Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
Kkikikttk ä koncepció — itt a határidó! A múzeumi hasznosítás Július végén lejár a határidő, melyet még 1990 tavaszán kapott a város, hogy a kastély általános hasznosítási programját kidolgozza, és a kormányzat asztalára tegye, E programhoz Ctapesolódóan, pontosabban egyfajta háttéranyagként már elkészült és húszoldalas kis füzetben napvilágot látott a kastély múzeumi funkciójának terve, Varga Kálmán múzeumigazgató munkájaként. A Múzeum a kastélyban (koncepcionális vázlat) címet viselő tervezet lényegében annak a múzeumi tervezőcsoportnak foglalja össze eddigi munkáját, amely még múlt év decemberében alakult a Gödöllőn rendezett tanácskozás javaslataként. A gödöllői városi múzeum által összefogott és szervezett csoportnak építészek, művészettörténészek és muzeológusok voltak tagjai, munkálkodásukat kettős cél vezérelte. Egyrészt kutatómunkát végeztek a kastély egykori berendezési tárgyaira vonatkozóan, másrészt koncepcionális javaslatot kívántak adni a múzeumi hasznosítás minőségére. Az első cél esetében nyilvánvaló, hogy néhány hónapi kutatómunka nem elegendő, s bár az adatfeltárás részeredményeket hozott (például: előkerültek a budai várkapitányság Gödöllőre vonatkozó iratai, az úgynevezett Elhagyott Javak Kormánybizottságának iratai), a munkát a továbbiakban is folytatni kelt. A másik cél teljesítéséhez az alapot a következő összefüggésrendszer adta: 1. a kastélyban végzett építészeti és művészettörténeti kutatásból levonható következtetések; 2. az enteriőr-rekonstrukcióhoz szükséges források és a magyar közgyűjteményi hálózat műtárgyállományának „képessége”; 3. valamint a magyarországi muzeológia szakmai hiányai.' Szempontként figyelembe kellett venni azt is, hogy a múzeumi funkció egy ma még nem ismert és nem eldöntött általános hasznosítási elképzelésbe fog illeszkedni, tehát objektiválását a megfelelő rugalmassággal kell kezelni. Jelen cikk kereteit meghaladja a múzeumi koncepció teljes és részletező ismertetése, ezért azt most rendkívül tömören foglalva össze, azt mondhatjuk, hogy két gondolatkört rajzol meg. Az egyik javaslat a műemlékegyüttes- olyan bemutatóhely jellegű múzeumi hasznosítását célozza, amelyben a XVIII. századi főúri életmód és a XIX. század második felének királyi érája jelenik meg, ez utóbbi dominanciájával. Ez elsősorban rendeltetésrehabilitáció, amely minden más hasznosítási tervben stabil pont, és lényegében /értődi vagy keszthelyi mintára készül. A második javaslat szerint Gödöllőn létesülne az 1848—1918 közötti korszakot folyamatos és nagyszabású kiállításokkal, egyéb rendezvényekkel földolgozó komplex múzeumi egység, önálló intézményként vagy a Magyar Nemzeti Múzeum egyik alegységeként. A hangsúly a nagyszabású időszaki kiállításokon van, úgv is mondhatjuk, hogy kiálUtáscentrikus műhelymunka folyna Gödöllőn, atni a kastély iránt folyamatos tudományos és turisztikai vonzerőt is jelentene. Kiegészítésként a tervezők javasolják a kastély holdudvarának bekapcsolódását is (Nagygombos, Bábát, Besnyő stb.), mivel a XVIII—XIX. század uradalmi életéhez a kastély környezetének megmaradt értékei szervesen bemutathatok és hasznosíthatók. A tervezők végezetül megfogalmazzák a további kutatás igényét, illetve a kérdés szakmai fórumokon történő további tárgyalását. Reméljük, hogy a közeljövőben esedékes kormányzati döntés kitér majd a tervezés feladatkörére is, s jó lenne, ha erre a továbbiakban anyagi fedezet is rendelkezésre állna. A szakemberek ugyanis pluszmunkaként végezték ezt a