Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-12 / 136. szám
Pozsgay Is támogatja a sztrájkot (Folytatás az 1. oldalról.) fizetésből élőkért. Akiket nem képvisel a döntéshozó fórumokon senki. — önállósodási törekvéseket tapasztalunk jó ideje a szakszervezetek háza táján is. E sorsdöntő kérdésben, a kampányban vajon mennyire osztoznak önökkel a testvérszervezetek? — Mondhatom, teljesen velünk vannak. A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség például már jelezte, teljes tagságával csatlakozik hozzánk. A többi szakszervezettel folyamatosak tárgyalásaink, egyeztetések és véleménycserék idejét éljük. Már most bizonyos, követeléseink jogosságát közülük senki nem vitatja. — fekete — ★ Figyelmeztető sztrájkra, demonstrációra szólítja minden tagját az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének sztrájkbizottsága kedden közzétett felhívásában. Az ÉDOSZ az üzemi, a munkahelyi szakszervezeti kollektívák döntése alapján csatlakozik az MSZOSZ felhívásához — erősítette meg a szövetség főtitkára, Vanek Béla azon a keddi sajtótájékoztatón, melyet az ÉDOSZ választmánya és szb-titká- rainak országos értekezletét követően tartottak. A több mint 700 ezer dolgozót képviselő Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége szintén támogatja az MSZOSZ sztrájkfelhívását — jelentette be Szabó Endre, a szövetség elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Egyúttal hozzáfűzte, hogy az MSZOSZ valós probléma- felvetése után mindenképpen sürgős kormányzati intézkedésekre volna szükség, ugyanis egyre súlyosabb gondokkal küzdenek. Kedden délután 15 órakor ülést tartott az MSZOSZ országos sztrájkbizottsága. A résztvevők megállapították, hogy mindeddig a kormánytól nem érkezett olyan hivatalos jelzés, amely a tárgyalások folytatásának szándékára, illetve a sarkalatos kérdésekben történő megállapodás készségére utalna. A sztrájkbizottság a munkahelyekről érkező legfrissebb híreket összegezve kijelenti: a kormány elzárkózása, a legnagyobb parlamenti pártoknak a dolgozók problémái iránti közömbösségéről árulkodó megnyilatkozásai egyre nagyobb számban győzik meg a szakszervezeti tagokat, a munkavállalókat arról, hagy törvényes, szervezett keretek között nyomatékot kell adni csütörtökön követeléseiknek. A kormányszóvivő által végre nyilvánosságra hozott június 7-i miniszterelnöki levél is bizonyítja, hogy az MSZOSZ tagszervezetei csak akkor és azt követően szánták el magukat a csütörtöki figyelmeztető sztrájk, aláírás- gyűjtés meghirdetésére, amikor a kormány valamennyi követelésüket elutasító válasza megérkezett — fogalmaz az este közzétett nyilatkozat. Az MSZOSZ országos sztrájkbizottsága felhívja a munkavállalókat, hogy vállalatuk, intézményük homlokzatán, munkahelyükön kék színű zászlóval, drapériával jelezzék szolidaritásukat, az akciókban való részvételüket, és hogy személyesen is kék szalag kitűzésével jelezzék támogatásukat. A sztrájkbizottság ismételten leszögezi, hogy továbbra is lát lehetőséget a konfliktusok tárgyalások útján történő megoldására, és kész bármikor a kormány által kijelölt, felhatalmazott képviselőkkel folyó tárgyalásokon részt venni — fejeződik be a nyilatkozat. Pozsgay Imre is levelet írt Nagy Sándornak, az MSZOSZ elnökének, az országos sztrájkbizottság vezetőjének. Ebben az NDSZ ideiglenes ügyvivői testületé nevében biztosítja arról, hogy megértik azokat az okokat és elfogadják azokat az indokokat, melyek elhatározásukhoz vezettek. Világosnak minősíti, hogy a társadalmi békét és az ország jó hírét az veszélyezteti, aki a válság és az elkerülhetetlen társadalmi, gazdasági átalakulás terheit aránytalanul nagy mértékben, az elvisel- hetetlenségig a fogyasztókra. főként pedig a munka- vállalókra kívánja hárítani. Erre — az ország békéje érdekében — addig kell figyelmeztetni a kormányt, amíg nem késő, amíg a konfliktusok alkotmányosan és intézményesen megelőzhetők, vagy kezelhetők, amíg az elégedetlenség nem tör ki spontán, ellenőrizhetetlen formában — írja Pozsgay, majd így folytatja: Ezért ha a tárgyalások — a kormány hajthatatlansága miatt — nem vezetnek eredményre, akkor a törvényesen szervezett figyelmeztető