Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-08 / 106. szám
Príva tizálják az Omkert A piac diktál Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat hamarosan részvénytársasággá alakul át, erről az Állami Vagyonügynökség bevonásával már folynak a tárgyalások. Az egészségügyi termékek piacán éleződő verseny készteti arra a vállalatot ugyanis, hogy szervezetét és gazdálkodását megújítsa. Az Omker Rt. néven megalakuló cég — továbbra is alapvetően egészségügyi termékek forgalmazására — kereskedőházi tevékenységet kíván folytatni, amelyet külföldi partnerek, elsősorban bankok bevonásával szándékozik megvalósítani. A részvény- társaságot többségi magyar tulajdon jellemzi majd. Az ISG gyárai elváltak Még önállótlan önállók Amire hónapok óta vártak a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárnál, az május elejére valóság lett: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elfogadta kérelmüket, s áldását adta arra. hogy a nagyvállalat gyárai a jövőben önálló egységenként működhessenek. Mint ismeretes, az ISG gyárai közül három — a budaörsi törzs- és porkohászati gyár, valamint a mag- lódi — Pest megyében található. Ezekben a napokban kóstolgatják a függetlenség ízeit. A volt vezérigazgató, Konrád Anselm már a volt törzsgyár megbízott igazgatója. Tisztében a megalakítandó vállalati tanács erősítheti meg. Elmondta, hogy egyelőre a válás után mind az öt cég reménykedik abban, hogy egyedül is sikerül talpon maradnia. Az egymás közötti elszámolás még folyamatban van, de a zárómérleg elkészítése eltarthat még egy jó darabig. Bizonyos esetekben lehetséges a kooperáció a gyárak között, a két budaörsi cég energiarendszere például közös. Zsűrizett üzleti tervek Start-hitel kezdőknek A vállalkozók legkorábban május 21-én kaphatják kézhez a helyi ipartestületeknél azokat az űrlapokat, amelyeken hitelt igényelhetnek a német— magyar vegyes alapból. Május 13-án ugyanis aláírják azt a kormányközi megállapodást, amely alapján megkezdődhet annak a Start-hitelnek a folyósítása, amit a német kormány a magyar kezdő kisvállalkozások támogatására szán, és amelyhez ugyanannyival járul hozzá a magyar kormány. A magyar fél kérésére az eredetileg ötször 20 millió márka helyett az idén 40 millió márkát folyósít a német bank. A konstrukciót az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kezeli. Mint Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke elmondta: 600 millió forintos Garancia-alapot hoznak létre. A hiteligényeket Budapesten az IPOSZ 24 helyi testületénél, illetőleg az országban működő 259 helyi ipartestületnél kell benyújtani. Azokat Budapesten összesítik, és az üzleti terveket zsűrizik. Az üzleti tervek elkészítéséhez az IPOSZ segítséget nyújt. A hitelt bármelyik, három évnél nem régebben működő vállalkozó igényelheti, tekintet nélkül tevékenységére, és arra, hogy tagja-e az IPOSZ-nak. A hitelt tehát kereskedelmi tevékenységre, szolgáltatásra, illetőleg mezőgazda- sági termékek feldolgozására is lehet igényelni, de nem lehet belőle gépkocsit, lakást, illetőleg más személyi javakat vásárolni. A hitelfeltételeket a német kormány kérésére változtatás nélkül, csupán magyarra fordítva kapják meg az érintettek. A hitel nagysága 1—10 millió forint, a türelmi idő 2 év, a törlesztési idő 1—8 év. A kereskedelmi bankok üzleti alapon nyújtják a hitelt, tehát ha úgy ítélik meg, hogy az igénylőnek nincs elegendő fedezete, azt jelzik az IPOSZ-nak. Ha az üzleti terv megfelelőnek bizonyul, és van még keret, a hitel 50 százalékáig az IPOSZ garanciát vállalhat. Ami a közeljövőt illeti, a saját házuk tájáról Konrád Anselm elmondta, a kialakult profiljuk — gömbcsuklók, tolózárak, pillangószelep gyártásá — megmarad. Megítélése szerint a piaci lehetőségeik kedvezők, sőt egyre többet szállítanak Nyugatra, Ausztriába és Németországba is. Mint megtudtuk, amióta a szervezeti változások előszele megérintette a budaörsieket, a törzsgyár létszáma mintegy száznegyven dolgozóval csökkent, s nem mindenki önszántából változtatott állást. Várható, hogy a közeljövőben további harminc munkatársuktól kényszerülnek megválni. A szerkezeti, szervezeti változások menete majd a következő hetekben tisztázódik. Az ISG távolabbi célja az, hogy külföldi tőke bevonásával reprivatizálják a céget. Maglódon egyelőre még mindig megbízott igazgató vezeti a gyárat, s csupán annyi történt, hogy készülnek a vt megválasztására. Az ott dolgozók elképzeléseikről egyelőre nem akartak nyilatkozni, úgy vélik, -két-három hét múlva már tisztábban láthatják, hogy az önálló élet mit tartogathat a maglódiaknak. H. É. A ntall József ritkán szól, de akkor mindig ravaszak Már majdnem olyan ügyesen passzolja vissza a neki küldött labdákat, mint az Alkotmánybíróság. Tegnap például, amikor egy szabaddemokrata képviselő szóvá tetté, hogy a beígért reggeli tévéműsor láthatatlan lett, felelős kormányfőnk azt találta mondani, hogy ennyi pénzt szavazott meg a Parlament a tévének. Magyarán, amit nem látunk a tévében, arra nem adtak pénzt a honatyák. A dolog így igaz, némi kiegészítéssel. Volt már eset rá, hogy a költségvetést a kormány a saját hatáskörében módosította, s nem lett belőle baja. Az is előfordult már, hogy a költségvetési pénzeket ide- oda csoportosították, épp a múlt héten került ilyen javaslat a plénum elé. Ebben persze szó sem volt a tévéről. A miniszterelnök azt is kifelejtette rövid válaszából, hogy a jelenlegi költségvetést, benne a tévére szánt meg a műsorszóráshoz szükséges összeget a kormány javasolta, és a kormánypártok szavazták meg. Feles törvény volt ugyanis, amelynek természete folytán a törvényhozók nagyobbik fele adhatott volna kétszer, akár ötször annyi pénzt is. De nem adott. És eztán sem akar. Antall Józsefnek valószínűleg un* AZ ÁS? ElliSS ÚSZVA ®¥é€WÉ$2 Hallom itt-ott, szinte mindenütt, ahol járok: kevesebb a beteg az orvosi várószobákban. Illetve nem biztos, hogy a beteg kevesebb, ám azok száma, akik vizsgálatra, táppénzbe vételre jelentkeznek, kétségtelenül megcsappant. Az első jelei a változásnak már tavaly mutatkoztak a megyében, amikor is hosszú idő után először, nem tovább emelkedett, hanem — csekély mértékben ugyan, de — csökkent a táppénzes ellátáson levők napi átlagos száma. Bajainkra ezek szerint hatásosak a gyógyszertári medicinák. Is. Azért az is szócska, mert minden bizonnyal a gyors gyógyulásokban szerepe van az állás féltésének is, annak a felfogásnak, hogyha sokat vagyok távol, akkor hamarabb kerülhetek az utcára, az elbocsátottak közé... Amint annak a hatása sem lebecsülhető, hogy a magánszektorba átkerült ember — és a megyében egy év alatt megháromszorozódott az ún. kisszervezeteknek a száma — nehezebben szánja rá magát a távollétre, hiszen közvetlenül a zsebébe vág, ha nem nyitotta ki az üzletet, ha nem jelent meg a néhány személyes kft.