Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

T. ÉVFOLYAM, 119. SZÄM 1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT BUDA-YIDEKI xjfíli BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAR O BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSA.MBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Szétvert homlokzatok, eltűnt kapuk A régész háztáji temetője A sztoriról az a mondás jut eszembe, hogy vak tyúk Is talál szemet! No nem mintha a történet füszercpló'jc vak volna, sőt! Hiszen nevéhez fűződik Budakeszi szá­mos műemlékének — köztük egy kis kápolnának — a feltárása, helyreállítása. Kezdeményezője és tevékeny résztvevője az eddigi restaurálásoknak, nem is véletle­nül kapta meg az idén a Budakesziért emlékérmet. De az mégis csak példátlan eset, hogy amikor Siklósi Gyula régész építkezni kezdett a faluban, telkén egy honfogla­láskori temetőre bukkant. Cukkolták is eleget a szom­szédok, hogy másnak háztáji krumpiiföldje, neki meg háztáji temetője van ... Százha lom ha ttai megoldások Sokan várnak segítségre — A szociálpolitikai hely­zet mennyiben változott az utóbbi időszakban? — Emelkedett a támoga­tásért hozzánk fordulók száma. Magasabb a megél­hetési gondokkal küszködő családok aránya. Az inflá­ció, a munkanélküliség, akárcsak bárhol másutt az országban, nehéz helyzet elé állít embereket. Kéthe­tes információm van ar­ról, hány munkanélküli van a városban, akkor három­százötvenen voltak. Ez ter­mészetesen változhatott azóta. A munkanélküli-segély ügyintézése két-három hó­napot igénybe vesz — az ezzel foglalkozó központ is itt van a hivatalban — addig is, természetesen, fel­keresnek minket, hiszen a családnak valamiből élnie kell. Ilyenkor megvizsgál­juk a jogosultságot, kör­nyezettanulmányt készí­tünk. azután meghatároz­zuk az anyagi segítség mér­tékét, módját. Mert van, aki gondozásra szorul, vagy szociális étkeztetésre. Az óvárosban, még tavaly ta­vasszal alakult ki az orvo­si rendelő kihasználatlan részében az idősek étkezte- tője. Az új városrészben a Százhalom étteremben van ilyen lehetőség. Aki nem tudja helyben igénybe ven­ni ezt a szolgáltatást, annak hazaszállítjuk az ételt. Tisz­teletdíjas házi szociális gondozó hálózatunk van — jelenleg tizennyolcan-hű- szan —, a rászorulóknak ők vásárolnak be, takarí­tanak, eljuttatják az ebé­det. Beteg családtagok gon­dozására ápolási díjat tu­dunk biztosítani, a jogsza-* bályok által meghatározott mértékben. Ez ma kettő- és hétezer forint lehet. Tizen­nyolcán ötezer-nyolcszáz fo­rintos ápolási díjban ré­szesülnek, négyen, akik fo­gyatékos, kiskorú gyerme­keiket nevelik, hétezer fo­rintot kapnak. Erre az év­re, az ügyfélszolgálati iroda feladatainak ellátására 16 millió forintot tervezett az önkormányzat. Ez elég nagy összeg, de a támogatottak száma is magas. A lakás­építés, -vásárlás helyi tá­mogatásait is mi intézzük el, erre is szól a keretünk. Bízom abban, hogy elegen­dő lesz. Azt mondhatom, olyan még nem fordult elő, hogy valakit elutasítottunk vol­na, ha rászorult a segítség­re. Legfeljebb, a támoga­tás módját határoztuk meg. Például, a gyerekek étkez­tetési díját — iskolában, menzán — vagy teljesen, vagy részben átvállaltuk. Az alsó tagozatosok közül voltak olyanok, akiknek in­gyen juttattunk tankönyve­ket. Igyekszünk a lehető