Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

I. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM 1991. JÚNIUS 11., KEDD Az öbclháború vesztesei D U HAJA J SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZIGET f MIKLÓS 0 DUNAKESZI FŐT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Ki csalánt vet, hasznot arat Pénz a pásztortáskában Tripon László, az Epaker Kft. ügyvezető igazgatója kis üvegcséket rakott a tálcájára. Sárga, szürkéskék kré­mé , főzetek láthatók az edényekben. Alaposan rám ijeszt, mert azt hiszem, meg akar kínálni vele. No de er­ről szó sincs. Csupán megkérdezi, láttam-e már ilyene­ket. A visszérre, gyulladások­ra használt körömvirág-ké­szítményt ismerem. Krém­szerű állapotban a kamil­lát még nem. A népszerű Maria Treben-könyvből ugyan olvastam a fekete nadálykrémröl, de közelebb­ről most ismerem meg. Különböző gyógyhatáso- kat tulajdonítanak a men­tának, a citromfának, a pásztortáskának. . 1 i rágós m ezökön Előtérbe kerül a termé­szetgyógyászat. A tudomány meglehetősen tartózkodó. Eredményeire főleg azok esküsznek, akik valamit kipróbáltak. Például a vé­szes vérszegénységben, migrénes rohamoktól szen­vedő hölgy férje. Nejének ez orvosok már Tardiferon- injekciókat adagoltak. Ak­kor kezdte inni a csalán­teát, majd miután hozzá­szokott a szervezete, követ­kezett a csaláneszencia. — Négy hónap alatt rendbe Jött — kopogja most le a férj, aki azt hallotta, hogy a csalánkrém a hajszálerek vérkeringését is javítja. — Ártani nem árt — vá­laszolják a rendelőben, ha a beteg megkérdezi: — Mit tetszik szólni például a mentához? Akár hatásos, akár nem, a gyógynövénytermelés' nek és -forgalmazásnak ez Idő szerint jövőt jósolnak az üzletemberek. Aki hisz benne, az hozzá is lát. — Hol állították elő a készítményeket? — kérde­zem az igazgatót. — Saját kisüzemünkben. Itt a központban. — Annyira egyszerű a művelet? — kérdezem, is­merve a ház arányait. — Szakembereinkkel kezdtük meg a növények begyűjtését. Folyamatos szárítás, extrahálás után a standard krémet illatosító anyaggal tesszük kellemes­sé. Több olyan alapanya­got, mint például a köröm­virág, a rákospalotai ültet­vényünkről hozattunk. — Még végül megérhet­jük, hogy a csalánt is ülte­tik, vagy vetik, táblákban termelik? — Elképzelhető. Gyógyító szerek A sorozatgyártásra meg­kérték az engedélyt. Pár hét múlva kezdik a tö­megtermelést. Beható vizs­gálatoknak vetik alá a me­zők vadvirágait. Megnézik, nincs-e közöttük mérgező anyag vagy éppen olyan helyről begyűjtött növény, amelyre mérgező elemek, vegyületek kerülhettek. Csak ezután fognak hozzá a Tea 1. elnevezésű, csalán­ból, tarackból, pásztortás­kából készült keverék ké­szítésének, melyet nagy hatású vértisztítóként aján­lanak. A Tea 2. felső lég­úti megbetegedésekre jó, mentából, bodzavirágból és csalánból keverik. A hár­mas számú összeállítás szereplői a csalánon kívül: cickafarok, pásztortáska és tyúkhúr. Ezt főként vérke­ringés-javítónak tekintik. , Az említett növényekből készülnek a különböző eszenciák, melyek a külön­féle betegségekre javasol­tak. — Szabadalomként? — Nem. A szabadalom­nak túl nagy lenne a költ­sége. Későbbi fázisban ke­rülhet sor a megszerzésére, ha már külföldön is forga­lomba hozhatjuk a szere­ket. A Kermi engedélyét rövidesen megkapjuk. — A biogilisztával in­dultak. Közben már szület­nek az újabb ötletek. A vé­gén egy egész természet- gyógyászati központot ala­kítanak ki. — Jó lenne. Egyszer ez is megvalósulhat. Tripon László nem szo­kott önmagáról beszélni. Egyszer említette, hogy eredetileg tanár. Társalgás Délegyházán A terv: üdülőcentrum A magyar—német érde­keltségű Soform Stúdió Építőipari és Kereskedelmi Rt. nagy érdeklődést tanú­dunataj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. 