sztrájkot jogosnak tartjuk, s az emberi szolidaritás jegyében támogatjuk. Egy ilyen törvényes és intézményes figyelmeztető sztrájk visszaadja a munkás méltóságát, önbecsülését, nem sérti a munkaadó, a vállalkozó érdekét, ám elegendő információt adhat a kormánynak arról, hogy hol húzódik számára a cselekvés határa. Az érdekegyeztető tárgyalások helyszínéül szolgáló Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy Antall József miniszterelnök, az MSZOSZ sztrájkfelhívásával összefüggésben, az 1989. évi, sztrájkról szóló VII. törvény értelmében megbízta Herczag, Lászlót, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, hogy képviselje a kormányt! az egyeztető eljárás során. Az egyeztető eljárásra tett előkészületektől függetlenül a kormány tovább folytatja a szakszervezetekkel az Érdekegyeztető Tanácsban, valamint az ÉT által létrehozott ad hoc bizottságban megkezdett tárgyalásokat. A kormány eredeti szándékának megfelelően szerdán tárgyalóasztalhoz ül a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligájának képviselőivel. Erre a találkozóra a ligán kívül' más, az MSZOSZ-tól független szakszervezetek is jelezték részvételüket. Ő MONDTA Gyanús Nem csekélység! Hat oldalt foglal el az az interjú, amelyet a Kritika (9'l/5.) készített Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezetőjével. Az. érdekes,, sok kérdést felölelő beszélgetésben persze elhangzottak nem csak helyeselhető,, hanem vitatható megállapítások is. Nem ilyeneken akadtunk meg,, hanem — de azon alaposan — egy tény- közlésen. Azt mondta ugyanis P. I.: „Az SZDSZ-tagság nem jelentéktelen része a szociáldemokráciát mint komma-nistagyanús eszmét nem szereti.. .” Gyanús nekünk ez a kommunistagyanús ...! Olyan jó előítéletes, hidegháborús zöngéje-za- maia van. Akkor az egyik oldal szegény szociáldemokratákban az imperializmus ügynökeit, a másik oldal viszont a bolsevikok álcázott roTmmcsapatait látta. Most már, szerencsére, nem magukról a szociáldemokratákról, hanem csakis az eszmékről van szó, azaz mégis halad a világ szekere ... Már-már elégedettek lehetnénk, amikor furcsa érv bukkant fel P. I. szövegében. Szerinte ugyanis az SZDSZ-tag- ságnak ebben a nemszeretem magatartásában közrejártszott „a német szociáldemokrácia KE-es, 80-as években mruitmtott véleménye is a ketet- európm posztsztalinista rendszerekkel kapcsolatban.’’ Hm. Tehát Willy Brandt történelmi nyitása Kelet felé, Helmut Schmidt szívós pragmatizmusa — amik nélkül ma aligha lenne-lehetne olyan Kelet-Európa, amilyen — napjainkra „az S7, )>SZ-tagstíg nem jelentéktelen részében” a gyanú forrásává lett... A kommunásta- gyanús-gyamű forrásává. Ki-ki úgy; választja meg az üldözési mániáiéit, ahogyan neki tetszik. Ez. a kommu-nistízás azonban elég sematikus. Mi igényesebbek lennénk;. .. KLIENS szöszön: POLITIKUM VITONAP Döntenek a képviselők átvilágításárúi A képviselők politikai feddhetetlenségének megállapításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot még a nyári szünet előtt, a rendkívüli ülésszakon megtárgyalja a Tisztelt Ház. A honatyák „átvilágítását” a hétfői ülésen kezdeményezte Pásztor Gyula és Ómolnár Miidós (FKgP). Mivel időközben sikerült összegyűjteni a sürgős eljárás kezdeményezéséhez szükséges aláírásokat, a képviselők a keddi munkanap kezdetén megszavazták a sürgős tárgyalást. Az elnöklő Szabad György ezt követően tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a Házbizottság hétfő esti ülésén megegyezés és egyhangú javaslat született a főivárosi és a fővárosi ön- kormányzatokról szóló törvény határozathozatalának menetéről. Eszerint az alkotmányügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tart és megtárgyalja, hogy a törvényjavaslat mely paragrafusainak elfogadásához kell az ungvári megyei téesz- központ, amely a magyar Teszöv-ök megfelelője-, már felvette a kapcsolatot Pest megyei gazdaságokkal. Másnap délelőtt az Ung folyó partján álló irodaépületben az idő szűkössége miatt ugyan mindössze egy bő órát tárgyalhattak a jelenlevők, de kétségkívül reménytkeltően, hiszen a vecsési Ferihegy Téesz, a Monori Állami Gazdaság, az Alagi Állami Tangazdaság, a Teszöv tisztségviselői