Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
'Hét végi világpolitikai k Új válságkezelő intézmények Eredményes volt a 35 külügyminiszter kei fai tanácskozása Miért nem jelölhették ki most a moszkvai csúcs dátumát? Csak időlegesnek tekintik Indiában Rao kormányalakításét 1 Altalanos PILLANATKÉP Immár 16 esztendeje, hogy Helsinkiben aláírták az európai biztonsági egyezményt, de a szerződő államok külügyminiszteri tanácsa első ízben ülhetett össze. A változásokra azonban nemcsak az jellemző, hogy sikerült a 32 európai és két észak-amerikai ország eddig csak papíron létezett intézményébe lelket lehelni, hanem az, hogy Berlinben Albánia csatlakozásával — amely 1975- ben még elzárkózott a szerződés aláírásától —, teljessé vált kontinensünk részvétele a biztonság garantálására törekvésben és az együttműködésben. További szimbólum, hogy az értekezletet az egykori berlini fal tőszomszédságában tartották meg, s éppen tanácskozásának befejezési napján határozta el a német parlament, hogy az egykori kettéosztott várost teszi meg Bonn helyett fővárosává, s tíz év leforgása alatt ide költözik át a szövetségi gyűlés. Ez az utóbbi döntés, mint a vendéglátók rámutattak, Összefügg azzal is, hogy Németország döntő szerepet kíván játszani az új európai építmény alapjainak lerakásában, s ezért kívánatosnak tartja evégett is, hogy fővárosa földrajzilag kontinensünk szívében legyen. A kétnapos megbeszélést a résztvevők egyértelműen eredményesnek ítélték meg. A külügyminiszterek tanácsa, a mostani első ülésszak után, állandó intézménnyé válik, s legközelebb januárban Prágában tárgyalja meg a helsinki folyamatban részt vevő országokat kölcsönösen érdeklő problémákat. Nagy lépés történt előre a válságkezelő intézkedésekben is. Eddig ugyanis csak elvileg létezett az a szerv, amelyet arra hívtak életre, ha kontinensünket netán súlyos és veszélyes helyzet fenyegetné valamelyik tagország kiélezett problémái miatt. Most viszont kimondták, hogy ha egy érintett államnak tizenkét másikat sikerül megnyernie arra, hogy kontinensünk biztonságát fenyegető válság keletkezett valamilyen cselekedet folytán, összehívható még a külügyminiszteri tanács is. Szovjet részről ugyan megpróbálták kivívni, hogy vétójog alkalmazásával a 35-ök bármelyike megakadályozhassa a válságrendező gépezet megindulását. De látva a többség idegenkedését, visszaléptek ettől az indítványtól. JELCIN A FEHÉR HÄZBAN Kommentátorok egy része bizonyos csalódottságának adott hangot, hogy a berlini értekezleten nem születtek döntések a kelet-európai új demokráciák megsegítésére, holott az, hogy ezek gazdasági helyzete hogyan alakul a közeljövőben, elsőrendűen meghatározza kontinensünk biztonságát. Nehezményezik, hogy erről csak szép szavak hangzottak el, s ez a 2 problémakör a tanácskozás perifériájára került. Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter arról beszélt például, hogy nem kívánják, hogy a korábbi, Európát kettéválasztó vasfüggöny helyett új választóvonal jöjjön létre, a „jólét határa", amely a szoros gazdasági és politikai egyesülést előkészítő Nyugattól elzárja az átalakulás miatt szegénységre kárhoztatott Kelet-Európát. Tekintve azonban, hogy egy hónap sincs már hátra az iparilag legfejlettebb államok londoni csúcstalálkozójáig, ahol ez a probléma amúgy is napirendre kerül, érthető, ha Berlinben a 35 külügyminiszter nem tekintette e gazdasági problémákat tanácskozása fő témájának. Túl ezen, a berlini értekezlet időpontja más miatt sem tette lehetővé, hogy bármiféle érdemi döntésbe bocsátkozzék gazdasági támogatások ügyében. Gorbacsov éppen a berlini értekezlet idején tárgyalt Moszkvában Delors-ral, az Európai Közösségek Bizottságának elnökével, s megállapodás jött létre arról, hogy az EK 150 millió dollár értékben, részben hitelre, részben segélyként szállít élelmiszereket a Szovjetunióba. Ez azonban csak részben enyhíti az ellátási