A látszat az, hogy nincs. A megye városaiban szinte egyáltalán nincs úttörőcsa­pat, kivéve Érdet, ahol a Fácán köz 2.-ben van be­jegyezve egy csoport, akik­ről viszont Érden nem tud senki semmit. A Pest megyei úttörőtit- kár, Bárdos István az egyik gödöllői iskolában ta­nít, ahol szintén nincs út­törőcsapat, van viszont sze­rinte Dunaharasztin, Ül­lőn, Szigetszentmártonban, Apajon, Vecsésen, Űjlen­hogy ez nem megy teljesen simán. így nem kerülhető el, hogy tízéves szünet után összehívják az uralkodó párt kongresszusát. Az or­szágban egyébként immár ellátási gondok is vannak, s ezt tükrözi, hogy nemrég Phenjan tekintélyes meny- nyiségű rizst volt kénytelen titokban vásárolni egy dél­koreai társaságtól... Phenjan úgy akar kitörni fojtogató elszigeteltségéből, hogy hirtelen változtatott eddigi álláspontján: az ENSZ-be való felvételét kérte. Korábban az volt a hivatalos KNDK-vélemény, hogy csak az egységes fél­sziget lehet majd a világ- szervezet tagja. Ügy tűnik, hogy Szöul, amely a normá­lisabb kapcsolatokért küzd a két Korea között, pillanat­nyilag egyetért ezzel. Nem kívánja ugyanis, hogy olyan, szerinte „elhamarko­dott módon” kerüljön sor a két országrész egyesítésé­re, mint az NDK és az NSZK esetében történt. Be­folyásos szöuli körök, látva saját belső feszültségeiket is, hosszabb, tíz-húsz éves időszakban gondolkodnak, legalábbis most, amikor felvetődik a félsziget egysé­gének ügye. Vagyis szeret­nék, ha ehhez jobb gazda­sági feltételek teremtődné­nek. AZ ÉLET AZONBAN, mint láthattuk, nemegyszer keresztülhúzhatja, a legki- centiméterezettebb számítá­sokat is. Hírmagyarázók szerint nem lehet tudni, hogy a rejtélyes KNDK-ban mi a tulajdonképpeni hely­zet, s a hivatalos, mindent elborító személyi kultusz alatt, milyen is a mindenna­pok valósága? Árkus István gyelen, Versegen, Tárnokon, Gombán, Biatorbágyon, Délegyházán és még né­hány más kisebb-nagyobb településen. Egy részük a volt vízi úttörők örökébe lépett, és Danubius Flottil- lának nevezi magát. De neve szerint a többi úttö­rő se mindig úttörő, hív­hatják őket baráti társa­ságnak vagy bármi másnak. Tizenöt-húsz csapatról tud a Pest megyei titkár, s ezt az információt erősíti meg a Csillebércen szé­kelő országos úttörőszövet­ség titkára, László Anikó is. Igaz, az ő adatai sze­rint az úttörők Pest me­gyében legfeljebb 1200-an vannak. S azért ennyien, mert a csapatok vezetői ennyit jelentettek, ilyen lét­szám után kapják a fejen­kénti negyvenforintnyi tá­mogatást. Becsület dolga, hogy igazat mondanak-e. Politikai prés alatt mű­ködnek (működnek?) az úttörőcsapatok, a baloldali múltú gyermekszervezetek. Akadt olyan felnőtt úttörő­vezető, aki kapott jóindu­latú felszólítást, tanácsot, hagyja abba az egészet — állítja név és pontos meg­jelölés nélkül az úttörőtit­kár. Mert botrányt ugyan lehetne egy-egy esetben rendezni, de annak is csak a gyerekek innák meg a levét. Továbbra sem tudjuk pontosan, tízen, százan, ez­ren vagy tízezren vannak az az úttörők. Szövetségük hi­vatalosan sohase szűnt meg. Nem tudni azt se, hogy akik szervezetüknek szövetségi vagy valamely alapítványi támogatást kérnek, nem túloznak-e, amikor a taglét­számra kell választ adni. Munkatársaink több Pest megyei körzetben is érdek­lődtek, mit tudnak az út­törőkről. Pusztán a példa kedvéért. Budaörsön két éve nincs úttörőszervezet, igaz, helyette — legalábbis tömegeket mozgató mérték­ben — más sincs. Százha­lombattán hasonló a hely­zet, de a diákönkormány­zat versenyeket, táborozást Hazánk területét folya­matosan hagyják el a szov­jet alakulatok. A Pest me­gyei települések közül Tö­kölön