legjobb megoldást megta­lálni minden esetben. J. Szabó Irén Egy lépéssel tovább — Ez a lelet rendkívül fontos, hiszen segített a település korának megha­tározásában — mondja Siklósi Gyula. — Erdélyi István kollégámmal 62 sírt tártunk föl. És lökést adott arra is, hogy létrehozzuk az 1100 éves Budakeszi Műemléki Alapítványt. A Siklósi Gyula vezette, közelmúltban befejeződött műemléki felmérés alapján bizonyos, hogy a falu 1800- as években kialakult tele­pülésmagján belül 158 tör­ténelmi, régészeti, ipartör­téneti, néprajzi értéket képviselő objektum, hom­lokzat vagy részlet talál­ható. Műemlékileg véden­dő tehát a Mezei Mária utca, Széchenyi utca, Pátyi úti pincesor, Jókai utca, Kákóczi utca által határolt terület. Az önkor­mányzat, a pártok és szer­vezetek, egyesületek, vala­mint a lakosság anyagi tá­Budaörs orra elől Biator- bágy elhalászta a külső be­vásárlóközpontot, a Buda Parkot, de a város nem hagyja magát: az önkor­mányzat június 19-i hatá­rozatában zöld utat bizto­sított az eddig belső bevá­sárlóközpontként emlege­tett beruházásnak, amely az Ml és M7-es autópályák mellett, a budaörsi benzin­kút után 24 hektáron léte­sül. Emlékeztetőül: a városi képviselők jó része kezdet­től fogva a belső bevásár­lóközpontot részesítette előnyben, ezért is alakult ki a Buda Park körüli hosszas huzavona, aminek következtében a beruházás átköltözött a város köz- igazgatási határának túl­oldalára, azaz már Biator- bágyra. A belső bevásárlóközpont számára kiszemelt földte­rület nagyobb része, azaz 16 hektár a Shopping City Rt.-é, nyolc hektárt a város biztosít, így maga is érde­kelt az ősszel induló beru­házásban. Budaörs száz­milliós nagyságrendű évi bevételre, több százmillió forint értékű infrastruktú­rára és számos munkahely­re számít. A Shopping City Rt. a későbbiekben más beruházások megvalósítá­sában is közreműködik, hiszen többek között mo­telt és sportpályákat is kí­ván építeni. 8 ^éídan mogatására, társadalmi munkájára számít az ala­pítvány azért, hogy a tör­ténelmi épületek utcai homlokzatának, illetve egész külsejének szakszerű felújítását el lehessen vé­gezni. Példa máris van arra, hogy ezen alapítványi fel­hívás nem fog süket fülek­re találni. Hiszen a helyi Szépítő Egyesület tagjai két hónapon keresztül szombatonként társadalmi munkában újították fel a falu első világháborús em­lékművét, rendezték a kö­rülötte levő kis parkot. Ugyancsak helyi művészek és a lakosság összefogásá­val sikerült helyreállítani két út menti keresztet. Siklósi Gyula nem csak e munkálatok során vég­zett a szakmai irányításon kívül komoly fizikai mun­kát, de hónapokon át gaz­ban, bozótban kutatott a A Buda Park megnyitá­sát 1993 tavaszára ígérik, a budaörsi bevásárlóköz­pontot viszont már 1992 végén át szeretnék adni. Az építtetők tehát versenyt futnak egymással és az idővel. Információink sze­rint azonban a Biatorbá- gyon kiadott építési enge­délyt Törökbálint önkor­mányzata megtámadta a falu temetőjében. Elsősor­ban neki köszönhető, hogy mára egy műemléki érté­kű, pontos temetőtérképe van Budakeszinek. Több mint kétezer sír­követ írtunk össze, szá­moztunk be és fotók is ké­szültek. Az utolsó pilla- natban, hiszen erre a rész­re már dózert akartak kül­deni, illetve sok kereszt már úgyis az enyészeté lett. Következetesen többes