Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-08 / 106. szám
Középkori haj ótest P©S7AtB@B«¥ÄS VARJUK LtVíl.í Irt CT, CÍMÜNK: 8 Uí» A PEST, S»F.: 311 -1446 Régészek becslése szerint minimum 600 éves az az egy törzsből faragott bödönhajó, amelyet a Fclső-Tisza meílrében találtak Tiszabecs határában. A 12 méter hosszú hajótestet vízügyi szakemberek emelték ki és szállították el a Nyíregyháza-Sóstói Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. A lelet pontos, karbonos kormeghatározó vizsgálatát a debreceni Atomki laboratóriumában végzik el •Cscak a pénzt szedik Akárhogy is nézem, Vácott tíz formiert őrzés nélküli parkolójegyeket „osztogatnak". Mert a parkoló gépkocsiban keletkezett károkért — rongálás, betörés, lopás — felelősséget nem vállalnak: olvasható a jegyen! Viszont jó támpontot nyújtanak a gépkocsik körül settenkedőknek ahhoz: a tulajdonos meddig nem megy vissza, meddig áll az autó őrizetlenül. Csak szedik a pénzt — parkolóőr nincs, s a felelősséget sem vállalják. Gondolom, így kényelmesebb ... Ráadásul gazdaságosabb! Solymosi László Dunakeszi Kitépett bokrok Katonai sátrakban kezdték Idén újra lesz szabadiskola Szőnyi István festőművész halála után vetődött fel a kérdés: mi legyen a parkjával? Többen egyetértettek abbán, hogy fiatal képzőművészek rendelkezésére kellene bocsátani. Dániel Kornél javaslatára szabadiskola létesítését határozták el. A megye akkori vezetői nem támogatták az elgondolást, de ennék ellenére meghirdették az első nyári táborozást. Az érkezőknek, hogy legyen hol lakniuk, katonai sátrakat béreltek, amelyeket a Duna-parton állítottak fel. Így alakult meg Zebegényben a Szőnyi István képzőművészeti szabadiskola, amely jövőre ünnepli negyedévszázados fennállását. Igazgatója Dániel Kornél lett, aki 1984 májusáig vezette a nemzetközi hírnévre szert tett intézményt. A hangulatos, hatalmas park ma már égészen más képet mutat Miután az árvíz kimosta a sátrakból az alkotókat, 1970-ben 750 ezer forint megyei támogatást kapott az iskola. Jóllehet ez az összeg nem bizonyult elegendőnek a kivitelező számára — aki több mint egymilliót kért —, mégis felépült a huszonkét faház. Szabadiskolások, katonák, helybeli diákok lelkes munkája eredményezte azt, hogy háromnegyed miiliónál kevesebből valósították meg elképzeléseiket. Van színháztermük, Irodaépületük, s az idén már hatvanszemélyes saját konyhájuk kínálja majd a mindennapi menüt. A rajz, festő, kerámia és tűzzománc szakokra jelentkezők ugyanis június utolsó vasárnapján ismét benépesítik az iskolát. V. A. Szeretem a virágos utcákat, tereket, jártaniban-kel- temben gyakran 'gyönyörködöm bennük. Szorgos kezek ültetik, ápolják a növényeket — olyan az összkép, mintha lelke lenne a környékinek. Szomorú viszont, hogy nálunk Potná- zon a Sashegyi Sándor Általános Iskola tanulói pusztítják . a virágokat, a növényeket. Ugyanis testnevelési órákon ki, a szabadba küldik futni a tanulókat. A felügyelet nélkül futkározó gyerekek éktelen üvöltéssel, száguldó autók között cikáznak az utcákon végig. Útjuk során, tornaóra lévén szedik „áldozataikat.” Derékba tört facsemeték, tövestül kitépett bokrok, letépett, eldobált virágok jelzik a tornaóra végét. S ez újra és újra megismétlődik. Nemegyszer szóban, írásban is kértük a pedagógusok segítségét — sajnos eredménytelenül. A "—környék lakóiban joggal merül fel a kérdés: ilyen körülmények között érdemes egyáltalán az utcáik szépítésén fáradozni? Amikor pillanatok alatt hetek, hónapok munkája Válik semmivé? Pedig ha a pedagógusok is segítenének, talán lehetne változtatni ezen az áldatlan állapoton. Balogh Gyula Pomáz ü Isás5!