Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

Gödöllő már nem mostohagyerek Megáll, ha jön a Gödöllőt sokáig mostoha- gyerekként kezelte a Ma­gyar Államvasutak. Az át­lagostól egyébként jobban fejlesztett városban nem álltak meg a gyorsvonatok. Ki keletre, ki nyugatra uta­zott, előbb felült a HÉV-re és bezötykölődöít a főváros­ba, majd metrón a pályaud­varokra. vagy személyvo­nattal Hatvanig döcögött, és ott szállt át a gyorsra. Em­lékszem, néhány éve az egyetem KlSZ-bizottságá- nak titkára fordult levélben a MÁV illetékeséhez, hogy kijárja néhány gyorsvonat megállítását a város állo­másán. Ennek következtében is, utóbb javult a helyzet, s már nemzetközi expressz is vett fel utast Gödöllőn, így például a Rákóczi. Az új menetrendben ölömmel fedeztük. fél: .újabb gyors­vonatok állomása lett a vá­ros. Budapest felől érkezve továbbra is megáll (1 óra 40-kor a Rákóczi. Egy éve az egri gyors még nem állt meg, most fél lehet szállni rá negyed kilenckor, egy perccel 13 óra előtt, vala­mint 17 óra 59-kor. Közvet­len összeköttetés van Ózd- dal — a gyors 16 óra 32- kor indul tovább —, vala­mint Salgótarjánnal 18 óra 2ö-kor. Ezek a vonatok visszafelé is megállnak Gö­döllőn. Természetesen mis­kolci gyorsok is időznek egy percet Gödöllőn, de csak né­hány. (Arra csupán büszkék lehetünk, hogy állomásun­kon robognak át az első bel­földi. városközi expresszvo­natok. A Borsod, a Hámor, a Lillafüred; a Sajó és a Az utcanevekhez Adtam a kezébe a téglát A változások korút él­jük. Ami elmúlt, kárhoz­tatjuk. A mai megoldásokat viszont a legjobbnak titu­láljuk. Magam azonban gondolkodom, tépelődöm. Magyarország területén a szovjet uralomnak enged­ték át a II. Világháború után a nyugati győztes ha­talmak, s lett átrendeződés, sok szégyenteljes intézke­dés, sokak, által hódolás az új hatalom irányába. Az új urak. elvtársak nem sokat törődtek a kialakult helyi szokásokkal, tisztességgel. Gödöllő esetében — csak az utcanevek változását érintve — megmásították az Erzsébet királyné útját, és a Garassalkovich nevet sem tűrték el az utcanév- táblán. Más neveket most nem említek. Tudjuk, az ország életét butaságözön öntötte el rengeteg vonat­kozásban, és ez ma újra ki­sért, de nem jogosít fel bennünket, ma itt élőket, hogy újabb baklövések so­rozatát kövessük el. Az új utcanév-változásokat is gondoljuk meg és át. Az egyik kifogásom a Valentinyi utca nevének felvetett megváltoztatásá­val szemben van. A névadó az I. világháborúban ke­rült behívóparancsra az orosz frontra, s a haza vé- delmezése közben esett fogságba. Valószínűleg egy kis csalánleves-többletért vett részt szemináriumo­kon. Az ott hallottakból ma­gáévá tette azokat a gon­dolatokat, melyek szerint egy új világ bontakozhat ki minden ember számára, és nemcsak a kiváltságo­sak élhetik a világukat. Hazajőve ezt hirdette és hitte. Munkásként, kőmű­vesként tengette életét, mindenki a „komája" volt (ez volt a szavajárása). Személyesen ismertem, kevertem mellette a mal­tert, adtam kezébe — jó­formán gyermekként — a vonal! Szinva .Intercity a főváros és Miskolc között ingázik, és a 182 kilométert 107 perc alatt teszi meg.) Átszállás nélkül lehet viszont elvona­tozni Szombathelyre, illet­ve Sopronba a 12 óra 19 perckor induló gyors segít­ségével. Az él^t nem állt meg, s január elsejétől Aszód is város lett. Ott azonban sok­kal kevesebb gyorsvonatot kell lefékezniük a masi­nisztáknak. Azt nehéz el­képzelni, hogy a Rákóczi egyszer szintén pirosat kap­jon, de lehet, hogy más, sietős vonatok majd meg­állnak azon az állomáson, .melyre Gödöllővel szemben másfelől is érkeznek vona­tok, nemcsak Pest és