Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
ffla&yesr rendőrök Svájcbaan Pénz kérdése a közbiztonság is Svájcban országos szakmai szemináriumot rendeztek a kantonok és városok vezető rendőrei részére. A szeminárium Az európai integráció és annak hatása a svájci rendőri struktúrára és rendőrképzésére alapícmen zajlott, s volt egy magyar vonatkozása is. Svájc — az NSZK-n és Liechtensteinen kívül — csupán Magyaror. szagot hívta meg külső megfigyelőként. A meghívás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoka háromtagú delegációt küldött ki Neuchatelbe, dr. Komáromi István alezredes, a Pest megyei rendőrfőkapitány vezetésével. HÉT HÍRE BOLONDSÁG Fővárosunkban rendezték meg a nemzetközi vám- ügynökségi tanácskozást. • Üj dunai kikötőt avattak Baján. # Megalakult a Magyar Minőségügyi Társaság. 9 Nemzetközi marketingkonferencia színhelye volt Veszprém. 9 Szolnokon művészettörténeti szabadegyetem kezdte meg munkáját. • Szarvas adott otthont az országos halászati tudományos tanácskozásnak. • Kiállítás nyílt Ónodon, A tatárjárás Magyarországon címmel. • A hét híre az is, hogy Balatongyörök fogadta az Európa ifjúsága ’91. elnevezésű nemzetközi szeminárium résztvevőit. ■ Milyen benyomásokat szerzett a fejlett Svájc rendőrségéről? — kérdeztük visszatérte után Komáromi alezredestől. — Jó, hogy ezt kérdezte először. Válaszom rávilágít majd arra is, miért volt szükség — szerintem — erre a szemináriumra. Svájcban 26 kanton van, ami alatt 26 miniállam értendő. Mindegyiknek megvan a maga rendőrsége, ami összességében azt jelenti, hogy a rendőrség, a rendőri munka nem egységes, sőt szét van szabdalva. Ennek persze megvannak a maga hátrányai. Az egységes szabályok érvényre- juttatása ütközik az autonóm törekvésekkel; a dolgoknak számos érzelmi és értelmi aspektusa van. Még olyan kérdések is felmerülnek a rendőri munka kapcsán, hogy ki az európai és ki az igazán svájci. Fent a csúcson persze érzik, hogy mindez nem jó így, jogi, pénzügyi és igazgatási téren igazodni kell egymáshoz és Európához. Ehhez viszont rengeteg előírást kellene megváltoztatni, amihez idő és pénz kell. Még Si'ájcban is. A szeminárium elsődleges célja ezeknek a változásoknak az előkészítése volt, számomra pedig egy intelem hazai vonatkozásban. A jelenlegi magyar jogalkotásban már eleve olyan kereteket kell teremtenünk, melyek szükségtelenné teszik a későbbi rohammunka jellegű változtatásokat, s már az elején megfelelő törvények segítségével biztosítják a gazdasági kapcsolatok fejlődését. B Miért pont Magyar- országot hívták meg a volt szocialista államok közül erre a „zártkörű rendezvényre"? — Nyilván mert mi nyitottunk először és a legerőteljesebben Nyugat felé. Svájc méltányolja a magyar rendőrség azon törekvéseit, hogy a közbiztonságot fel akarja zárkóztatni Európához. Ezt világosan kiéreztem azokból a beszélgetésekből is, amelyeket a svájci rendőrség vezetőivel folytattam. El Svájc tagja a híres Schengen egyezménynek, mi viszont nem. JeMeglepetéssel és határozott rossz érzéssel tapasztaltam, hogy a Pest Megyei Hírlap 1991. június 12-i számában Ga. J. szignóval jegyzett „Meg kell fegyelmezni a bankárokat?" interjú több téves adatot és az elhangzottaktól tartalmában és tónusában eltérő tájékoztatást írt. 1. (A Budapest Bank eredménye.) A cikkben közölt 8 Md Ft nem mérleg szerinti eredményjavulás, hanem a kétes követelések csökkenése. 2. Az interjú során Csur- Ica Istvánnak tulajdonított feltételezések nem hangzottak el, azok csak az újságíró .