Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

AHOGY A FŐTANÁCSOS LÁTJA A tanárképzés reformja Jogi tanácsok Munkaruha^iiiegváltás • A fíézassáfi vagyonközösség megszűnte Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán nap­jainkban mintegy 73 ezer diák tanul. Közülük 18 ez­ren a tanári pályát válasz­tották. Rajtuk kívül körül­belül 3 ezren óvodapedagó­gusok lesznek. A tudo­mányegyetemek évente 15 ezer diákot vesznek fel a különböző tanári szakokra, a tanárképző főiskolákra pedig mintegy 2500 fiatal kerül be. Tart a felsőokta­tási törvény tervezetének megvitatása. Ezért sem le­het kikerülni a kéfdést: változik-e a pedagóguskép­zés formája, módja a döntő változásokat átélő társada­lomban? A kérdésekre Szö­rényi Zsolt, a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium főtanácsosa válaszol. Egységes pedagógusképzés □ Milyen új elképzelé- tek sürgetik a tanárképzés reformját? — Napjainkban a tanár­képzés kettős kihívás előtt áll. Az egyik: a közoktatás­ban, az iskolák mindennapi életében új jelenségeket, módszertani újításokat, kezdeményezéseket érzéke­lünk, ezeknek a tanárkép­zésben érvényesülniük kell. A másik ok: a rendszervál­tás. A tanárképzésnek mindazon jellemzőit, ame­lyek a túlideologizált és ki­zárólagosan a marxizmusra épült képzés hívolt életre, el kell tüntetni. Már most — az átfogó islcolarefom kezdete előtt — érzékelhe­tő, hogy az elmúlt 40 év monolitikus oktatási rend­szere bomlásnak indult. Megjelentek a nyolcosztá­lyos gimnáziumok, tehát a 8+4 -es forrna a feje tetejé­re állt, megfordult, sok he­lyütt már 6+6 osztályos szerkezetben gondolkodnak. Kérdés: hogyan válaszol a pedagógusképzés az egyre differenciálódó, szerteágazó Iskolarendszerre? Vajon a képzésben is növekednek a különbségek, tehát maga a képzés is differenciálódik, s ezáltal új pedagógustípu­sok, szaktárgyak jelennek meg, avagy a képzés az új jelenségeket figyelembe vé­ve egységesül, integrálódik, Igazodik a változásokhoz? Személyes véleményem, de a szakembereké is az, hogy új oktatási rendszerben a pedagógusképzés integrá­ciója helyes megoldás. [f] Változó iskolarend­szerben egységes pedagó­gusképzés? — Véleményem szerint csak ez a helyes út. Két fő pedagógustípust kell meg­különböztetni. Az egyik az óvodapedagógus, illetve a tanító, tehát aki az óvodá­ban és a most még_ létező általános iskolai alsó tago­zaton tevékenykedik, és a gyermek teljes személyisé­gének a fejlesztésén fára­dozik. (Szaknyelven szólva: személyiségfejlesztésre orientált pedagógus.) Ezért az óvodapedagógusi és ta­nítói képzést egységesen azonos szintre, mégpedig főiskolaira kell emelni. A másik típus a szaktanár. Példaként mondom, hogy az elmúlt rendszerben szak­tanárokat képeztünk négy­éves pedagógiai főiskolá­kon, műszaki és művészeti főiskolákon, tudományegye­temeken, közgazdasági egyetemeken. A tanárkép­zésben egységesen az egye­temi szintű képzésnek kell általánossá válnia. □ Számos új tantárgy bevezetésére lehet számí­tani. Ez hogyan befolyásol­ja a szaktanárképzést? 