Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
— — 1991. JUNTI Ára: 8.00 forial *&£írla XXXV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1991. JÚNIUS 18.. KLÓD W* .njIÁR AZ ÁR ELLEN ÚSZVA mtscs Majdnem száz esztendeje, 1895-ben hatalmas sertésvész pusztított Pest vármegyében. Az állománynak majdnem az egyharmadát rabolta el a gazdáktól. Vannak időszakok, amikor másfajta ,.sertésvész” bukkan fel,, ám következménye szintén nem jelentéktelen. Mostanában halasztott, majd kapkodó intézkedések nyomán némileg enyhül a iá harcot! vágósertések miatti gond. Csak éppen azt látom a nagyüzemekben, üresek a fiaz- tatók... s az látható a magánportákon is, hogy eltűnt az anyakoca az ólból. S ez utóbbi a fájdalmasabb, mert hiszen a megyében az anyaállatoknak a kétharmada a kistermelőknél volt fellelhető. Amíg fellelhető volt... A mai, különleges sertésvész ugyanis nem ott kezdődött/ik, hogy gond a vágóállatok eladása. A hozzáértők tudják, az anyakocák állománya előre jelzi a holnapi helyzetet. Fényes Elek 1847-ben azt írta, „a sertéstartásban ... főgazdasága (ti. fő gazdagsága) fekszik Fest vármegyének...’’ Olyan tenyészetekből kerültek ki akkor az anyák, mint az alsódabasi (Dinnyés Lajos), a tápiógyörgyei (Györgyey Illés), a maglódi (Kóczán László). A ma üresen álló kocahelyek ismételt betelepítése nem lesz könnyű teendő! Éppen azért, mert kétségessé váltak az utánpótlás forrásai, a nagyüzemek gyors visszavonulásban vannak erről a területről, a vásárokon pedig anyaállatot kockázatos venni. Ezért nyugtalanít az a magabiztos hivatalosko- dás, amely azt állítja, nincs már vész, a húsfelesleg vevőre talál. Csakhogy ezzel a mai felesleggel szemben ott áll majd a holnapi hiány! Fél év alatt 80 ezer anvakoca tűnt el az ólakból! <M> Szabad a malacexport Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság úgy döntött, hogy ez év október 31-ig szabaddá teszi a malacexportot. Az október 31-e után exportálható mennyiségről a bizottság a szeptemberi állatszámlálás adatainak ismeretében határoz a Földművelésügyi Minisztérium illetékesének tájékoztatása szerint. A bizottság, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyidejűleg döntést hozott arról is; hogy a 170 kilónál nehezebb, tehát már túlsúlyos sertések átvételéhez kedvezményeket nyújt a feldolgozóknak. A darabonként 2500 forintos támogatás célja, hogy a túlsúlyos sertések augusztusig felvásárlásra, illetve feldolgozásra kerüljenek. A kedvezményeket az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság által kezelt pénzeszközök és az IKM Piaci Intervenciós Alap terhére biztosítják. százalék a semmiéri Tömeges elbocsátások a Csepel Autóban? Mint ahogy már hírül adtuk (június 14-i szamunkban), a Szanáló Szervezetés a Vas- Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szakszervezete megállapodást kötött egymással az Ikarus és a Csepel Autógyár összevonásával kapcsolatban. Eszerint a Szanáló Szervezet kötelezettséget vállal arra: a létrehozandó részvénytársaság mintegy egy- piilliárd forintnyi, az össz- vagyon 15 százalékát kitevő kedvezményes részjegyet bocsát a dolgozók rendelkezésére — ez az alaptőke későbbi emelésével esetleg 30 százalékig is emelkedhet. Nemkülönben vállalják, hogy a munkásokat folyamatosan tájékoztatják az őket érintő kérdésekről, kikérik véleményüket, javaslataikat. Ezenkívül