önkényes kombinációk lent ez valami hátrányt a számunkra? — Mindenekelőtt tisztázzuk az egyezmény céljait. Egy adott országban a tőke, az áru és a szolgáltatás szabad belső forgalma mellett felvetődik a személyek ellenőrizhetőségének problémája. A nemkívánatos személyek és eszközök beáramlását — ellenőrizhetetlen valuta, csempészáru, drog, fegyver stb. — minAz Állami Vagyonügynökség eddigi működése- során 52 vállalat átalakulását fogadta el, 75 társaság „alapítását engedélyezte, illetve négy privatizációs programot indított el. Az eddigi tranzakciók során mintegy 100 milliárd forintnyi állami vagyont privatizáltak közvetlenül. A ’ folyamatban lévő átalakulások és programok hozzávetőleg 300-320 milliárd forintra tehetők. Erről László Balázs kormányszóvivő számolt be szokásos heti sajtótájékoztatóján, elsőként az ÁVÜ működését ismertétve. Figyelemre méltó adatként említette, hogy az elmúlt évben 850 millió dollárnyi tőke áramlott be az országba, s 1991 első negyedévében 230 millió dollárnyi pénzbefektetést regisztráltak. A nyilvánvaló eredmények mellett több problémakört is érintett, így például megemlítette, hogy olyan vállalatok privatizációját, illetve átalakulását kellene végrehajtania a vagyonügynökségnek, ahol valójában válság- rpenedzselésre lenne szükség. Ennek eszközeivel azonban a vagyonügynökség nem rendelkezik. A gondok között szólt arról, hogy a privatizáció költségei jóval nagyobbak, mint Miint lapjuk rendszeres olvasója, örömmel fogadom a kényes témák tényszerű, az érdekeket ütköztető írásaikat. A torzításokat, a fél- reinformálásokat nem szeretem. Lakatos Tibor ★ Mint a többi megszólaló esetében, a Lakatos úr által elmondottakat is igyekeztem pontosan visszaadni. Tévedni tévedhettem, önkényes kombinációkat azonban nem írtam le. Ha azonban interjúalanyom másképpen emlélcszik, kész vagyok a most leírtakat véleményeként elfogadni. Gál Judit den ország igyekszik meg- altadályozni. Az S. E. volna hivatott szabályozni az európai integrációt ilyen vonatkozásban. Tagállamai, egymás közt lebontják a határokat, s csak kifelé, a nem tagállamok irányába rendezkednek be védekezésre: a szervezett bűnözés, a kábítószer és a menekültáradat ellen. A politikai akarat adott mindehhez, de a kivitelezésnek számos akadálya van. Nem egységesek. a jogszabályok, az adatgyűjtés és földolgozása, a körözési szisztéma. Eltérések vannak a rendőrségek struktúrájában és képzési módszerében. Módosítást igényelne az adó, a vám, a fegyverviselési, az őrizetbevételi jogrend —, hogy csak néhányat említsek. Ennek ismeretében, a azt az induláskor feltételezték. László Balázs a továbbiakban elmondta, hogy a kormány elfogadta a KGST feloszlatására hivatott budapesti záró tanácsüléssel foglalkozó előterjesztést. A június 28-i tanácskozáson Kádár Béla, hazánk állandó KGST-kép- viselője írja alá a szervezet megszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. Ezt követően megkezdi működését a felszámolási bizottság, amely rendezi a vagyoni, pénzügyi és egyéb kérdéseket. A szóvivő bejelentette azt is, hogy a körívem kelt majd nagy föltűnést, ha megszűnik a megyei képviselői iroda. Legalábbis azok körében, akik nem is tudlak a létezéséről. Mint jó néhány Pest megyei képviselő, aki netán a fővárosba érkezve azt sem tudja, hogy merre lenne a Steindl Imre utca. Már, ha dolga lenne arrafelé. De a képviselők leginkább a Parlamentbe járnak, meg a fehér házba, s ha hetenként van egy szabadnapjuk, akkor azt a körzetükben töltik. A pártirodán, a lakásukon vagy a munkahelyükön fogadják a választókat, ügyes-bajos dolgaikat pedig a Jászai Mari téri irodaházban intézik, titkárnőkkel, telefo- noklcal, szakértőkkel, meg mindenféle szolgáltatással. Egy Steindl utcai kirándulás már nem fér bele a sűrű programba. Még a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban, 1989. őszén kötött a Parlament szerződést a tanácsokkal, hogy azok tartsanak fönn, üzemeltessenek területi irodákat a képviselőknek. Ahol telefonhoz juthatnak, ahová meghívhatják a vendégeiket, netán a szakértőiket. esetleg egymással is beszélgethetnek, mert a honatyák már az „átkos- oan" sem fértek el Steindl Imre Országházában. Aztán jelenlegi helyzetben túl nagy hátránya nincs annak, hogy mi nem vagyunk tagja az S. E.