Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

Antall József spanyolországi munkafatogotéba Megindul a spanyol tőke? Ószre falán már meg leszünk mentve Alsómonor vezeti a harcot Monor alsó a világtörténelembe készül. Nevét talán Vér­tesszőlőssel, a Vereckei-hágóval, a Vörös-tengerrel, a Gangesszal és az Eufrátesszal említik majd egy lapon. A párizsi Rastille-ről csak apró betűs lábjegyzet tesz majd említést abban a fejezetben, amely az emberiség újkori bölcsőhelyéről. Manor alsóról értekezik. Merthogy innen indul ki, legkésőbb idén ősszel egy új, egy igazi forrada­lom, amely elhozza végre mindannyiunk számára az új világot. Rigai vámincidens Elkobzott iratok Rigában hétfőre virradó éjszaka a Lettországban ál­lomásozó szovjet „fekete sapkások’’ feldúlták a fő- pályaudvar vámhivatalát. A vámhivatal parancsnokát rövid időre őrizetbe vették, majd szabadon engedték — jelentette a Baltia hírügy­nökség. A Lett SZSZK ügyészsé­ge — a moszkvai irányítás alatt álló alternatív fő­ügyészség — jogosnak ne­vezte a szovjet kommandó­sok akcióit, mivel szerinte azokra lakossági bejelenté­sek alapján került sor. Az ügyészség szerint so­kan emeltek panaszt amiatt, hogy az elkobzott árukról nem adott igazolást a rigai főpályaudvar vámhivatala. Németország hétfőn szer­ződésben ígérte meg Len­gyelországnak, hogy „lehe­tőségeinek keretein belül, erejéből telően” előmozdít­ja Varsó csatlakozását az Európai Közösségekhez. A szerződő felek annak a fel­fogásuknak is helyt adtak, hogy a lengyel eladósodott­ság problémájának megol­dása az ottani gazdasági re­formok sikerének fontos feltétele. Mindezt a né­met—lengyel jószomszédsá­gi és együttműködési szer­ződés tartalmazza, amelyet hétfőn délben írt alá Bonn­ban Helmut Kohl német kancellár és Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő tíz évre. A szerződés min­dig öt évvel meghosszabbo­dik, amennyiben érvényé­nek lejárta előtt egy évvel egyik fél sem jelenti be írásban a felmondásra for­mált igényt. Az alapszerződésként is emlegetett dokumentum lé­nyegében az 1970-es nyu­gatnémet—lengyel szerző­dést, a korábbi lengyel— NDK szerződéseket váltja fel, s a külügyminiszterek leveleivel, valamint a no­vemberben kötött határ­szerződéssel együtt egysé­ges egészet alkot. Ez utób­biban az egységes Német­ország is elismerte az Ode­ra—Neisse-határt keleti ha­tárként, amit az NSZK és az NDK korábban már kü- lön-külön megtett. Lengyel részről hangsúlyozzák, hogy országuknak most van elő­ször szerződése Németor­szággal a határprobléma egészéről, mindkét fél a mai német—francia vi­szonyt hozza fel példaként két egykor egymással szem­ben ellenséges állam ki- és megbékülésére. 2 * €%»rl«p Antall József magyar mi­niszterelnök — szavai sze­rint is — villámlátogatást tett hétfőn Madridban, ahol tárgyalást folytatott Felipe González spanyol kormány­fővel. Ezt megelőzően mun­kareggeli keretében ered­ményes megbeszéléseket tartott a spanyol gyáriparo­sok szövetségének jeles képviselőivel, valamint a vezető spanyol bankok funkcionáriusaival. A ma­gyar miniszterelnök ma­napság nem szokatlan rö- vidségű spanyolországi lá­togatásának egyik fő ered­ménye: hispániai kollégá­jától biztosítékot kapott arra, hogy Madrid támogat­Helmut Kohl az aláírás alkalmából hangsúlyozta: Európa jövője szempontjá­ból döntő fontosságú, hogy lengyelek és németek a kontinens közepén tisztelet­ben tartsák a határokat, de egyben hidakat is építse­nek. A