Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

Az állam bizalmatlansága miatt Mennie kellett a bankvezérnek ä Bokros Lajost, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz- S gatóját. a Budapesti Értéktőzsde tanácsának elnökét vá- s lasztották meg az Állami Vagyonügynökség javaslatára ^ — hosszadalmas választási procedúra után — a Budapest Bank új elnök-vezérigazgatójává hétfőn, a pénzintézet « rendkívüli közgyűlésén. Bilincsbe verték az MDF-es honatyát Kupa nem tud kárpótolni A rendkívüli közgyűlésre azután került sor, hogy a Budapest Bank április kö­zepén tartott évi rendes közgyűlésén — amint erről lapunkban beszámoltunk — az Állami Vagyonügy­nökség képviseletében Csépi Lajos ügyvezető igaz­gató kifejtette: a bánik el­múlt évi mérlege ellenére az állam elégedetlen annak fejlődésével. Az ÁVÜ ve­zetője személyi konzek­venciák levonására, a szük­séges változtatások megté­telére rendkívüli közgyű­lés összehívását kezdemé­nyezte. A hétfői rendkívüli köz­gyűlés kezdetén Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank még hivatalban lévő elnök­vezérigazgatója újból el­mondta, hogy a bankinak nem tett jót az állam fel­lépése az évi rendes köz­Itt a kánikula. Szirénáz a mentő. Megint rosszul lett valaki. Bizony megnő ilyenkor a betegíorgalom. Dr. Győri Attilától, a me­gyei mentőszervezet veze­tőjétől azt kérdeztük: — Miért? — Mert éjszaka sincs igazi lehűlés, enyhülés, nappal a forróságot még árnyékban is érzik, és igen nehezen viselik el so­kan, például a szív- és ér­rendszeri betegségekben szenvedők. — Az infarktus gyako­ribb ilyenkor? — Az is. De még jellem­zőbb a magas vérnyomá- súaknál a vérnyomás­kiugrás, a hirtelen növeke­dés, aminek nyomán nő az agyvérzések száma. A másik oldalon — ez is az érrendszer rugalmatlansá­gára, elmeszesedettségére vezethető vissza többnyire — azok vannak, akiknek csökken, romlik az agyi vérellátottságuk, akiknél ke­ringési elégtelenség alakul ki, például mert sokáig egy helyben állnak. — És mit mutat a sta- tisztika? Többen hullunk el az ilyen időben? — Évek tapasztalata az, hogy amíg meg nem szok- juk a meleget, tehát az „igazi nyár” első napjai­ban körülbelül 20—50 szá­zalékkal több az ilyen eset. És idén még súlyosbítja a helyzetet az átmenet hiá­nya, a hűvös, szeles ta­vaszból hirtelen léptünk a kánikulába. — Hogyan védjük az éle­tünket? — Elsősorban az idő­seknek van erre szükségük, akiknek csak azt tanácsol­hatom, hogy lehetőleg a leghűvösebb, kora reggeli órákat fordítsák bevásár­lásra, ügyintézésre, akkor menjenek orvoshoz is. Mindenkire vonatkozik: le­hetőleg kerüljék a tűző na­pon, de még árnyékban is a hosszas ácsorgást. Jó lenne, ha az iskolák, ahol még hátravan az évzáró, rövidre fognák az ünnep­séget. A gyerekek is rosz- szul lehetnek. Mindenki­nek fontos ilyenkor a fo­lyadékpótlás, ez legyen bő­séges, és lehetőleg alko­holmentes. A magas vér­nyomás ellen nemigen vé­dekezhetünk, legfeljebb az gyűlésen. Azt is elmondta, hogy nem ért egyet azzal az ÁVÜ legutóbbi sajtóérte­kezletén Csépi Lajos ál­tal hangoztatott vélemény­nyel, miszerint a Budapest Barik lemaradt' a nagyban­kok közötti versenyben. Elmondta, hogy mind a va- gyonarányos, mind a mér­legfőösszegre vetített nye­reség tekintetében a Bu­dapest Bank alapítása óta első a kereskedelmi bankok sorrendjében. Az idei év eredményeiről elmondta: a bank nyeresége 5-5,5 mil­liárd forint lesz. Csépi Lajos a rendkívüli közgyűlésen is megismétel­te, hogy a pénzintézet ered­ményei, fejlődési lehetősé­gei elmaradtak a bank­ban rejlő lehetőségektől. Az állam bizalmatlan a je­lenlegi bankvezetéssel szemben. Az igazgatóság­ban összesen 7 új személyt orvos segíthet és a gyógy­szer, de segít megelőzni a bajt, ha törekszünk a szellős, árnyékos helyekre. Amúgy: napszúrás, leégés ellen is ez javallható ... P. G. V. Akar nagyobb keblet? Vagy tán piszére vágyik a krumpliorra helyett? Eset­leg lógó hasfala alól sze­retné a zsírt leszívatni? A modern orvostudomány ezeken és számos, küllem­mel kapcsolatos gondban egyre készségesebben siet a magyar honpolgárok segít­ségére. A Pest Megyei Semmelweis Rókus Kórház és Rendelő Intézet vado­natúj épületének kapuja mellett máris három diszk­rét táblácskán kínálja ma­gánorvos! szolgáltatásait egyrészt a New Contour Német—Magyar Plasztikai Sebészeti Kft., másrészt két nőgyógyász. Állampénzen, állami kór­házban maszek rendelés, a haszon meg a magánzó zse­bébe vándorol? — hördü­lünk fel azonnal, mert már megszoktuk, hogy az orvosi ellátás ingyenes és állam- polgári jogon jár minden magyarnak. Viszont Nyuga­ton mindez társadalombiz­tosítási jogon jár, a mun­kanélküliek vagy a szociá­lis helyzetük miatt rászo­rulók pedig szociális ala­pon kapják. Tiszta ügy ez, amit a Rókusbán csinálnak? Nincs-e benne suskus? Vagyis, kinek a pénzén üzemelnek ezek a rendelők és kié a haszon? Lehet-e állami egészségügyi intéz­ményben magánrendelőt jelölt az áprilisi közgyűlés­hez képest, a felügyelő bi­zottságnál pedig 5 új tagra tett javaslatot. A vezér- igazgatói posztra Bokros Lajost, a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját, a budapesti értéktőzsde ta­nácsának elnökét jelölte. A közgyűlésen a kisrész­vényesek közül többen — köztük Pest megyei válla­latok és szövetkezetek kép­viselői — megfogalmazták, elégedettek a bank eddigi üzletpolitikájával, ered­ményeivel, és javasolták, hogy Hegedűs Oszkárt erő­sítsék meg vezérigazgatói tisztségében. A szavazási procedúra közepén az ál­lam és a kisrészvényesek véleménye olyan éles ellen­tétbe került egymással, hogy mintegy 20 percre szavazatképtelenné vált a közgyűlés, mivel sokan ki­menteik az ülésteremből. Végül azonban sikerült helyreállítani a határozat- képességet, és egyetlen ki­vétellel elfogadta a köz­gyűlés a vagyonügynökség eredeti személyi javasla­tait. Az ÁVÜ szövetségben a társadalombiztosítási igazgatósággal és egy-két nagy tröszttel abszolút többséggel bírt. A kisrész­vényesek javaslatára beke­rült az igazgatóságba — őket képviselendő — Hó- dosi János, a Pécelen mű­ködő Triton Rt. vezérigaz­gatója is. Az igazgatótanács a köz­gyűlés után a bank igaz­gatóságának elnökévé Bok­ros Lajost választotta. A felügyelő bizottság elnöke dr Vékás Lajos, az ELTE rektora lett. nyitni? Ennek próbáltam utánajárni. Magyarországon ma sem­miféle jogszabály nem tilt­ja, hogy akár magánren­delő, akár kft. formában létező orvosi rendelőt tart­son valaki fönn állami egészségügyi intézményben. Idáig tehát tiszta a képlet, vagyis csupán a két fél megállapodásának kérdése, beengedik-e az állami fa­lak közé a magánzót is. A Rókus ezt a kérdést profit- orientált, ösztönző bérleti szerződéssel oldja meg, amely jogszerű, és a költ­ségek, a használati díjak minden részét tartalmazza. Gondot a Rókusbán és másutt legfeljebb az okoz­hatna, ha a maszek rende­lés az állami orvosi ellátás rovására menne, vagyis el­venné a helyet vagy a föl­szerelést, a szakembereket az állami betegek elől, de hát erről a Rókusbán szó sincs. Éppen ellenkezőleg, mivel a Pest megyei bete­gek kényszerítő hazautazá­suk miatt a délutáni ren­delési időt eddig alig vet­ték igénybe, a helyiségek és a rendelési idő jobbára kihasználatlanok voltak. A kft. és a magánnőgyógyá­szok rendelését ezért dél­utánra tették. Ami pedig a felszerelést illeti, a New Contour valamennyi mű­szere a saját tulajdona, méghozzá országszerte irigylésre méltóan a legkor­Rendkívüli ülésszakát hagyományos módon: na­pirend előtti felszólalások meghallgatásával kezdte hétfőn az Országgyűlés. A plenáris ülés kezdetén Szabó Lukács (MDF) kép­viselő egy vele szombaton történt sajnálatos incidens­ről számolt be a törvény­hozóknak. Amikor egy deb­receni szociális otthonban — országgyűlési képviselői minőségében, de inkognitó­ban — az öregek visszaélé­seket feltáró panaszait hallgatta, az otthonban dolgozó nővérek rendőrt hívtak. A rendőrök Szabó Lukácsot — hiába fedte fel kilétét — megbilincselve szállították be a kapitány­ságra, ahonnan csak két óra elteltével engedték sza­badon. Szabad György az el­hangzottak nyomán beje­lentette: minthogy az Or­szággyűlés elnöke köteles eljárni a mentelmi jog meg­sértésekor, felkérte a men­telmi bizottságot a szüksé­ges lépések megtételére. Szintén napirend előtt kért szót Salamon László (MDF), aki kifogásolta a szabaddemokraták sajtótá­jékoztatóján elhangzott, s az újonnan elfogadott fő­városi törvényt ért bírála­tokat. Pontosabban azt a kijelentést, amely szerint a kormánykoalíciót terheli a felelősség azért, hogy az új törvény miatt darabjaira hullhat a főváros. Pető Iván szabaddemok­rata frakcióvezető az el­hangzottakra reflektálva szerűbb német orvosi mű­szer. Igaz, például a műtő­asztal a kórházé, de ennek használatáért, valamint a bútorokért a két tulajdo­nos bérleti díjat fizet a kórháznak. A kft. egyik tulajdonosa dr. Balajthy Tibor plaszti­kai és égéssebész szakorvos, a másik egy német üzlet­ember. Mindössze egy gyógytornász főfoglalkozá­sú titkárnő és egy műtős­nő dolgozik náluk, vala­mennyien másodállásban. A kórház esetenként pon­tosan megszabott díjért minden asszisztenciát a rendelkezésükre bocsát, így se felszerelésben, se ember­ben nincs hiányuk. Viszont Pest megye, sőt az ország egyik legkorszerűbben fel­szerelt műtőjében ráérősen, kellő ideig bíbelődhetnek minden jelentkezővel. Márciusi indulásuk óta a Rókus Stáhly utcai rende­lőintézetében a sebésztrak­tuson kaptak helyet. Dr. Balajthy Tibor nem pa­naszkodhat a forgalomra sem, bár ott még nem tar­tanak, hogy vállalkozásuk jövedelmező legyen. Min­denesetre hosszú távra szeretnék vendégkörüket megnyerni maguknak, már csak azért is, mert a né­metországi ugyanilyen or­vosi műtéteknek ők egy­előre csak tizenöt-húsz szá­zalékáért végzik munká­jukat. megjegyezte: a Parlament­ben nem szoktak sajtótájé­koztatókra, publikációkra reagálni, egyébként — fűz­te hozzá — az MDF-es honatya is élhet azzal a lehetőséggel, hogy vélemé­nyét sajtótájékoztatón te­gye közzé. Szűrös Mátyás (MSZP) a szovjet csapatok távozása után kialakítandó újfajta politizálás irányelveit vá­zolta. Kiemelte: alapvető fontosságú számunkra a Szovjetunióhoz fűződő jó viszony. A plénum ezt követően több, a kormány által be­nyújtott törvényjavaslat tárgyalási módjáról dön­tött. A képviselők megsza­vazták, hogy kivételes és sürgős eljárással vitatják meg a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tar­tózkodó szovjet csapatok, illetve azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton való érvényesítéséről szóló törvénytervezetet. A pénz­intézetekről és a pénzinté­zeti tevékenységről szóló törvényjavaslat kivételes tárgyalásával nem, sürgős­ségével azonban egyetértet­tek a honatyák. Ugyancsak sürgősséggel vitatják meg a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végre­hajtásával foglalkozó tör­vénytervezetet, a szövet­kezetekről szóló törvényja­vaslatot, illetve a Társada­lombiztosítási Alap elmúlt évi költségvetésének végre­Mivel foglalkoznak a zárt rendelőajtók mögött? Vol­taképpen tetőtől talpig — legalábbis azt ígéri ízléses prospektusuk — képesek átalakítani az ember külle­mét. Nemcsak esztétikai se­gítséget adnak, ha netán mostohán bánt a természet valakivel, hanem balese­tek és sérülések nyomát is megpróbálják eltüntetni, akár zsírpárnák leszívása vagy hajátültetés, akár az orr, a száj, az elálló fül vagy a visszerek, hegek, netán a mell alakjának változtatása mialt keresik föl őket. Egyelőre csak ambuláns rendelés folyik náluk, de hamarosan szer­ződést kötnek a kórházzal kihasználatlan állami ágyak bérlésére, természe­tesen ezt is, mint mindent, ami a kórházé, bérleti díj fejében. A magyar egészségügy képlékeny állapotának egyik jele, hogy még min­dig nem helyezték át társa­dalombiztosítási alapra az orvosi ellátást, csupán vi­tatkoznak róla, hogy kéne. Következésképp még az or­vosok és az egészségügyi dolgozók se tudják ponto­san, miféle új lehetőségek vannak, és hogy ezeket nem tiltja-e valamilyen jogszabály vagy rendelke­zés. A Rókus kórházban, amely a megyét ellátó há­rom központi egészségügyi intézmény közül az egyik, úgy látszik, nemcsak be­szélnek róla, hanem komo­lyan ki is próbálják, mi­lyen lesz a szolgáltatói jel­legű orvosi ellátás. Mit tehetnénk még eh­hez? Szívből örülünk, hogy modern felfogású, a kínál­kozó lehetőségeket kihasz­nálatlanul nem hagyó igaz­gató áll a Rókus élén, aki jó érzékkel vette észre, törvényes keretek közt igenis lehet hasznosan cse­lekedni, csak el kell kezde­ni. Kocsis Klára hajtásáról szóló jogsza* bálytervezetet. A rendkívül ülésszak im­már „hivatalos” programja a csődeljárásról, a felszá­molási eljárásról és a vég- elszámolásról szóló tör­vényjavaslat általános vi­tájával folytatódott. Az illetékes bizottságok a törvénytervezetet alkalmas­nak tartották az általános vitára, bár különböző vál­toztatásokat a bizottsági előadók is szükségesnek tartottak. Tardos Márton (SZDSZ) a gazdasági bi­zottság nevében például azt nevezte a tervezet gyöngé­jének, hogy a hitelezőknek nem nyújt kellő védelmet. Az általános vitát a plé­num a jövő héten folytatja. Ezután az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet mó­dosításáról szóló törvényja­vaslat részletes vitája kö­vetkezett, amelyen pillana­tok alatt túljutott a T. Ház, mivel felszólalásra senki nem jelentkezett. A tör­vényjavaslat határozatho­zatala kedden délután vár­ható. Az elfogadott napirend szerint Kupa Mihály pénz­ügyminiszter terjesztette elő az idei költségvetési fo­lyamat alakulásáról szóló írásos beszámolót. Rövid beszédében jelezte, hogy a bevételek egyelőre nem úgy „jönnek” ahogyan azt tervezték, a kiadások azon­ban kézben tarthatók. A pénzügyminiszter által jel­zett legfontosabb problé­mák: Bős—Nagymaros és az Expo „kezelésére” fel­készületlen a költségvetés; nem ismert a kárpótlás anyagi vonzata; bizonyta­lan az egyházi ingatlanok visszaadásával, illetve az önkormányzatok ezzel kap­csolatos kárpótlásával ösz- szefüggő kiadások mértéke; nem tisztázott, hogy a múlt heti sztrájkot elkerülő meg­állapodás következtében milyen költségvetési átcso­portosításokat kell végre­hajtani; a tervezettnél gyorsabban nő a munkanél­küliség, s ez a Szolidaritási Alap nagyob mértékű fel­töltését teszi szükségessé: a mezőgazdaságban igen jó termés várható, s a felvá­sárlás is növeli a kiadáso­kat. Hágelmayer István, az Állami Számvevőszék el­nöke szóbeli kiegészítésé­ben felvetette annak lehe­tőségét, hogy jegybanki hi­tel helyett a vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt la­kossági megtakarításokra alapozva, pénzpiaci műve­letekkel fedezzék a költ­ségvetési deficit egy ré­szét. Békési László (MSZP) Kupa Mihályhoz hasonlóan felsorolta az általa kriti­kusnak tartott területeket (ezek közül több azonos volt a pénzügyminiszter ál­tal vázoltakkal), s igyeke­zett elérni, hogy a T. Ház -határozott ígéretet kapjon a kormánytól bizonyos mó­dosítások megtételére. A kormány által benyúj­tott határozati javaslat ügyében ma hoznak hatá­rozatot a képviselők. *7&%irlap 3 Infarktus és gutaütés MASZEK RENDELÉS ÁLLAMI KÓRHÁZBAN Akar-e na nagyobb keblet?

Next

/
Thumbnails
Contents