válságot, hiszen a Nyugat szerint csupán a piacgazdaságra való áttérés segíthet a moszkvai vezetésen. A fejlett országok a jelek szerint a több tízmilliárd- százmílliárdos nagyságrendű szovjet hiteligényeket úgy értékelik, hogy ezek „feneketlen zsákba" történő pénzbedobásokat jelentenének, s csupán megalapozott beruházásokban gondolkodnak. Ez egybevág a jelek szerint Gorbacsov elképzeléseivel, s Pavlov miniszterelnök programjával is, amelyet a parlament elé terjesztett. Más kérdés, hogy mennyire tekithető biztonságosnak bármiféle beruházás. A parlament keményvonalas, konzervatív elemei ugyanis frontális támadást intéztek a peresztrojka ellen, s azzal vádolják a reformok híveit, hogy „a kapitalizmus rabszolgarendszerét’’ akarják visszaállítani. Gorbacsov kemény szavakkal ítélte el a minap őket, s — mint rámutatott — teljesen elrugaszkodtak a valóságtól. Bonyolítja a helyzetet, hogy kidolgozás alatt van még az új szövetségi szerződés, miután a 15-ből hat tagköztársaság függetlenségre törekszik, s kilenc tárgyal az új föderációról. A Jelcin—Gorbacsov egyezség nyomán e szerződéstervezet csaknem kész, s július közepére alá lehetne írni. Jelcin is — amikor fogadták a washingtoni Fehér Házban — erre mutatott hajlandóságot, miközben rámutatott, hogy együttműködik Gor- bacsovval, ha ő kitart a reformpolitika mellett. Bush elnök, bár nagyra értékelte Jelcin elkötelezettségét a demokrácia és a piacgazdaság mellett, hangsúlyozta, hogy Gorbacsovot tekinti változatlanul a Szovjetunió legfőbb vezetőjének, annak a politikusnak, akivel meg kell állapodnia. A nagyobb önállóságra törekvő tagköztársaságokkal — mint az elnök világossá tette — akar kapcsolatokat építeni, de csak a moszkvai központi hatalom jóváhagyásával. Jelcin, a reálpolitikus ezt tudomásul is vette a jelek szerint. A 454 OLDALON TÜL... Baker és Besszmertnih külön is találkozott Berlinben, hogy megkísérelje előbbre vinni a hadászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről szóló szerződéstervezet ügyét. Ez ugyanis az előfeltétele annak, hogy Bush Moszkvába repüljön, és egy csúcstalálkozón aláírja az újabb leszerelési okmányt. A dokumentumtervezetből már 454 oldalnyi szövegben megegyeztek. A csökkentés mértékét is rögzítették: az Egyesült Államok a jelenlegi 12 ezerről 10 400-ra, a Szovjetunió a mostani 11 ezerről 8000-re csökkenti nukleáris robbanófejeinek számát. Mindebből, látható, hogy az úgynevezett Startszerződés nem szüntetné még a világ fenyegetettségét a tömegpusztító fegyverekben, hanem csupán csökkentené azt. Viszont kiindulási alapot adna a további leszerelésre. A Baker—Besszmertnih találkozón történt bizonyos előrehaladás a még vitás kérdésekben, de nem alakult ki olyan áttörés, hogy ki lehetett volna jelölni a moszkvai csúcstalálkozó dátumát. Mi akadályozza a megegyezést? Elsősorban az, hogy a szerződéstervezet nem terjed ki az új raké- tatípusokra, amelyek jelenleg már kifejlesztés alatt vannak. További probléma az ellenőrzésből fakad. Hogy elérjék a meghatározott csökkentést, le kell szerelni a rakétákról a plusz robbanófejeket, de ezeket nem semmisítik meg, csak a hordozóeszközöktől távolabb tárolják. Felvetődik a gyanú: ha háborús válság keletkezik, a robbanófejeket visz- szaszerelhetik a rakétákra, A DELHI ESKÜTÉTEL A Radzsiv Gandhi halálát okozó merénylet miatt megszakadt parlamenti választás folytatása után a Kongresszus Párt szerezte meg a következő fordulókban a legtöbb szavazatot, s így 237 mandátumával, elnökét, Raót kérték fel a kormányalakításra. Közben Pandzsábban, ahol szombaton kellett volna dönteni néhány mandátum sorsáról, a megdöbbentő terrorcselekmények miatt szeptemberre halasztották a voksolást. A szikhek ugyanis, akik az ottani lakosság többségét képezik, olyan terrorszervezeteket tartanak fenn, amelyek 20 képviselőjelöltet gyilkoltak meg a választási hadjáratban. Rao, aki a napokban tölti be 70. életévét, s egy ízben már szívbetegséggel ápolták, letette a hivatali esküt, s hozzálátott, valószínűleg kisebbségi kormányának megalakításához. A Kongresszus Párt volt főtitkárát, aki a külügyi tárca élén is állt már, átmeneti politikusnak tartják az 1989 óta negyedik indiai kormány élén. Arkus István OTVEN EVE L ehet-e ma tárgyilagosan emlékezni? A történelem törmelékeinek hegyei között bolyongva, útkeresés közben nem téved-e hamis áleszmék mezejére az is, aki megélte, átélte soksok más nappal egyetemben azt az elvéthe- tetlen egyet, 1941. június 22-ét?! A később születetteknek legyen a maguk gondja, miként vélekednek a meg nem élt napokról, hónapokról, évekről. Ha közülük most tízet megkérdeznék, milyen nap volt az az 1941. június 22-e, vajon mit felelnének, hányán lennének, akik tudnák?! Vasárnap volt. Ma ötven esztendeje vasárnap volt. Hajnali négy órakor Ribbentrop átadta a hivatalos hadüzenetet a berlini szovjet nagykövetnek. Akkor már órák óta repülőgépek, tankok, tüzérségi ütegek, gépesített gyaloghadosztályok sáskahada tiporta, pusztította a megtámadott földjét. A támadó? A hitleri Harmadik Birodalom. Attól a vasárnap hajnaltól fogva új fejezete nyílik a második világháborúnak. Könyvtárnyi irodalom, filmfelvételek, dokumentumok áttekinthetetlen szövevénye. Írták nagy betűvel, most kicsivel kell: nagy honvédő háború. Némelyek, a zsenge magyar demokrácia fattyúhajtásai szerint semmi közünk hozzá, sőt... ! A támadók mellé koncért szegődő- ket nevezik ők az igazság vitézeinek, s a megtámadottat, a hazájáért harcolót az ördög zsoldosának. Avagy ők is úgy látják, jogosat állított az, aki így vélekedett : „ ... Oroszország és Németország harca a fajok harca lesz"?! Uraim, tessék óvatosnak lenni, ezt ugyanis a Führer, azaz Hitler mondta. Ma, ötven esztendő eltelte után is milyen imponálónak látszanak a támadók sikerei! Öt hónap elteltével, 1941 novemberében a németek megszállta területen volt a teljes szovjet lakosság 40 százaléka, a széntermelés 65 százalékát adó bányák, az alumíniumgyártó üzemek 60 százaléka, a cukor termőterületének a 84 százaléka ... Csakhogy egy háborúnak akkor van vége, amikor megmásíthatatlanul kiderül, ki győzött, s ki vesztett... Későbbi, joggal felpanaszolt sérelmek, világbirodalmi agresszivitások Sem feledtethetik, kik viselték a második világháború fő terheit, kik vesztettek el egyedül több embert, mint az összes érintett ország együttesen. Egy hazájáért harcoló nép, egy megtámadott nép érdemel-e mást. mint tiszteletet? Sajnos, hogy ez a szónoki kérdés ma korántsem szónoki! A határainkon belül sem, azon kívül sem számíthat szónokinak, mert nagyon is valóságos veszély a történelem ismételt, immár sokad- szori újra-átírása, any- nyi hamisítás után egy újabb hamisítás. T alán-talán ma is elfogadhatóak azok a szavak, amelyek 1941. június 22-én este, egy rádióbeszéd részeként hangzottak el. „Az Oroszországot fenyegető veszedelem tehát bennünket is fenyeget, és az Egyesült Államoltat is fenyegeti, a családi tűzhelyükért harcoló oroszok ügye pedig a világ minden szabad emberének és szabad népének az ügye." Á rádió, amely a beszédet sugározta, a londoni volt. A beszélő pedig Nagy-Britannia miniszterelnöke. akit Winston Churchillnek hívtak ... Esetleg már ő sem autentikus? Ű sem „megbízható” közreműködő és tanú egy személyben ? Már őt, ;s cenzúrázni kellene? Avagy a történelmet úgy kell látni, ahogy, és ami történt. Churchill egyébként ezt a beszédet így fejezte be: „Tanuljunk végre a sok keserves tapasztalatból!" Tanuljunk,.. Végre már: tanuljunk. Mészáros Ottó Kérelem adósság átváltására Új indiai kabinet A sikertelen kísérlet Kuba jelenlegi rendszere élvezi a nép széles támogatását, és azt a lakosság demokratikusnak tartja — ezt mondta a kubai külkereskedelmi miniszter, amikor a japán külügyminiszter felszólította Kubát, hogy csatlakozzon a világ minden részén tapasztalt demokratikus