munkát, s ezért legalább itt. a nyilvánosság előtt hadd mondjunk köszönetét érte. Bizonyos értelemben úttörő munkát végeztek, hiszen elsőként vállalkoztak arra, hogy javaslatot tegyenek hazánk egyik legjelentősebb műemlékegyüttesének múzeumi hasznosítására. Köszönet ezért! GÖDÖLLŐI tzrCMa XVIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1991. JÚNIUS 22.. SZOMBAT Félmillió forint a tartalékalapból Lakással is segítettek Az 1989/90-es tanévtől saját hatáskörükben dönthetnek az iskolák a kötelező idegen nyelv megválasztásáról, természetesen személyi és tárgyi feltételeik függvényében. Gödöllőn e rendelkezés megjelenésekor az oktatási intézmények csak részben rendelkeztek a szükséges feltételekkel. Az általános iskolákban összesen két angol, illetve német nyelvszakos tanár, két felsőfokú és két középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógus volt. Mivel órarend szerinti oktatás kizárólag ott folyhatott, ahol nyelvszakos tanár vagy megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkező pedagógus állt rendelkezésre, a szülök igénye viszont egyre erősödött, az intézményei: más formában — tanfolyamok, szakkörök keretében — próbálták megoldani az orosz melletti más idegen nyelv oktatását. Az első esztendőben a városban a gyerekek 78 százaléka még az oroszt tanulta kötelezőként, s csupán 22 százalékuk választhatta helyette az angolt vagy németet. Az arányok egyértelműen sürgették a személyi feltételek megteremtését, aminek érdekében a következő lépések történtek: Még 1989 nyarán elkezdődött — elsőként a megyében! — az orosz szakos pedagógusok átképzése. A 650 órás angol és német nyelvtanfolyamon a városban dolgozó 35 orosz szakos tanár közül 12-en vettek részt. Ök azóta már letették a középfokú nyelvvizsgát, s ezután kerül sor nyelvszakos tanári oklevelük megszerzésére. A Petőfi-iskola az 1989;' 90-es tanévtől két nyelvszakos státustíövítést kapott. A Hajós-iskola igazgatója két nevelő részére egyéves, fizetés nélküli szabadságot engedélyezett külföld i nyelvgyakorlás céljára. A Török Ignác Gimnázium 1989 szeptemberéiül beindította az angol kéttannyelvü kísérleti osztályt. Az angol lektornak és a vendégtanároknak lakást biztosít a fenntartó. A Madách Imre Szakmunkásképző Iskola francia szakos tanárának letelepítését a városi ön- kormányzat lakáskiutalással segítette. 1990 őszén B.oszik Gábor országgyűlési képviselő az angoltanárok részére továbbképzési kurzust szervezett Ausztriában, amelyen heten vettek részt a városból. Mindezen lépések eredményeképpen az idei tanévre megduplázódott az alapóraszámban nyugati nyelvet tanulók aránya, s jelentősen javultak az oktatás személyi feltételei: angol, német és francia nyelvet az általános iskoGödöllőn, az ünnepi könyvhét alkalmi árusainak asztalán, a díszes kiadványok között szerényen kínálta magát — mindösz- sze 100 forintért — Szántai Sándor Magasztos élet című verseskötete. Olvasóink ismerhetik a szerzőt, hiszen Gödöllői séták címmel éveken át publikált oldalunkon, s a múlt egy-egy fiókjának megnyitásával azoknak az újonnan Gödöllőre költö- zötteknek segített megismerni és megszeretni a várost, akik kíváncsiak lakóhelyük múltjára, hogy sajátjuknak vallhassák annak mai arcát (amelynek szep- lőin sokan és sokat vitatkoznak). A gondosan szerkesztett, szép kiállítású kötethez Antal Terézia, a városi könyvtár igazgatója írt bevezetőt, s a közölt sorokból megismerhetjük az 1927-ben született Szántai Sándor életútját, akinek indulását és sorsát meghatározta, hogy „annak idején nem volt Egy munkásköltő verscskötető Magasztos élet GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Q Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-tőI 13 óráig. 