® etem tuBagdeii-os A Pest Megyei Hírlap XXXV. évfolyamának 99. számában, a 12-ik oldalon „Áruház a bank felett" című tudósításban egy adat pontatlanul szerepelt. Az áruházat a bérlő — nem tulajdonos! — nem az önkormányzattól, hanem a D ima - völgyi Vízgazdálkodási Társulattól öt évre szóló szerződés alapján bérli. Csak pontosítás: a társulat az épületet április elsejével adta át a bérlőnek, így az átalakításhoz csupán egy hónapra volt szükség. Ä gyors átalakítás mindenképpen az ingatlan bérlőjét dicséri, s a vállalkozói magatartást minősíti. Füzesy István. a DVT igazgatója Illett elhallgatni Kapcsolódva a közvéleményt foglalkoztató, a hitoktatás keretébe tartozó kérdésekhez, mindinkább átgondoljuk életünk eddigi eseményeit. Hitéletünk, lelkiekkel összefüggő erkölcsi dolgaink az utóbbi években szétszórtan jelentek meg. Mondták: a „vallásszabadság” mindenki szuverén joga. A valóság viszont az volt, hogy mindenkinek illett elhallgatni meggyőződését. Pedig ez a közel fél- évszázados űr igencsak elszegényítette életünket. A íélpogány időszak valós következménye: kiégett, lelkiekben, erkölcsiekben tartalmatlan közélet, s az ösz- szetartozás hiánya. ítéljük meg a valós szabadságot: mindig a felnőtt nemzedék tartozik felelősséggel az utódok választásáért. A megfelelő döntésük lesz a legnagyobb erkölcsi és lelki hozzájárulásunk társadalmunk fundamentális fordításához. Gyöngyösi József Budapest Menekített leereszt Az utak mentén több kereszt volt településünkön. Egy darabig ezek az időjárás viszontagságainak voltak kitéve — de sokat megújítottak az utóbbi időben a helybeliek. A keresztekhez nem Is egyszer események kötődtek. Kevesen tudják például, hogy a temetőben áll az a kereszt, amely valamikor a Hosszúréti dűlőben amellett a búzatáblánál állt, ahová bű- zaszenteiés napján felvonultak a helybéliek, hálaéneket zengve a termésért, s hálaimával könyörögve a sikeres, jó termésért. A temetőbe „menekített ke- feszt” így épségben maradt. A tagosítás elől menekítette meg Martin Jakab gazda Antal nevű fiával, s azzal a gondolattal: álljon ott a kereszt, azok álmát őrizve, akik életükben erdei-mezei csokrot helyeztek a Krisz- jus-íkereszt talpkövére. I’adinyi Lajos Budakeszi GyBmriin két évvel ezelőtt Isazjatót választott magának az. általános iskola és diákotthon tantestülete. Akkor éltük az új rendszer rísu. napjait, s az Iskolákban is fölváltotta az utasításos-kinevezése« módszert a sza- vazósdi. Nagy Lászióné, aki már hosszú évek óta dolgozott az iskolában, az utolsó években megbízott igazgatóhelyettes volt, elnyerte kollégát többségénél^ bizalmát. Ennek alapján a megyei önkormányzat kinevezte Nagy Lászlónét igazgatónak a következő öt évre. Ara alig másfél év telt él, s a tantestület újabb szavazást kért — most már az igazgatónő ellen. A bizalmi szavazáson januárban a jel.'n lévő tanárok és tntevelők inaid’ 57 százaléka Nagyíjé ellen voksolt. S ekkor derült ki, hogy ez az új módszer, ez a szavitzósdi, csak játék. A jogszabály szerint ugyanis a fönntartó, jelen esetben a Pest megyei önkormányzat dönt az igazgató személyéről vagy figyelembe veszi a tantestület véleményét, vagy nem. Ez alkalommal nem. Ez a helyzet most I Gyomron, a Teleki-kastélyban, ahol értelmi fogyatékos, többségükben állami gondozott gyerekeket tanítanak, gondoznak, nevelitek. A demokrácia iskolája, nem az iskola demokráciája A főkönyv rendben, csak Gyömrő van elátkozva? De hogyan? A „lázadók”, pedagógusok, gyermekfelügyelők, nevelőtanárok, de még az egyik igazgatóhe- . lyettes, a diákotthon vezetője is elkeseredetten sorolják a bajokat. Hogy Nagynéval nem lehet együtt dolgozni, lágerparancsnoki módszerekkel irányít, lekezelően, fölényesen bánik a beosztottjaival, hogy a hatalom teljesen kiforgatta ■ magából. Hogy döntéseit ; már többször megváltoztatta a munkaügyi dönlő■ bizottság, mert alaptalannak találta azokat, többek között egy fegyelmit. Hogy a halmozottan sérült és ' hátrányos helyzetű gyerekek a legkevesebb szere- ‘tetet sem kapják még tőle. Hogy pártokra szakítja a tantestületet, s ebbe a ha- . talmi harcba már a gye; »- _ keket is bevonja. Hogy a diákotthonban siralmas állapotok uralkodnak, alig- alig van játék, nincs