4 — Az elmúlt rendszerben az általános iskola, a kö­zépiskola Valamennyi tan­tárgyára képeztünk szakta­nárokat. A kérdés az, hogy a szaporodó tantárgyak ha­tására tovább szakosodik-e a képzés, vagy egy-egy klasszikus szak alapszak marad, s ugyanakkor az egyetem szélesebb termé­szettudományi, társadalom- tudományi ismerettel vérte­zi fel a tanárt, hogy a pá­lyára lépve meghatározott új tantárgyakat is könnyed­séggel tudjon tanítani. Pél­dául, ha egy történelem szakos tanárt sokoldalúan felkészít az egyetem, és az iskolában új tárgyként megjelenik a művelődés- történet, a tanár számára ne jelentsen gondot a taní­tása. Ez a járható út, nem pedig a továbbszakosodás. Egyébként, ha az elmúlt két év gyakorlatát elemezzük, már láthatjuk, hogy meg­kezdődtek a változások. Például az idegen nyelvek tanításához hároméves egyszakos képzést hirdetett meg több egyetem és főis­kola. önálló szak lett az ének-zene-karvezetés. Új szakok is formálódnak. Ilyen például a testnevelés­rekreáció. (A rekreáció az a tevékenység, amely a fizi­kai, szellemi munka során elfáradt embert segíti a fel­frissülésben. — A szerk.) Egészen szokatlan példa is akad. A két tannyelvű iskolák szükséglete alapján az ELTE Természettudo­mányi Karán van olyan képzés, hogy a matematika­fizika szakos hallgató in­tenzív angoinyelv-kurzust hallgat, s amikor a diplo­mát megkapja, nem angol szakos lesz, hanem mate­matika-fizika szakos angol nyelven oktató középiskolai tanár. Ez egy modellértékű kezdeményezés. Korábban az idegen nyelveket böl­csész szakokkal párosítot­ták. Ma már ez a gyakorlat is a múlté. Természettudo­mányos tárgyakat is fel le­het venni az idegen nyelv mellé. Pedagógusnak lenni — hivatás □ Eddig a tanár szak­mai felkészüléséről, a szak­tárgyi ismeretek elsajátítá­sáról volt szó. Ám a peda­gógustól a hivatástudat is elvárható... — A tudományegyetemek és főiskolák szaktudományi szempontból eddig is kitű­nően készítették fel a fia­talokat. Kétségtelen, hogy a tanárképzés kritikus pontja a pedagógusmesterségre való felkészítés. A képzést meg kell szabadítani a kü­lönböző ideológiai béklyók­tól. Egyetemeinken, főisko­láinkon nagyon sok új kez­deményezés tapasztalható, csak időt kell adni elterje­désükhöz. Ehhez a kérdés­körhöz tartozik, hogy az el­múlt 40 évben hiányzott az iskola szükségleteihez iga­zodó, rugalmas továbbkép­zési rendszer, ha úgy tet­szik, a szakosító, posztgra­duális képzés. Mivel a pe­dagógus 30-40 éven át ok­tatni, tanítani fog, én a jö­vőt csak úgy tudom elkép­zelni, ha a tanár számára lehetőség nyílik a rendsze­res továbbképzésre, s akkor egy-egy új tantárgy beveze­tésekor nem lesz gond az átállás. Nem kell öt évig az egyetem padjában ülni — elég egy-, másfél vagy két­éves kurzus ahhoz, hogy új tárgyat tudjon oktatni a ta­nár. □ Politikusaink állan­dóan hangoztatják: Európá­ban a helyünk. Segít-e ben­nünket Európa a tanárkép­zésben? — Igen. Elsősorban a nyelvtanárképzésben kap­tunk segítséget. Két évvel ezelőtt az osztrák kormány küldött 40-45 lektort a né­met nyelv oktatásához. Az ArSZK már 3 éve támogatja a germanisták és nemzeti­ségi szakosok képzését. A magyar—amerikai kapcso­latok fellendülésének a ha­tására tavaly a Kennedy el­nök által alapított Béke­szolgálat ötven tagja jött hozzánk. Ok részben a fel­sőoktatásban dolgoznak. A brit kormány a következő tanév kezdetétől, szeptem­bertől 20-30 nyelvtanárt küld, akik a műszaki egye­temektől a tanárképző főis­kolákig sok helyen segítik majd az angol nyelv taní­tását. A TEMPUS­program És itt van az Európai Kö­zösség, az EK TEMPUS- programja, amely a kelet­európai országok — köz­tük hazánk — felsőoktatá­sát támogatja annak érde­kében, hogy a térség egye­temei, főiskolái felzárkóz­zanak az EK országainak felsőoktatási intézményei­hez. Tantervek, tananyagok közös fejlesztését, diák- és oktatócserék lehetőségét biztosítja a program. Mód nyílik arra, hogy vendég­tanárok tanítsanak nálunk. Magyar egyetemi oktatók, hallgatók egy-egy félévet vagy tanévet nyugati egye­temen tölthetnek, új szem­léletet, új ismereteket sze­rezhetnek, s aztán itthon hasznosíthatják a kint ta­nultakat. Ezenkívül külön­böző kormányközi megálla­podások alapján magyar oktatók ösztöndíjjal utaz­hatnak külföldre. Ugyan­akkor erősödnek azok a kötelékek is, amelyeket a hazai egyetemek, főiskolák külföldi társintézetekkel lé­tesítenek. Azt hiszem, hogy a jövőben egyre több ilyen munkakapcsolat alakul ki. Ezek pezsdítö hatással lesz­nek a magyar felsőoktatás­ra. benne a tanárképzésre is. Kiss György Mihály Akadt, aki barátságos akart lenni vele, hátha at­tól jobb kedvre derül, és virágmagokat, palántákat adott neki ajándékba. Ám ez sem használt, mert Gizi mama •— P. Károlyné — köszönetképpen összetörte a teraszán lévő holmikat. A gyerekeket zöld almával dobálta, s bár egyik szom­széd lemezt rakott a tera­sza elé, hogy így védekez­zen a hajigálástól, ez sem jelentett megoldást. Szóval, így zajlott az élet a dabasi körzetben lévő te­lepülésen, egészen addig, míg végül a szabadon ga­rázdálkodó, másokat megfé­lemlítő Gizi mama húsvágó bárddal fejbe csapott egy embert, s ekkor megindult ellene a büntetőeljárás. Ám bírósági tárgyalásra — leg­alábbis egyelőre — nem került sor, és az emberek félnek, hogy ez az asszony ismét hazatér, s ott foly­© T. P. dunavarsányi asz­talos részére előírták, hogy munkáját mindig öltöny­ben végezze. Ehhez a műn- k ahely r u ha u < alván y okát bocsát a rendelkezésére. Ez a jövedelem adóköte­les-e? Korábban a munka­vagy formaruha helyett a munkáltató nem adhatott pénzbeni megváltást. Ezt a jogszabályt azonban ha­tályon kívül helyezték, így ma már a munkahely ma­ga dönti el, hogy a dolgo­zó számára milyen módon biztosítja a munkavégzés­hez szükséges ruházatot. Amennyiben a számviteli szabályok szerint a mun­ka és formaruhát fogyóesz­közei között tartja nyilván, annak költségeit ered­ménycsökkentő ráfordítás­ként kell elszámolni. A munkaruhát a munkáltató csak használatra adja át a dolgozónak, afelett a ren­delkezési jogot a dolgozó nem szerzi meg. így sem jövedelme, sem jövedelem­adó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Más a helyzet abban az esetben, ha a munkavál­laló nem munkaruhát, ha­nem megváltást kap. Ilyen esetben csak akkor mente­sül a személyi jövedelem- adó megfizetése alól, ha az általa betöltött munka jel­legére tekintettel a mun­karuha nagyfokú elhasz­nálódásnak, szennyeződés­nek van kitéve. © Több mint tíz éve kü­lön él házastársától egy piliscsabai levélírónk. Most úgy döntöttek, hogy lezár­ják a függőben levő ügyei­ket, de nem tudnak meg­állapodni abban, hogy a közös vagyon tárgyait a mostani vagy az élei kö­zösség felbomlása idején elfogadott értéken számol­ják el. A házassági vagyonkö­zösség az életközösség ide­jére áll fenn a házastársak között, és az a szétköltözé­sükkel megszűnik, függet­lenül attól, hogy a szétvá­lást jogilag rendezték-e vagy sem, A házassági élet- közösség megszűnésekor bármelyik házastárs köve­telheti a közös vagyon meg­osztását. Ennek során igé­nyelni lehet a közös va­gyonból azt az összeget