-nek. Viszont ha a problémák rendeződnek, s ha kialakul egy egységes oktatási rendszer és koordinációs informatika a rendőri berkekben, nyilván mi is nyernénk a tagsággal. ■ Az első válaszában csak érintette, de nem vonta meg a párhuzamot a svájci és magyar rendőrség közt. — Véleményem szerint egy egységes, erősen a területekre decentralizált, a helyi önkormányzatokkal jól együttműködő magyar rendőrség, svájci technikával és pénzügyi ellátottsággal sok tekintetben felül tudná múlni a svájci kollégák munkáját. Mint minden, a közbiztonság is pénzen múlik. Erre viszont pozitív ígéreteink vannak a kormánytól, ezek alapján én is ígérem, nagyon hamar konszolidáljuk a köz- biztonságot a megyében. (—matula—) mány elfogadta a befektetési alapról szóló törvény- javaslatot, valamint a szervezett bűnözés elleni együttműködéssel foglalkozó magyar—német egyezménytervezetet. László Ba-“ lázs röviden szólt a munkanélküliségi adatokról. Május végén 161651 munkanélküli volt az országban, számuk csaknem 3 ezerrel kevesebb az előző hónaphoz képest. A munkanélküli-segélyen élők, illetve a járadékosok száma ugyanakkor mintegy 9 ezerrel nőtt ugyanezen idő alatt, csaknem elérte a 130 ezret. még a rendszerváltás is közbejött, s kiderült, hogy Orbán Viktor, vagy Kónya Imre nem annyira Pest megyei, mint inkább képviselő. Ha megbeszélnivalójuk akad, találnak arra alkalmasabb helyet is. Az iroda életében annyi változás történt, hogy a rezsit, a lakbért, s az irodavezető bérét átvállalta az Országgyűlés hivatala. Életben maradt ugyanis a régi házszabály, s ennek alapján továbbra is fönntartják a megyei, városi képviselői irodákat, szerte az országban. Miközben kiderült, hogy a Pest megyeiek például nem tartanak rá igényt, az iroda lényegében üres, ha egyáltalán beindult volna, akkor mostanra biztosan megszűnik. Az éves szinten milliós költségvetést azonban továbbra is fizeti a Ház a megyének, mert a szabály az szabály. S amíg papíron létezik az iroda, addig a vezetője, Fogd Mihály mindent megtesz annak érdekében, hogy létezzen is. Hetente föltűnik a Parlament folyosóján, csábítja a képviselő urakat, de azok nem akarnak1 kötélnek állni. Menet közben még olyan nagyszabású ötlet is megfordult Fogd úr fejében, hogy a megye önkormányzati képKönnyén felejtjük a magunk ifjúságát, annál nehezebben vesszük tudomásul a másokét. Minden kornak az előzőekből leszűrt bölcsessége pedig a fiatalság bolondság. Számunkra menlevél volt, de hogy másoknak is az lenne? A jelenkor tűri nehezebben a fiatalság bolondságait, avagy a korosztályváltások vonzatai (magatartásban, öltözködésben, eszményekben, példaképekben stb.) cserélődnek a korábbiaknál sebesebben? Meglehet, ezt a gyorsabb ritmust véljük meghökkentőnek mi, idősebbek és idősek. Ha huszonnégy esztendőnél húzzuk meg a határt, akkor a megye lakosságának a 35 százaléka ifjú! Minden száz itt élőből tehát harmincötén fiatalok, azaz — következhetnek a sémák — bohók, éretlenek, könnyelműek, megfontolatlanok, felelőtlenek, tapasztalatlanok, neveletlenek... Félve írom le a kérdést; csak ők ilyenek?