0 Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. PL: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 108-4761, 138-4067. 8 «esüä£S K^íírlav sít Délegyháza iránt, ked­vező megegyezés esetén üdülőcentrumot és vagy ke­reskedelmi egységeket léte­sítene az üdülőhelyen. Szombathelyi Imre elnök­igazgató a napokban tekin­tette meg a területet Bulyá- ki Antal polgármester kí­séretében, s a megbeszélé­sek értelmében két hét múlva visszatérnek a konk­rét elképzelésekre. Ez idő alatt a részvénytársaság tervet készítene, s nyilat­kozna, hogy egy nagyobb, avagy — ha csupán keres­kedelmi egységeket kíván kilakítanl — több kisebb telket vásárolna-e meg. közben keresem benne azt az embert, akinek az ötle­ten kívül fantáziája is van. Képes maga elé vetíteni a távlatokat. Hinni abban, amibe belekezdett, még ak­kor is, ha közben kétkedő­ket lát maga körül. Érdek­lődöm : — Mi motiválta, hogy pont gyógynövényekkel, epaolaj gyártással foglal­kozzon? Honnan szerezte o szükséges ismereteket? — Csak az üzleti érdek motivált — mondja ki ke­reken. — A partnerekkel való tárgyalásokra fel kell készülnöm. Ezért nemcsak a dolgok közgazdasági ol­dalát igyekszem megismer­ni, hanem a szakmait is. Sokat olvasok arról, amivel foglalkozom. Bízom abban, hogy egyszer a tudomány segítségével szorítják majd ki a természetes anyagok a sok mellékhatással fogyasz­tott gyógyszereket. A gyógy­növényfogyasztás sem úgy jó, ahogy sokan gondolják: kimegyünk a rétre és ösz- szegyűjtjük. Ne ólomszörpöt Én a Főt felé vezető or­szágutak mentén látom, hogy szedik a szörpnek való bodzát. Ezek az em­berek nem gondolnak ar­ra, hogy az autók kipufogó­gázaiból mennyi káros anyag került a növények­re. Ezt mind a szervezetük­be fogadják. K. T. I. ütvén felmondás Dunakeszin A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vál­lalat dunakeszi üzemében minden úgy kezdődik és úgy végződik, mint évekkel ezelőtt. Nem csökkentették a munka­időt, mint ahogy többen érte­sültek a városban. Más kérdés, hogy sokkal kevesebb a tenni­való, mint régen. Az első öt­ven ember megkapta azt az értesítést, amely szerint három hónap múlva felmondó levelet várhatnak. Addig kereshetnek maguknak új munkahelyet. Ha a határidőnél hamarabb talál­nak, elmehetnek. Ettől függetlenül meg­kapták a végkielégítést, ami a cégnél eltötött idő szerint maximum »thavi fi­zetés lehet. Az OTP-néd azt is elintézték, hogy a lakás- vásárláshoz felvett kamat­mentes kölcsönöket a ki­lépés után is azonos felté­telekkel törleszlhessék. A főleg hadászati célra dolgozó és szállító üzemben műszergyártás, hírközlő berendezések készítése volt a fő profil, vezető szerepet játszott az elektronika. En­nek megfelelően jött létre az a színvonal, melyet a vá­ros legjobban képzett szak­emberei alakítottak ki. Ter­melési