9 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. lehetősége tovább tanulni, hiába javasolták tanárai, ezért úgy döntött, hogy egész életében tanulni fog, ha nem is szakavatott tanároktól, hanem a természettől, az anyagtól, a környezetétől, tanfolyamokon és baráti körben”. Negyvenkét munkásévet hagyott a háta mögött Szántai Sándor, s ebben a négy évtizedben nemcsak a mindennapi munkával, gondokkal küzdött meg — miközben családot alapított, egzisztenciát teremtett —, hanem egyetlen pillanatra sem lett hűtlen nagy szerelméhez, az íráshoz. Egy 65 éves férfi konok akaratát, szenvedélyből fakadó tiszta életének bizonyítékát nyújtja át olvasóinak Szántai Sándor a Magasztos élet című kötetével. Az alkotó tulajdonképpen minden társáért perlekedik, amikor a kötethez írt előszavában leírja: „hogy mielőbb tisztuljon a horizont, adjunk lehetőséget munkásíróknak, s munkásköi- tőknek, akik ott. az élet sűrűjében, a munka mindennapjában a legtöbbet látnak, és akik némi tehetséggel is meg vannak áldva, és hisznek abban, hogy értékes, nagyon értékes az ember, aki létrehozza a javakat (aki olajos, piszkos, fáradt és néha ingerült), aki és akik hamarább tudnák körvonalazni, hogy miért van az, hogy a munkás nem akarja munkásnak adni gyermekét, esetleg gyermekeit." Átolvastam Szántai Sándor verseit, amelyekből azt éreztem ki, hogy a munkásköltő — akinek alkotónk vallja magát — nem a szórakoztatásra vállalkozik, amikor ír, nem akart és ma sem akar az úgynevezett élvezetvallás híveinek szolgálni, hanem a gondolkodás és a szellem útján szeretne járni. 1947-ben, húszéves korában így fogalmaz: „ .. .öröm lennék és szeretet, / Éltető hit a világban, / És áldanák a nevemet / Pusztákon és kormos gyárban. / Vasárnaponként foszlós kalács, / Hétköznap fekete kenyér, / És minden ember igaz barát, / Mely bennem és velem él.” Szántai Sándornak a költeményei bizonyítják — bár ezt konkrétan nem írta le —, hogy a legfőbb vágya rendet és igazságot teremteni magunk közölt: a gyárban, a földeken, falvakban, városokban, vagyis az egész országban. Amennyire csak telik tőlünk. Ki-ki a maga lelkében és értelmében, és minden közösség a maga földdarabján s a maga bolyában, s valahogy ezt úgy szeretné elérni, hogy soha senki ne akadályozhassa a lélek és értelem dolgát. Utalok az 1950-ben írt Csiszoltam tengelyt s verset című költeményére. Költőnk benne él a változásokban, a társadalmi átalakulás sűrű dzsungelében, ám itt is eligazodik, mert képes megfogalmazni saját és legfőbb törvényét, megkeresni a saját igazságát, amely szerint a legfontosabb a cselekvésre mozgósító, társai érdekét védő, a valóságot felmutatni képes igazság: ... „magad adtad / a szíved véráramlása / s a lelked könnyedsége / épített, teremtett itt életet / világot / — munkás léted meg nem tagadva”. 1983-ban így kesereg: __„szerették volna, hogy m ásképp szóljak / egész a földig meghajoljak .. A kötet megjelenése bizonyíték arra, hogy Szántai Sándor nem hajolt meg, s egyenességét úgy is tisztelni illenék, hogy a sok kínált írás között elsőként Szántai Sándor munkáját vesszük magunkhoz. Fercsik Mihály Iákban 3 szaktanár, valamint 12 nyelvvizsgával rendelkező pedagógus tanít. A nyelvvizsga megszerzése azonban csupán első üteme az átképzésnek, önmagában kevés a minőségi munkához. A második lépést a nyelvszakos tanári diploma megszerzése jelenti. Ennek költségeire legutóbbi ülésén 500 ezer forintos pénzügyi alapot létesített a képviselő-testület a tartalékalap terhére. Az összegből az egyes intézmények pályázat útján részesülhetnek. P. É. Rendeletik cs koncepciók A nyár hátralévő időszakában az aszódi képviselő-testület a tervek szerint július 9-án, augusztus 6-án és 27-én ülésezik. A megvitatandó témák között szerepel: rendeletalkotás a piacok és vásárok tartásának rendjéről, a helyi képviselők költségtérítéséről és jutalmazásáról. Értékelik a közmeghallgatás tapasztalatait, jelentést tárgyalnak meg az első féléves pénzügyi terv alakulásáról, majd a város 1995-ig szóló fejlesztési koncepcióját alkotják meg. Katona és Horn • i *i • ft Utunk a függetlenséghez, külpolitikánk jelene és jövője címmel politikai fórumot rendez az MSZP gödöllői szervezete. A fórum vendége lesz Katona Tamás országgyűlési képviselő, a Külügyminisztérium államtitkára és Honi Gyula országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a művelődési központ színháztermébe június 27-én, csütörtökön 18 órára. Panaszok Szokallnn levelet küldött szerkesztőségünkbe Molnár János a gödöllői Blaha utcából. A levelekben általában egy panaszukat tárják elénk megfogalmazóik, most viszont majd egy tucatnyit vetett papírra régi olvasónk. Ezúttal csak néhányat teszünk közzé, a gyors válaszok reményében. — A vízdíjat a lakbérrel együtt fizetem, ennek ellenére a Duna Menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Duna-bai- parti üzemigazgatóság gödöllői üzemfönöksége (ugye milyen szép, hosszú neve van?) rendszeresen küldi a vízszámlát. (A közkút több száz méter távolságban van a lakásunktól.) — Az 1990. augusztusi felhőszakadás alkalmával a Vőfély-közből lesodort homok még most is az úttest szélén van. Kinek a feladata ennek az eltakarítása? — 1979-ben vízvezetéket fektettek le az utcában. A vízlevezető árkot megszüntették — illetve nem ásták ki újból —, eső alkalmával az úttesten áll a víz, télen a jég, balesetveszélyes a régi könyvtárépület — azt megelőzően „Blaha Lujza fürdő” IVIAV-megállóhely — előtti útszakasz. Ki ezért a felelős? — A Napsugár étterem melletti telefonfülke hónapok óta használhatatlan! A MÄV-állomás melletti 21 132. számú telefonfülkében hónapok óta nincs telefonkönyv, de még tartókonzol sincs. — Az orvosi ügyelet telefonszáma évek óta megváltozott. A körzeti rendelő ajtaján még mindig a 10-681-es szám szerepel. Sürgős esetben hívtam a jelzett számot, senki sem válaszolt. A mentőszolgálat ügyeletese adta tudtomra az új számot. Ezért senki sem felelős? — A régi „Blaha Lujza fürdő” MAV-megálló helyén létesített könyvtár működé-, sét megszüntették. Az épület környéke rendeletien — és ez csak a legenyhébb kifejezés. (Fentebb olvashattunk arról, hogy a könyvtár előtti útszakasz esőben, jégben balesetveszélyes. Hivatalos válaszok nélkül is annyit már mondhatunk olvasónknak, hogy annak legalább nem veszélyes, aki nem keresi fel a bezárt könyvtárt. . .)-zs. -v. Mindenki a gazdája! MP Gödöllő sokat költ a város szépítésére, de napjainkban sincsen annyi pénz, amennyi elég lenne minden szeglet csinosítására. Sokan sajnos a kukákba és a szemétgyűjtő konténerekbe sem találnak bele pontosan, mint ahogy azt a Gábor Áron utcai üzletház mellett is tapasztalhattuk az egyik reggelen. Pedig elkelne a városlakók segítsége. Most éppen az a soros feladat, hogy ki-ki a portája előtt vágja le a magasra nőtt füvet. A polgármester még lapunkat is megkérte arra, hogy közöljük le ezt a kérését. Holott mindenkinek meg kellene látnia, mi a feladata (Balázs Gusztáv felvétele)