is, tatja, ahol korábban abba­hagyta. Ugyanis papírt ka­pott arról, hogy baj van az agyával, és — mint mond­ják — visszaél ezzel a do­loggal. P. Károlyné korábban sportoló volt, majd sport- oktató. Feltűnően izmos, nagydarab, középkorú asz- szony. Így hát helyzeti elő­nye volt azzal a másik, fa­lubeli nővel szemben, aki­be a vonaton belekötött. Az ismerős hölgy olvasott, amikor Gizi mama megszó­lította, és felelősségre von­ta azért, mert állítólag ko­rábban valami neki nem tetszőt mondott a nevelt lá­nyának. Az illető nem em­lékezett a dologra, és bé­kességet szeretett volna, de hiába. Utitársnője nekitá­madt, és agyba-főbe verte. Talán rosszabbul is végző­dött volna a dolog, ha egy fiatal férfi nem ávalko- zik erélyesen a dologba. amellyel az egyik fél ahhoz saját vagyonából hozzájá­rult. Meg kell téríteni a be­ruházások, továbbá a keze­lési és fenntartási költsé­gek összegét is. Nincs he­lye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándé­kával történt. Előfordulhat, hogy a közös életvitel során a kü­lönvagyont felélték, vagy elhasználták. Ilyenkor a különvagyont csak különö­sen indokolt esetben lehet megtéríteni. A különvagyon felosz­tásának az az általános sza­bálya, hogy a házastárs a vagyonrészét lehetőleg ter­mészetben vegye ki. Ugyan­csak természetben kell ki­adni a házassági életközös­ség megszűnésekor megle­vő különvagyont is. Ha ez bármely okból nem lehet­séges, vagy számottevő értékcsökkenéssel jár, a megosztás módját vita ese­tén a bíróság állapítja meg. Tehát ezeket a szabályo­kat kellett volna alkalmaz­ni. ha a felek még az élet- közösség megszakadása­kor rendezik egymással szembeni követelésüket. Nem vitás, hogy ez esetben a megszakadáskor! értéken számolnak el egymással. Mivel az elszámolás nem történt meg, a feleknek kö­zös tulajdona keletkezett, amelyet egyikük kizáróla­gosan használt, míg más vagyontárgyak a másik fél kizárólagos használatába kerültek. Ebben az esetben a közös tulajdon megszün­tetésének szabályait kell alkalmazni. A közös tulaj­don megszüntetésénél szin­tén a természetbeni meg­osztást kell előtérbe helyez­ni. Ha a közös tulajdon természetbeni kiadással, vagy egyik fél tulajdonba adásával nem szüntethető meg, illetőleg az jelenté­keny értékcsökkenéssel jár­na, vagy gátolná a rendel­tetésszerű használatot, a közös tulajdont értékesíte­ni kell és a vételárat a tu­lajdonostársak között kell elosztani. Ebből a törvényi rendelkezésből következik, hogy a mostani értéken Ám Cs. J.-né így is lila meg zöld foltokkal tért ha­za a családjához, és ráadá- snul újabb rémülettel, ugyanis veszedelmes falu­belije hazafelé ismét abba a fülkébe ült a vonaton, ahol ő foglalt helyet. S bár inzultusra ez alkalommal nem került sor, rémületben töltötte az egész utat. Az összevert asszony or­voshoz ment, aki elsőse­gélyben részesítette, és egy­úttal a Dabasi Rendőrkapi­tányságon is jelentette a történteket. Ám közben Cs.-né férje elhatározta, hogy felelősségre vonja azt, aki összeverte a feleségét. Átment a szomszédba, s mivel a kaput zárva talál­ta, átugrott a kerítésen, ami nem volt éppen he­lyénvaló. Ám ami ezután történt, az súlyosabb dolog. P. K.-né tagadta, hogy összeverte Cs. J. feleségét, sőt még azt is, hogy aznap egyáltalán felszállt a pesti vonatra. A férfi ekkor már Gizi mama nevelt lányának bizonygatta, hogy ő bizony nem kitalált história miatt állított be ide, s közben nem figyelt arra, hogy a kell olvasónk vitájában határozatot hozni. © Zebegényben akar ol­vasónk egy hétvégi telket megvásárolni. Az eladóval megállapodtak abban, hogy a vételárat részletekben fogja kifizetni. Azt szeret­né megtudni, mikortól lesz az övé a tulajdon. Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a ve­vő birtokába adni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot át­venni. Amennyiben ingat­lant adnak el. ezenfelül az is szükséges, hogy a szerződést a felek írásba foglalják. Az adásvételi szerződés aláírásával te­hát a tulajdonosváltozás létrejön, de mivel a felek a szerződés tartalmában szabadon állapodhatnak meg, kiköthetik azt is, hogy az új tulajdonos csak a későbbiekben használja az ingatlanát. Ugyancsak megállapod­hatnak abban is, hogy a vevő a vételárat megha­tározott időpontokban, több részletben egyenlíti ki. Ez a külön megállapodás szin­tén nem érinti a tulajdon­jogot, mivel az a szerződés aláírásakor megváltozott. Természetesen az eladó biztosítékokat kötne ki ar­ra az esetre, ha a vásárló nem teljesíti a részletfize­tési kötelezettségét. Ilyen biztosíték lehet az ellátás kikötése, amely azt jelen­ti, hogy vissza kell állíta­ni a szerződés megkötése előtti helyzetet és a mu­lasztó felet pedig az oko­zott károk megtérítésére kell kötelezni. Ezenfelül joga van az eladónak a szerződésben azt is előírni, hogy az esedékes részlet fizetésének elmulasztása esetén o kedvezményt meg­vonja. Ilyen esetben a tartozás egy összegben ese­dékessé válik. E jogával az eladó azonban csak ak­kor élhet, ha a vevőt az el­ső részletfizetési határidő elmulasztása esetén előző­leg értesítette, és neki meg­felelő határidőt engedett a teljesítésre. Dr. Sinka Imre termetes asszony kiment a szobából. Gizi mama a konyhába távozott, ahonnan egy húsvágó bárddal tért vissza, és a neki oldalt álló férfit hirtelen fejbe csapta. Cs. J. feje erősen vérzett, s ekkor már kétségbeesve kiabált segítségért. Igye­kezett leszerelni a megva­dult asszonyt, s a dulakodás közben mindketten belezu­hantak az ebédlő üvegajta­jába. Szerencsére a férfi tizenéves fia meghallotta a kiabálást, és apja segítsé­gére sietett, így sikerült Gizi mamát leszerelni. A sérült kórházba került, s a koponyáját ért ülés né­hány hét alatt meggyó­gyult. A dolog rosszabbul is végződhetett volna. A Pest Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sér­tés kísérlete miatt vádat emelt P. Károlyné ellen. Néhány nappal ezelőtt lett volna a tárgyalás, amire azonban nem kerülhetett sor. Csak egy végzést hoz­tak, amelyben elrendelték a vádlott kényszergyógyke­zelését. A szakértői véle­mény szerint ugyanis Gizi mama, amikor tettét elkö­vette, kóros elmeállapotban volt. A falubeliek pedig újabb leveleket írnak a hivatalos helyekre, és kérik, hogy ne engedjék vissza közéjük ezt az asszony, mert fél­nek tőle. Hiszen papírja van arról, hogy bármit megtehet. Ga. J. Pesgsíria van roles, hogy mindent megtehet Gizi mamától fél az egész falu Sok levél ment már ebben a szomorú ügyben ^ a hivatalos helyekre. Az emberek jelezték, hogy ^ félnek attól az aszonytól, aki két esztendeje köl- ^ tözött a településre, és azóta még az élő fába is be- leköt. Megvádolta például az egyik szomszédot azzal, hogy mérgezi a malacait, a másikat meg, S hogy gázt szivárogtat a lakásba ...

Next

/
Thumbnails
Contents