Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08 / 133. szám
Mii liléi es g&deSlői férendsxer? Ma még a Gödöllő, ez a 30 ezer lakosú város természeti szépségekben, történelmi nevezetességekben jócskán bővelkedik. Mégis, lakóit régóta bántja, hogy a Malomtó, illetve az Isaszegi úthoz közel eső tórendszer úgy istenigazából sohasem tartozhatott teljesen a városhoz. Különösen az 1., 2., 3. számú tó. Közülük az első kettő a Béke, míg a hármas számú a Malomtó Itorgászegyesiileté. Utóbbi az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központtól már évtizedek óta bérli a tavat. Az egyesület a volt MSZMP-vezetőknek — köztük Grósz Károlynak, az MSZMP volt főtitkárának, vagy például Katona Imrének, a volt budapesti parttitkárnak, hogy csak néhány ismert nevet említsünk — adott lehetőséget a gondtalan kikapcsolódásra, és egyeseknek máig is tartó ott-tartózkodásra. Ugyanis az említettek közül Grósz Károlynak és Király Andrásnak például luxuskivitelű lakása található itt. Hónapokkal ezelőtt Gödöllő város polgármestere, dr. Gémesi György megkereste a Földművelésügyi Minisztérium halászati főosztályát, mintegy jelezve, polgár nen hogy a jövőben az említett tórendszert a város polgárainak hasznára szeretnék működtetni. Heltai István, az FM főosztályvezetője a témával kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy a tavak a MOHOSZ, illetve az Aranyponty Kisszövetkezet kezelésében vannak. Egy hete kapták meg a gödöllői önkormányzattól az FM illetékesei azt a tervezetet, amely magában foglalja a tórendszer hasznosításának mikéntjét. Arra a kérdésre, vajon jogilag van-e reménye a helyi önkormányzatnak arra, hogy a város tulajdonába kerüljön a tórendszer, Heltai István azt a választ adta, miszerint a jelenleg érvényes jogszabályok szerint minimális az esély. Viszont utalt arra, hogy előkészítés alatt áll az új horgászati, halászati törvény, amely várhatóan a jövő évben kerül megvitatásra, s érinti a helyi ön- kormányzatok jogállását is a mostanihoz hasonló kérdésekben. Dr. Gémesi György polgármester arról beszélt, hogy nem valamiféle boszorkányüldözésről van szó, jóval inkább arról, hogy például a város ezer horgái pecázhat sza nem űzheti kedvenc sportját az erre alkalmas terület hiányában. Dr. Gémesi kitért arra is, a helyi önkormányzati testület elképzelései között szerepel, hogy a tavak, a repülőtér, az arborétum, a tervezett agrocentrum a jövőben szervesen illeszkedjen abba a programba, amely felkészíti Gödöllőt az 1996-os világkiállításra is. A polgármester nem titkoltan szólt arról, miszerint jogilag nagyon ügyesen parcellázták a 3-as számú tó körüli telkeket, de felkészültek arra, hogy végre megnyugtatóan tisztázódjon az is, kit, kiket illet a tó körüli terület. A gödöllői polgármester végül elmondta, hogy a jövő héten, pénteken sajtótájékoztatót tartanak, azt a megbeszélést követően, amelyen az FM, a MOHOSZ és az Aranyponty Kisszövetkezet, valamint a helyi horgászok képviselői lesznek jelen, tisztázandó a tórendszer hasznosításával kapcsolatos kérdéseket. Dr. Gémesi leszögezte, számos dokumentummal, köztük videofelvételekkel készülnek erre a találkozóra. Gyócsi László A kormánynak, a pénzügynek keménynek kell maradnia (Folytatás az 1. oldalról.) államtitkár a tájékoztató során kijelentette: az utolsó szovjet katonai szállítmány június 11-én elhagyja Magyarországot. Jelenleg kilenc helyőrségben vannak még át nem vett szovjet objektumok, de