tapasztalatok vesz­hetnek most kárba, drága gépek, berendezések ma­radnak kihasználatlanul, ha sokat késik a szerkezet- váltás. Vagy, miután már múlt időben lehet erről be­szélni, esetleg nem segít egy nagyon célszerű privatizá­ció. Sokak szerint sem Du­nakeszin, sem az egész vál­lalatnál nincs erre igazán kiforrott koncepciója a vál­lalat vezetőinek. KEDÉLYES KÖRÜLMÉNYEK Ligetvári Tibor gyárigaz­gató szerint a kelleténél is többet fejlesztve, a hadi­iparra alapozták az üzem jövőjét. Ennek megfelelően bővítették a létszámot. A munkaintenzitásra jellem­ző módon csaknem ezer- ötszázán termelték meg azt, amire hétszázan is ele­gen lettek volna. Kedélye­sek voltak a körülmények, sóikat elbírt a termék ára. A beszélgetésünkben részt vevő Horváth István, a szakszervezeti bizottság tit- ra itt egyetlen szót tesz a Magától nem megy Szentendrén nagyjából a turistaszezon beindulásával egy időben szoktak elkezdődni az út- és közműépítések. Fenti képünk talán némi megoldással szolgál a nagy rej­télyre, miért haladnak a munkálatok olyan csigatempó­ban a Duna-parti utakon, hiszen az eldobott lapátot egy kézzel fogni kényelmetlen, csípőre tett kézzel pedig úgy­szólván lehetetlen is, mint ahogy a csatornaépítéseknél ritkán válik be a szemmel gyógyítás és körbenézegetés (Erdős! Ágnes felvétele) megállapításhoz, ami sze­rint: — Belefért. — Valóban értékek és hagyományok teremtődtek — folytatja az igazgató —, de nem az első osztállyá mi­nőségben. Egyenlősdi ala­kult ki, amibe a jobbak be­leszürkültek. A változások túl gyorsan következtek be. A múlt évben még egy indiai szerződés okán nye­reséges lett a vállalat, s eb­ben bíztak az idén is, míg­nem közvetve az öbölhá­ború veszteseivé váltak. Ott ugyanis bárki megfi­gyelhette működés közben a volt szocialista országok technikáját, aminek követ­keztében az újabb megren­delés Dunakesziről is el­maradt. Most aztán az itt dolgozó 700 embernek sincs elég munkája. KAPUN BELÜL — Első lépésként az ötven. többnyire szakkép­zetlen kollégától kell megválni. A továbbiak­ban, ha a részjegekben, cso­portokban élénkül a vállal­kozó szellem, ha mindenki megérti, hogy a korábban magasra értékelt szakmai minősítés hazai viszonyítás eredménye volt, hogy azt kell gyártani, amit rendel­nek, első osztályú piaci színvonalon, akkor lehet kiút. Legalább a hatszáz- hatszázötven tagú törzsgár­da kapuin belül maradhat. Ám míg az egész vállalat­nál az üzemi termelőterüle­tek és eszközök kihaszná­lásával, kétezer emberrel évi 4-5 milliárd forint ter­melési értéket kellene elő­állítani, addig csak Duna­keszin évi 800 millió lenne követelménye a fennmara­dásnak. Rövid távon pedig az a helyzet, hogy a har­madik negyedévre még lesz munka, a negyedikre pedig talán. — A vállalat nincs a pri­vatizációs program első lis­táján — mondja az igazga­tó, aki mégis fontosnak tartja, hogy munkaalka­lom-szerzés végett vállalko­zásokban vegyenek részt, külföldi tőkével társulja­nak, hasznosítsák a drága termelőeszközöket és a nagy területet. Sokat ugyan még nem lehet mondani róluk, de folynak előkészí­tő tárgyalások a szomszé­dos polgári repülőtérre alapozott gépjavításokról, a repülőtéri programokhoz csatlakozna maga a Lósport Vállalat is. Semmiképpen sem akarjuk eladni a gyá­rat az emberek feje