valamint Kádár Lucia, a gödöllői Gaf-Gbbr BAZ Megyei Termelésszervezési Egység TSZE vezetője előadhatták elképzeléseiket a két fél együttműködését illetően. Annyi már valószínű, hogy a szovjet partnerek igényt tartanak egyebek között élelmiszeripari termékekre, vetőmagvakra, s a magyar tarka szarvas- marhára, hogy a Kárpátalján és Ukrajnában honos teheneket keresztezzék velük. Gomba Jenő, aki egyike a néhány magyar ajkú és magyarul beszélni is tudó helybéli agrár szakembernek, az ungvári téeszköz- pont termeltetési osztályának vezetője, elégedetten szólt arról, hogy már szert tettek 2500 darab holstein- fríz üszőre, s jók a velük kapcsolatos tenyésztési tapasztalataik. Viszont sajnálattal közölte, hogy a száz- halom.ba,ttai Temperált Vizű Halszaporító Gazdasággal megfeneklettek a hoszszú távú együttműködést célzó tárgyalásaik. A TE- HAG-nak pisztrángtelepítésre nyílhatott volna lehetősége. Deviza, tőke hiányában, pillanatnyilag barter- üzletekről eshet csak szó, vagyis ellentételezett termékben történő fizetésről. Talán sokak számára meglepő, s a szakmai csoport tagjai is eleinte hitetlen- kedve hallgatták, hogy tucL nának adni primőr uborkát, paradicsomot, hagymát. Jelezve, hogy a termálvíz- hasznosítást eredményesen oldják meg. Szó esett a fában, cementben, a különböző energiahordozókban történő fizetésekről is. Kárpátalján, a peresztrojka hatásaként, az utóbbi két évben ha lassan, de éledezik a magángazdálkodás. A már említett zöldség- és gyümölcsféleségek több mint 50 százalékát a háztájikban állítják elő. A bőséges burgonyatermésnek köszönhető, hogy forintban számolva 4 forint 50 fillér egy kilónyi krumpli. Elvétve, de akadnak olyan porták, ahol a családok 15—20 hektárnyi földterületet is művelnek. Vngvár 120 ezer lakosú megyeszékhely. A hivatalos adatok szerint a város lakóinak 15 százaléka magyar ajkú. A helybéliekkel beszélgetve, az utcákat járva, lényegesen, többnek tűnik ez a szám. Az egyszerű emberek szavahihetőségében nemigen lehetett kételkedni, már ami az élelmiszer, s ezen belül is a kenyér- és húsellátást illeti. Ugyan az átlagfizetések havi 280 rubel körüliek, de a nyugdíjátlagok ennél jóval szerényebbek; valahol a 100 rubel körül tanyáznak. Az itteniek fizetésük hetven százalékát kuponokban, illetve tallonokban, jegyekben kapják kézhez. Pontosabban a fizetésük 70 százalékához kapnak kötelezően felhasználható jegyet. A maradék pénzt félrete- hetik, s várhatják a jobb napokat, hogy azokat előszedjék, s ha másra nem, hát egy bel-, vagy külföldi utazásra költsék. A forintnak nagy a becsülete, a feketepiacon különösen. A kishatármenti forgalmat és utazást kihasználva, esetleg Nyíregyházán, vagy egyéb magyar városokban, közeli településeken költik el alapvető közszükségleti cikkekre. A szálloda lakóit esténként az öt rubelért egy közel órás varietéműsor szórakoztatja. Az erotikus táncösszeállítás csinos hölgykoszorúja, valamint a valóban kulturáltan és nívósán játszó zenekar, és az énekesek méltán aratnak tapsot. Az étteremben feltűnő japán, koreai és német vendégek, szinte kivétel nélkül valamelyik nemzetközi hírű cég üzletkötői, kereskedői. Jelenlétük jelzi, hogy nagy az érdeklődés a szovjet piac iránt. Gyócsi László (Folytatjuk) kétharmados többség. Ezt követően, szerdán délután 14.00 órakor plenáris ülésen megkezdődhet a határozathozatal. Ezután Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjával megkezdődött a csődtörvény tervezetének általános vitája. A frakciók vezérszónokai — az ellenzék is — általában jónak ítélték: a kormány által benyújtott javaslatot. A képviselők később folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd megszavazták a javaslat részletes vitára bocsátását. A kialakult hagyományokkal szakítva az Országgyűlés délután 2 és 4 óra között nem interpellációkat és kérdéseket tárgyaik hanem úgynevezett politikai vitanapot rendezett a gyermekek és a fiatalok helyzetéről, problémáik kezelésének lehetőségeiről. A kormány ezzel kapcsolatos helyzetjelentésének előterjesztője, Für Lajos miniszter, az ifjúságpolitikai kabinet elnöke expozéjában kiemelte; a vita alapjául szolgáló kormányelőterjesztés meglehetősen tragikus képet fest a magyar fiatalok helyzetéről. A társadalmi összefogás jelentőségét hangsúlyozva a miniszter indítványozta, hogy a törvényhozás rend- . szeresen tűzze napirendjére az ifjúságot érintő legsúlyosabb problémák megvitatását. A Parlament gyermek- és ifjúsági képviselőcsoportjának nevében a nagy- ; körösi dr. Kulin Sándor (MDF) hangoztatta: a jelenlegi nehéz helyzet kialakulásáért nem a mostani kormányt kell ítélőszék elé állítani, ám belenyugodni sem lehet az eltorzult ' állapotokba. A törvénykezés kötelessége, hogy részletesen elemezze a kiváltó okokat, s megalapozza- a pozitív változáso,kát. Ez egyébként a törvényhozásnak alkotmányos feladata is, hiszen alaptörvény tartalmazza a család- és ifjúságvédelem kötelezettségét rögzítő passzusokat. A vitában szót kaptak a frakciók vezérszónokai is. Horváth József (MDF) az ifjúság gondjainak komplex, rendszerszemléleten alapuló megközelítését javallatta. Indítványozta, hogy az Országgyűlésben valamilyen, formában biztosítsanak képviseletet az ifjúsági ügyeknek. Az' SZDSZ nevében felszólaló Rózsa Edit azt javasolta, hogy a kormány már július végéra tegye le az Országgyűlés asztalára intézkedési tervét az ifjúság helyzetének javítására. Szabó János (FKgP) az elavult jogszabályok áttekintésének szükségességét emelte ki. A regsürgetőbb teendők közé sorolta a gyermekvédelmi és az árvaszéki törvény megalkotását, illetve a gyámpénztárak felállítását. Fiiló Pál (MSZMP) úgy vélte: semmi sem valósult meg a kormányzó pártok hangzatos választási ígéreteiből. A képviselő szót emelt a fiatalok első munkahelyhez való joga mellett, s ezzel kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy a költségvetés térítse meg a munkabért azon vállalatok számára, amelyek részt vállalnak a fiatalok. foglalkoztatásában. Deutsch Tamás (Fidesz) a kormányt ostorozta az ifjúság áldatlan helyzete miatt. Más felszólalókkal egyetemben sürgette, hogy az ifjúságra vonatkozó ENSZ-egyezmény mielőbb váljék a magyar jogrendszer vezérelvévé. Ugrin Emese (KiDNP) az ifjúság problémáinak komplex kezelése mellett szállt síkra. A szociális ellátás színvonalát jelentősen javítaná — vélekedett a képviselőnő — ha az úgynevezett nonprofit ellátási rendszerben nagyobb teret biztosítanának a különféle alapítványoknak és az egyházaknak. A késő délutáni órákban folytatódott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. Laborczi Géza (SZDSZ) bejelentette, hogy frakciója módosíts» indít- ványesomagot nyújtott be. Sasvári Szilárd .{Fidesz) rámutatott, hágj’ a törvénytervezet több pontjában alkotmányellenes: számos kitételében sérti például az önkormányzatok érdekeit. Megítélése szerint az ingatlanok ügyében az egyházaknak és az önkormányzatoknak kell megállapodniuk,. külön szerződést kötniük az egyes iskolák, kórházak, intézmények fenntartásáról. Seszták László (KDNP) viszont éppen ellenkező véleményen volt: úgy vélte, a helyzet rendezésé az állam kötelessége, ezért nem helyeselte a kétoldalú megállapodásokat szorgalmazó indítványt Borz Miklós (FKgP) hevessel bírálta azokat az erőket, amelyek a „kommunista, ateista eszmét — leöntve egy kis embert jogi, gazdasági és liberális mázzal — megkísérlik a magyar társadalommal megetetni”; mindezt pedig a sajtó útján és a Parlamentben is teszik. Ügy vélte, hogy az antiszemitizmus ma Magyarországon csak fantom, ezzel szemben markáns antikeresztény kurzus kezd mind szélesebb körben kibontakozni, amelyet sokkal veszélyesebbnek ítélt, mint az előbbi jelenséget. Mivel az ellenzék és a kormánypárt álláspontja egyáltalán nem közeledett egymáshoz, a kereszténydemokraták részéről szót kérő Füzessy Tibor szélmalom- harcnak nevezte a vitát. Hozzátette, hogy érdemi vitára immár csak a módosító indítványok feletti részletes vitában lesz lehetőség. Ezen a ponton az elnöklő Dörnbach Alajos le is zárta a törvényjavaslat általános vitáját, ám a részletes vitára bocsátásról egyelőre — vélhetően a határozatképtelenség eshetősége miatt — nem szavazott a. plénum. Az Országgyűlés röviddel hét óra előtt fejezte be a munkát; szerdán délután megkezdődik a fővárosi és kerületi önkormányzatokról szóló törvény határozathozatala. hírlap
