Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

De jó lenne... De jó lenne olyan vá­rosban, olyan ország­ban, olyan bolygón él­ni, ahol a vitákat nem indulatok kísérik, ha­nem mosolyok. Ahol a vitacikket hozó em­ber mosolyog és moso­lyog a: is, akinek adott a válaszadás lehetősé­ge. Ahol mindketten tudják, hogy ez olvasó nem buta, választani képes az érvek és el­lenérvek között,’ s ahol ez a képesség netán hallgatásra inti a téve­dő*. De jó lenne olyan városban, olyan or­szágban, olyan bolygón élni, ahol az emberei:, politikusok és civilek bíznak önmagukban és a bizalmat adókban. Ahol kérdésre vá'aszol- nak és nem gerjednek haragra a kérdezéstől. Ahol tudják, hogy az igazság győzedelmeske­dik és ahol valóban az igazság győzedelmeske­dik. Ha elutazol egy má­sik városba, másik or­szágba — s ha eljutnál egy másik bolygóra —, ideig-óráig úgy látod! látnád, mintha ott „ahol” lennél. Utána rájössz, a te városod, a te országod, a te boly­gód ugyanolyan, mint a többi, avagy a leg­több. És ami ,félelme­tes.: ezt mindenki így éli át. Akiből hiányo­lod a . nyugalmát, a megfontolást, a nagy- 'vonalúságot, ugyanígy vélekedik rólad, magá­ról pedig úgy, ahogyan - te a tükörbe nézve. B. G. Áruházi faibontók Természetesen nem bűncselekményt kantunk lcncscvég- re a város szívében, az ÁFÉSZ-áruház egyik sarkán, hi­szen a betörök nem szeretik, lia fényképezik őke!. A szövetkezet házilagos karba-ntartőrészlcgének dolgozói. Szabó Sándor és Süveges Miklós az eddigi raktárból — melyen ablak sem volt — a hét minden napján üzemelő árudát alakítanak ki. Az áruház élelmiszerosztálya bővül ezzel a kis helyiséggel. A tervek szerint palackozott ita­lokat és melegszendvicset árusítanak itt (Balázs Gusztáv felvétele) G O D O L L° I Otília XVIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1991. JÚNIUS 3., HÉTFŐ Érlek—elhosz—család a XX. szíizadban N yáron is egyetem Július 7—13. között rendezik meg Gödöllőn a III. Nemzetközi Családóvó Nyári Egyetemet, Érték-ethosz-család a XX. század­ban címmel. Szervezői a városi Gapé-Csóva Alapítvány, a vá­rosi művelődési központ és a TIT Pest Megyei Egyesülete. Véd­nökei: Ancsel Éva filozófus, Gondos Anna csaíádpszichológus, Gyökössy Endre paszlorálpszichológus és Wootsch Péter tanár. A nyári egyetem sok szakma képviselőinek, így például orvosoknak, védő­nőknek. pedagógusoknak, lelkészeknek, népművelők­nek, jogászoknak, szociális munkásoknak, de egyetemi, főiskolai hallgatóknak, igé­nyes szülőknek is olyan in­tenzív tapasztalatcserét, tá­jékoztatási lehetőséget, a szaktudományok eredmé­nyeit integráló fórumot kí­nál, amely megnöveli a résztvevők tudását, ön- és valóságismeretét. Az egy­hetes egyetemet a GATE épületében rendezik meg, jelentkezni június 20-ig le­het. A délelőtt kezdődő és az éjszakába nyúló előadásna­pokon a résztvevők megis­merkedhetnek például a XX. századi értékdilemák- kal, a polgári léi reményei­vel és mítoszaival, a pa­raszti értékrenddel és ma­gatartásformákkal, a nyu­gat-európai szociális és családsegítő rendszerekkel, a szülői érlékek és érdekek érvényesítési lehetőségeivel német földön és nálunk. Az előadások között képesség­es hatékonyság fejlesztő tré­ningeket tartanak. Az egyetem szolgáltatásai keretében szakkönyveket árusítanak, gondoskodnak video- és hangfelvételek másolásáról, és természete­sen mód nyílik sportolás­ra is. Az érdeklődők igen sok­féleképpen vehetnek részt a rendezvényen. A teljes szol­gáltatások díja 9500-tól 17 000 forintig terjed. Ügy is lehet valaki egyetemis­ta, hogy nem igényel szál­lást, sem étkezést, csak a teljes szakmai programot. Ezért 4500 forintot kell fi­zetnie. Vásárolni lehet' be­lépőket is például a dél­előtti előadásokra napon­ként 200 forintért. További-információk kér­hetők a TIT Pest Megyei Egyesületénél, illetve a gö­döllői Petőfi Sándor Műve­lődési Központban Kecskés Józseftől a nyári egyetem soros elnökétől''és Gelen­csér Katalin titkártól. B. Éleimet kínál a mező Kesztyűs kézzel Két esztendeje lehet, ami- autók csomagtartóját HagysmÉiprzo olimpia Turn Dobogón a Galga völgye A Magyarország Felfede­zői Hagyományőrző Szövet­ség és a túrái 2. számú Galga expedíció* hagyo­mány őrző csapat első al­kalommal rendezte meg Tú­rán az I. országos népi já­ték olimpiát. Vég i gt r. n u ’.mány ózva a verseny-számosat. melyek között szerepel a neimete..