Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
Virágeső, köszönő szó illeti pedagógusnapon a nemzet napszámosait. Akiknek élete egyfajta etalon. Mérce. Talán azé: miként becsüli meg a társadalom azokat, akiken jövője is, a felnövekvő nemzedék „emberi minősége” is múlik. Mint például Budakalászon, ahol az iskola 794 tanulóját a gyesen levőket is beleszámítva 56-an oktatják. Átlagosan havi 15 ezer forint bruttóért. ÁLOM LENNE: CSAK TANÍTANI? Szeretem ezeket a — Ami persze nem a legnagyobb baj, inkább az fáj, hogy lassacskán a nyári festésre, táblamázolásra sem jut elegendő, arról nem is beszélve, hogy elkelne bizony egy üzenetrögzítő, egy fénymásoló gép, csak eddig nem futotta rá — vélekedik az igazgatóhelyettes, Stoltz Gábor. S még hozzáteszi: — Az sem luxus, azt hiszem, ha egyszer felépül a tornaterem öltözőjénél a W.C . .. Fúrása ellentmondás: érdemes lenne benézni a kukába, mi mindent dobnak ki a gyerekek, amit nem esznek meg tízóraira. Ügy gyanítom, a takarítónő kutyája jobban él, mint én. 0 Miért, hogy él? — Tanító a feleségem is, van egy érettségi előtt álló csemeténk, ketten 30 ezret viszünk haza. Szolgálati lakás. Trabant. — Kert, telek, hétvégiház? — Semmi... A tanítónak ilyesmire nem futja. ü És mellékkereset? — Nem kell hozzá engedély, csak idő. Van, aki a 42 órás kötelező munkaidőből — 20 iskolában tartandó órán felül — tud erre-arra csenni órákat. De a tanításra fel kell készülni, a dolgozatokat ki kell javítani. Eü Sok a pályaelhagyó? — Az elmúlt öt évben egyetlen kollégánk ment el kereskedőnek. És egy évre fizetés nélküli szabadságot kért egy másik, ő Nyugaton dolgozik egy faipari üzemben. — Nemhogy a pályát, de még ezt az iskolát se tudnám otthagyni — mondja Mara néni, Molnár Gusztávaié. — Itt dolgoztam 40 évet, öttel többet a kelletéPóter bácsi, a taxis tanár nél, míg tavaly nyugdíjba mentem. De szeptember 7- én már a katedrán álltam. Érthető. Mara néni, aki Nagykőrösről került a földrajz—biológia—testnevelés szakra, onnan pedig egyenest Budakalászra. havonta 11 ezer 500 forintos nyugdíjat kap. Azért ilyen sokat, mert még öt évet „ráhúzott”. És így, hogy heti 32 órán át tanít, újabb 10 ezret hozzákereshet. a Mire költi Mara néni? — Például a tüzelőre. Hatvan mázsa német brikett — jaj de drága lett! — fogy egy télen a szolgálati lakásban, pedig csak egy cserépkályhában és a fürdőszobai kályhában fűtök. És akkor még ott a villany, a víz. A lányomék — ő is tanít — átjönnek olykor enni. özvegyen maradtam, másra minek költenék ? — A szomszéd országokban. Legmesszebb Kelet- Németországbam. A fiam Kanadában él, hív, de olyan messze van. Persze szerettem volna látni Indiát, Egyiptomot, Finnországot... B9 Lakott már jobb szállodában? — Igen, még 1950-ben, egyszer egy napot a Béke Szállóban. Kirándulni vittem a gyerekeket Pesten át, de csak másnap volt csatlakozás a vonathoz. S Evett-e homárt, osztrigát? — Azt nem. De hazai rákot ettem. Még Istenmezején, ahol a gyakorlóidőmet töltöttem. No, ott kóstoltam meg a kirántott béka- combot is. Hl A National Geografie jár-e önnek? — Nem, csak az Élet és Tudomány, a Természet Világa, olykor egy-egy szak- könyv. Nincs másom, csak vagy kétezer kötetem. Bj Nem zavarja, hogy a tanítványainak egy része jobban él? — Valóban, de nem törődöm vele. Azt hiszem, közülük kerülnek ki a legszerencsétlenebbek, akiknek megvan mindene otthon, a video, a két kocsi, csak éppen nem törődnek velük, a család nem örül a sikerüknek. ■ És mi a legnagyobb vágya? — Csa'k kicsik vannak. Például egy telefon. 