Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

T. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1991. JCN'IUS 23., KEDD BUDAVIDEKI ^Jártai) BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA B.AGY • TÖRÖKBÁLINT • PIL1SCSABA I • NAGYKOVÁCSI • BUDA.JENÖ Égelőkemencéje raktár lelt PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • B1ATOR- PATY « ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK PERBAL • TÖK • TINNYE • L’ROM Kerámiát vesz a keramikus Majd bevertem az orrommal az elegáns belvárosi üz­let kirakatüveget, annyira néztem a csodálatos sárga rózsákból kötött kompozíciót. Tekintetem odébb vándo­rolt a dúsan terebélyesedő páfrányra, s majd összees­tem az egy szerény nyugdíjjal felérő árcédula láttán. Betérve még közelebbről szemügyre vettem, egy óvat­lan pillanatban meg is érintettem a kintről mustrált szobanövényt. — Selyem — mondta elnéző mosollyal az eladónő. —A rózsa is ... Aztán a minap ráakad­tam egy kis- és nagykeres­kedésre Budakeszin, ahol lényegesen olcsóbbak e szo­badíszek. Kerámiaedénye­ket árulnak hozzájuk, kí­vánságra lakások, üzletek, vendéglátóhelyek díszítését is válalja a Taormina. — Keramikus vagyok, a profilbővítést az élet kény­szerítette ki — mondja Csíki Judit. — üt éve a bátyám itthagyta az orszá­got, rám maradt a kemen­céje, a vevőköre. Csakhogy ez a réteg az a középosz­tály, amely ma a koszt- pénzből egészíti ki a köz­üzemi számlákra félretett forintjait. Mire elkészült a kis műhely, rá kellett döb­bennem, hogy a félmilliót érő kemence holt töke, hi­szen az Idea sem tud már annyi tárgyat átvenni, hogy ebből tisztességesen meg­éljünk. — Ezek szerint a kera­mikus veszi a kerámiát üz­letébe? — Jobbrca most ez a helyzet, bár e tárgyak — mutat a kertet díszítő szép formájú tálakra, köcsögök­re — az én munkáim. *— Hogyan tudja elvisel­ni egy művész, hogy nem korongos, s az égetőkemen­céje belseje művirágok rak­tárhelye? — Nem tartom magam művésznek. Ez is csak egy szakma, amiből meg kell(e- ne) élni. Időközben, kide­rült: Ausztriában például lenne kereslet a tárgyaim iránt. Ezek a kiégetett, le­kezelt cserépedények sok­kal szebbek a kertben, er­kélyen, mint a ládák ... Most pedig azért nem va­gyok elégedetlen a sorsom­mal, mert Tihanyban nyi­tottunk két üzletet, amit magam rendeztem be. Előkerülnek a színes fo­tók, s a boltok és kínálatuk valóban csodaszépek. Az üzlet a szó szoros értelmé­ben virágzik. Nyugaton igen nagy a divatja, s ma­napság nálunk is egyre többen keresik a dekorá­ció e színes kellékeit. — A sors úgy hozta, hogy összeismerkedtünk valaki­vel, aki a Rosa Dekor oszt­rák—magyar cégnél dolgo­zott a fővárosban — sorol­ja a művirágok históriáját a férj, Bacsa Péter, az egy­kori élsportoló atléta. — Megvettük a virágokat a Ro­sa Dekornál, bedíszítettük a tálakat, kosarakat, vázákat, . s mindjárt lett kereslete a kerámiának. De a magunk urai akartunk lenni, ezért megkerestük azt az oszt­rák nagykereskedőt, akitől közvetlenül is hozzájutha­Mesél az elnök Az ifjúsági sportról tunk az áruhoz. Ezek a ter­mékek Tajvanról, Kínából érkeznek hajóval, s nyugat­európai nagykereskedők te­rítik. így lettünk olcsób­bak a hazai üzleteknél. Bizományba kapjuk a virá­gokat osztrák partnerünk­től, magunk hozzuk el, s dolgozzuk fel ebben a pic műhelyben. Reggel nyolckor szélesre tárják zsebkendőnyi, szé pen rendezett portájuk ka púját. Néhány lépés, s az ember máris a boltban áll Az egyik alkalmazott az eladó, a másik — a virág kötő — hátul a kis műhely ben készíti a szebbnél szebb kompozíciókat. — Markó Jugoszláviából került hozzánk — feleli az éppen locsolással foglala­toskodó férfi kilétét firta­tó kérdésemre a házigazda. — Ö a mindenesünk. Ami­kor az üzletet alakítottam ki, elborult az agyam a betonozástól, mert hát a házunkat is magunk építet tűk át. Szóval akkor hozta őt segítségül az egyik is­merősöm. Azóta rájöttem, hogy a kőművességtől az ácsmunkán át a tetőfedésig mindenhez ért. Megkedvel­tük egymást, három éve van nálunk ... A vállalkozás kinőtte a pici udvart. A házaspár épületet vagy telket sze­retne bérelni a faluban, ahol egy bemutatótermet létesítenének. Akkor újra dolgozhatna a jobb sorsra érdemes kemence. Hiszen a Taormina művirág- és ke­rámiakereskedés termékeit, szolgáltatásait igényli piac. Ha valaki elvetődik e forró napok egyikén Ti­hanyba, a Kolostor söröző és panzió álomszép deko­rációjáról jusson eszébe Taormina neve. F. E. A gazdag sportélet in­dokolta egy ifjúsági bizott­ság felállítását — tudtuk meg Fazekas Csabától, az elnöktől. Százhalombattán nagyon sok lehetőség kí­nálkozik a sportra. Van szabadidőközpont, városi sportiskola, tanuszoda, és két nagy egyesület, a DESE és a DKSK, amelyeket az erőmű és a kőolaj-finomító támogat. A városban MHSZ-klub is működött, lövész- és mo­dellező-szakosztálya ért el kiváló eredményeket. Most, hogy megszűnt a szervezet, utóda pedig anyagilag nem támogatja az egykori egye­sületeket, klubokat,- a fel­adat az önkormányzatra hárult. Mivel jó sportoló­kat nevelt a két szakosz­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. Q Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­4067. tály, úgy döntöttek, min­denképpen segíteniük kell. A Dinamika SE a küzdő­sportok gyűjtő egyesülete, jelenleg kétszáz gyerek sa­játítja el a karate és más hasonló ágazatok fogásait. Működésükhöz négyszáz- ezer forintos támogatást szavazott meg az ifjúsági sportbizottság. A városi sportiskola költségei is emelkedtek, mivel női szakosztállyal bővült. El­képzelhető, hogy nyáron felelősségteljes döntést kell hozniuk. Lehet, hogy egy városi sportegyesületet kell alakítaniuk. Mindenféle hírek keringenek a város ban, úgyhogy semmi sem biztos. Annyit azért elárult a fiatal fideszes bizottsági elnök, hogy az egyik sport egyesület támogatásáról van szó. A bevezetett adó miatt az eddig minden anyagi segítséget készsé­gesen biztosító nagyvállalat vezetői úgy döntöttek, az így kifizetett összegek ele gendőek lehetnek minden re, még a sportra is. Tár­gyalások — legalábbis így tudja — folynak ez ügy­ben. Valószínűnek tűnik, hogy végül is mindenki számára kedvező megoldás születik. J, Sz. I. Asztmás gyermekek nyaraitatása Az idén mennyibe kerül ? Az Egészségünkért Alapít­vány, a Szülők Fóruma rlnc- vuzésü szervezel tagjai össze­jövetelt tartanak Százhalom­battán június 26-án. Dr. Be­nedek László igazgaíó főor­vos, egyben az alapítvány te­vékenységének irányítója el­mondotta, a téma az asztmás gyermekek idei nyaraitatása lesz. — A helyzet az — részle­tezte az igazgató főorvos —, hogy az alapítvány fennállása óta, azaz 1988- tól, minden esztendőben háromhetes táborozást szer­veztünk. Ebben az évben is szeretnénk elvinni a gye­rekeket, csakhogy a körül­mények sokat változtak. Az egykori NDK — ahová ko­rábban elutazhattak a ki­sebbek és