sem katonai alakulatok, sem harcitechnikai eszközök nincsenek már az ország területén. Június 29-én 18 óráig pedig teljesen befejeződik a szovjet déli hadseregcsoport kivonulása az országból. ★ Június 13-án, 8—12 óra közötti időpontban megtartandó 2 órás figyelmeztető sztrájkra és demonstrációra adott ki felhívást az MSZOSZ pénteken délután megalakult sztrájkbizottsága. A több műszakos munkahelyeken dolgozókat arra kérte fel a bizottság, hogy helyi elhatározással döntsenek a figyelmeztető sztrájk vagy demonstráció időpontjáról. A felhívás kiadása előtt a bizottság ösz- szegezte a tagság véleményéről befutott jelentéseket, s megvitatta Antall József miniszterelnök, illetve a kormányszóvivő válaszát az MSZOSZ szövetségi tanácsülésén felvetett kérdésekre. Minderről levélben értesítették a miniszterelnököt — mondotta Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője a sztrájkbizottság döntése után az újságíróknak. A levélben megismételték követeléseiket, egyeztető eljárást kezdeményeztek, s kérték a kormányt, jelölje ki az érdemi tárgyalásra alkalmas személyeket. Mint a sztrájkbizottság részéről elhangzott, a vasasok közül a tagság kétharmada ért egyet a figyelmeztető sztrájkkal, a kereskedelmi dolgozóknál szinte az egész tagság. — A HÉT híre^m^B GYIMGYOM Balatonfürcden került sor az államigazgatási és közigazgatási információs rendszerekről tartott kétnapos nemzetközi tudományos tanácskozásra. • Keszthely fogadta a nemzetközi humánbiológiai konferencia résztvevőit. • A budavári palotában ünnepélyesen megnyitották a Ludwig Múzeumot. # Pécs adott otthont a háromnapos országos vállalkozási konferenciának. • Fővárosunk volt a helyszíne a Nemzetközi Távfűtő Szövetség kongresszusának. © A hét híre az is, hogy bemutató és tanácskozás témája volt Kaposvárott a gyephasznosítás jelene és jövője. KÉNYSZERVÁ GÁS Megkezdődött a lucerna első kaszálása. Ugyan az időjárás nem kedvez a munkagépnek, mégis kényszerből vágni kell, hiszen elfogyott már a takarmány, az állatok pedig nem maradhatnak táplálék nélkül a ceglédi Búzakalász Termelőszövetkezetben sem (Erdősi Ágnes felvétele) Bécsújhely Pannónia vásár „Pannónia ’91” elnevezéssel pénteken megnyílt az ausztriai Wiener Neustadt (Bécsújhely) városában a fogyasztási cikkek második osztrák—magyar szakvására. Az első ilyen rendezvény tavaly zajlott le, és sikere alapján a két ország gazdasági illetékesei elhatározták a közös termékbemutató évenkénti megismétlését. Az idei vásáron a vendéglátó ország cégei mellett több mint hetven magyar vállalat, illetve kisvállalkozó vonultatja fel közszükségleti termékeinek legjavát. A bécsújhelyi magyar szereplés fő céljai közé tartozik a hazai feldolgozott ipari és mezőgazdasági áruk ausztriai exportjának, idegenforgalmának előmozdítása. Bankkölcsönből gazdálkodik a közlekedési tárca Elkerülő utak évtizede Az országos közúthálózat állapotáért felelős szakemberek véleménye szerint sok esetben maguk a közlekedők sincsenek tisztában azzal, hogy áljaink, hídjaink állapota mennyire kritikus. Hiába emelkedett az utóbbi harminc év alatt több mint hatszorosára a személygépkocsik száma, az elmúlt évtizedekben az infrastruktúra fejlesztésére nem sokat költöttek. Az úthálózat'sűrűsége, kiépítettsége, történelmileg kialakult főváros-centrikussága változatlan maradt. Az ebből következő zsúfoltságot, forgalomtorlódást, fokozott balesetveszélyt, környezeti ártalmakat a Pest megyeiek halmozatitan