szerződés hitet tesz az európai béke megőrzé­se és az erőszakról való lemondás mellett is. Lengyel részről először ismerték el hivatalosan, szerződésben a lengyelor­szági német kisebbség létét, s egyben európai színvona­lú jogokat biztosítottak az önazonosság megtartásához és kibontakoztatásához. A Lengyelországból kitelepí­tett németek szervezete, va­lamint a német kormány­pártok jobboldala mindezt kevesellte. Követelték egye­bek között a kettős állam- polgárságot; előálltak anya­gi óhajokkal is, de mindezt a szerződésben figyelmen kívül hagyták. A Bundes­tag a ratifikálás alkalmá­ból kíván megfogalmazni bizonyos elvárásokat, pél­dául a kitelepített németek szabad lengyelországi lete­lepedésének kérdésében. A szerződés lengyel bírálói ki­fogásolták, hogy Varsó nem elevenítette fel a lengyel kényszermunkások és fog­lyok kártalanításának prob­lémáját. A német—lengyel szerző­déssel az egységes Német­ország újabb lépést tett a közelebbi és távolabbi szomszédokhoz fűződő vi­szony új alapokra helyezé­sében. Moszkva után im­már Varsóval is megkötötte az alapszerződést, s tár­gyal Prágával is. Azt ter­vezik, hogy még az év vé­géig tető alá hozzák a né­met—magyar megállapo­dást. A hétfői bonni alá­írásra Bielecki népes kül­döttséggel érkezett Bonnba, az egynapos vizit kétoldalú találkozókra is alkalmat adott. ni fogja Magyarországnak az Európai Gazdasági Kö­zösségekhez való, első sza­kaszban társult, a második szakaszban teljes jogú tag- felvételi kérelmét. A két miniszterelnök megbeszélései során gaz­dasági együttműködési té­mákról is szó volt. Kölcsö­nösen kényes területet, a mezőgazdaságot is érintet­ték. A kettejük által elfoga­dott elvi álláspont e téren az lett, hogy van lehetőség a konkurenciaharc elkerü­lésére, egymást kiegészítő együttműködésre. A magyar miniszterelnök madridi látogatásán megál­lapodtak az államszerződés előkészítéséről, amelynek első okmánya lehet a két külügyminisztérium között most aláírt megállapodás. A kormányfői eszmecserével egy időben elvi egyeztetést tartott Kádár Béla magyar és Carlos Solchaga spanyol gazdasági, kereskedelmi és pénzügyminiszter. Az Antall—González ta­lálkozót követően tartott közös sajtótájékoztató, va­lamint a Madridban levő magyar tudósítóknak adott kormányszóvivői tájékozta­tó szerint jó remény van arra, hogy a spanyol tőke meginduljon Magyarország irányába. A nemzetközi politika alakulásával kapcsolatban, és a Szovjetunió jövőbeni szerepének megítélésével összefüggő kérdésre vála­szolva Antall József hang­súlyozta: Budapesten nem ellenzik azt a tervet, hogy Mihail Gorbacsov meghí­vottként részt vegyen a leg­fejlettebb tőkés államok soros csúcsértekezletén. Hangoztatta azonban azt, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó esetleges nyuga­ti segélyeket ahhoz a felté­telhez kell kötni, hogy Moszkva rendezze a volt csatlós államokkal szem­ben fennálló tartozásait. Magyarországnak — a miniszterelnök szavai sze­rint — Moszkva körülbelül kétmilliárd dollárral adó­sa. A munkalátogatás Mad­ridban hétfő délután ért véget, a kormányfő és kí­sérete a svájci légitársaság menetrendszerű járatával utazott Budapestre. A nagy dolgok, mint az alsómonori világforradalom is, hétköznapion kezdődnek. Úgy, hogy Alsómonor és a vele szövetséges Vecsés kisgazdavezetői megalakít­ják pártjuk radikális szer­vezetét. És megválasztják elnöküknek azt a felső- nyáregyházi gazdálkodót, aki eddig szürke eminenciás volt a szervezetben, de aki­nek említésére George Washington is belesápad majd. Pintér Sándor ő, az egyelőre még vállalkozás nélküli vállalkozó, a bolt nélküli üzletember, a polgári származású kisgazda. Lába nyomát esetleg ólomba ön- tik majd szerkesztőségünk folyosóján, hiszen akkor még — tegnap — ő szemé­lyesen, az új Rousseau hozta be nekünk a Társa­dalmi Szerződést, az Embe­ri Jogok Egyetemes Nyilat­kozatát elhomályosító al­sómonori kiáltványt. (Lásd mellékletünket!) Pintér Sándor szerény ember. Olyan szerényen ül a szerkesztőségi szobában, mint egy nyáregyházi vál­lalkozó. De elvei szilárdak, elképzelései radikálisak, s olyan ésszerűen egyszerűek, amit csak józan parasztész képes kiötölni. Pintér Sán­dor meg fogja váltani a vi­lágot. Méghozzá nemsoká­ra. Jó lesz, ha már most fölkészülünk rá, Pintér úr­nak és a radikáloknak kész a programjuk, megvannak az emberek, külföldi kap­csolataik ugrásra készen áll­nak, s bár még titokban, de már az új kormány sze­mélyiségei is csak a döntő pillanatra várnak. Ami nem késik soká, hiszen a Pintér úrékkal szövetséges nemzetmentő szervezetek gyűjtik már az aláírásokat. Ahhoz, hogy föloszlassák a Parlamentet, s új választá­sok kiírását követeljék. Az aláírások gyűlnek, gyűlnek, de benyújtásukkal várni kell. Meg kell várni, mondja Pintér úr, hogy te­tőzzön a nép elégedetlensé­ge. Ez október-november táján várható. Nemcsak azért, mert az a nagy for­radalmak szezonja, hanem azért is, mert akkor kapják kézhez a népek az első ko­moly villanyszámlájukat. És ez lesz a világtörténelem órájának legszebb gongüté­se, a szép új világ hajnalá­nak jele. Akkor veszi majd át az uralmat a kisgazdák radikális szárnya, élén Pin­tér Sándorral. Mert nem titkolja a nyáregyházi vál­lalkozó, hogy az alsómono­ri szervezkedés célja, hogy megnyerjék a választáso­kat, hogy átvegyék a posz­tokat a posztkommunista vezetőktől, hogy elzavarják végre a nép véréből és könnyéből sajtolt milliár- dok haszonélvezőit, hogy le­váltsák a bankárokat, a né­pet a rosszlétbe és a mun­kanélküliségbe hajszoló mi. nisztereket, hogy a mocskos múltú képviselőket elzavar­ják a képviselőházból, s hogy lelepleződjék végre a kár­pótlási jegyek és a repriva­tizáció közötti éles ellentét. Olyan tiszta emberek kel­lenek, mint amilyen Pintér Sándor, ű az, aki ma itt igazságot tehet, akinek ma itt minden visszajár, amit valaha elvettek őseitől, ö az, aki még nincs a Göncz Árpád-i nagypapakorban, amikor már meg lehet bo­csátani az ellenünk vétke­zőknek. Ö az, aki nemcsak bosszúért kiált, de még ereje teljében is van ahhoz, hogy oda csapjon, ahová kell. Ö az, akinek a repri­vatizációt kitalálták, ő az, aki visszaadná már végre azoknak, akiknek volt, s el­venné azoktól, akiknek nem volt. S ő az, aki mind­ezt meg is szervezi, aki Al­sómonor sarkából fordítja ki a világot. Mert ő a kor embere, mellette a nép, ke­zében és múltjában az igaz­sága. És ráadásul, mint min­den igazán nagy ember. Pintér Sándor megértő. Olyannyira, hogy már-már liberális. Megérti például, hogy a nyomorban a nők nem akarnak gyereket szül­ni. Így aztán, ha rajta mú­lik, nem lesz abortusztör­vény. Lesz viszont tízezer forintos minimálnyugdíj, s állampolgári jogon járna a kórház. Ez persze már programbeszéd, mert Pintér Sándor tudja, hogy az em­bereket a pénzzel lehet megfogni. Eddig jattot kel­lett adni, hát adott. Most gyest kell ígérni, hát azt ígér. S akkor majd őt vá­lasztják. öt, a radikálist, aki már-már liberálisba hajlik. Persze nem nagyon, mert Amerikát nem szeretjük. „Nem szeretjük” — mond­ja ő, de biztosan nem így gondolja. — Az a fene nagy szabadság, az sem jó. Ne­künk, itt a szentistváni föl­dön az osztrákok kellenek. Csak annyi, mert szerények vagyunk. Isten őrizzen a hongkongiaktól, a ferde sze­mű dollároktól. Hogyisne, a gyerek nem merne ki­menni az utcára, mert azt hinné, külföldön jár. És most minden ebbe az irányba halad. Gyarmatosí­tani akarnak minket, s ezek az új urak, az Antall Józsi, a Kupa, a munkaügyis Kiss Gyula, meg az ájtatos képű Surján, csak a mundért cserélték. Dollárokért akar­ják a magyart eladni. Pe­dig sokkal egyszerűbb meg­tagadni a hitelek visszafi­zetését, állítja Pintér úr. De ezt ő nem hagyja. Az alsómonori kiáltványnak ugyanis foganatja lesz a Világbanknál, meg a svájci magánbankoknál. Pintér úrék ugyanis már most megírták, hogy ezeknek ne adjanak több kölcsönt, mert ha ők hatalomra ke­rülnek, nem fogják vissza­fizetni. Elszámolással kezdődik az új világ, s ezt Pintér úr­nak kell pótolnia. Mert a múltkori rendszerváltáskor erről megfeledkeztek. De még semmi nincs veszve. Pintér úr jött, látott, s le­het, hogy győzni fog. ö legalábbis biztos benne. Vissza akarja kapni szülei üzletét, s meg akarja men­teni a nemzetet. Már érte­sítette erről Habsburg Ot­tót is. S most velünk is tu­datja, már csak egy kicsit keli várnunk. O kész van. S várja hívásunkat. — jakubovits —■ A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI PART RADIKÁLIS SZERVEZETÉNEK VECSÉSI NYILATKOZATA: NYILATKOZAT A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pest megyei 7-es választókörzet, Monor-alsó és a vecsési szerve­zet vezetői létrehozták a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt radikális szervezetét. A megalakulást az alábbi szempontok tették szükségessé: 1. Nem történt rendszerváltás. 2. A nemzet kifosztása, a magyarság megnyomoritása és meg­alázása tovább folyik. 3. A magyarságukért kiálló, és a nemzetért aggódó pártokat, szervezeteket és magánszemélyeket diktatórikus és fondor­latos módon akarják elnémítani. 4. A 40 éve kommunisták által vezetett bank- és pénzrend­szert, gazdasági rendszert ugyanazok irányítják, akik tönk­retették az országot. 5. Tudatos anarchikus állapotot teremtenek, bogy igazolják a kommunista hatalom pozitív voltát. 4. A reprivatizáció helyett értéktelen vagyonjegyeket akarnak a kárvallottakra ráerőltetni. 7. A kommunista rendszer alatt hozott népellenes törvénye­ket még a mai napig sem hatálytalanították. 8. A volt Németh-kormány által jelzett elszámoltatásokat a mai napig sem hajtották végre. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt radi­kális szárnya ezt a nyilatkozatot az alulról építkező demok­rácia jegyében, a maga nevében teszi. Az országos vezetőség, valamint a parlamenti képviselők egy része nem az eredeti program megvalósításáért harcol. A kormány a jelenlegi po­litikájával egyre szélesebb néptömegeket kétségbeejtő helyzet­be juttat (népkonyha, csajkarendszer, kölcsönök megvonása). A rendszerváltást az ezeréves Szent István-i törvényeken akar­juk megvalósítani. Pintér Sándor. Horog Zoltán Alpek József az FKgP rád. elnöke alelnök titkár A kiáltványt aláírták még: Magyar Nemzeti Párt, Keresz­tény Nemzeti Unió, Magyarok Nemzeti Szövetsége, Mártírok Igazságtevő Bizottsága, .Magyar Legitimista Párt, Otthontala­nok Egyesülete, Törvényes Tulajdonosok