június 5-6-án veszik át a Magyar Honvédség képviselői az oroszok által lakott és haszmált épülete­ket, objektumokat. Várha­tó, hogy június közepe tá­ján a katonák is elhagyják a főváros közeli községet. A szovjet laktanyák to­vábbi sorsával foglalkozó tárcaközi bizottság legutób­bi ülésén a tököli épületek, valamint a repülőtér hasz­nosításának ügye is teríték­re került. Mint azt Hoffman Pál polgármestertől meg­tudtuk, elkészült a javaslat, amit majd a bizottság el­fogadásra a kormány elé terjeszt. A tervezet tartal­mazza, mi kerülhet majd az önkormányzat, a honvéd­ség, illetve a kincstári va­gyonkezelő szervezet bir­tokába. Ami a tököli önkormány­zatot illeti, mint már arról korábban hírt adtunk, a polgármesteri hivatal a la­kótelepet belterületté nyilvá­nította. Fel kell készülniük arra, hogy a község élete jelentősen megváltozhat, ha közel tízezer lakosú lesz a azért szervez. Érden se tud­nak úttörőkről. Dunaha­rasztin, a Körösi Csoma- iskolában ettől a tanévtől kezdve nem működik az úttörőcsapat, bár helyette alakult diákönkormányzat. A néven és a nyakkendőn kívül folytatja a hagyomá­nyokat. A II. Rákóczi Fe- renc-iskolában az úttörők már, a diákönkormányzat még nem működik igazán. Engedtessék meg eme ösz- szeállítás egyik szerzőjének, hogy személyes élményét a tárgyban papírra vesse. Ti­zenegy éves lánygyermekét aki korábban is párton és felekezeten kívüli volt, nem kötelezte el magát egyetlen eszme, egyetlen politikai irányzat mellett sem. nem támogatott pár­tot vagy mozgalmat, szó­val hasonló módon, mint ahogyan a felnőtteket is szokták, társai őrsvezetővé választották. És az őrs mű­ködött. Babáztak, játszot­tak, naplót írtak, és meg­beszélték, hogy ki az isko­lában a legcsinosabb fiú. Sok fontos dolguk közepet­te észre sem vették, hogy lezajlott a rendszerváltás, hogy már nincs pártállam. S azt sem, hogy iskolájuk­ban már nem legitim szervezet az úttörő, s ha az úttörő nem legitim, akkor az őrsvezető meg a nótafa sem az. Egészen addig, amíg meg nem mondták nekik, hogy ne tartsanak több őrsgyűlést. Szófogadó gyerekek. Nem vétenek az iskolai fegyelem ellen. Fel­oszlatták az őrsöt. Pest megyében néhány száz, esetleg néhány ezer az úttörőszervezet tagjainak száma. Egyelőre erőtlenek a cserkészcsapatok is. Saj­nos kevés az olyan felnőtt, aki önként, ellenszolgálta­tás nélkül szívesen foglal­kozna a gyerekekkel, a pe­dagógusok pedig örülnek, hogy végre megszabadultak ettől a rosszul dotált állam­párti feladattól. Senki sem verseng a gyerekekért. Egyelőre magukra marad­település. Az önkormányzat igényelte és megkapta a te­lepen lévő általános iskolát, a szovjet katonák gyengél­kedőjét — orvosi rendelő lesz belőle —, s a volt ma­gyar parancsnoki épületet, ahová várhatóan óvoda és kollégium települ. A tervek szerint postát, polgárvédel­mi raktárt s rendőrállomást is kialakítanak a megüre­sedett épületekben. Térí­tésmentesen az önkormány­zat kezelésébe kerül nyolc­van lakás is, de egyelőre még nem született döntés, kiknek, milyen formában fogják azokat értékesíteni. Ezenkívül az egyemeletes, eléggé rossz állapotban lé­vő épületekből is megkap­nak négyet. Elképzeléseik szarint az egyikben szociá­lis otthon lesz, kettőben a kezdő vállalkozóik segítésé­re úgynevezett inkubátor­házat alakítanak ki, a ne­gyedikben pedig a Máltai Szeretetszolgálat helyi szer­vezete helyezkedhet el. Ami a repülőteret illeti, az a honvédség kezelésébe kerül, s mint ismeretes, a hasznosítására a Közlekedé­si Miniszérium új pályáza­tot ír ki. 11. £. tak. Cs.—F.—M. Magyarosodik Tökölön a szoviet laktanya

Next

/
Thumbnails
Contents