érezhetik, hiszen a 15 országos főútból 12 a fővárosból indul ki, s az agglomeráció miatt az alsóbbrendű útvonalak is nagy terhelésnek vannak kitéve. Reményt adhat, a közlekedési tárca vezetése is egyetért azzal, hogy a közúthálózati infrastruktúra megteremtése elodázhatatlan, s alapos előkészítő munkával — a tervezetet széles körű társadalmi vitára bocsátották — elkészítették az országos közúthálózat 1991—2000. évekre szóló programját, amely majd ősszel kerül a kormány asztalára. A Budapesti Közúti Igazgatóságon Püspök Istvántól érdeklődtünk, hogy az elkészült közlekedési programban Pest megyében milyen fejlesztéseket terveznek. A műszaki igazgató elmondta, hogy a legsürgetőbb Érd gondjainak megoldása, a déli elkerülő út kiépítése. Mint megtudtuk, a kivitelezők már készen állnak az első kapavágásra, a pénz biztosított. Jellemző az állapotokra, hogy a közlekedési tárcának 700 milliós bankkölcsönt kellett felvennie. A munkálatokat azonban gátolja, hogy né- hányan nem fogadták el a felajánlott kisajátítási ösz- szeget, s a perek egyelőre akadályozzák a kivitelezést. A szakemberek ezek ellenére az idén. szeretnék elkezdeni, is jövőre befejezni a munkát. Kiemelt jelentőségű a 2. sz. főút tehermentesítése. Jelenleg a műszaki tervek készülnek, az év második felében pedig már a területelőkészítésé lesz a főszerep, s remélhetőleg jövőre már az építés is elkezdődik. A tervekben első ütemben Vác elkerülése — jelenleg naponta mintegy 28 ezer jármű halad át a városon —,majd a főváros—Vác közötti szakasz építése szerepel. A 10. számú főút új nyomon vezetve Pilisvörösvár, Piliscsaba településeket tehermentesítené, s az elképzelések szerint a 12-es út Nagymarosnál is új nyomvonalra kerülne. Az 51. számú főút új szakasza pedig az MO-s autópályához kapcsolódva Taksony elkerülésével oldhatja meg az ott lakók problémáját. Az alsóbbrendű utakon szerényebb jellegű változtatásokkal számol a tervezet. Ezek közül talán a legjelentősebb á Csepel-szigeti gerincűt kiépítése, mellyel Szigetszentmiklós és Tököl is elkerülhető lesz. Az ottani ‘ munkálatokat felgyor-' síthatja, hogy a Pestvidóki Gépgyárat megvásárló Line Up cég is várhatóan beszáll a kivitelezésbe. A műszaki igazgató ösz- szefoglalásképpan. elmondta. hogy a tervezett fejlesztések eredményeképpen a megyében csaknem 100 kilométer új út, kilenc vasúti feljáró épülne, 18 hid korszerűsítésére, átépítésére kerülne sor, s a kerékpárosok örömére 100 km külön út is létesülne számukra. A tíz évre szóló program megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, s ez első hallásra — ismerve mai gazdasági állapotainkat — talán utópiának tűnhet. A szakemberek véleménye szerint az útalap konstrukciójának megváltoztatásával a benzin forgalmi adójából több folyhatna be az alapba, s akkor az évi 4 milliárd forintos kiadás már nem is olyan elképzelhetetlen. Az is nyilvánvaló, hogy a koncessziós törvény megalkotásával az autópálya iránt érdeklődő külföldi tőke is szabad utat kapott. Az elkerülő szakaszok építésénél meg a szakemberek számítanak az érdekelt önkormányzatok, vállalatok támogatására is. A megoldás sürgős, hiszen jelenleg a közúti igazgatóság csak az úgynevezett tűzoltó munkálatokat képes finanszírozni, többre egyelőre nem futja. H. É. Ami a közember számára közönséges rét, az a szakembernek bonyolult növénytársulás, ahol lágy szárú növények — döntő mértékben pázsitfűfélék, pillangósok — sokasága található, él együtt. Az