Szövetsége, Magyar- országi Szociáldemokrata Párt, Magyar Kertészek Egyesülete, Független Kisgazdapárt, Magyar Függetlenségi Párt, Bizott­mány Erdély Megmentéséért, Munkás Szolidaritás, Külföldi események ­egy mondatban .................... . ......., ■ ..... -■ — H ájim Herzog, az izraeli állam elnöke — magyarorszá­gi látogatását befejezve — hétfőn háromnapos hivata­los látogatásra Szófiába érkezett. A A kínai kormány hétfőn hivatalos nyilatkozatban vádolta meg a Vati­kánt: beavatkozik Kína belügyeibe. A Borisz Jelcin a tegnap délig összeszámlált szavazatok alapján 57,38 szá­zalékos eredményével biztosan megnyerte az oroszor­szági elnökválasztást. A Csehszlovákia arra készül, hogy a Közös Piacéhoz hasonló mezőgazdasági, élelmi­szer-ipari behozatali védővámokat vezessen be — kö­zölte az Obcansky Denik című prágai lap tegnapi szá­mában Václav Klaus pénzügyminiszter. A James Baker amerikai pénzügyminiszter európai útjának fő célja, hogy óvja a szovjet tömb felszabadult országait: ne vál­janak a feltámadt, évszázados gyűlölködések áldozatai­vá — írj a The Washington Times. A Az új török kor­mány megalakításával Mesut Yilmazt, a hazai párt újonnan megválasztott elnökét bízta meg Turgut Ozal államfő. A Mihail Gorbacsov segítséget kért Németor­szágtól, személyesen Helmut Kohl kancellártól, hogy a Szovjetunió pénzügyi helyzete az év közepére, illetve 1991 második felére ne váljon ellenőrizhetetlenné. A német—lengyel szerződés Lemondás az erőszakról A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI PART RADIKÁLIS SZÁRNYÁNAK NYILATKOZATA A NEM­ZETKÖZI VALUTAALAP ÉS VILÁGBANK ELNÖKEINEK ES IGAZGATÓT ANACSANAK. NYILATKOZAT A Magyar Köztársaság gazdasága, a lakosság életszínvonala rendkívül drámai szakaszához érkezett. A kommunista hata­lomnak 40 éven keresztül juttatott mérhetetlen összegű hitel­lel a pártállam ZZ milliárd dolláros tartozást hagyott öröksé­gül. A rendszerváltásra és demokráciára hivatkozva ugyan­azok a bank-, pénz- és gazdasági vezetők, akik előidézői voltak a többmilliárdos tartozásunknak, újra zöld utat kaptak a hitelek felvételéhez. A sok esetben korrekt, segítőkész hi­telek — ismeretlen csatornákon — elfolynak, vagy a hatalom szukebb körében szétosztódnak, vagy lehetetlen feltételeket szabnak, hogy a talpra állni akaró milliókhoz ne juthassanak el. Ugyanakkor a pártállami hitelek törlesztését a Magyar Köztársaság egész lakosságával fizettetik meg. Ez nemcsak gazdaságilag teszi tönkre az országot, hanem mérhetetlen nél­külözést és nyomort idéz elő a lakosság körében, ami egy afrikai színvonal kezdetét jelenti. Ezért nyilatkozatunkban felkérjük a nemzetközi bank- és pénzrendszer vezetőit, hogy vizsgálják felül a Magyar Köztársaságnak nyújtott további hi­telek folyósítását a fent leírt okokra hivatkozva. Az 19»3-ban esedékes parlamenti választások, vagy az azt megelőző al­kotmányos úton történő valóságos rendszerváltáson felálló új vezetés a Magyar Köztársaság lakosságának és gazdaságának érdekében meg fogja tagadni a hitelek visszafizetését. Remél­jük, hogy a pénzszakemberek a jövőben egy valóságos de­mokráciát adó, és egy nemzet érdekét szolgáló kormánynak nyújtanak segítséget, ami tükrözi korrektségüket, segítőkész Jó szándékukat egy felállni akaró új Magyarországnak. Magyarország, 1S91. június 4. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt radikális szárnyának elnöke, Pintér Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents