Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-11 / 135. szám
Ő momdfsi Kifelejtették Ezer nézőpont ugyanarról, a mezőgazdaságról. Az ezer nézőpont egyike dr. Eleki Jánosé, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkáráé. A Heti Magyarországban (91/23.) olvasható interjúban E. .7. tárgyilagos képet ad a jelenlegi helyzetről, s szélsőségektől mentesen szól arról is, milyen lehet a holnap a magán- termelők és a szövetkezetek, illetve a kettő együttműködése szemszögéből. Örvendhetünk a tárgyilagosságnak, a szélsőségektől mentes véleménynek, hiszen napjainkban ez ritkaság. Mégis, egy valamiben túlzottnak tarthatjuk ezt a tárgyilagosságot. Akkor, amikor a főtitkár azt mondotta: „...van vitánk a Földművelés- ügyi Minisztériummal abban, hogy az egyébként örvendetes agrár- programból kifelejtették a szociális elemeket, amelyeket eddig maga a téesz adott meg nyugdíjasainak.” Ez a „kifelejtették” az, ami meghökkentett bennünket. Lehetséges ilyen fokú feledékenység? Avagy sokkal inkább arról van szó, hogy „ ... az a válasz ... ez nem a tárca dolga . .Talán igen, talán nem. S ha nem, akkor „ .. .legyen a Népjóléti Minisztériumé ez a feladat, de mindenképpen a kormányé.” Gyanítjuk, szemben E. J. túlzott tárgyilagosságával, hogy nem „kifelejtették”, hanem kihagyták a programból az említett szociális elemeket, azaz nagyon is irányított feledékenység- röl támadhat gyanúnk. Kifelejteni ugyanis olyasmiket, amik tíz- és százezreket érintenek, lehetetlen. Kihagyni: lehetséges. Amint az is lehetséges, hogy ennek a kifelejtősdinek-kihagyós- dinak felmérhetetlenek lesznek a következményei. KLIENS sen azt, hogy a gyógyszerekért, gyógyászati segédeszközökért ne fizessen? De egyik esetben se beszéljünk ingyengyógyszerről. mert annak az árát valaki mindig megfizeti. Ha nem a beteg, akkor a társadalom- biztosítás, vagy az utóbbi esetben részben az önkormányzat is. • Hogyan? — Mióta áttértünk az úgynevezett normatív költségvetési finanszírozásra, azóta az önkormányzatok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket saját meggondolásaik szerint használhatják fel. így határozzák meg a szociális ellátások költségeit tartalmazó kereteket is. Ennek az a jelentősége a mi esetünkben, hogy amikor saját hatáskörében kiad az önkormányzat egy méltányossági alapon odaítélt közgyógyellátása igazolványt, akkor ezért a társadalombiztosításnak térítést köteles fizetni. • Mennyit? — A mindenkori rendszeres szociális segély legmagasabb havi összegének a felét. Ez jelenleg 2500 forint. A gondok nagy részének ez a magyarázata: ugyanis az önkormányzatoknak sem erre, sem egyéb célra nem elég a pénzük. Így arra kényszerülnek, hogy csak a leginkább rászorulókat segítsék, noha belátják, hogy mások súlyos helyzetén is könnyíte- niök kellene. • Kik azok, akiknek a Átvilágítják a képviselőket? Pengeváltás sztrájk ügyben Horn Gyula (MSZP), Pető Iván (SZDSZ) és Kónya Imre (MDF) napirend előtti „pengeváltásával” kezdődött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Horn Gyula a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által csütörtökre meghirdetett sztrájkját olyan ügynek ítélte meg, amely azért tartozik a Parlament elé, mert az az egész kormány tevékenységét érinti, amely pedig felelős a Parlamentnek. KISGAZDA-HÁZ. Ismerős ez az épület, ugye? Nem véletlenül. A Belgrád rakpart 24. számú házat a háború után a kisgazdák újították fel, s lakták — fővárosiak, Pest megyeiek is — az 1949-es államosításig. Akkor a Hazafias Népfront székhaza lett. Hogyan alakul a sorsa? Németh Bélától, az FKgP alelnökétől azt a tájékoztatást kaptuk: ők bizony tárgyalnak a kormánnyal javában, mert a működésük feltételeit biztosítani kell, s ez az épület volt a Semmelweis utcai székhazuk mellett a másodfellegvár. A kérdésre — vajon a Pest megyei kisgazdák is itt kapnak majd helyet? — az alelnök diplomatikusan csak annyit felelt: ez még a jövő zenéje, előbb meg kell szerezni, azután lehet elosztani... Jegem bírósági döntés Petrasovits maradhat Az MSZP-politikus rámutatott: a szakszervezetek követelései jogosak, mivel a piacgazdaságra való áttérés szociális elemeinek elmaradására hívják fel a figyelmet, és nem állnak elő teljesíthetetlen követelésekkel. A válságjelek szaporodnak, pedig az MSZP már egy évvel ezelőtt több olyan javaslatot előterjesztett, amelyek segítségével elkerülhető lett volna a jelenlegi helyzet. A kormány ne csak a munkavállalóktól várja el a türelmet — hangsúlyozta. Pető Iván felvetette a kérdést, hogy szerencsés-e, ha a Parlament kizárólag törvényalkotással foglalkozik, s szinte helye sincs az aktuális ügyek megtárgyalásának. Hangsúlyozta: a kormányt a kialakult helyzet miatt súlyos felelősség terheli, mert nem követett el mindent a jelenlegi helyzet megelőzése érdekében, és más ügyekben — mint például a kárpótlás és az Expo — nem ügyel ilyen szigorúan a költség- vetés egyensúlyára. Bírálta a szakszervezeti funkcionáriusokat is, akik Pető Iván megítélése szerint megalapozatlanul, és idő előtt hívtak fel sztrájkra, és akik más munkahelyi ügyekben nem ilyen következetesek, a jelenlegi helyzetet pedig a szakszervezetek befolyásáért vívott versenyre' használják fel. Kónya Imre ezzel egyetértett, és reményét fejezte ki, hogy a magyar lakosság továbbra is mértéktartóan és türelemmel viseli el az átmenet nehézségeit. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a tárgyalások folytatódnak, és elmondta: reméli, hogy a sztrájk oka mihamarabb megszűnik. Ezt követően Szabad György, az Országgyűlés elnöke ismertette a rendkívüli ülésszak időbeosztását, amely június 17-étől szeptember 1-jéig tart, közbeiktatva egy július 10-étől — esetleg 12-étől — augusztus 21-éig tartó szünetet. Ezután a T. Ház megszavazta a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról, a rövid távú feladatokról és az önkormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Ezt követően szintén elfogadta, hogy az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámolót, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot és az Országgyűlés számvevőszéki bizottságáról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot a T. Ház sürgősséggel tárgyalja meg. A továbbiakban úgy döntött, hogy napirendre tűzhető Hasznos Miklós (KDNP) önálló indítványa egy országgyűlési határozati javaslatról a gyermekvállalás, a gyermeknevelés és a lakásépítés fokozottabb támogatására, valamint az az Ömol- nár Miklós (FKgP) és Pásztor Gyula (FKgP) által benyújtott önálló indítvány, amely az országgyűlési képviselők politikai feddhetetlenségének mielőbbi megállapítására irányul. Ómolnár’ Miklós rövid indoklásában hangsúlyozta: mielőtt a Parlament megtárgyalja Demszky Gábor és Hack Péter, illetve a kormány törvényjavaslatait a politikusok feddhetetlenségéről, elengedhetetlen, hogy a képviselőket is „átvilágítsák”. Ómolnár Miklós súlyos szavakkal illette az FKgP elnökségi tagjainak „átvilágítása” körüli „sajátos történelmi kabarét”, azt, hogy egyesek hogyan szabhatják át a múltjukat. Ezután az Országgyűlés 211 igen, 24 nem szavazattal és 57 tartózkodással az országgyűlési határozati javaslat napirendre tűzése mellett foglalt állást. A képviselők ezután az Alkotmánybíróság által kifogásolt kárpótlási törvényjavaslat tárgyalási rendjéről döntöttek. Eszerint a Parlament csak az alkotmányellenesnek minősített passzusokra tér visz- sza, mégpedig a részletes vita szokásainak megfelelően. Bár — Boross Péter belügyminiszter zárszava után — a képviselők megpróbáltak hozzáfogni a fővárosi önkormányzatokról szóló törvény határozathozatalához, este háromnegyed hétkor az Országgyűlés mégis kénytelen volt megváltoztatni tárgysorozatát. Az ellenzéki képviselők ugyanis jelezték, hogy a törvény számos pontja kétharmados szavazattöbbséget igényel. Mivel azonban e kérdésben az alkotmányügyi bizottság állásfoglalására volt szükség, az elrendelt szünetben a T. Ház főbizottsága ülést tartott, s megvitatta a kérdést. Mint kiderült: az ellenzéki képviselők csak szerdára tudják összeállítani a szerintük kétharmados többséget igénylő törvényhelyek listáját, így bizottsági állás- foglalást sem lehetett hozni, tehát a határozathozatalt kénytelen volt elhalasztani az Országgyűlés. Az idővel való gazdálkodás okán az elnöklő Dörnbach Alajos megpróbálta folytatni az egyes állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény általános vitáját, erre azonban — az elfogadott napirend alapján — a képviselők nem voltak felkészülve. Így a volt egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről kidolgozott jogszabály általános vitájával folytatták a munkát. A főváros Csepel-szigeti ivóvízbázisának halásztelki és tököli parti szűrésű kút- jait, sőt a tartalék vízbázisterületet is veszélyeztetheti a tököli szovjet repülőtér üzemeltetése során a talajba került és a talajvízzel mozgó igen nagy meny- nyiségű kerozin. Erről a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban tájékoztatták az újságírókat hétfőn abból az alkalomból, hogy befejeződött a szovjet csapatkivonások nyomán a 171 helyőrség, 6 ezer épület, 46 ezer hektár (ebből 24 ezer hektár gyakorlótér) felmérése. Ma még a szovjet—magyar tárgyalások miatt a kár nagyságáról nem közöltek adatokat a sajtótájékoztatón, de annyit következtetni engedtek, hogy milliárd- forintos nagyságrendről van szó. A legnagyobb szennyezést Tökölön, Kunmadarason, Nem volt törvénysértő az MSZDP vezetőségének megválasztása a párt tavalyi kongresszusán. A Legfelsőbb Bíróság hétfőn hirdette ki jogerősen meghozott ítéletét abban a perben, amelyben Gelencsér Béla és 5 társa mint Sármelléken, Kiskunlachá- zán és Debrecenben találták a repülőtereknél, számottevő a környezet rombolása a Hortobágyi Nemzeti Park bioszféra-rezervátuma közelében, a bombázó-gyakorlótérnél is. A szovjet csapatok nagy mennyiségű kerozint, olajat, benzint hagytak maguk után a talajban, talajvízben, sok helyen veszélyes hulladékokat. A vizsgálat során találtak fel nem robbant lőszereket. A múlt évben megkezdett felmérés 131 millió forintba került, az elemzésekben több mint ezren vettek részt. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a magyar repülőterek, valamint a volt MHSZ-repülőterek körülötti üzemanyag-szennyezés — amely elvileg ugyancsak jelentős lehet — felmérését a PHARE-program részeként végezteti el majd a minisztérium. felperes lépett fel az MSZDP ellen. Emlékezetes, hogy Gelencsér Béla és társai korábban keresettel fordultak a Fővárosi Bírósághoz: kérték, semmisítse meg az MSZDP tavaly november 3-án és 4-én tartott XXXVII. kongresszusának alapszabállyal ellentétes, ezért szerintük törvénysértő határozatát, amellyel a jelenleg is működő testületet megválasztották. A Fővárosi Bíróság első fokon február 5-én hozott határozatában hatályon kívül helyezte az MSZDP kongresszusának a választásra hozott határozatait és azt, amely korlátozta a tagok párttisztségbe való megválasztását. Az ítélet ellen az MSZDP, mint alperes fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyet a Legfelsőbb Bíróság — Bauerné dr. Polony Enikő bíró tanácsa — június 3-án másodfokon tárgyalta, ítéletet azonban csak egy héttel később, hétfőn hirdetett. Ebben a Legfelsőbb Bíróság az első fokon hozott határozatot megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. A másodfokon, jogerősen meghozott ítélet indoklásaként egyebek között szerepel: „A kongresszus november 3-ai, vezetőségbe történő jelölésre vonatkozó határozatából a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az nem ütközik az egyesülési törvény rendelkezéseibe.” ^SW«P 3 helyzetét feltétlenül méltányolni kell? — Elsősorban az alacsony nyugdíjból élő, rendszerint egyedülálló, támasz nélkül maradt idős betegek, a nagycsaládosok, a jövedelem nélkül tartósan munkanélküliek, ha rendszeresen gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz igény- bevételére kényszerülnek. • Segítheti-e őket más módon is az önkormányzat? — Igen. A pénzben! segélyezés más formáiban is részesülhetnek. De sajnos tapasztalat, hogy éppen az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt növekednek a feszültségek, s az ország egyes részein különösen nehezen birkóznak meg a segítségre szorulók növekvő számából adódó feladatokkal. • Mi a teendője annak a betegnek, aki most akarja kérni, hogy térítésmentesen kaphassa a gyógyszerét? — Akkor cselekszik a legbölcsebben, ha a kezelőorvosától kér erre javaslatot. Nem árt, ha az orvos a javaslatra azt is rávezeti, hogy a beteg által rendszeresen használt gyógyszerek körülbelül mennyi pénzbe kerülnek számára. Ezzel az orvosi javaslattal, valamint a nyugdíjszelvényével vagy kereseti igazolásával keresse fel a helyi önkormányzat szociálpolitikai előadóját, aki intézkedik a mérlegeléshez szükséges további teendők elvégzéséről, A döntést írásbeli határozat formájában kapja meg, s ha elutasító választ kapna, joga van a jogszabályban előírt 15 napon belül az önkormányzathoz benyújtott fellebbezéssel élni. Fontos, hogy olvassa el a határozat minden sorát, hiszen a számára szükséges tudnivalókat így ismerheti meg! • ön azt mondja: tapasztalják, hogy az önkormányzatok forráshiánya a méltányos segítség legfőbb akadálya. Hozhat-e ebben változást a jövő? — Mindenképpen, hiszen nem titok: a társadalom- biztosítás egész rendszere meg fog változni. Hosszabb távon az önálló biztosítási ág. az úgynevezett betegbiztosítás is segíthet a gondokon, de ennek részletei még csak most körvonalazódnak. Mi viszont éppen a helyzet ismeretében addig sem kívánunk tétlenül várni. Még az idén szeretnénk érdekeltté tenni az önkormányzatokat abban, hogy több rászorulót segítsenek. Ehhez jó megoldásnak látszik, ha átvállaljuk a társadalombiztosításnál befizetendő 50 százalék egy részét. Ez az elképzelés szerepel is a szociálpolitikai válságkezelés — rövid távú — minisztériumi csomagtervében. Megvalósulása azonban a pénzügyi lehetőségektől függ. Hogy ezek milyenek lesznek az év második felében, arra még nincs biztos válasz. Schöffer Jenő A kór milliárdos nagyságrendű Kerozin a tököli kutakban