-Jól hangzik az említett szeminárium elnevezése; Európa if júsága ’91. Azaz ma és Európában. A kor és a kör tehát tisztázott, csak éppen jó lenne tudnunk, mi teszi, ha teszi ezt az ifjúságot egy gyékényre? Megélt esztendőiknek a száma? Az öltözködés (farmer) nemzetközisége? Néhány zenekar? A szülők világának a megtagadása? A politikától való elfordumegszűnt viselőit is odainvitálja, nagyszabású polgármesteri találkozókat tervezett... Aztán az is kiderült, hogy nekik van helyük a megyeházán, s mára már az az elképzelés is megfogalmazódott az önkormányzaton, hogy nem a képviselőket hívják a megyéhez. Nem nagyon sikerül ugyanis zöld ágra vergődni, ha az önkormányzati asztalnál egy MDF-es meg egy fideszes pártvitákba kezd. Ezért a megyében úgy döntöttek, majd maguk kö- ■zül küldenek valakit a T. Házba, aki hozza-viszi az információkat, s aki elég járatos annak eldöntésében, kivel és mikor érdemes egy asztalhoz ülni. No és, hogy hol legyen az az asztal. Hogy nem a Steindl utcában, az már több mint valószínű. A házszabály módosításakor erről is dönt a képviseíőház. Majd. Ezután derülhet csak ki, hogy mi lesz az üres iroda sorsa. Amiről még a tulajdonjogi vitát eldöntő ön- kormányzati törvény is rendelkezik. Ha ennek alapján a megye tulajdona lesz — elképzelhető, hogy a megyeházáról költöztetik ide valamelyik hivatalt. Addig pedig ketyeg az üres iroda taxiórája, a Parlamentben, vagyis mindany- nyiunk zsebére. j. a. Növelhető lenne a halom tovább, de vajon nem a felnőtt társadalomnak kell(ene) megtalálnia először a feleleteket a maga kérdéseire ahhoz, hogy az ifjúságéra is válaszolhasson? Persze kérdéses, ezeket a feleleteket elfogadják-e. Avagy a maguk kérdéseire a maguk válaszait kell kikínlódniuk? Mint a szederbokron, tüske is, gyümölcs is; a megyében a férjhez ment nőknek az egyharmada huszadik életévének betöltése előtt kötött házasságot a legutóbbi esztendőkben. A házassági bomtóperben érintett asszonyoknak viszont a húsz százaléka még a 25. életéve betöltése előtt megválik ágytól, asztaltól... A sebzettek száma nem csekély, hiszen a megyében egy év alatt 5800- 5900 házasságot kötnek meg és 2100-2200 frigyet bontanak fel. Holott ez csipetnyi csak a kusza valóságból. Folytatható ugyanis a töprengés azzal, hogy míg a megyében a lakónépesség száma az országosnak a 9,2 százaléka, addig a lakásállománynak csak a 8,8 százaléka található itt. Ami az értő szem számára kifejezi az-ellentmondást a népesség alakulása és az életkörülmények változása között. Az életkorú1 mények kedve- zőtlensége elsősorban a fiatalokat sújtja. .1 A lakáshelyzet lényeges szerepet játszik például abban, hogy az élveszületéseknek a 13-14 százaléka házasságon kívüli a megyében. Nem huszadrangú kérdés az sem, vajon az otthoni körülményeknek milyen hatása van arra, hogy egy körzeti gyermekgyógyász napi forgalma átlagosan 28-30 eset, azaz gyerek? Továbbá arra, miért találnak az iskolaorvosi vizsgálatok a hatévesek(i), azaz az első osztályosok több, mint egy- harmadánál emésztőrendszeri betegségeket? Az sem csekély súlyú figyelmeztetés, hogy a megyében 3400- 3500 fogyatékos gyerek oktatását látják el az ilyen célra alakított intézmények. S akkor azt még említetle- nül hagytam, hogy az általános iskolákban a megyebeli évente 800-900 kicsit ér baleset... Szűkrab pátriánkban az itt dolgozóknak a negyeda — de például a kereskedelemben a 33 százaléka — fiatalabb harmincévesnél, ám nem torzulás-e, hogy a szakmunkástanulók között a lányok aránya csak 30 százalék, míg a korosztályuknak megfelelő fiatalok kőiében majdnem ötven? A menekülő Élet egyik strófájaként Ady Endre azt ír- . ta le; „Föl, gyermekek, tanulásra, / Háborúra, egészségre, / Ti lesztek majd e rab ország / Megváltott és boldog népe." Rab ország már nincsen. De hogy tanulás, harc, egészség annyi és úgy lenne, amennyi és ahogyan illene-kellene a megváltáshoz, a boldogsághoz ... Mészáros Ottó TÉVES ADAT Vitaion interjú KEVESEBB A MUNKANÉLKÜLI Háromszázmilliárdnyi privatizáció alatt lás? Kérdés kérdés hátán. Hiába csábítgatja a képviselőket Nem zárták ke, csak