nagyobbak — számunkra nagyon meg­drágult. Más lehetőségeket kellett találnunk. Kárpát- ukrajnában kínálkozott egy, el is fogadtuk, ám egy átmeneti vízhiány gondokat okozott. Sajnos, fertőzések is előfordullak, úgyhogy érthető módon, a szülők azt kérték, oda többé ne vi­gyük a gyerekeket. — A döntésben, a hely megválasztásában szerepet játszanak az árak, vala­mint az, hogy mi mennyi­ből gazdálkodhatunk. Nem­régiben tértek vissza Szo­nátáról orvos munkatár­saim, akik megvizsgálták az ottani körülményeket. Elfogadhatónak találták, ám a szülők, a romániai politikai helyzetet figye­lembe véve, úgy vélték, ezt el kellene halasztani. Ódz­kodásuk, azt gondolom, ért­hető, tovább kerestük a megoldást. A gond az, hogy a szervezésen egy titkár­nővel és egy nővérrel „osz- tozkodhatom”. A városban lévő nagyvállalat, a DKV apparátusa — akiknek egyébként sokat köszönhe­tünk — idén kimaradt fa szervezési munkálatokból. Ezért most, a már említett létszámban birkózunk a teendőkkel. — Milyen lehetőség kí­nálkozik még? Hazai meg­oldást nem találtak? — A napokban érkeztem vissza Szlovákiából. Lublón nagyon megfelelőek a fel­tételek. A gyerekek má­sodosztályú szállodában lakhatnának, a környék ke­zelési szempontokból is kedvező. Megoldható a komplex terápia, mivel gyógytornára, gyógyúszás- ra is lehetőség nyílik, amel­lett, inhalatórium. gyer­mekkórház található a szál­Kánikulában lodához közel. A körülmé­nyek ideálisak. Az árak azonban elgondolkodtatóak. Egy gyermeknek, egy hét megközelítően 3300 forintba kerülne. A kezelés időtar­tama nem lehet kevesebb három hétnél, eredmények ugyanis akkor mutatkoz­nak. Az említett ár irány­nak tekinthető, mert min­dent bérelnünk kell, tor­natermet, a kezelésért kü­lön költséget számítanak fel. Ha mindezt figyelem­be vesszük, akkor a ki­adások tizenhatezer forint körül lesznek. Az alapít­ványnak összesen 6(í0 ezer forintja van erre a célra. Számításaink szerint 1,2 millió forint körül járnak a várható kiadások. Termé­szetesen hazai lehetőségek után is érdeklődtünk. Egy gyermeknek egynapi ellátás 2000 forint lenne. Választ­hatunk tehát aközött, hogy nem hivatalosan, ha­nem magánházaknál he­lyeznénk el a gyerekeket, úgy lényegesen olcsóbban jönnénk ki. A másik meg­oldás az, hogy csak a leg- hetegebbeket visszük, ami kisebb létszámot jelentene. Ahogy a szólás tartja, ad­dig. .nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Többre, bár tudjuk, meny­nyire fontos ez a három hét a beteg gyerekeknek. sajnos nem telik. Hallot­tam arról, hogy a budai hegyekben létezik a bar­langterápia, ennek kívánok utánajárni. Akkor a gyere­keket busszal odaszállít­juk, azután hazahozzuk, és itt oldjuk meg a gyógy- úszást és tornát. Az alapítvány emellett más táborokat is támogat. Az Erdei Iskola néven mű­ködőt, amely minden év­ben, télen-nyáron a város iskoláiból egy-egy osztályt összegyűjt, s olyan helyre visz, ahol a gyerekek „ki­szellőztethetik” a tüdejü­ket. Erre a célra 100 ezer forintot adtunk. A kövér gyermekek fogyókúrás tá­borát csaknem 300 ezer fo­rinttal támogatjuk. Arra is gondoltunk, hogy a gyógy- úszás és testnevelés lehető­ségeit itt, helyben kellene bővíteni, szélesíteni. Erre is szánnánk bizonyos összeget. Azt azért még megemlíte­ném, hogy a városban csökkent az asztmás bete­gek száma. A helyzet ja­vult, s ez örvendetes. S hogy ez a továbbiakban ho­gyan alakul, majd meglát­juk. Remélem, a felsorolt gondok ellenére augusztus 1. és 25. között, úgv, aho­gyan eddig, nyaralhatnak az asztmás gyerekek. J. Szabó Irén j Helyreigazítás A Fővárosi Bíróság 1. P. 22. 951/1991 4. számú ítéletével a következők közlésére kötelezte lapunk szerkesztőségét: A Pest Megyei Hírlap 1991. április 13-i számá­nak mellékletében, a Buda Vidéki Hírlapban „Óvakodj a kerti törpétől!” címmel megjelent saj­tóközleményben valótlan az az állítás, hogy az UNIPLAY Kft. zsámbéki üzemének működése miatt a környék lakosságának nincs nyugta, még hétvégén sem, mert szagolniuk kell a bűzt és „él­vezniük” a kéményen távozó sűrű fekete kormot és füstöt. Az is valótlan, hogy vérméreg haszná­lata miatt az üzemben dolgozók is veszélynek van­nak kitéve. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a szellőzőkürtő magassága épp a szomszéd ház ab­lakmagasságában van, valamint, hogy az üzemi szellőztetéskor a bűz a szemközti lakóházban élő­ket fojtogatja. (Erdősi Agnes felvétele) A piac létezik Több mint két évtizede egyik meghatározó szemé­lyisége és szakembere a Bu­da vidéki kereskedelemnek. Tapasztalatait nap mint nap adja át — annak ellenére, hogy sokan már leírták. Ezért is kéri, a mostani el­mélkedése neve említése nélkül jelenjen meg. Az utóbbi évek gazdasági reformmunkáiban az egyik leglényegesebb változást ab­ban látom, hogy egyre in­kább teret hódit az a fel­fogás, amely szerint valójá­ban nem is a piacot, hanem a versenyt kell szabályozni. Sok tisztáznivalónk van még e téren is, hiszen gyak­ran hallani olyan véle­ményt, hogy „nálunk nincs piac", „nálunk nincs ver­seny”, mit akarunk hát kez­deni annak szabályozásá­val, ami nem létezik. Né­hány félreértést szükséges ezzel kapcsolatban tisztázni. Először is: az nem kérdés, hogy van-e piac. A piac objektive létezik. A piacot azonban n.em szabad össze­keverni annak mindenko­ri állapotával, mindenkori egyensúly helyzet ével. Mert van, olyan piac, ahol a kíná­lat nagymértékben túlha­ladja a keresletet; létezik olyan piac, amit hiánypiac­nak neveznek, ahol a ke­reslet nagymértékben meg­haladja a kínálatot. És lé­tezik monopolpiac is. Attól, hogy a politikai berendez­kedés átalakult, még a piac e formái nem szűntek meg. A piaci mechanizmusban az eladó és a vevő ellentétes és közös érdekein nyugvó meg­állapodások hozzák lé1 re az érdekkordinációk sokasá­gát. Mindeddig abból kelet­kezett a zavarok többsége, hogy a politika természe­tesnek tekintette: a pia’ci szereplők helyett a piaci koordinációkat az állam- igazgatás, a tanács, az adó­hatóság, az árhatóság, a szakhatóságok, vagyis jó­részt nem piaci szereplők végzik. Ugyanilyen érte­lemben nálunk a versengés is más pályára terelődött át, mint a piacgazdasági me­chanizmusban. A gazdasági versengés eddig nem első­sorban gazdasági pályákon folyt, és nem piacgazdasági formákban nyilvánult meg. Ámde nyilvánvaló, hogy piaci mechanizmus a gaz­dasági verseny természetes pályájának megteremtése nélkül nem létezik. Ha piacgazdaságot aka­runk, akkor törvényszerű a versenyformák keretében történő gondolkodás. Tud­nunk kelj kezelni és meg­ítélni a monopolista ver­senyt, az ezeken a p.acokon kialakuló magatartást. Igaz azonban az is, hogy akkor terelődik gazdasági pá­lyára, ha hagyják. Olyan rendszert kell működtetni, amelyben a piaci .koordiná­ciókat nem végzi el más, csak a piac s annak termé­szet es szereplői. (deák)

Next

/
Thumbnails
Contents