ősgyepek (láp-, mocsárrétek) például a természetes képződmények egyik fontos, mert fejlődéstör- ténetileg a kezdethez visszanyúló válfajai. Szerencsére ma már védettek, a megyében is, így az ácsai természetvédelmi területen fellelhetők. Mi a sorsa azonban közönséges testvéreiknek? Bizony, olyan a sorsuk, mintha az ember — a sok évszázados szólással élve — legelni küldötte volna az eszét..» Egy évtized alatt 100 ezer hektárral csökkent országosan a gyepterület, most már 1,2 millió hektár alatt van. Jobb termést ajándékoz az embernek a természet ezekről a földekről, de az 1,5 millió tonna alá a gyenge esztendőkben sem süllyedt ez a felkínált haszon. Akkor, amikor 1200—1300 kiló széna kerül le egy hektárról, aligha mondhatunk le a gyepek hozamáról. A népi tudás megkü- lönbözet sarjú-, szik-, zsi- bagyepet, s ezekhez is köti az olyan fogalmakat, mint a gaz, gizgaz, dudva, gyom, gyimgyom. Az éppen száz esztendeje, 1890. és 1893. között kiadott Magyar nyelvtörténeti szótár szerkesztői — 'Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond — a gyimgyo- mot a 18. század második felében felbukkanó kifejezésnek tartják. Ugyanakkor egy másik kifejezés, a gyomlál ige — egy másik alapmunka, a Sermo- nes Dominicales szójegyzéke szerint — a 15. század második felében megörökííődött már oklevelek szövegében. Régóta gyomláljuk tehát már a gyimgyomot, azaz az ember sok százada fölismerte: ha gyepeltet (legeltet), értékesebb és termesztett takarmányt takaríthat meg. Furcsa módon napjainkban ez a felismerés a hátsó sorokban áll. A gyepnek, hogy az legyen, ami a rendeltetése, sok vízre van szüksége. Mégis, a megyében egy évtized alatt a korábbi ' harmadára csökkent az öntözött gyepterület, az egésznek ma csak az 1,4 százaléka (!) kap ilyen módon vizet..., s húsz százalékra szórnak némi műtrágyát. Ennek ismeretében aligha meglepő — nem feledve az aszályos időszakot sem —, hogy a megyében fél évtized'alatt a korábbinak a negyedével csökkent a teljes termésmennyiség. Még így is eléri azonban hektáronként — szénasúlyban — az egy tonnát. Gyeptúrónak nevezi a paraszti konyha azt az ünnepi ételkülönlegességet, amikor a szárnyas- és a sertéshúst együtt, és ösz- széstitik, mintegy jelezve magának a gyepnek is a sokféleségét. Szudán ma is gyöpborozdának (gyepbarázdának) nevezik azt a fél-, egy méter széles mezsgyét, amely elhatárolja az egyes földterületeket. Idős emberek ajkán még gyepimadár a parti meg a kis lile, s gyephuszárokként említődnek a régi történetekben a lótolvajok. Gyeptörés az először felszántott terület jelölése az adóíveken valaha, s legtöbbször köles az első vetemény benne. Amint a népdal is úgy szól az ifjú legényről, mint aki „legelteti a gúláját, Odavárja a babáját gyepágyra .. Wn a megyében a 63 ezer hektárnyi * gyepnek a 12— 13 százaléka van magánkézben, azaz a kistermelés birtokolja. A jövőben ez a hányad minden bizonnyal erőteljesen növekszik, csak az a kérdés, értenek-e majd a gyep nyelvén az új (régi) birtokosok. Kár lenne, ha gyimgyomtermő semminek tartanák, kezelnék a gyepeket, legelőket, réteket, a kaszálókról szót sem ejtve, mert hiszen ez utóbbiak sok munkával teremtett földdarabok, intenzív hozamokra alapozva. Amint a váltólegelők sorsa sem lehet a váltás függvénye, ezek a hol kaszálórétként, hol legelőként hasznosított területek fontos forrásai lehetnék az olcsóbb takarmányozásnak. Amit esetleg az olcsóbb hús is jelezne... Mészáros Ottó
