Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
KÉNYELEM, TECHNIKA, GYORSASÁG Székházavatás a fővárosban Éveken át elképesztően £«•' zsúfolt, esetenként mostoha körülmények közepette dolgoztak az OTP Pest Megyei Igazgatóságának alkalmazottai. A főváros V. kerületében, a Bécsi utca 5. szám alatt, több lakásból álló s átlagosan nyolc-ti- zennégy dolgozót magukba foglaló helyiségek alkották az igazgatóságot. Ez volt a múlt, s a jelen, ahogy az egyik alkalmazott mondta, maga az álom, hiszen június 17-én nyolcszintes, modern, valóban tágas és zavartalan munkavégzéshez mindenképpen kényelmet nyújtó épületbe költözhettek. A megyei önkormányzati hivatal ódon épületével szemben, a Semmelweis utca 11. szám alatt lévő épülettömb kivitelezésének a munkálatai 1988-ban kezdődtek. Amint azt Takács Lajos, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának hálózati osztályvezetője elmondta, az egykori Pest Megyei Tanács és az Országos Takarékpénztár közös beruházásaként indulhattak az építési szakmunkálatok. A létesítmény generálkivitelezője a Középületépítő Vállalat és alvállalkozói derekas munkát végeztek. Az igazgatóság 160 dolgozója és az ügyfelek az intézményhez illő miliőben SZAJTATVA Lepratér Szétnéztek mostanában lakóhelyükön? Látták, miként festenek a játszóterek, a parkok? Kisebb gondjuk is nagyobb en nél? Persze, vannak sokkal fontosabb dolgok is Csakhogy annak, aki a sokadik helyen jár, szemet szúr a tapasztalatok általánosíthatósága. Az, hogy nem egy-egy játszótér tűnt el, nem egy-egy parkban veri fel gyom az üresen maradt virágágyásokat, hanem települések sokaságán, szinte mindenütt. Nyesetlen sövények, de rékmagasságig érő dudva, féreg lepte fák jelzik, a megszűnt szűnő, átalakuló stb. városgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek stb. miként fordítottak hátat ennek a feladatnak (is), az önkormányzati szigor miként töröltette a kiadások sorából a néhány száz tő virágot, melyet ki kellett volna ültetni ... A megyében eddig is a zöldterületnek csupán a két százalékán volt fellelhető virág, de úgy látszik, lehet ennél mélyebbre is menni . . . Amint abban szintén, hogy három év alatt több mint ötven játszótér tűnt el, vesztette el funkcióját, mert tönkrement a felszerelés, s már nincsenek jó balek társadalmi munkások, akik javítsanak . .. Szájtátva hallgatom tehát a pártok helyi fővitézeinek a melldöngetését. „mögöttünk a lakosság”. Ha annyira és úgy, ahogyan állítják, akkor nem lehetne .. . Nem lehetne esetleg a tagságot megkér- ni-rávenni: vágjuk le a derékig érő dudvát, ki-ki otthonról hozzon néhány tő virágot elültetni, a hozzáértő metszőollót is, a buxusok, tuják, tiszafák szépítéséhez? Ez bizony látványos akció lenne! Mennyivel könnyebb, kényelmesebb azonban egymást szidni, gyűlésezni, s panaszkodni, lomoosodik a lakóhely . . ., a játszóteret a gyerekek már lepratérnek hívják. MOTTO találhatnak egymásra. Az igazgatóságon belül működik az átutalási betétszámlákat kezelő fiók, valamint ide költözött a PKST, a Pedagógus Kölcsönös Segítő Takarékpénztár is. Telex- és telefaxgépek, vala- mint a számítógépes ügyvitel segítik a folyamatos, szakszerű ügyintézést. Valamennyi üzletág elégedett lehet ezzel az épülettel és a berendezési tárgyakkal. Tegnap Kalocsay Tamás, az OTP vezérigazgató-helyettese ünnepélyes külsőségek közepette avatta fel az impozáns létesítményt, s adta át annak jelképes kulcsát Rózsa G. Róbert igazgatónak. A több mint háromezer négyzetméter alapterületű igazgatósági épületet a BUVATI tervei nyomán készítették el. Rózsa G. Róbert az ünnepélyes eseményen munkatársai s az alkalmazottak körében utalt arra, hogy ez a korszerű munkahely minőségi változásokat is eredményez a mindennapi munkában. Ez utóbbiakat teszik majd teljesebbé a kiépítés alatt álló technikai felszerelések. (gyócsi) Menetrendszerű volt a szovjet kivonulás Szívesen szállítottak Vasárnap éjfél előtt pár perccel Záhonynál elhagyta az ország területét az utolsó szovjet katonai és civil holmikat szállító tehervonat. Simon László, a MÁV üzemviteli főosztály- vezetőjének tájékoztatása szerint tavaly március 12-e és ez év június 16-a között mintegy 22 ezer teherkocsi gördült ki a határ- állomáson, szállítva a költözők technikai felszereléseit és a családok magánértékeit. A záhonyi állomás átmenőhelyein, Eper- jeske—Bátyúnál és Záhony —Csapnál normál nyomtávon 641 vonat távozott, ezenkívül 9700 kocsi jelentős konténerrakomány- nyal jutott át a magyar— szovjet határállomáson. A konténerek egy része úgynevezett lábas konténer volt, ebből 7800-at töltöttek meg a távozók holmijaikkal. A többi közepes konténerben pedig a családtagok ingóságait szállították. A zárt egységként utazó szállítmányok a MÁV rendes közlekedési menetrendjéhez illeszkedtek. A szállítás komoly fennakadásokat ugyan nem okozott a hazai közlekedésben, de annál több pluszmunkát adott a MÁV dolgozóinak, akik közül közvetve és közvetlenül szinte valamennyien részt vettek a nagyszabású feladat végrehajtásában. A vasúti kivonulási tervet a szovjet és a magyar néphadsereg közösen dolgozta ki, amelyben a MÁV szak- tanácsadóként működött közre. Pest megyét elsősorban a Budapest—Józsefvárosi pályaudvar megnövekedett forgalma szempontjából érintette a kivonulás, de jelentős volt a nagykőrösi és az aszódi is. Az előbbinél inkább technikai felszereléseket, míg az utóbbi kettőnél zárt vonatokon a családok ingóságait tették sínre. A MÁV-ot anyagilag is érintő kivonulás költségeit három különböző csatornán számolják el. Az egyik a MÁV ellenőrzési igazgatósága, a másik ugyancsak a MÁV záhonyi üzemigazgatósága, a harmadik a kormány erre a célra létesített operatív bizottsága. A ki kinek mennyit fizet végleEgy kép a közelmúltból A piliscsabai állomásán távozásra kész a szovjet katonai rakomány (Aszódi-felv.) ges adatai csak ezeknek a figyelembevételével értékelhetők majd. Annyi azonban bizonyos, hogy az eleinte másfél évnyire tervezett kivonulást a szervezők és a végrehajtók igyekezete miatt hamarabb befejezték. kl&héx esépi ielffs&kokef itsSálm Méltánytalan aprópénz Vészesen megcsappant Pest megyében is a népi ülnökök száma. Olyannyira, hogy hiányuk időnként már-már egyes ügyekben a bírósági tárgyalások megtartását is veszélyezteti. Kihalnak a népi ülnökök Pest megye tárgyalótermeiből? A kérdés nem pusztán költői. Annyira nem, hogy alátámasztásul a Buda Környéki Bíróság erre vonatkozó adataiból említünk néhányat. Eszerint a néhány hónappal ezelőtti önkormányzati ülnökválasztás előtt a Buda Vidéki Bíróság, noha száznyolcvan személyre adta be az igényét, az önkorNem zendülés, csak megtagadta... Ez is katonadolog Tizenkilenc kiskatona ül a Fővárosi Katonai Bíróságon a vádlottak padján. A törökbálinti zendülők ügye már eddig is nagy vihart kavart, pedig előreláthatóan még két hetet kell várni az ítéletre. De annyi már a tárgyalás megkezdése előtt is kiderült, hogy rendkívül kemény feltételeknek kellett — kellett volna — megfelelniük. Havonta 10—13 szolgálatot teljesítettek, előtte és utána pedig gyakorlatoztak, vagy a bázist takarították. Az eddigi vallomásokból pedig arra is lehet következtetni, hogy az idősebbek közül voltak, akik megalázták az újoncokat, tovább nehezítették amúgy sem könnyű életüket. Ilyen előzmények után került sor a szolgálat megtagadására. Nem lehet tudni, mi lesz a büntetés a zendülésért, de már ami eddig történt is, nagy megpróbáltatás lehet a húszéves fiúknak, akik köztörvényes bűnözőkkel ültek együtt a zárkában, és megbilincselve jelentek meg a tárgyaláson. ök jutottak eszembe arról, hogy tegnap a Pest Megyei Bíróság dr. Rédey tanácsa másodfokon tárgyalt egy olyan büntetőügyet, melyben a vád: katonai szolgálat megtagadása. Ez az ügy természetesen korántsem kelthet olyan érdeklődést, mint a már említett, de hallgatóság azért itt is volt. A vádlott családján kívül hasonló korú barátai; jólöltözött, kulturált megjelenésű fiatalok, akik látható örömmel fogadták, hogy egy év próbaidőre felfüggesztette a tanács a Gödöllői Városi Bíróság által kiszabott tíz hónapos szabadságvesztés végrehajtását. Miről is van itt szó tulajdonképpen? C. Tibor üzemmérnök 1988-tól Jehova tanúi közé tartozik, s mint ilyen — lelkiismereti szabadságával élve — nem tud azonosulni semmiféle katonai jellegű szolgálattal. Írásban nyilatkozott 1989- ben, hogy nem vesz fegyvert a kezébe. Egy évvel később a Pest Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság polgári szolgálatot ajánlott fel a számára, de ezt sem fogadta el. Ezt kővetően, a múlt év november 13-án megkapta a behívót, de megtagadta a katonai szolgálatot. S ha egyszer — isten ne adja — idegen csapatok megtámadják hazánkat, erre a fiatalemberre nem számíthat az ország. Természetesen nem tudatos szem- behelyezkedésről van szó, hanem vallási meggyőződésről, lelkiismereti szabadságról. Nem csak C. Tibor esetében, hiszen más ilyen perek is vannak. Katonákra szükség van! Ki vállalja a szolgálatot? Kinek van — lehet — lelki- ismereti szabadsága, és kiből lesz zendülő? Sajnálom a tizenkilenc törökbálinti kiskatonát, akik megfontolatlanul — fáradtan, törődötten — nemet mondtak egy parancsra. Ka. J. mányzatok mindössze csak ennek a harmadát tudták megválasztani. A hiány annyira aggasztó volt, hogy a választások határidejét ez év februárjáig meg kellett hosszabbítani. A várt eredmény így is elmaradt, mert csak hetvenkilenc ülnök jött össze. Az áldatlan helyzet miatt az újabb halasztási határidő ez év vége lett. A hiányt kiváltó okok között, a Buda Vidéki Bíróság elnöke, dr. Fodor Mária szerint, minden bizonynyal az is szerepet játszik, hogy az önkormányzatok nincsenek tisztában az ülnökválasztás fontosságával. E bírósághoz tartozó körzetben különösen a pedagógus végzettségű ülnökök száma apadt, ami főleg a fiatalkorúak szaporodó büntetőjogi tárgyalásait veszélyezteti. Igaz, másfelől kevesebb mostanában például a családjogi polgári per, ezért emiatt kevesebb ülnök kell. Hogy végül is eddig egyetlen esetben sem kellett elhalasztaniuk tárgyalást, az kizárólag az ülnökök vezetőjének érdeme, aki ügyes szervezéssel, kellő idejű átcsoportosítással oldotta meg a kérdést, vélekedett a Buda Vidéki Bíróság elnöke. Az igazságügy-miniszter most közzétett 7/1991. (VI. 10.) IM rendelete értelmében,- a népi ülnökök tiszteletdíját legkevesebb napi százhuszonöt forintra emelte. Ez az összeg egy évvel ezelőtt még ennél is kevesebb, száz forint volt, még korábban meg annyira csekélyke, hogy azt leírni is szégyen. Vajon az ülnökök elpártolásának fő oka nem éppen ez a garasos fizetség? Dobos Sándor nyugdíjas, 1961 óta megszakítás nélkül ülnökösködik a Buda Vidéki Bíróságon. Öt kérdeztük, miért maradt meg ülnöknek, ha ilyen kevés a fizetség. — Mi, a Buda Vidékinél még nem is a legrosszabbul eleresztettek közül valók vagyunk — mondta —, mivel nekünk már egy évvel ezelőtt is napi százhuszonötöt fizettek a megyei elnök utasítására. Azt megélőimen pedig százat, korábban még kisebb pénzt pergettek a markunkba. Lehet, hogy sokan emiatt nem vállalják mostanában ezt a munkát. Nem szégyellem, nekem bizony üdvös még ez a kicsi is. Hetvennyolc óta nyugdíjas vagyok, a havi kilencezer mellé jól jön a sok krajcár is. A feleségem mindig jó néven vette az itteni ügyködésemet, sőt a két lányom közül az egyik itt dolgozik a bíróságon. Én örülök ugyan az ülnökség- ból csurranó-cseppenő mellékesnek, de elsősorban nem ezért csinálom. — Hát miért? — Az igazságot szeretem, a mihaszna embereket, akiket elítélünk, azokat meg nem. Itt a bíróságon bőven mérik mindkettőt. A MÄV- tól mentem nyugdíjba, de nem a bársonyszékből. Ott alaposan belekóstoltam az életbe, tapasztaltam, milyenek az emberek. Az ottani szakszervezeti főnökeim józan ítélöképességűnek, igazságszeretőnek és szókimondónak tartottak, ezért hatvanegyben megválasztottak ülnöknek. Azóta akárki, akármit mond is, én szívesen csinálom. Sokszor naponta becitálnak különféle ügyekhez, annyira kevesen vagyunk mostanában. A bíróság elnöknője mindezt azzal toldja meg, hogy bárcsak minél több ilyen kötelességtudó, megbízható, régi lelkes ülnökük lenne, mint Dobos Sándor. — A hetvenkilencből mindössze tizenegy az újonnan választott ülnökünk, a többi régi. A fiatalok nem nagyon kapkodnak ez után a lehetőség után. Mindenesetre mérlegelendő, hogy a tiszteletdíj ilyen arányú emelése elegendő mértékű-e, s, hogy mennyiben felelős e kis pénz a mostanra kialakult bírósági gondokért, nehézségekért. Kocsis Klára &£írl(m