- di, a kakasviadal, -a kötél­húzás, a bakugrás, a csül- köz'és, a piiinckázás, a ka- rikázás és a zsákban futás — kedves gyermekkori emlé­kek leptek meg. Az én gyer­mekkoromban még éltek ezek a játékok. Szombat és vasárnap délutánonként összegyűltek a fiatalok egy-egy szélesebb utcában, vagy valamelyik téren, ha­marosan előkerültek a saját •• készítésű játékeszközök, é.s máris indulhatott az estébe nyúló, önfeledt hancúrozás. Majd a leányok és fiúk kü­llőn csoportokban, egymás derekát, vállat átfogva vo­nultak hazafelé, vidám nú- tázásuk üzenet volt a távo­labbi utcáknak is. Ezeket a már-már fele­désbe merült népi játékokat elevenítette fel a hagyo­mányőrző gyermekszervezet és e játékok adlak ajkai­mat arra, hogy összemérjék «•éjükét a tarai, galgahéví- zi, jászberényi, encsi és nyírkátai gyerekek. A szö­vetség és az olimpia zász­lóinak behozatala után Vű- lóczi Ildikó túrái hagyó­A kötélhúzás győztesei íuraiak voltak (A szerző felvétele) mányőrző meggyújtotta az olimpiai lángot. Az ese­ményhez -illően-egy kocsi­lámpa töltötte be ezt a sze­lepe;;. Tóth József, Túra nagy­község polgármestere kö­szöntötte a sportesemény résztvevőit, majd Rakó Jó­zsef, a szövetség országos elnöke nyitotta még az olimpiát. Ezután a jászbe­rényi Barkóca népi együt­tes műsorában gyönyörköd­hettek a jelenlévők. Nemsokára elindult a nf-gy küzdelem. A . sport­ágakban egymás után szü­lettek a nagyszerű eredmé­nyek. A dobogó legmaga­sabb fokára a turaiak első csapata került, ok Tompa Évától, az Igrícek törzse or­szágos vezetőjétől vehették át a jelvényeket, oklevele­ket és jutalmakat. A máso­dik helyc-t a galgahévízi hagyományőrzők szerezték meg, míg a harmadikak .a turul.’ második csapát, 'tag­jai lettek. Az olimpia jel­vényei is a Galga-vidék né­pi emlékeit idézik, hiszen hímzett anyagból készül­tek. A zúróprogrrm egyik színfoltja volt. a perbáli ci- terazenekar. Békési István, az olimpiai bizottság titká­ra elmondta, hogy köszönet iiloti Túra'(község intézmé­nyeit és szervezeteit a ver­seny díjainak felajánlásá­ért és azok átadásáért. Ugyancsak elismerést érde­melnek a ,c zsrve zőbi z e'.t - Ságban tevékenykedő peda­gógusok, szülők és tanulók. Takács Pál kor a megélhetési gondok­ról beszélgetve azt javasol­ta Polányi Péter, hogy rendszeresen iktassuk be étrendünkbe a gomba fo­gyasztását. .— Nálunk he­tenként kétszer is az asztal-' ra kerül. Tavasszal, nyáron lehet gyűjteni, meg kell szárítani. Még az az elő­nye is megvan, hogy a ta­rolása kis, helyet igényel. A múlt hét végén kirán­dulásra indult a családom. Halvan után három autót vettünk észre az út szélén. Az út melletti hatalmas réten az utasaik földre sze­gezett fejjel sétáltak. — ugyan mit veszítettek ed? — kérdezte a feleségem, s ne­kem is az volt az .érzésem, hogy valamit keresnek. Hét. közepén a gödöllői piacon három férfi karján is kosarat láttam, tele gom­bával. A gombavizsgálót ke­resték. Kíváncsi.kodásom­ra elmondták, hogy a Fót felé vezető út- melletti ré­ten annyi a gomba, hogy kaszálni lehetne. Csiperke, szegfűgomba — állították a kosarasok, de biztosat sze­retnének tudni, s ha a sej­tésük nem csal, akkor visszamennék, ts megiöltik á szatyraikat, de még az Lomtalanítás Hétfőn a gödöllői Kis J. utcába kettő, a Bartók, a Somogyi, a Bacsó, és a Súg­ván utcába egy-cgy kon­ténert visznek a városi lomtalanítási akció kereté­ben. Június 5-én ezeket át­helyezik a Vörösmarty, a Jókai, a forint, a Drego- nya. a Szív utcába, vala­mint a Ságvári másik ré­szébe. A szemétgyűjtő edé­nyek péntektől a Bocskai, a Bem és az Arany utcában várják a rendszerető polgá­rokat. Az utóbbi utcában három helyen is! jóízű gombacsemegével. Nem tudom, ki mit érez, amikor megismeri írásom­ból a . történetet. Nekem oysn érzésem támadt, hogy a rendszerváltás, a