Hat­van irányából, hanem Pác­ról és Balassagyarmatról is. B. G. téglát, amikor építette a Babat-tanyai béresek ré­szére az új családi házakat, Királytelepen. Életét már­tírként fejezte be, 1944 vé­gén az akkori hatalom el­hurcolta, s valahol megöl­ték. Az utcában lakókat meg­kérdeztem, s az eredmény döntetlen körüli. Van, aki akarja, van, aki nem az utcanév-változtatást. Több család más vidékről szár­mazott ide, már csak páran őshonosok. Sok lakó inkább panasz- szal élt a jelenlegi helyzet miatt. Számtalan gondjuk van, amit most még tetéz­nének. Végezetül: lakóhelyem utcája, az Aulich beletor­kollik az érintett utcába, és ez jogosít fel észrevételem megtételére, valamint az a véleményem, hogy ne fe­ledkezzünk meg az ország megtartó, fenntartó erőiről, a parasztokról és munká­sokról. Szántai Sándor Egykor gyalog — ma autóbusszal Erőt adó zarándokút Néhány évvel ezelőtt kü­lönjárati autóbuszt próbál­tam rendelni a hévízgyör- ki nyugdíjasklub kirándu­lásához, de a Volán ikladi telephelyének vezetője arra kért, másik dátumot vá­lasszak, mert szinte minden járművük foglalt. Galgahé- vízre négy buszt kértek, és emellett autóbuszt rendel­tek Karfáiról, Túráról is, valamennyi helyről a mát- raverebélyi búcsúba indul­nak a zarándokok. Most ismét hallottam — Tóth András autóbusz-veze­tőtől —, hogy hamarosan megkezdődik a búcsúk időszaka, s úgy tűnik, soha nem látott tömegek indul­nak a különböző szent he­lyek felkeresésére. Mennek az emberek, elsősorban az idősebbek, bár egyre több a csoportokban a fiatal is. Környékünkön híres bú­csújáróhely a máriabes- ityöi, de nincs messze Mát­ra verebély sem. Ezt az utóbbi helyet elsősorban a palócok és a jászok kere­sik fel. de sokan nemcsak a szent kút miatt járnak ide, hanem azért is, mert Mát- raverebély hegyvidéken fekszik, igazi kirándulótá- jon, ahol várak, múzeu­mok, kastélyok várják a turistákat. Ä búcsú tehát jó alkalom az országjárás­ra, az országjárás pedig ki­váló alkalom a verebélyi szentkút felkeresésére is. A húszas évektől az ötve­nes évekig a Galga mentén élők elsősorban a közeli Máriabesnyő búcsúját ke­resték fel, ahová természe­tesen mindig gyalog men­tek. Dr. Balázs Józsefné nyugalmazott tanárnő se­gítségével megpróbálom felidézni a régi búcsújárás hangulatát, emlékét. — Édesapám nemcsak is­kolaigazgató volt Hévíz- györkön, de ő volt az egy­ház kántora is, így már gyerekfejjel részt vehettem egy-egy ilyen zarándokúton — mondja a hagyományok ismerője. — A templom mellett gyülekező, búcsúsok elindulás előtt misét hall­gattak, amelynek befejezé­se után indult a menet, s ennek a búcsúcsapatnak megvolt a maga szigorú rendje. Elöl egy legény vagy nagyobb fiú vitte a keresztet. Mellette két na­gyobb lány emelte magas­ra a lobogókat. Utánuk következtek a fiatalok, a gyerekek. Ezután haladt az előénekes a férfiakkal, a sort az asszonyok zárták. A menet mögött két-három lovaskocsi haladt. Ezek szállították a zarándokok élelmét, italát, ezekre ül­hetett fel, aki elfáradt, aki­nek a lábát feltörte a csiz­ma vagy a cipő. A Mária-kultusz látvá­nyos megnyilvánulása volt a Mária-szobor, amit a me­net közepén a fehérbe öltö­zött Mária-lányok vittek. A búcsúscsapat minden útba eső keresztet üdvö­zölt. Lobogóikat háromszor meglengették. Bagón már harangszó fogadta a györ- kieket. Az első megállóhely a Csintoványi-forrásnál volt, ahol megpihentek, egj’-két falatot elfogyasztottak, s a forrás kristályvizéből ittak. A máriabesnyői templo­mot ezrek és ezrek vették körül. A közeli falvak la­kóit a népviseletükről messziről meg lehetett is­merni. Itt szorongtak a gal- gamácsaiak, kartaliak, vérségiek, turaiak, galgahé- víziek. Amikor közeledtünk a templomhoz, Aszódi Já­nos bácsi, érces hangjával elkezdte az éneket: — Di­csértessék Jézus neve! / Jöttünk e drága Szent hely­re. / Köszönleni jöttünk a gödöllői XVIII. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1991. JÚNIUS 11., KEDD Aszód, Domony, íklad Ai utolsó év mérlege Bár Aszód január elsejétől társközségei — íklad és Doniony — nélkül éli életét, a városi képviselő-testület ülésén még a közösen megfogalmazott tervekről és azok megvalósulásáról adhatott számot Szolnoki Fercncné pénzügyi csoportvezető és Bagyin József polgármester a tavalyi küllscgvetés -teljesítésének bemutatása kapcsán. A volt nagyközség költ­ségvetését 181 millió 400 ezer forintra tervezték, de ez az összeg a népszámlá­lás, a népszavazás, a több fordulós választások és egyéb okok miatt 207 mil­lió 850 ezer forintra nőtt. Gondos gazda módjára igyekeztek minden lehető­séget kihasználni bevételeik emelésére. Célpályázatokkal nyertek jelentősebb össze­geket, melyeket többek kö­zött a magánerős lakásépí­tés szociális támogatásúra, a Podmaniczky-kastély ál­lagmegóvására, a szakkö­zépiskola gépvásárlásaira és a gimnázium francia nyel­vű tagozatának fejlesztésé­re fordítottak. A nagyköz­ség bevétele a módosí­tott előirányzatot is megha­ladta 6 százalékkal. Otthoni vizsgálat A bevételeket és a ki­adásokat tavaly a közös ta­nácsú három községre kü- lön-külön határozták meg, s ahol nem volt egyértelmű, kit terhel a kiadás, a lé- lekszám arányában állapí­tották meg a fizetési köte­lezettségeket. A kiadási tervből megta­karítottak három százalé­kot, például úgy, hogy az egészségügyi ágazat is ke­vesebbet költött. A rendelő­intézet például a vártnál többet takarított meg, pe­dig maradéktalanul elvé­szép Szűz Máriát, / Angya­loknak királyné asszonyát. A mise előtti vagy utáni szabad időben a fiatalok járkáltak az árusok sátrai között, beszélgettek, is­merkedtek, búcsúfiát vet­tek. Gyakori búcsúfia volt a szentkép, a kegykép má­solata. a szent olvasó, vala­mint a színes gyertya, ami­ket megszentelve vittek ha­za. A gyerekek számára leg­többször mézeskaláes-bú- csúfiát vásároltak. A nap leglátványosabb eseménye az ünnepi nagy­mise és az ehhez kapcsoló­dó körmenet volt. Kora délután indult a za­rándokcsapat hazafelé. Az előénekes búcsúzott: — Is­ten hozzád, Szent Szűz, pé­künk el kell menni, / Ütött már az óra, útra kell indul­ni, / Kesereg a szívünk, mert búcsút kell venni, / Drága szent képedtől, jaj, már meg kell válni. Az egynapos zarándokút erőt adott a résztvevőknek, akiket a község határába érkezésekor harangszóval fogadtak, s akik így kö­szöntötték az őket váró hozzátartozóikat: — Imád­ságunkban, búcsújárásunk­ban részesüljön az is, aki nem járt velünk! Indulnak az autóbuszok a szent helyekre. Kegyele­mért, megbocsátásért, bé­kességért zeng az ének, hangzik az ima. Régi hittel, új akarással. Fcrcsik Mihály gezték, amit terveztek. A fizikoterápián a gépeket újakra cserélték, a várako­zóhelyiségekben új padok vannak, kívüi-belül festet­tek, mázoltak. A körzeti or­vosok automata vérnyomás­mérőt és vércukor-megha- tározó készüléket kaptak. Ezzel lehetővé vált a bete­gek otthoni vizsgálata. Do- monyban babakocsi-tárolót építettek, Ikladon villany­kályhát szereltek be a ren­delőbe. Korlát a közbe A szociális és kulturális ágazat száz százalékra tel­jesítette tervét. Csak ne­hány tétel: az aszódi 1. szá­mú óvodába bútort és szí­nes tv-t vásároltak. A do- monyi óvodások gyermek­bútort és hűtőládát kaptak. Az aszódi 1. Számú Általá- hos Iskolában hetvenezer forintot költöttek székekre, a 2. számúban