a kollektív szerződés módosításával a vasasszakszervezet elérte: az átszervezés miatt elbocsátandó dolgozók végkielégítésre tarthatnak Igényt. Ez a szolgálati idejüktől függően 4 hónaptól akár 16 havi bérük egyösszegű kifizetéséig terjedhet. Azonban a sorok között olvasók számára világos lehet: ez a hír nem másról szól, mint csak arról: várhatóan igen sok munkásától fog megválni az összevonásra kényszerülő Csepel Autógyár. Hogy mi az igazság, mire számíthatnak a dolgozók, érről kérdeztük Lukácsi Gábor vezérigazgatót: — Gyárunkban ma is majdnem 5 ezer ember dolgozik. Becslésem szerint az átszervezés miatt körülbelül kétezernek fel kell mondanunk. Még legalább egy hónap, amíg eldől a sorsunk, amikorra a szanálásunk befejeződik. Fizetésük 80 százalékáért, készenléti díjért otthon vannak munkásaink, nevezhetjük talán kényszerszabadságnak is ezt az állapotot. Ha döntés születik a sorsunkról, akkor a még legalább három hónapos átfutási idő. és előkészítések után, nagyjából október, táján, annak is a második felében kerülhet sor a leépítésekre és a végkielégítések kifizetésére. Nemigen szólhatunk bele sorsunk alakulásába, hiszen az állam mint tulajdonos dönt a veszteséges vállalatokról. Hanfeldt István, a Csepel Autógyár szakszervezeti bizottságának titkára: A számunkra kiadott tájékoztatóból kiderült: a Csepelre nem sok szükség van. Számomra érthetetlen, amikor itt, mi készítünk alvázakat, az Ikarusban, velünk párhuzamosan szintén ráállnák erre. Emiatt föl vagyunk háborodva. Tessék mondani, miért építenek ki Ugyanilyen gyáregységet, minket meg szélnek eresztenek. Ez csak annyit jelenthet: fölöslegesek vagyunk. Minket nemigen kérdeznek, a fejünk fölött a vasasszakszervezet dönt, és a nevünkben eljár. Ikarus-gyár, Mayer Ferenc titkárságvezető: a Csepel még nem tartozik Nines fegyverünk ess invázió eiien Mindenkit megesznek a szúnyogok Emberemlékezet óta nem láttam ennyi szúnyogot. Csordában járnak, csapatostul támadnak még éjjel is, mintha megvadultak volna. — Ne gondolja, hogy csak a budai Duna-parton van így. tegnap este Ráckevén voltam, ott szinte haraptak — erősíti meg a MÉM Repülőgépes Szolgálata titkárnője,- aki kapcsolja az illetékest. Az illetékes Bajcsy László kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Mi történt? Nem irtják már-a szúnyogokat? — Mi csak a repülőgépeket, helikoptereket, a mezőgazdasági berendezéseket — például a permetezőket — és a szakembereket adjuk. Ha van megrendelés, akkor dolgozunk. De nincs megrendelés. Ügy tudom,"ezeket a CoraxKör- nyezetvédelmi Részvénytársaság fogja össze, ők gondoskodnak a vegyszerről. a munka szervezéséről, még a méhészek értesítéséről is. — És a Coraxtól nem kaptak megbízást? — Nem, minket idén Pest megyében szúnyogirtó permetezési feladattal még nem bíztak meg. Egyébként, ha kíváncsi, miért sok a szúnyog, kérdezze meg dr, Erdős Gyulát, az Országos Közegészségügyi Intézetben ... Dr. Erdős Gyula osztályvezető, fő-fő szúnyogo- lógus": ■ '— Nem volt elég csapadék húrom évig. Se hó, se eső, se tavaszi áradás. Nem, "nem volt íenyészőhe- lye a szúnyognak. Most lett. Ez az invázió természeti-oka. •— És a nem természeti? — Nincs" pénz a szúnyogirtásra. Pest megyéből eddig' csak négy önkormányzat adott fel megrendelést. Baj lesz ebből. — Járvány? — Az nem, de mindenkit meg fognak enni a szúnyogok, aki. maga nem