civilizá­ciós bajok, a krónikussá vált energiaválság és min­den más válság ellenére is remény, talán kiút is van. Az emberek minden hely­zetben feltalálják magukat, Ebben a pillanatban hal­lom, hogy csöngetnek. Tóth Pál barátom egy hatalmas zsák csalánt hoz: — Miért adnál érte. pénzt, amikor a Csonkások tele van vele, csak le kell hajolni érte. No, persze, kesztyűs kézzel! Talán elkezdődik az ön­magunkat ellátó és fenntar­tó korszak. Csak azt nem tudom, mi lesz az energia- hordozókkal, illetve azok pótlásával? Mondják, az ember leleményessége ha­tártalan! Fercsik Mihály Majd otthon...? Kerepestarcsa körül száll­tak fel a HÉV-re, az uszo­dából jöhettek. Két tíz éven aluli kislány, iskolatáská­val, sportszatyorral. Qoxld- talanok, vidámak, nyilván mert aznapra vége a suli­nak s. az uszinak is. Eg$- mással szembefordulva ül­nek, ütemesen összepsap- kodják tenyerüket, s bele­feledkezve énekelik a szo­kásos mondókát: ... a sze- re-szeretőmet szere-szereti egy szere-szerccseny lörzs- fő-nök . . . Éppen belekezdenének másodszor is, amikor a szemközt ülő férfi idegesen rájuk mordul: — Majd ott­hon, jó?! A kislányok megszeppen­nek, elhallgatnak, magukba mélyednek. Talán azon töp­rengenek, ki is ér rá velük otthon szere-s’zeretözni. . . P. É. Nyári Kupa Kalocsán rendezték meg a fiúnevelő intézetek Nyári Kupáját. Atlétikai számok­ban — futó, dobó és ugró — valamint nagypályás labdarúgásban vetélkedtek a versenyzők. Az aszódi intézet fiataljai szép sikerekkel tértek haza. Csapatban a második he­lyezést érték el. Távolug­rásban 1. Bogdán Zoltán 5,45 méterrel. Egyéni ver­senyben második lett Hor­váth József 400 és Milas- kics Géza 100 méteres sík­futásban. Az aszódi fiatalok bebizonyították, hogy nem­csak az intézeti bajnoksá­gokban. de országos rendez­vényen is helytállnak.-iimiiiiiiiititiiiiiitiiiiriiimiiiimiMiimiiiu | Ma a könyvtárban: | Ancsel Éva •Timim mii im mim un ii mii ti it íii mii ii ni it? Ancsel Évával beszélget­hetnek az érdeklődők a gö­döllői városi könyvtárban június 3-án, hátfőn. az ün­nepi könyvhétre megjelent Bekezdések az emberről cí­mű könyvéről. A találkozó délután fél ötkor kezdődik. ABC nvílifc Síi Június 3-án, hétfőn dél­előtt. 9 órakor nyitják meg Isaszegen az Akácfa utcá­ban az új ABC-áruházát, mellyel jelentősen javulhat a nagyközség új lakónegye­dében élők ellátása. GODOl.LOl HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 1«, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-79G. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Az orvos mondja A szédülés okairól Az elmúlt hetekben so­kan panaszkodtak a rapszó- dikus időjárás miatt, hosz- szibb-rövidebb ideig tartó 'szédülésre. Ezek múló rosz- szullérek. A szédülést azonban nemcs.ak ilyen rendkívüli - jelenségek okozhatják — mondja a gyakori panaszokkal talál­kozó orvos, hanem a hát­térben komoly betegségek is .meghúzódhatnak. A szédülést kiváltó be­tegség lehet belgvógyásza- ti, szemészeti, nőgyógyá­szati, endokrinológiai, vagy hematológiai eredetű. Az anyagcserezavarok közül a cukorbaj, a pajzsmirigy be­tegségei okozhatnak szédü­lést. Az alacsony, illetve a magas vérnyomás, és a rit­muszavarok szintén szédü­léssel járnak, A nyakcsigolyák elválto­zása következtében — az úgynevezett meszesed és miatt — létrejövő keringé­si zavar is okozhatja a bajt. Az esetek nagy részé­ben a szédülés a fej moz­gatásakor lép feL Idősebb embereknél a gyakori keringési zavar, a nyaki főütőerek elégtelen működése következtében lép fel a szédülés. Igen gyakran okoznak ilyet a gyógyszerek is. Ezek közül első helyen szerepel az ál­lató, nyugtató, hashajtó, il­letve a vízhajtó túladago­lása. Külön kiemelkedő az úgynevezett tengeri beteg- . ség, ami a belső fülben el­helyezkedő labirint izgal­mának következményé. Egyes emberek nemcsak a hullámzó vízben, hajón, hanem gépkocsiban,- repü­lőgépen is érezhetnek egyensúlyzavart, általában hányingerük támad. Keze­lésére igen sok gyógyszer használható. Elsősorban a légi utazás az, ahol szük­ség van erre. K. Z. üsüS mai

Next

/
Thumbnails
Contents