szám első személyben be­szél, pedig a munka orosz­lánrészét ő viselte. Nem­ritkán olyan felhangokkal kísérve: bolond, hogy in­gyen dolgozik. De égette a kezét az a néhány ezer fo­rint is, amit a kitüntetés­sel kapott. Alapítványba adta. Nemrégiben elkészült a kálváriadomb rendezésé­nek terve. Többesztendős munkát és sok-sok pénzt igényel. A Szépítő Egyesü­let, a Hagyományőrző Kör tagjai és az egyház is er­kölcsi, anyagi kötelességé­nek tartja, hogy munkával is segítsék a kálvária­domb restaurálását. Sürget az idő. Mert van ugyan pontos műemléki feltárás, de máris akad a friss leírásokhoz csatolt ar­chív fotó. Nincs már meg a falu 1870-ből volt legszebb ajtaja, helyette tucatkapun járnak. Sorban verik le a vakolatot, s eltűnnek az évszázados koszorús, mo­nogrammos táblácskák, amik az alapításnak állí­tottak emléket. És megvál­toznak a homlokzatok is, mert az emberek üzleteket nyitnak az ófalu forgalmas Fő utcáján. Vaskeretes üvegajtókkal. Kapkod az önkormány­zat, hogyan is szabhatna gátat a megindult, s neki sem tetsző folyamatnak. Helyi rendeleteket szöve- geznek, s végre-valahára most meghatározzák azt a helyet, ahol üzletet épít­hetnek a vállalkozók. Fazekas Eszter Tavaly december elején ala­kultak ki a százhalombattai polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei, azt köve­tően, hogy ' a képviselő-testü­let elfogadta a működési sza­bályzatot. Ekkor jött létre az ügyfélszolgálati iroda is, amely­nek vezetőjétől, Mitták Ferenc- től azt kérdeztük, milyen jel­legű feladatok tartoznak hoz­zájuk? — Általában ehhez az irodához csoportosították a lakosságot érintő ügyek je­lentős részét — válaszolta. — De nemcsak tájékoztató, hanem érdemi hatósági jog­körök is a feladataink kö­zé sorolhatók. A családvé­delem, szociálpolitika, a teljes gyámügyi igazgatás, a lakásgazdálkodással kap­csolatos ügyintézések, az anyakönyvi teendők, házas­ság, születés, haláleset do­kumentumainak kiadása, a népességnyilvántartás tel­jes ügyköre is az irodánk­hoz tartozik. A hivatal egé­szét érintő ügyekben is hozzánk fordulhatnak fel­világosításért a helybéliek. Ez azért alakult így, mert a polgármesteri hivatal más egységei meghatározott na­pokon tartanak ügyfélfoga­dást, mi pedig mindennap. Átvesszük és továbbítjuk az engedélyeket, vagy el­mondjuk annak, aki felke­res minket, hová fordulhat az ügyében, kitől kaphat részletes felvilágosítás* — Mekkora az iroda dol­gozóinak száma? — Tizenegyen vagyunk jelenleg. Mindenki megfe­lelő szakképesítéssel ren­delkezik, amellett, folya­matosan továbbtanul kü­lönféle tanfolyamokon. Nemrégiben kaptunk két számítógépet, a kezeléséhez szükséges ismereteket he­lyi továbbképzésen sajátít­ják el munkatársaim. Ah­hoz, hogy feladatainkat megfelelően láthassuk el, tájékozottnak kell lenni közigazgatási, jogi kérdé­sekben. Három diplomám van, s nemrégiben tettem le az anyakönyvi szakvizs­gát. A munkát ugyanis úgy szerveztük meg egymás kö­zött, hogy mindenki ismer­je azokat az ügyeket, ame­lyek folyamatban vannak. Ha valaki szabadságon van, bárki átvállalhatja a teen­dőit. Ez egy ilyen jellegű irodában — úgy érzem — elengedhetetlen. S az is, hogy mindannyian ismer­jük a várost, az itt élők gondját-baját. A megfelelő kapcsolatrendszer kialakí­tása pedig szintén hozzátar­tozik a feladataink megol­1 dásához. A gyermek Több mint négy évtizede működik az UNICEF, az a szervezet, amely céljául tűzte ki, hogy segít a világ gyermekeinek az életben maradásban és a jobb élet- körülmények kialakításá­ban. Évtizedek óta fáradoz­nak a különböző országok azon, hogy minél több se­gítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak. Ám még mindig kevés, hogy felszá­molja az Afrikában, Ázsiá­ban és Latin-Amerikában újratermelődő nyomort, az éhínséget, a fertőző beteg­ségek terjedését. Naponta újra és újra fel kell venni a harcot az életkörülmé­nyek jobbításáért. Meg kell próbálni beláttatni az em­berekkel, hogy a. világ jö­vője attól is függ. hogy az egyenlőtlenségek megszűn­nek-e, amelyek szakadéko­kat teremtenek az országok között. Hogyan is kapcsolódik be a munkába hazánk — te­szik fel sokan a kérdést. Az UNICEF tevékenysé­gét két részre lehet osztani. Egyfelől az úgynevezett „hangos helyzetek”-ben igyekszik támogatást adni, ilyen például egy földren­gés, vagy árvíz, amikor hir­telen és azonnal kell segí­teni. Másfelől, és ez a per­manens feladat, az állandó­sult „néma helyzet”-re, a szűnni nem akaró nyomor­ra kell odafigyelni. Ez a nyomor mindig az adott or­szág gazdasági struktúrájá­ból, társadalmi egyenlőtlen­ségeiből következik. A gye­rekek, mint a társadalom leggyengébb elemei, sínylik meg leginkább. Az UNICEF ma már nemcsak a segélynyújtó szerepét tölti be, hanem hozzá akarja segíteni az or­szágokat, hogy gondoskod­janak a gyermekek megfe­lelő ellátásáról, így például a jó ivóvíz megteremtésé­ről. Mert nem elég a kuta­sínyli meg kát kiásni, azokat folyama­tosan rendben kel] tartani, fertőtleníteni, tisztítani stb. Ehhez az UNTCEF eszkö­zöket szállít, és igyekszik az anyákat felvilágosítani cse­csemőjük vagy kisgyerme­kük gondozásáról. Igyek­szenek ránevelni őket az anyatejes táplálásra. A fejlett országokból nagyon sok tápszert kapnak, amit felhígítanak fertőzött víz­zel, ami természetesen ha­lálosan ártalmas a gyermek számára. Készítenek kis ta- sakokat a rossz ivóvíz-ellá- tottságú területek számára, amelyben só és cukor talál­ható. Az orvosok megtanít­ják, milyen arányban kell feloldani forralt vízben, hogy megmenthessék a gyerekeket a kiszáradástól. Ez ugyanis az egyik legfe­nyegetőbb betegség. Az or­vosok arra is igyekeznek lehetőséget teremteni, hogy egy körzetben központi he­lyen rendszeresen mérjék a gyerekek testsúlyát, megfe­lel-e a koruknak. És talán a legnagyobb harc, hogy minden gyermek kapjon védőoltást a hat rettegett gyilkos betegség — a ka­nyaró, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénu­lás, a tbc és a diftéria — éllen. A nemzeti bizottság tökéletesen egyetért ezek­kel a törekvésekkel, sőt egy lépéssel tovább is megy. Ugyanis szerintük nem ele­gendő életben tartani ezeket a gyerekeket, meg kell te­remteni a feltételeket a to­vábbélésükhöz, a felnöve­kedésükhöz is. (KATT) BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. ® Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. Q Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: H46. Telefon: 138-4761, 138­4067. bíróságnál. F. E. NAPOZOK A TERASZON CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA Budaörsi érdekeltséggel Mégis lesz bevásárlóközpont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents