Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
Keücxresebb esz okíafáseo, mint a közbiztonságra Az első írásos emlék a Tervek Wiegner- villában Wiegner Jenő Nobel-dí- jas atomfizikus az Egyesült Államokban él, közel 90 esztendős már. Vajon emlékszik-e még alsógödi gyönyörű villájukra, amelyet ma is hatalmas, egészen a vízpartig nyúló park vesz körül. Bizonyára emlékszik rá, még akkor is, ha ő, sok más külföldre szakadt honfitársunkhoz hasonlóan, nem rohant haza, hogy visszakövetelje egykori jussát. A valamikori tulajdonos azonban hiába nem támaszt igényt, a villa tulajdonjoga, használata igen sok tisztázásra váró kérdést vet fel. Mint korábban már beszámoltunk róla: a piarista rend vállalkozott rá, hogy Gödön egy építőipari szakmunkásképző iskolát alapítson olya n fiataloknak. akiknek nem sikerült a nyolcadik osztály befejezése után továbbtanulniuk. A diákok itt hagyományos, kézműves jellegű építőipari szakmákat, közismereti tárgyakat. nyelvet és a Duna közelségéből adódóan vízi sportokat sajátítanának el. A gödi önkormányzat képviselő-testülete támogatta az ötletet, és az iskola helyszínéül éppen a Wiegner-villát ajánlották fel a rendnek. A használatbavételt azonban bonyolítja, hogy a , villa állami tulajdon, kezelője pedig megszűnéséig az MHSZ volt, jelenleg pedig annak jogutódja, az MTTSZ. Mivel az MHSZ annak idején oktatóbázisnak használta a területet, a lehetőségek adottak, hogy itt iskola működhessen. Az épület jelenleg jó háromnegyed éve használatlanul áll, az MTTSZ azonban úgy nyilatkozott, hogy szüksége van az ingatlanra, mivel itt a jövőben szeretnének majd újra tanfolyamokat szervezni. Ezért a területet átadni nem tudják, de szívesen belemennek valamiféle kompromisszumos megoldásba, közös használatba. Június 13-án, csütörtökön ezért az összes érintett fél összeült a helyszínen, és az épület körbejárása és megtekintése után leültek tárgyalni. Jelen volt a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet igazgatóhelyettese. Maj- tényi Gábor, valamint Par>p János, az MTTSZ képviseletében, dr. Jeleníts István, Támogatás és tiltakozás Pest megye képviselőtestülete is támogatja azt a telterjesztést, amelyet a Megyei Önkormányzatok Szövetségén beiül Békés megye közgyűlése fogalmazott meg az állami tulajdonba adásáról. Ennek tar- talmáró. a megyék tájékoztatják országgyűlési képviselőiket is, kérve őket, bogy érvényesítsék az abban szereplő igényeket. Az anyagban egyben tiltakoznak, hogy önkormányzati jogokat és kötelezettségeket sértő magas szintű jogszabályok előkészítése során nem kérik ki az önkormányzatok véleményét, illetve elfogadhatatlannak tartják, hogy a most tervezett törvények az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezést erősen korlátozó intézkedéseket hozzanak. a piarista rend tartományfőnöke és László Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a leendő iskola szakoktatásának felelőse, Lovászi László, Göd polgármestere, dr. Faragó László, a helyi képviselő- testület tagja, és Noseda Tibor, a Pest Megyei ön- kormányzati Hivatal művelődési és népjóléti irodájának osztályvezetője. A tulajdonviszonyok jelenlegi jogi helyzetéről a Kincstári Vagyonkezelő Szövetség képviselői elmondták, hogy a törvény az állami ingatlanok átadásáról még nem született meg, ezért a tulajdonjog átruházása még nem járható út. Ha azonban az iskola szeptembertől indulni akar, keresni kell egy olyan ideiglenes jellegű megoldást, amely a törvény megjelenéséig lehetővé teszi a működést. A KVSZ ezért egy javaslatot tett a feleknek a megállapodásra vonatkozóan. Eszerint a KVSZ kötne egy bérleti szerződést a gödi önkormányzattal, majd ezt követően az önkormányzat is szerződést kötne a piaristákkal. Az MTTSZ pedig, mint az ingatlan használója. önként átengedi használati jogának egy részét a szakmunkásképző részére. A megoldási javaslatot mindkét fél elfogadta, vita csak abban merült fel, hogy a két használó időben vagy térben osztozzon a használaton. Az MTTSZ ugyanis időbeni megosztást kért, úgy gondolták, hogy. az iskola használja hétközben a terület egészét, ők pedig hétvégeken és a nyári szünidőben szerveznék a tanfolyamaikat. A piaristák ezzel szemben azt kérték, hogy inkább a területen lévő épületeken osztozzanak meg, és használja mindenki a saját területét időbeni korlátozás nélkül. Végül a második megoldást fogadták el, a műszaki feltételek ezt tették indokoltabbá. Mivel a tárgyaláson minden érintett a legmesszebbmenőkig készségesnek és rugalmasnak bizonyult, az ideiglenes szerződést még ezen a napon alá is írták, azzal a záradékkal, hogv a terület felosztását a két fél építész szakemberei még egyeztetik. Tartós együttélésre kell berendezkednünk, mondták az MTTSZ képviselői, hiszen a törvény által még ennél jobban kidolgozott kérdések — például munkásőrvagyon átadása — is évekig elhúzódhatnak. Noseda Tibor a sikeres megegyezés után elmondta, nagyon örül, hogy ezen a napon mar döntés született, hiszen másként elképzelhetetlen lett volna az idő rövidsége miatt, hogy szeptemberben megkezdjék itt az oktatást. — Pest megyében — mondta Noseda Tibor — eddig több mint ezer gyerekről tudunk, akiket a nyolcadik osztály elvégzése után nem vettek fel semmilyen középiskolába. Ez a szám azonban még növekedhet, hiszen sok gyerek még most várja a második helyen megjelölt középiskola válaszát. Ha ezeket a fiatalokat nem sikerül értelmesen lekötni, akkor az utcára kerülnek, rossz társaságba keverednek, előbb-utóbb a rendőrségen találkozunk Velük. A megye ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely pár évre, akár iskola, akár tanfolyam keretében elfoglaltságot nyújt nekik, hiszen kellemesebb a pénzt oktatásra költeni, mint közbiztonságra. Valamikor magam is MHSZ- oktató voltam — folytatja Noseda Tibor —, így tudom, hogy ezeket a korosztályt fenyegető veszélyeket az MTTSZ egymaga nem tudja ellensúlyozni, hiszen csak alkalmilag és hobbiszinten foglalkoznak a fiatalokkal. Mindenképpen szükséges, hogy ezt kiegészítve, valamint a rendelkezésre álló ingatlant jobban kihasználva a szakiskola mielőbb működni kezdhessen. nyomán Jubileumi ünnepség A tárnoki önkormányzat idén nyáron, az állami ünneppel együtt, augusztus 19-én szeretné megünnepelni a község fennállásának 750. évfordulóját. Bár köz- igazgatási területén már a római korban, Krisztus születése idején is állt település, a háborúk és a járványok a történelem során több ízben elnéptelenítet- ték a területet. A községre vonatkozó első írásos utalás 1241-ből .maradt az utókorra, így a település polgárai ezt az időpontot fogadják el Tárnok eredetéül. A jubileumi ünnepséget a helyi polgármesteri hivatal szervezi, itt fogadják mindazokat, akik az ünnep tartalmasabbá tétele érdekében szívesen közreműködnének. A TERMÉSZET VÉDELME, SZERETETE Hihetetlen térni akarással A megyei közgyűlés talán legszuggesztívebb egyénisége Osvay András, a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke. Szuggesztív erejű beszédei, amelyekkel egy- egy általa igaznak elfogadott ügyet védelmébe vesz, szinte közmondásosak már. Ugyanakkor rokonszenves, hogy többnyire a felmerülő kérdések mellett és ritkán azok ellen száll harcba. Talán hallatlan tenni akarása magyarázza ezt, és hihetetlen energiája, amely- lyel mindig előbbre szeretne lépni. Az 53 esztendős tanácsnok — mint elmondta — gyermekkorát a Borsod megyei Hejőbábán töltötte. Kert- és természetszeretete ebből a kicsiny faluból ered, a mai napig szívesen idézi „a Hejőt, ezt a hatalmas folyót egy gyerek is átlépi, és egy ökör is képes lenne kiinni”. Innen tehát egyenes út vezetett a budapesti Kertészeti Egyetem elvégzéséig, sőt később, 1967-ben mezőgazdasági és vízgazdálkodási diplomát szerzett. Jő ideig dolgozott Algériában és Iránban, míg végül hazatérve Tahiban telepedett le. — Pártnak azelőtt soha nem voltam tagja, politizálni csak a küzeimúltbar kezdtem. Az önkormányzati választásokon az MDI listáján indultam, és i szentendrei önkormányzó képviselő-testületének tag jává választottak. Nagyol örültem, hogy bizalma szavaztak nekem, jó érzés hogy közvetlenül is bele folyhatok a város ügyeibe A helyi testületben is i környezetvédelmi bizottság illetve emellett még i költségvetési és gazdaság politikai bizottság, vala mint a szentendrei MDI vezetőségi tagja vagyok. Osvay András, miután i megyei testület küldotti lett, részt vett az elnökö és alelnököt választó elő készítő bizottság munkájú ban. A bizottságok meg alakulása után a terület fejlesztési és környezetvé delmi bizottság tagja majd elnöke lett. A bizoft ság munkájáról elmondta — Eddig az elmaradót területek fejlesztésével agglomerációs problémák kai, kommunálishulladék elhelyezéssel, szennyvíz-el vezetési kérdésekkel foglal koztunk, és természetvé delmi területekkel, min például a Kiskunsági Nem zeti Park Pest megyé érintő részével. Megnéz tűk az Aszód—Galgamá csa veszélyeshulladék- é a püspökszilágyi radioak tívhulladék-temétőket. J közeljövőben egyébkén hasonló helyszíni szemlé tervezünk a bős—nagyma rosi erőmű építési teriile tén, hogy a rekultivációvá kapcsolatosan kialakítsul álláspontunkat. Emellett i közeljövőben tervezzül még a közmű- és ivóvíz hálózat fejlesztésének, a Ml-es autópályának, a Ipoly-völgy rendezésénél és egyéb természetvédelm kérdéseknek a megvitatá sát. GYŐRTŐL NAGYMAROSIG LAPÁTOLNAK Szupermaratoni már a vízen is Habár a Becs—Budapest szupermaratoni futóversenyt csak október végén rendezik majd meg — hasonlóan a tavalyi évhez —, azért a készülődés egész évben tart, a Szupermaratoni Atlétikai Alapítvány kuratóriuma rendszeresen összeül, megbeszélni, egyeztetni a tennivalókat. Legutóbb az elmúlt héten tartották ülésüket a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal által rendelkezésükre bocsátott, Steindl Imre utcai székhazukban. Balogh László, a kuratórium elnöke beszámolt az alapítvány ez évi tevékenységéről, elsősorban arról, hogy milyen atlétikai jellegű rendezvényeket támogattak még a fő versenyen kívül. A szupermaratoni futóklub elnevezésű csoport, amely eddig körülbelül 100 versenyzőt számlál az országban, és máris igen szép sikereket ért el. Sok díjat elhoztak a szegedi országos maratoniról, ahol a legjobb klubnak bizonyultak, és rögtön ezután egy firenzei versenyen is jó eredménnyel vettek részt. Támogatták még az Eger— Miskolci egyetemi maratonit is, amely a „Szarvasűzők” nevet viseli. Az alapítvány a nagygyűlésükön is részt vett, és meghívták az egyetemistákat a Bécs—Budapest szupermaratoni versenyre is. A Pest megyei középiskolások versenyének támogatása pedig az első díj átadásában nyilvánult meg. A hónap végén, első alkalommal kerülne megrendezésre a Bécs—Budapest kajak-kenu szupermaratoni, amely szintén évente rendezendő verseny lesz, a nemzetközi verseny- naptárba már bejegyezték. Bár ez nem atlétikai jellegű sport, az alapítvány tagjai mégis megszavazták támogatását, mint a Bécs— Budapest szupermaratonihoz kapcsolódó rendezvényét. Eszerint az alapítvány egy 50 ezer forintos első, egy 30 ezer forintos második, és egy 20 ezer forintos harmadik díjat adna át a Győr—Nagymaros szakasz győzteseinek. A tagok döntöttek továbbá az alapítói vagyon megőrzéséről, sőt annak kamatoztatásáról is. Az első évben ugyanis jó esély van arra, hogy a működési költségek és a sportrendezvények támogatása mellett a készpénzvagyont reálértékben is megőrizzék. Már ez is jelentős eredmény, a továbbiakban azonban jó lenne még ennéi is előbbre lépni. Ennek érdekében az alapítvány vagyonának egy- harmad részét féléves lekötéssel a Budapest Banknál helyeznék el, ez a legkisebb nyereséggel járó, ám a legbiztonságosabb lekötési forma. Másik harmadát a legjobb ajánlatot tevő brókercéghez helyeznék ki, a harmadik harmadot pedig mobil tőkeként különböző vállalkozásokba fektetnék be. A megállapodással párhuzamosan kinevezték az alapítvány pénzügyi vezetőjét is, Czinege Mária személyében. aki a megyei sportiroda pénzügyi csoportvezetője. Emellett új tagot választottak a kuratórium soraiba, Ringelhann Gábort, a Budapest Bank általános felügyeleti osztályának vezetőjét, aki egyben a bank 400 tagú sportkörének ügyvezető elnöke is. Az új tag vállalta, hogy a vele együtt 11 főre emelkedett kuratóriumnak befektetési tanácsokat ad majd, az alapítványi vagyon minél hasznosabb felhasználása érdekében. Az oldalt írta: Szegő Krisztina HIRDETÉSEK FELVÉTELE Várjuk tisztelt hirdető ügyfeleink megrendeléseit. Hirdetéseiket elküldhetik 'eveiben, telexen vagy telefaxon, illetve elhozhatják személyesen. A mgánmegrendeiők személyesen, készpénzfizetés ellenében, adhatják fel hirdetéseiket o Hírlapkiadó Vállalat hirlapboltjában (Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3.) és a Magyar Hirdető lelvevőhelyein. A hirdetések levélben is feladhatók, a Hírlapkiadó Vállalat levélcímén (a befizetendő összegről a kiadó csekket küld). Érdeklődni lehet a T38-2369-es telefonszómon. Közületi hirdetések felvétele megrendelőlevéllel (a számlázás beszedési megbízással), postán és személyesen (cím: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3.) a Hírlapkiadó Vállalat rek I ámü gy nöksegé tick titkárságán (leveleim: Budapest 1959, telefon: 138-4469 vagy 133-3150, telex: 225-554, telefax: 158-3331) és Érdeklődni lehet a hirdetésszervezők 133-4707 es, 138-4454-os és 133-4420-as teiofonszámán, illetve a titkárság 138-45é9-es és a 133-3150-es számán. pede — P