kazánjaví­tásra áldoztak sokat. A ze­neiskola zongorát vásárolt. Nem maradtak le a műve­lődési házak sem: Aszódon filmvetítőt, hőtárolós kály­hát, Ikladon színes tv-t vá­sároltak, Domonyban fel­újítást végeztek. A Petőfi-gimnázrum ki­adása 38 millió 522 ezer fo­rint volt. Az évközi áremel­kedések miatt csak az elő­ző évben elkezdett zártkörű tv-rendszer kiépítését fejez­ték be. Hathatós segítséget jelentett számukra, hogy pályázaton nyertek két és fél millió forintot. Ezt gép­vásárlásra fordították. A Francia Intézet is segítsé­gükre sietett: hárommillió forintot kaptak, amiből szá­mítógépekét és a tanításhoz szükséges magnetofonokat, videokamerát, írógépet, tény másolót vettek. A-közterületekre i$ áldoz­tak a költségvetésből. A belvízrendezést zömmel Ik­ladon végezték a Szabadság úton. Aszódon a Béke utcá­ba víznyelőrácsokat építet­tek az úttestbe. A közössé­gi és közigazgatási ágazat­ban erre az évre húzódott át a körzeti rendőrök la­kásainak felújítása. Felújí­tották a szeszfőzdét is, de a drágább főzési díjak fedez­ték a kiadásokat. Ikladon a közvilágítást korszerűsítették, Aszódon 147 méter hosszú korlátot szereltek a Koren-közbe. Ikladon az orvosi rendelő előtt, állították helyre a járdát. Útépítésre több mint másfél milliót áldoz­tak, ennek eredményeként az aszódi Tavasz utca la­kói már portalanított úton járhatnak. Ikladon aszfal­tozták az Ady utat. Az egységes városkép érdeké­ben elkészültek az autópar­kolók a mai város Kossuth utcájának nagy részén. Tantermek és udvar Lakásépítés szociális tá­mogatására 1 millió 870 ezer forintot használtak fel: Aszódon 19, Ikladon 10, Domonyban 13 személy szá­mára nyújtottak támoga­tást. Domonyban átadták a négy tanteremmel bővített iskolát, az ikladiak egy ríj sportudvarnak örülhettek. Nem jutott viszont pénz a gimnáziumi tanuszoda ere­deti légtéri klímaberende­zésének megvásárlására. K. I. Cs. Háromnapos teniszverseny Benkő Tibor emlékére Három évvel ezelőtt ala­kult meg Gödöllőn a Lakó­telepi Tömegsport Egyesü­let. Kezdeményezője, létre- hívója Tamás Ferenc, a te­nisz szerelmese volt. Fárad­ságot nem ismerve dolgo­zott és dolgozik ma is a népszerűsítés érdekében. Az egykori Move tenisz­pálya, melyen nyaranta szí­vesen elidőzött Horthy Mik­lós kormányzó is, a hábo­rú után tönkrement. Mol­nár János, az Imre utcai általános iskola igazgatója utánajárása révén hozták rendbe a sporttelepet, amely az iskolai sportot szolgálta. Körülkerítették, majd öltözőépületet is épí­tettek. Kirchoffer József testne­velő tanár az egész létesít­ményre úgy vigyázott, mint ha a saját tulajdona lett volna. Amikor Csosza bá­csi elkerült az Imre utcai iskolából, a nyitott ajtók, kapuk nem voltak többé gátak a rombolók előtt. Miután a tömegsport egyesület keretében a te­niszszakosztály létrejött, minden megváltozott. Egy­re többen lettek a szakosz­tály tagjai. Négy salakos pályával megteremtették a teniszsport bázisát a Sza­badság téri telepen. A szak­osztályban 10 női és 10 fér­fi minősített versenyző van. A városban és körzetében 18 csapatot tartanak nyil­ván. Három év óta évente há­rom nívós versenyt ren­deznek a városban. A jól működő szakosztály most ismét meghirdette a Ben­kő Tibor országos amatőr pontszerző teniszversenyt június 14-15-16-án. A pá­lya megvilágítása lehető­vé teszi akár az éjszakai versenyeket is. Cs. J. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő» Szabadság tér 10. Q A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. O Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanaporkon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. «'rrMítiaÜ

Next

/
Thumbnails
Contents