Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

Szerelme Szentendre szerencséje A családi flotta kihajózott Lakat az állomás ajtaján. Várakozók a szentendrei révállomásnál. — Nincs senki itt az irodán? — Kit keresne? — Pásztor László felől érdeklődöm. Nem tudják, hol található? Ö bérelte ki az átkelőhajót. — A túlparton kötött ki. Mindjárt jönniük kell. I. ÉVFOLYAM, 102. SZÄM 1991. JÚNIUS 3., HÉTFŐ HUN ÁTÁ J SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT» MIKLÓS « EOT « GÖD A magyar ember egészsége Lesz-e reform a kiskertekben? Csokornyakkendős ifjú vállalkozóra gondoltam. Nyilatkozták nekem, hogy megvette az átellenben fekvő szentendrei úttörő­tábort, azért éri meg neki, hogy átvállalja ezt az ál­lami terhet, azt, ami majd­nem egymillió veszteséget hozott tavaly a kishajózási vállalatnak. Fehér tányérsapkás, ci­vil kormányos manővere­zett, az utasok beszálltak, már fordult is vissza, átkí­sértem. Az 1969 körül vízre bo­csátott öreg bárka lenge­dezett alattuk, néha a mö­göttünk hagyott város gyö­nyörű, frontális képére pillantottam, ami fenséges látvány odaátról nézve. Vendéglátóin sem tud betelni vele, pedig hely­beli születésű, a vízről évtizedek óta láthatja. Fiatal korában sokat át­úszta a Dunát, amit annyi­ra ismer, hogy még azt is megmutatná, hol vannak azok a gázlók, amiket meg­találva, pár méternyi úszás után át lehet lábal­ni a folyót. Családi örök­ség a vízi tudomány, mert oz édesapja műszaki hi­dász volt. Ö viszont újjá­születése után választot­ta kizárólagos foglalkozá­Szokiatlan hírek terjed­tek el az utóbbi időben ar­ról, hogy kiárusítják a gyermekvárost Foton. Leg­alábbis eladásra kerül a barokk bútorgarnitúrája, az egészségház — ahol a gye­rekek és a dolgozók gyógy­kezelését végzik, illetve a Károlyi-kastélyban levő he­lyiségek, amelyek korábban a diákok étkeztetését szol­gálták. A le<jilletékesebbtől, Majtán János igazgatóhe­lyettestől kapott válaszban semmi meglepőt nem talál­tunk. — Leningrádban Volgát osztogatnak. A hír igaz, csak nem Leningrádban, hanem Moszkvában, és nem osztogatnak hanem foszto­gatnak — kezdte tréfál­kozva a fiatal igazgatóhe­lyettes. — Ott kezdeném, hogy a gyermekváros meg­alakulása előtt laktanya volt, tehát az egykori Ká­rolyi-hagyatékot régen szét­hordták a községben. Egy ajándékba kapott komódon kívül nincs és nem is volt antik bútorunk. Valóban tervezzük, hogy a leselejte­zett, lerobbant állapotó mű­bőr foteleinket, csővázas székeket a Hangya Kisszö­vetkezeten keresztül érté­kesítjük és az így szerzett bevételekből talán sikerül új bútorokat vásárolnunk, éppen a márványterembe. Azért vonjuk be a kisszö­vetkezetet a dologba, ne­hogy visszaélés gyanúja merüljön föl bárkiben is. — Mi a helyzet az egész­ségházzal és a kastély he­lyiségeivel? DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Mőza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp, vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-1667. 8 sül a kishajózást. Nevet is rajta, hogy üdülőtulajdo­nosnak titulálta az újság. Ezzel szemben az igaz, hogy a felesége gondnok a pol­gármesteri hivatal gazda­sági ellátó szervezete, vagyis a gesz kezelésében levő szigeti gyermeküdü­lőben. A fizetése alig több mint nyolcezer forint. Pásztorné kávét hoz a hajóra. A kormányfülke feljáróján túl a régi festé­ket kapargatják, rendbe teszik az öreg alkot.mónvt. — A barátaim egy fillér nélkül segítenek — közli a „kapitány”, akit nem ér­tele, s ezt a szemébe is mon­dom. — Hogy gondolta? — kér­dezem. — Majdnem milliós veszteséget átvesz, s azt hiszi, ebből megélhet? Rá­adásul belerángatta a csa­ládot. Mi a fedezete? — A vagyon om. — Milyen vagyona van, ha nem vagyok indiszkrét? — A lakás meg a család két kocsija. — Feltette erre a lapra. Érdemes? — Nézze, uram! A hajó- nak mindig át kell kelnie. Az emberek át akarnak jutni a folyón, s megérdem­lik, hogy ezen segítsek. Tudja, engem visszahoz­— A kastélyban továbbra is meg tudjuk oldani a gye­rekek étkeztetését, hiszen mindössze két kisebb he­lyiséget adtunk ki bérbe — egv évre —.itt ökumenikus iskola lesz szeptembertől. Az egészségház eladásáról szóló hír pedig kacsa, eszünk ágában sincs érté­kesíteni azt. Az elmúlt vasárnapon egy egész ország figyelt az állami gondozott gyerekek­re — ezen belül pedig a fóti gyermekvárosra. A te­levízió innen közvetítette a gyermeknapi műsorát, melyben több kft., vállalat is jelentkezett, hogy pénz­összegekkel támogassák a gyerekek üdültetését. Tud­na erről bővebb felvilágo­sítást adni? — A Nemzeti Gyermek­és Ifjúsági Alapítvány számlájára eddig csaknem 600 ezer forint érkezett be ilyen célra és mintegy 3 millió forintnyi ajándék — játékok, sportszerek. Egy biztos: az ország 120 neve­lőotthonába eljutnak ezek a küldemények. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden jóérzésű állampol­gárnak, szervezetnek azt a támogatást, melyben az alapítványt részesítették. Virág Márton Dunavarsányban Temeiorendezés Nem minden a pénzen múlik, különösen nem egy település temetőjének a rendje, örvendetes, hogy egyre nagyobb szükségét érzik a lakók a kegyeleti helyek gondozásának, szé­pítésének : többek között Dunavarsányban is. Ápri­lis végén és május elején mindkét temetőjükben nagy változásokkal járó szépítésbe fogtak: utat ren­deztek, parkosítottak. A jó ügy érdekében sokan meg­mozdultak — a munkák többségét társadalmi mun­kában végezték. tak az éleibe. Leszázalé- kolt nyugdíjas vagyok. Egv évig feküdtem a kór­házban. Hosszú történet. No de akkor én megfogad­tam . .. — Szóval — folytatja kis szünet után —, én húsz-húsz forintot kérek mindenkitől. A hetvenévesektől már semmit. Sőt. Évente egy­szer, de lehet, hogy kétszer sétahajózásra viszem őket itt, a város előterében. Ko­ra hajnalban indulok. Itt alszom. Ha éjjel kellek majd, akkor is kéznél le­szek. Itt a szigeten sok idős ember lakik. Éjszaká­ra itt kötök ki, mert a túlparton bármikor sza­ladhatnak az orvosért. Itt nem. Ha valaki beteg, in­gyen átkormányozok. Más dolog a szórakozás. Annak ára van. A különjárat nappal száz, éjjel kétszáz forint. Télire meg — mu­tat a vízinövényekkel be­nőtt partszakasz felé — ott a Delfin, a kismotoros. Megszereztem az engedélyt, hogy ha gyérül a forgalom, azzal járok át. Szokás ilyenkor megkér­dezni, hogy mennyi üzem­anyagot fogyaszt, mennyi a bérleti díj. Csak a most bevásárolt festék ára 25 ezer forint értékű. Mikor lesz ebből szerény megél­hetésre való nyereség — tűnődöm. Az egyhajós csa­ládi flotta parancsnoka meg azt mondogatja bi­zakodva: — Még nem csil­log, de szép lesz ez a hajó. A nagyobbik fiú kato­na. Kiderül, aki az állomá­sén tájékoztatott, asszony lánya volt az unokával. Ti­zennégy éves fia az idén ballag, s nagy boldogságá­ra a hajózási szakközépis­kolába vették fel. Egyszer majd tengerre szeretne szállni. Álma, hogy tán ka­pitány lehet. No de letelt az idő. visz- sza kell fordulnunk. Oda­át lármás gyereksereg vár arra, hogy átjusson a tá­borba. Kikötünk. Szentend­re város itt már megtalál­ta a maga emberét. A napokban látott nap­világot a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapít­vány sikeres pályázóinak jegyzéke, köztük a Környe­zetkultúra az iskolában cí­mű kiírás eredményesen szereplő résztvevője, a du- naharaszti illetékességű Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Oktatóközpontja. Mint kér­désünkre elmondták, az is­kolában, a pályázattal száz­ezer forintot nyertek az 1990,'91-es oktatási év prog­ramjának finanszírozására, amelyet elsősorban a gya­korlati munka korszerűsíté­sére fordítottak. A pénznek sok helye volt. Egyrészt az eszközök bőví­tésére kellett áldozni, más­részt a környezetvédelmi foglalkozások kiadásainak fedezésére. A természet- és környezetvédelem témáját korszerűen, a valóság igé­nyei és kihívásai alapján oktató intézmény sokirányú munkát végez; szakköröket működtet — összefogva és irányítva a legkisebb ko­rdáktól az érettségizőkig, a település valamennyi gye­rekének ilyen irányú fel­készítését —, kiállításokat és előadásokat szervez, te­repbejárásokat tart, mú­zeumlátogatásokat rendez, madáretetéssel foglalkozik, illetve kötelező nyári gya­korlatra küldi a gyereke­ket: az aggteleki, a bükki, — Salátát is egyél — biztatják ebédnél a gyere­ket, akinek nines nagy kedve a levelek fogyasztá­sához. — A vitamin, a vastarta­lom — emlegeti a háziasz- szony, s mondja —, úgy le­szel erős, kicsikém. Lassanként már ml, fel­nőttek is óvatosan nyúlunk a zöldségfélékért, mert el­képesztő, miket hallunk. A vegyszerek hatására meny­nyi nitrátot, emberi szer­vezetre káros anyagot fo­gyasztunk el a mutatósán szép kerti növényekkel. No persze a jószágot se csu­pán a gazda szeme hizlalja, s nem is teljesen a termé­szetes eredetű takarmány. Már csak emiatt is érdemes elmenni a GOSZ-fórumra — gondoltam a múlt hé­ten. A biohumuszról csodá­kat mesélnek. Egészségtelen környeze­tünk, pénzszegény gazda­ságunk számára a biogi­liszta tenyésztése is biztató ígéretnek mutatkozott. Elő­ször is azért, mert a gi­lisztatrágya természetes, koncentrált szerves táp­anyag, amely nem fertőzi a környezetet. Gazdagítja a talajéletet, növeli a ter­méshozamot. A szakembe­rek szerint a gilisztahu­musznak nagy szerepe le­het az istállótrágya feldol­gozásában, amiből az eise- nia foetida fajta helyben gyártja a humuszt. Ezt már felismerték nálunk, de mint ahogy az történni illetve a hortobágyi nemzeti parkba. Az év elején folyósított pénzt hamarosan egy újabb kilencvenezer forin­tos összeg egészíti ki, az oktatóközpont ugyanis el­nyerte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium humán erőforrások főosztályának a környezet- védelmi tevékenységek szervezésére irányuló pá­lyázatát is. Ezzel a pénzzel ugyancsak a diákok gya­korlati munkájához terem­tenek jobb feltételeket: le­hetőséget biztosítva, hogy a diákok ne csak elméletben, de a mindennapi valóságá­ban ismerjék meg a folya­matokat. Az idén kidolgo­zott program szerint a gye­rekek több alkalommal jár­tak olyan helyeken — pél­dául a makádi áritéri erdő­ben, a lacházi Peregi Tsz- ben —, ahol közvetlen ta­pasztalatokat szerezhettek a mezőgazdaság és a környe­zet-. illetve természetvéde­lem egymásra ható kapcso­latáról. A hamarosan kézhez ka­pott kilencvenezer forintot arra szeretné fordítani az iskola, hogy minél széle­sebb körben alkalmazza e programot: minél több gyereknek alkalmat teremt­sen a gyakorlati tapaszta­latok elmélyítésére. Va. É. szokott errefelé a Duna— Tisza táján, Hollandia meg­vette a szabadalmat, s ér­tékesíti a Közös Piac orszá­gaiban. Nem is érti az ember, hogy ha a természetnek ez a különös ajándéka való­ban aranyat ér, mint ahogy mondják, akkor miért nem lesz belőle jövedelmet ho­zó nagyipar? Miért nem válunk exportőrökké, de legalábbis miért nem csi­náljuk meg vele a magunk kis zöldségtermesztő for­radalmát? Vagy ha már egyszer Magyarországon fe­dezték fel, hogy ebből a gi­lisztából a vér koleszterin- szintjét tisztító olaj állít­ható elő, akkor ennek sza­badalmazása után majd­nem két évvel miért kell még mindig csalódottan maga elé mondogatnia a budapesti kongresszusi pa­lota büféjében dr. Csonti Ferenc vegyésznek, s sike­res kísérletezőnek: — Nem lesz ebből gyártás talán még egy év múlva sem. A kérdést persze mindig azoknak szegezzük, akik vállalkoztak a megoldásra. Sürgetjük őket, mert kí­vülállóként nem mérlegel­hetjük, hogy ebben a vi­lágban sincsenek csodák. Pedig sokan hitték azt eleinte, hogy csak szét kell vülázná a prizmákat, bele­szórjuk a kukacot, aztán pár hét múlva kiszedjük belőle a pénzt. A dolog nem ilyen egyszerű, mert először is sokkal komo­lyabb a technológia annál, mi.nt amit és ahányfé! eddig alkalmaztak a te­nyésztők. Másrészt kutatá­sokkal kellett és kell még igazolni a biohumusz elő­nyeit, számításba kell ven­ni az üzleti érdekeket és ellenérdekeket. Jobb piac­kutatók kellenek, nagyobb hatáskörrel rendelkező pártfogók a dolog meggyő- ződéses híveiként. Fel kell Dunakeszi körzet: Duna­keszi Fő út 75-81. Telefon: 41-902. Éjjel: Június 3. hétfő: dr. Varga Eszter, június 4. kedd: dr. Fürst- ner László, június 5. szer­da: dr. Gudji Judit, június 6. csütörtök: dr. Tornyi And­rás, június 7. péntek: dr. Varga Eszter, június 8. szombat: dr. Tordasi Bor­bála, június 9. vasárnap: dr. Zalay Bálint. Nappal: június 3. hétfő: dr. Varga Eszter, június 4. kedd: dr. Imreh Magdolna, június 5. szerda: dr. Gó- guez Attila, június 6. csü­törtök: dr. Sárossy Tibor, június 7. péntek: dir. Tor­dasi Éva. Gyermekorvosi ügyelet: szombat—vasárnap 8—12-ig. Fogászati ügyelet: Duna­keszi, Barátság útja 26-29. Szombat: 8—12 óráig. Te­lefon: 41-285. Pomázi körzet: Pomáz, Kossuth u. 4-12. Telefon: 25-472. Június 3. hétfő: dr. Ju­hár János, június 4. kedd: Brezanóczy János, június 5. mérni a gilisztatenyésztés­hez szükséges alapanyagot, ellenőrizni szükséges, hogy a talajt szennyező vegyi anyagok helyett nem ala­kul-e ki más eredetű szeny- nyezés. A múlt heti GOSZ-fóru- mon, vagyis a Gáli&ztate- nyésztők és Gilisztahumuszt Termelők Országos Szö­vetsége tanácskozásán ez utóbbival kapcsolatban sok aggodalmat oszlatott el kis­előadásában dr. Szabó Zol­tán, az Országos Közegész­ségügyi Intézet szakembe­re. Az elhangzott tíz kor- referátum előtt dr. Nesz- tnélyi Károly, a Földmű­velésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára min­denesetre igyekezett meg­erősíteni a résztvevők hi­tét, azt ígérve: a tárca ko­moly segítséget ad az ígé­retes vállalkozáshoz. Ráfér. A türelmetlenség is érthető, mert a megyé­ben is sokan kerültek tönk szélére az évekkel ezelőtt bátornak tekinthető vállal­kozás miatt. — Milyen segítséget ígér a bajbajutottaknak, akik­nél már a végrehajtó is ko­pogtat, a saját szövetsé­gük? Dr. Pacs István elnök a sajtótájékoztatón azt mond­ta: A szakszerűtlen tech­nológiák alkalmazása, a gi­lisztahumusszal, a gilisz­tákkal való kereskedésben tapasztalható felelőtlenség, az OTP azon gyakorlata, hogy olyan hiteleket folyó­sított, melyek fedezetét nem ellenőrizte, s az, hogy a kistermelő sem gondolta végig, mihez mennyire ért, mire vállalkozik, együtt já­rult hozzá a kialakult vál­sághoz. A GOSZ tehát reá­lis szakmai programot akar adni, a technológiák meg­ismertetésére törekszik, képviseli a tagokat, fellép az érdekeikért. Kovács T. István szerda: dr. Regius Ferenc, június 6. csütörtök: dr. Frózsi Dániel, június 7. péntek: tír. Tárcsái Imre, június 8. szombat: dr. Tár­csái Imre, dr. Regius Fe­renc. Szentendrei körzet: Szent­endre, Bükköspart 27. Te­lefon: 12-650. Június 3. hétfő: dr. Nagy Sándor, június 4. kedd: dr. Baracska József, június 5. szerda: dr. Katona Gyula, június 6. csütörtök: dr. Má- di Sz. Zoltán, június 7. pén­tek: dr. Laponyi István, jú­nius 8. szombat: dr. Gom­bás Katalin, dr. Laponyi István, június 9. vasárnap: dr. Gombás Katalin. Tahitótfalui körzet: Ta- hitótíalu, Ifjúsági u. 5. Te­lefon: 27-030. Június 3. hétfő: dr. Nagy Árpád, június 4. kedd: dr. Kiss András, június 5. szerda: dr. Hagymási Ár­pád, június 6. csütörtök: dr. Kiss András, június 7. péntek: dr. Magyar Gábor, június 8. szombat: dr. Kiss András, június 9. vasárnap: dr. Kiss András. Fóti gyermekváros Segített az alapítvány K. T. I. Oktatási célokra Sikeres pályázatok Orvosi ügyelet

Next

/
Thumbnails
Contents