változásokhoz, fogadja el a piacgazdaság elveit. Semmi jelét nem adta Ricardo Cabrisas annak, hogy Kuba, amely a leghűségesebb szövetségeseitől is elszigetelődik, fontolgatná a fordulat lehetőségét. A kubai miniszter, aki Kar int iái leváltás Hitlerről jót? Ausztria Karintia tartományának parlamentje pénteken leváltotta tartományfőnöki tisztéből Jörg Haidert, aki egyben az Osztrák Szabadságpárt országos elnöke is. A 41 éves jogász politikus a múlt héten a helyi törvényhozásban elismerő kijelentést tett a hitleri német birodalom foglalkoztatási politikájáról, s ezt azóta az osztrák politika legfontosabb testületéi, vezető politikusai és társadalmi szervezetei egyöntetűen elítélték. A 36 tagú tartományi parlament .pénteki rendkívüli ülésén nácibarát állás- foglalása miatt Haider ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be a legerősebb, 17 képviselőből álló szociáldemokrata (SPÖ) frakció, de kívüle megszavazta az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyolc képviselője is, így a szavazatok aránya elérte a leváltáshoz szükséges kétharmadot. Csak a 11 tagú FPÖ-frakció utasította el, érthetően, a pártvezérének menesztésére vonatkozó indítványt. nyolcnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Tokióban, a reformokról szólva megjegyezte: kormánya számos intézkedést hozott a jelenlegi rendszer megjavítására. Ami a kubai vezető utazásának fő célját, a Japánnal szemben fennálló tartozások könnyítését illeti, a külkereskedelmi miniszter nem járt sikerrel. Azt javasolta, hogy a közel 80 millió dolláros adósság egy részét Japán ütemezze át, másik részét viszont a japán vállalatok alakítsák át beruházásokká, fektessenek be a kubai turizmusba. Mivel jóval nagyobb fejlesztési lehetőségekről volna szó, mint az adósság, ezért még további tőkét is kért-a kubai vezető. Még egy nő is Naraszimha Rao, az új indiai miniszterelnök pénteken tizennégy kabinetminisztert nevezett ki: közöttük van két muzulmán, egy szikh és egy nő. A teljes kormány listáját a kormányfőnek négy héten belül kell a Parlamentnek bemutatnia. A kabinet tagja lesz a bombayi Sarad Pavar is, aki Naraszimha Rao javára visszalépett a pártelnöki tisztért folyó versenyből. A kabinetminiszterek az új miniszterelnökkel együtt pénteken letették a hivatali esküt. A tárcák elosztását még nem hozták nyilvánosságra. [ Külföldi események - | egy mondatban !<*■ to III1M ]! . 111 Ul I öl llláíí iVí n III in I ............ M agyarország, Japán, Venezuela, Marokkó és Zöld-foki Köztársaság lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új — nem állandó — tagja a jövő év elejétől. A A német kormányzat Berlinbe költözésével az Európai Közösségek áttehetné a központját Brüsszelből Bonnba — mondotta pénteken egy franciaországi rádióműsorban Michel Poniatowski volt francia belügyminiszter. A Bejegyezték a bukaresti fővárosi bíróságon a Nagyrománia Pártot, adta hírül az Adivarul című napilap tegnapi száma. A Vlagyimir Arhipov hadseregtábornok, védelmi miniszterhelyettes, a Szovjetunió fegyveres erőinek hadtáppa- rancsnoka Pekingben tárgyal. A Eltávolították tegnap délelőtt Tirana utolsó köztéri kommunista emlékművét, az Albán főváros főterén lévő Lenin-szobrot. A James Baker amerikai külügyminiszter nyilatkozatában elutasító választ adott arra a kérdésre: elismerné-e az Egyesült Államok a szlovén függetlenséget. A Gorbacsov pénteken éles vitában, de különösebb nehézség nélkül verte vissza a konzervatív erők hét eleji támadását. A London Cityben tegnap katonai díszszemlét tartottak az öbölháborúból visszatért brit katonák részvételével. A Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök bejelentette: nem kívánja magát újabb hatéves időszakra államfőnek jelöltetni a jövő nyáron esedékes elnökválasztáson. A Kubában folytatódik a kampány azon értelmiségiek ellen, akik felemelték szavukat a kubai szocialista építés visszásságai ellen.