-ben... Ez is ott lehet az okok között. Napjainkban a megye iparában a táppénzen levők átlagos napi száma az összes foglalkoztatott nyolc százaléka körül van. A nemzetgazdaság minden más területén kisebb az arány, azaz a veszélyeztetettség, a foglalkozási ártalmak elsőként az iparban szednek vámot. A munkaikörülmények általános ismeretében aligha merem leírni, örvendezni lehet a kevesebb betegnek. Tartok ugyanis attól, hogy a hamari gyógyulásoknak keserves ára lesz. S ezt az árat az érintett személyek éppúgy megfizetik, mint közkiadásaiban a -társadalom. (M) ORSZÁGHÁZI KÖZVETÍTÉS ARRÓL A TV 2-ESEN, HOGY MIÉRT NIHCS ADÁS A TV 2-ESEN Isten ments a szélsőségektől! Az Országgyűlés tegnapi ülése kezdetén Antall József miniszterelnök tartott rövid beszédet a második világháború befejezésének közelgő évfordulója alkalmából. Hangsúlyozta többek között, ez a nap alkalmat kínál a magyar Parlament számára, hogy kifejezésre juttassa: örökre szakított mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali eszmékkel. A Parlament tegnapi ülését egyébként az érdeklődők a szokásoktól eltérően a Tv 2-n kísérhették figyelemmel. . Ahogy ez már megszokott, ezután rendkívüli, napirend előtti felszólalásokra került sor. Egy kisgazdapárti képviselő felkérte a budapesti önkormányzatot, támogassa a világkiállítás megrendezését. A gödöllői Körösfői László (MSZP) több mint 10 ezer fokozottan hátrányos helyzetű gyerek sorsára hívta fel a figyelmet. Vita alakult ki a házbizottságnak arról a döntéséről, hogy az ellenzéki képviselők kérése ellenére már ezen a napon napirendre tűzték (kormánypárti többségi szavazattal), a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslatot. A Nap Híre s Parlamenti jegyzetünk is részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, miért nem sugározza a Műsorszóró Vállalat a Tv 2 reggeli programját. E tárgyban Török Ferenc (SZDSZ) szólalt fel. Vita alakult ki arról is, hogy szükséges-e előzetes országgyűlési jóváhagyás ahhoz, hogy a magyar kormány szerződést írjon alá Romániával egymás légterének időszakonkénti kölcsönös ellenőrzéséről. Mint kiderült, nem szükséges, az alkotmányügyi bizottság javaslatára így a kérdést levették a napirendről, amit utólag az előterjesztő Katona Tamás külügyi államtitkár sem nehezményezett. A Rosszára nyúlt bevezetés után kezdődhetett az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat vitája. Mint Boross Péter belügyminiszter előterjesztéséből kiderült, a javaslat 770 ezer bérlakás, 100 ezer egyéb helyiség, minden olyan föld sorsáról intézkedik, amely eddig az ingatlankezelő vállalatok kezelésében volt. Ugyancsak a törvény adná az ön- kormányzatok tulajdonába az eddig közüzemi vállalatokat. Már a vezérszónokok szavaiból kiderült, a kormánypártok egységesen támogatják, az ellenzék egységesen elveti a törvényjavaslatot. Az utóbbiak azért — bár maguk is sürgetik az önkormányzati törvényeket —, de ezt a javaslatot előkészítetlennek találják, és vitatják, hogy a döntéshez egyszerű többség, vagy kétharmados szavazat szükséges. Ugyanakkor szerintük ez az elképzelés szűkíti az önkormányzatok jogait, s ráadásul ellentétben áll az alkotmánnyal is. A vita — mivel elnapolták —a jövő héten folytatódik. Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta a munkáját a T. Ház. Laborczi Géza az egyházak körüli állami bábáskodást kifogásolta. Pálos Miklós államtitkár viharos szócsatában kategorikusan utasította vissza a szerinte alaptalan feltételezést. Mádai Péter (SZDSZ) arra volt kíváncsi, hogy az 500 millió márkás német szénsegélyből befolyt pénzt mire fordítja a kormány. A válasz szerint ennek 40 százalékából kisvállalkozásokat támogatnak, a többiből pedig az energiatakarékosságot segítő alapot hoznak létre. Volt interpelláció az antiszemita színezetű Szent Korona és Hunnia című lapok ügyében, s megtudhattuk, hogy a korábbi parancsokkal