fölül, ám nem biztos, hogy mások nem szeretnék ezen a mó­don megalapozni a központ anyagi helyzetét. Igaz, ez ott sem az első vonal szán­déka. Ha továbbra is bérmun­kát vállal a Mechnifcai La­boratórium, akkor létszá­mot kell csökkentenie. Ki- útnak a vállalkozások élén­kítése látszik. Ilyen lesz egy élelmiszeripari gép­gyártó csoport, amihez ha­sonló 8-10 kisvállalkozás kellene még. A dunakeszi ek szerint nem elképzelhetet­len az önálló útra térés sem, a központ nélkül. HOMÁLYOS JÖVŐKÉP A hőkezelő üzemet már bérbe vette egy volt kollé­ga. Sok egyéb elképzelés szerepel még a listán, de semmi sem végleges. Gyor­san jptt a változás. Ügy tört ki a béke, hogy a hadi üzemben fel sem készültek arra. Nem gyártottak jövő­be látó műszereket. Kovács T. István Kirándulás a Mogyoró-begyen Olyan, mint a mesében Visegrád mindenkor ked­venc úticélja volt a szabad­ba vágyóknak. Értliető, hisz hajón, autóbusszal vagy ko­csival a 11-es úton kényel­mesen, gyorsan megközelít­hető, s az út szebbnél szebb tájakon vezet. Hanem Vi- segrádon a legtöbben meg­elégszenek a ..patinás” lát­nivalókkal. A meredek hegyoldalon felkapaszkod­nak a Salamon-toronyhoz, ahol elmondják, hogy ebbe záratta László király a trón­követelő Salamont, Pedig ez a mostani torony majd két­száz évvel később épült, s lakótoronyként szolgált. Már kevesebben keresik fel a csodálatos kincseket rej­tő Mátyás Király Múzeu­mot a Fő utcában, s a kö­zépkori magyar építészet remekeit bemutató ásatáso­kat, a folyamatos feltárás alatt lévő romkertet. A ké­nyelmesebbek tovább foly­tatják útjukat a Panoráma úton fel a fellegvárhoz vagy a Nagy-Villám-kilátóhoz. Megpihenni több helyen is lehet. Mindjárt lenn a ha­jóállomásnál a Vár étterem­ben vagy fenn, a kilátó ven­déglőjében; s aki a szép ki­látás mellé első osztályú el­látást is igényel, betér a Silvanus Szállóba. A nem „hivatásos” turisták, a ki­rándulók nagyjából ennyire ismerik a lehetőségeket. Újabban mind többen sé­tálnak a Panoráma út aljá­tól megközelíthető Apátkú­ti völgybe, a patak mentén berendezett pihenőkertbe, ahol parkolni, étkezni és labdázni lehet. A nyolcvanas évek elején készült el a mogyoró-hegyi csodálatosan berendezett paradicsom, amelyet nagy költőnk tiszteletére Nagy László Emlékparknak ne­veztek el. A fellegvári meg­állótól kell a busszal még továbbmenni a Jurta-kem­pingig. Innen jobbra vezet fel néhány perces út a dombtetőre a párját ritkí- tóan érdekes játszótérre. A Pilisi Parkerdőgazdaság nagy fantáziával rönkökből faragott játszóeszközök so­kaságát állította fel. Van itt nagy fogú krokodil, mér­leghinta, mozgó faló és bá­rány, négyágú körhinta, gurulópad, mind-mind öt­letesen fából faragva. Várat lel a gyerek toronnyal és hidakkal, mesebeli kunyhót magas kéménnyel. Romantikus sátrat lehet felverni a földbe ásott tar- tórudak köré. Sőt, aki elfá­radt, szénával bélelt, tetővel borított helyet is talál. A lejtő felé kerítés zárja el a teret, s mögötte vaddisznó, őz lesi. hogy jut-e nekik is kiflivég. S ha a kanyargós ösvé­nyen. a domb túloldalán le­felé sétálunk forrásra, kis nádas tóra bukkanunk, pa­dokkal, faragott, stilizált állatfigurákkal. Minden olyan, akár a mesében, az ember szinte várja, miikor csoszog felénk a rőzsét ho­zó néne. D. A-

Next

/
Thumbnails
Contents