védekezik hálóval, riasztóval, irtószerekkel. Corax Rt., Lőrinc Árpád igazgató: — Igaz a hír. Korábban, mar hat-hét éve mindig a Pest Megyei Köjál kérte a generál szúnyogirtást. Most a Duna partján levő önkormányzatok közül csak a zebegényitől, visegráditól, taksonyitól, szi- getszentmiklósitól kaptunk irtásra megrendelést. Olyan nagy települések, mint Vác, Érd, Dunakeszi, Százhalombatta, azt válaszolták, hogy nincs pénzük. " Szerintem ebből eget verő botrány lesz. " • Dr. Melles Márta megyei tisztiorvos. járványügyi osztályvezető: — . — Miért nem rendelték meg idén a szúnyogirtást a megye Duna-partjain? Évekkel ezelőtt a Közép- Duna-völgyi Intéző Bizottság-kérte fel á Köjált, hogy intézze, szervezze, rendelje: még az irtást. Ez idén egyszerűen elmaradt. Ahogyan a pénz is. E célra a KDIB-től nem kaptuk meg az egyszeri fedezetet, ami korábban 2 millió forint summa volt. De az igazsághoz tartozik; hogy ez a pénz egyré kevesebbet 'ért. V. G. P. hozzánk. Még nem tudja senki, hogyan is fog föláll- ni az új vállalkozás. Azonban az már világos a számunkra: mindenképpen itt, a helyszínen kéne gyártani a fenéklemezeket, Képzelje csak el, a mostani metódus szerint sok-sok fődarabot szerte az országban készítenek, s ha nem tartják be a határidőket, mi őmiattuk késünk. A Csepelről természetesen nem szeretnék rosszat mondani. Nem ők tehetnek arról, hogy a nagy KGST-sítések idején a felfutások korában sokféle alkatrész gyártásával bízták meg őket. A mostani, igencsak bonyolult helyzetben nem tudunk még mi sem biztosat. Hiába kérdezné tőlünk, hány embernek kell utcára mennie, lehet, hogy nekem vágj' mindnyájunknak. F. I. A Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja hétfői ülésén úgy határozott, hogy visszahívja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságából Bereczki Vilmost az általa tett, személyével kapcsolatos nyilatkozatok miatt. A frakció — az MTI munkatársának információi szerint — nem azért döntött a bizottságban titkári pozíciót betöltő Bereczki visszahívásáról, mert megszellőztette ügynöki „múltját”, azt, hogy Palotás néven őt is nyilvántartásba vették a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályán. A képviselőcsoportnak a kiszivárogtatás módja, maga a stílus nem tetszik. Különösképpen azt tartotta visszatetszőnek a frakció, hogy akkor, amikor senki nem jelentkezik konkrétumokkal, akkor Bereczki Vilmos egy tv-mű• sorban bizonyos kartonokat lobogtatott meg. Az a személy, aki ennek súlyát nem tudja felmérni, illetve felelőtlenül nyilatkozik, nem képviselheti a pártot egy olyan fontos testületben, mint a nemzetbiztonsági bizottság, amely témaköreinek többségét amúgy is a titkos kategóriába sorolja. A frakció ülésen Bereczki Vilmos nem vett részt. Jóllehet a párt székházában tartózkodott, az invitálásnak nem tett eleget. Olvad az aszfalt, törnek a villamossínek, ájulnak a szívbetegek. Itt a kánikula. Akik tehetik — ők vannak kevesebben —, vízközelbc menekülnek. Benépesül a bányatavak környéke, napimádók lepik el a partot. Felvételünk is két felelőtlen nap- imádóról készült, akik az tímszki-tó partján fity- tyet hánytak arra, milyen veszélyek is leselkednek a látványtól vízbe szédülő, fellievült férfiemberekre. (Hogyan védekezzünk a forróság ellen? Információnk a 3. oldalon.) AKAR-E NAGYSÁP NAGYOBB KEBLET? f CIKKÜNK A 3. GIDAION)