1962- ben kértem először, amikor a fiam beteg lett. Akkor a listára vettek. Azóta is ott vagyok. A legnagyobb talán az, hogy míg bírok, taníthassak. Szeretem ezeket a laklikat... Negyvenperces tévéműsor készült jő fél évtizede Velkeyékröl, Ceglédi eredetű a pedagóguscsalád, több tucat nevelő, oktató került ki kßzülük, nem csoda, hisz Velikey Péter édesapjáélk is tízen vannak testvérek. Akkor a felvétel idején Péter még Debrecenben tanított, ahol az egyetemen a magyar szakot is elvégezte a főiskola után, s mellette muzsikált; hegedült, s még vagy három-négy hangszeren is játszott. A riportban azt mondta: azért kell a külön kereset, hogy otthont alapíthasson. H Mi változott? — kérdem a most 34 éves Pétert, aki ugyancsak Budakalászon tanít — Semmi. Most is kell a küiönkereset, s ugyanebből a célból. A telek már megvan. Az első kocsi, a Dácia, amivel Debrecenben kezdtem taxizni (vagy 20 ezret hozott havonta a konyhára a munka mellett), most Zsiguli, 11 éves. Ennyi... ■ Tényleg csak ennyi? — Egyedül élek, két gyermekem van, elképzelhető a helyzetem. Bár mostanában a taxizástól se várhatok sokat, talán felét, mint Debrecenben. Kevés a fóka, rengeteg az eszkimó, közöttük olyanok is, akik a munkanélküliség elől menekülnek, ha van autójuk, a taxizáshoz. Én pedig csak esténként, hétvégeiken foglalkozhatom ezzel. H És mi lesz, ha nem jön be a számítása? — Talán a külföldi munkavállalás. Hívtak -zenélni is. De mind a kettővel az a baj, hogy fel kellene adni a tanítást. A családi, tradíciót. Mara néni és a laklik — fociéra a VHI.-ban ■ Miért ragaszkodik ennyire hozzá? — Szörnyű kérdés, erre csak patetikus válaszokat lehet adni. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, izgalmas a problémáikat bogozni. Az első látszat az: a gyerek nem tanul, elalszik az órán, ideges, szemtelen. Azután kiderül: előző éjjel hajbakaptak otthon, iszik a szülő, vagy hajit, mert kell a pénz. ■ De maga is ezért hajt. Péter.., — Meg is volt az infarktusom februárban. Pedig csak annyit szeretnék elérni, hogy felépüljön a házam. ■ Nincs fe más vágyait ■ — De van. A tanításból, egyedül abból, tisztességesen megélni — V. G. P. Csizmadia György fizikatanár több éve nyugdíjasként jár vissza ifjú diákjaihoz. (Erdős! Agnes felvételei) ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT (11.) BIBLIA ÉS ERKÖLCS Az erkölcsi parancsok legismertebb összefoglalása a tízparancsolat. A Biblia elbeszéli, hogy Isten a Sínai-hegyen megjelent — a hittudomány nyelvén kinyilatkoztatta magát —, és szövetséget kötött Izrael népével. Mózes a nép képviseletében fölment a hegyre, s onnan kőtáblákra vésve hozta le az Istennel kötött szövetség feltételeit, a tízparancsolatot. Az Ószövetség hitének kezdetétől fogva lényegéhez tartozott, hogy Isten tisztelete elválaszthatatlan parancsainak teljesítésétől, amelyek az ember egész erkölcsi magatartását meghatározzák. Ugyanezt erősíti meg a tíz- parancsolat felépítése is: az első három parancs Isten tiszteletét szabályozza, a többi hét pedig a felebarát iránti erkölcsi kötelezettség. A parancsokat Izraelben sohasem tekintették csupán erkölcsi előírásoknak, elvi normáknak, hanem Isten személyes akaratának, amelyeknek teljesítésére az iránta való szeretettől kell az embernek elköteleznie magát. Isten erkölcsöt meghatározó akarata útmutatás az Isten népéhez méltó életre, s még a tilalmak is ennek szolgálatában állnak. Az Ószövetségben az erkölcs nem magánügy volt. Izraelben a közösség életét szabályozó jogrendet és társadalmi elkötelezettséget is a hitben gyökerező erkölcs hatotta át. Ez a magyarázata annak, hogy a tízparancsolatot a közéletet igazgató törvények gyűjteményéhez kapcsolva találjuk a Bibliában. „ Különösen a próféták hangsúlyozzák a hit erkölcsi követelményeit, elsősorban a felebaráttal szemben tanúsított magatartás terén. Szerintük Istennel csak ott alakulhat ki helyes kapcsolat, ahol ez hatással van az emberek egymás közötti viszonyára. Szemük előtt olyan közösség képe lebegett, amely méltó Isten népéhez, ezért Izraelben a kölcsönös elkötelezettség és testvériség eszméit hirdették. Ebből a szempontból vizsgálták koruk társadalmát, és részletekbe menően kimutatták a közösség életében az isteni jog és igazság, az emberi kapcsolatokban pedig az erkölcsös cselekvés hiáhyát. A próféták a jog és szociális igazságosság legfőbb védnökét Istenben látták és őt tekintették az erkölcs forrásának. Ezért háborodtak fel kortársaik magatartásán, akik elvben ugyan tisztelték Izrael Istenét, de a hétköznapi életben semmibe vették parancsait. Ámosz, Ozeás, Mikeás vagy Izajás és Jeremiás próféták ilyen jelenségek ellen emelték fel szavukat. A Biblia tanítása szerint az erkölcsi rend nem az ember akaratának vagy önkényes elutasításának függvénye, hanem maga a szent és igaz Isten szerez neki érvényt. Mint a teremtés és a történelem ura, végső fokon 6 szavatolja az erkölcsös élet értékét és bünteti semmibevételét. A Zsoltárok, különösen pedig a Prédikátorok könyve tanulsága szerint a hívő embert sokat foglalkoztatta az a fájdalmas ellentmondás, amelyet napról napra tapasztalnia kellett: az igaz és hibátlan emberrel gyakran az történik, amit a gonosz érdemelne, míg a gonosznak sokszor az az osztályrésze, amiben az igaznak kellene részesülnie. A kínzó problémára Istennél remélt kiutat találni. Isten kezében tartja a világ sorsát, s mindenkit számadásra fog szólítani parancsainak teljesítéséről. Ekkor majd ki:nek-kinek megfizet cselekedeteihez mérten. Ez az oka annak, hogy a próféták addig nem ismert komolysággal szólították fel kortársaikat Isten akaratának követésére, amelynek elmulasztása súlyos büntetést von maga után. Meghívásukban úgy élték rneg a személyes Istent, mint aki hívja és feltétlen engedelmességre szólítja az embert. Ezért hang- . súlyozzák szokatlan élességgel a számadás elkerülhetetlenségét. Az Isten parancsaiban megismert erkölcsi rend sokszor súlyos tehernek tűnik, mert úgy érezzük, megköti szabadságunkat, egyéni kívánságainkat. Az Ószövetségben is felmerül hasonló gondolat, amikor a zsoltáros elmondja a gonoszok látszólag szabad és gondtalan életét, akik nem tartják a maguk számára kötelezőnek Isten parancsait és gátlás nélkül élnek vágyaiknak. A Bibilia tanításában viszont éppen az erkölcsi rendhez mért cselekedetek teszik az embert emberré, minden más teremtmény fölé emelve őt. Mózes első könyvében, az ember teremtésének elbeszéléséből ismerjük: Isten már a történelem kezdetén parancsot adott az embereknek, jelezve, hogy az emberiségnek erkölcsi tettekkel kell kibontakoztatnia életét. Az elmúlt két évezred során a tízparancsolat életrendünk része lett. Bár sokszor állt és áll ma is a kritika kereszttüzében, érvénye időtállónak bizonyul. Akármit is tartsunk a tízparancsolatról, vitatkozhatunk korszerűségéről, de azt mindenkinek tudatába idézi, hogy az erkölcs elengedhetetlen része emberi méltóságunknak. Rózsa Huba, a budapesti Rám. Kát. Hittudományi Egyetem tanára