ellentétben, a tűzoltók nem láthatnak el rendőri feladatokat. „Az egyházak kapják vissza ingatlanaikat!” — mondta többek között Isé- py Tamás igazságügyi államtitkár a különböző felekezetek ingatlanainak tulajdoni rendezéséről szóld előterjesztésében. Szerinte ezzel a lakosság 90 százaléka egyetért. Hogy a képviselők is egyetértenek-e, az valószínűleg a jövő héten derül ki, amikor folytatják a törvényjavaslat vitáját. Ezután már csak a koncesszióról rendelkező törvényjavaslat került terítékre, mely ügyben szintén alaposan megoszlik a képviselők véleménye. Az MSZP szerint például, ez a törvény újabb eszköz a kormány kezében a bevételek koncentrálására. <CS.) PARLAMENTI Fiiiidm kiás az alagútba vezet tig elég annyi műsor, amennyi van. Meg különben is. Ha nem dirigálhatja közvetlenül a kormány a tévét, akkor nem ad neki pénzt. Illetve csak annyit ad, amennyit megérdemel. A tévéhíradó például megérdemli. A vallási öt perc is. A maci fogmosása már nem érdemli meg. Pártállami maci volt, nem köpködött jó helyre. A Napzárta majdnem megszűnt, de amióta nem tesznek föl kényes kérdéseket, azóta újra megéri beleszórni az adófizetők éjszakáiba. Eny- nyivel is békésebb lett az álmunk. És az marad reggelünk is, mert nem lesz nekünk Napkelte. Pedig már csak az hiányzott, meg a világ- kiállítás. De világkiállítás lesz, bárki megláthatja. Csigázzák ugyan még a kedélyeket, de a Parlamentnek már hamarosan döntenie kell. Hiszen az előkészítést az idén el kell kezdeni, s most már csak arról van szó, hogy illedelmes a törvénykezés. Megvárja a fővárosi közgyűlés határozatát, amelynek liberális többsége, ha tartja magát eddigi álláspontjához, elutasító választ ad. Ez persze egyáltalán nem zavarja a konzervatív többségű országgyűlést, amely, ha tartja magát eddigi álláspontjához, akkor megszavazza a világkiállítást. És akkor épül nekünk annyi kiút, amennyit pártjaink csak ígértek. Igaz, épülhetnének Bécs nélkül is, világkiállítás nélkül is, viszont így alagutak is épülnek nekünk. Olyan alagutak, amibe a vállalkozók csalnak minket be, s aminek az a vége, hogy ötszörös adót fizethetünk, akár már januártól. A kiút ugyanis, amit a kormány épít a világkiállítás számára, az önkormányzatok földjén vezet át. A tegnap tárgyalni kezdett önkormányzati tulajdonok rendezéséről szóló törvény- javaslatban ugyanis van egy csalafinta passzus. Eszerint önkormányzati tulajdonba csak olyan vagyontárgyak kerülhetnek, amik főképpen viszik a pénzt. Így az iskolák, a rendelők, az özönvíz előtti csatornarendszer, az összedűlni készülő bérlakások. Ellenben a hasznot hozó, beépített telkek állami tulajdonban maradnának. Világkiállítás esetén, mondjuk, a tököli megüresedett laktanyát a kormány adhatná bérbe az ott tolongó külföldieknek, míg 'a tököli önkormányzat eltai’thatná magát a körülötte lévő pusztaságból. Ha abból nem tudja, kénytelen lesz adókat kivetni — az ott tolongó helybélieknek. Ilyen alagutak épülnek nekünk, ha lesz világkiállítás. Amely alagútnak a végén lehet, hogy Bécs van, lehet, hogy Európa, de ezt mi nem fogjuk megtudni. Mi az alagútban olyan sötétséget fogunk látni, mint amilyen a Napkelte a tévében. P ersze, igazi optimisták az alagútból is látnak kiutat. Ha már sötét a helyzet, ha már sötét a tévé képernyője, azért még van egy lehetőségünk. Láthatatlanná lehetne tenni a kormányt. Dönthetne, intézkedhetne, javasolhatna, csak nem engednénk a nyilvánosság elé. Ha ez sikerülne, kárpótlásul a kormány, Antall Józseffel az élén mindennap reggel megnézhetné a kettes csatorna legolcsóbb műsorát. Jakubovits Anna