klubszoba, a gyönyörű parkban 4 «&LMan a játszótér öcsim vastelepre hasonlít, a gyerekek több generációt kiszolgált ruhákban járnak. Az ebédlőben nincsenek poharak, a gyerekek a csapból isz- szák a vizet, az emeleti zu- .hanyozót, a fiúkét, hosszú ■idő óta nem lehet használni, az intézet mikrobuszá- -hoz nincs gépkocsivezető, -így a beteg, olykor mozgássérült gyerekeket is vonaton, buszon, villamoson vonszolták az orvoshoz. Nincsenek szakképzett nevelőtanárok, ezért vagy sokat kell túlórázni, vagy képesítés nélküli — tehát olcsóbb — munkaerővel próbálja az igazgatónő pótolni a szakembereket. Írtak már mindenhová: képviselőjüknek, a megyei ■önkormányzatnak, kértek hivatalos vizsgálatot, kértek szakmai, pártatlan ítéletet, elmentek már fűhöz,- fához. Meg ott volt közben a bizalmi szavazás, és persze vizsgálat is folyt. Nem is egy, s még nem is zárult mindegyik le. Éppen most folyik a Teleki-kastélyban a kétévenként esedékes pénzügyi revízió, mely kiderítheti, hogy valóban elköltik-e, s hogy mire a gyerekek után kapott állami támogatást, s az intézmény működéséhez adott önkormányzati kiegészítést. Bár, a főkönyvek az iptézet fönnállása óta mindig rendben voltak, mindig .mindenről voltak számlák, s az egyenleg is mindig stimmelt. Soós Jánosné, a megyei önkormányzat munkatársa szerint eddig még soha nem vettek vissza pénzt, s a működéshez szükséges pótmilliókról sem volt soha vita. Az intézet mindig annyi pénzt kapott, amennyire szükségé volt. Erre kérdezte a diákotthon vezetője, •hogy óidkor hova lesz a pénzemért sem a gyerekeken, sem a ruhájukon, sem az otthonbeli körülményeiken nem látszik meg. És erre azt válaszolja az igazgatónő, hogy minden fillérről van számlája. De ezt a vitat döntse el a revizor. Áz igazgatóim egyébként készségesen válaszol minden vádra. A gyerekek nem éheznek, néni soványak, repeta is van, nem fáznak, a játékokról „forintálisan” — így mondta — el tud számolni, a nevelő nemhogy nem kevés, de a revizor most azt is vizsgálja, hogy túl sok lenne, s különben is, a megye mindent megvizsgált, szándékos jogsértést, beosztásával való visszaélést nem állapítottak meg. És ő sem érzi jogosnak a vádakat, ha annak érezte volna, a bizalmi szavazás után lemondott volna. De inkább arról van szó Nagy László- né véleménye szerint, hogy keményen, sok ellenállást leküzdve kell dolgoznia annak, aki akar valamit. És ő akar. Például, tovább akarja fejleszteni az intézményt, bogy ne 14—16 évesen poty- -tyanjanak ki innen a gyerekek, hanem szakmát szerezve, a felnőtt kort elérve léphessenek ki a kastély -kapuján. Ügy véli, sok mindent meg lehetne beszélni, tisztázni. Csak már nincsen meg a bizalom. . Hogyan lehet így dolgozni? Az igazgatónő azt mondja, lehet1 vagy sem, nekik együtt kell dolgozniuk. S hogy mire volt jó a bizalmi szavazás? Hát arra, mondja, hogy mindenki szembesüljön Önmagával’, ö is szembesült önmagával. Hogy mire jutott? Az maradjon az ő titka, mondja. Annyit árul csak el, hogy majd év végén minden kiderül. S erre már nem kell sokat várni, hiszen nyakunkon a nyári vakáció. Ezgel is indokolja Soösné (a megyei önkormányzaton), hogy most nem akarják megbolygatni az intézet éleiét egy esetleges igazgatóváltással. Viszont addig is egy tízpontos föladattervet tűztek ki, amelyet az igazgatónőnek végre kell hajtania, s amit a megyeiek rendszeresen ellenőriznek. Például, hogy vegyenek föl sofőrt a betegszállító buszhoz, hogy tisztázzák a diákotthonban a munkarendet, hogy a döntéseiről tájékoztassa az érintetteket, hogy a helyettes vezetők kapjanak munkaköri leírást, meghatározott föladatokkal, a nevelőtanári álláshelyeket szakemberekkel töltse be, ezenkívül a munkatársaival kapcsolatban tanúsítson önmérsékletet, mellőzve a megengedhetetlen és elfogadhatatlan hangnemet és stílust. Érré mondták a „lázadó” pedagógusok, hogy a megye elismerte a vádak java részét, de lemondatni mégsem merik. Vajon miért? — kérdezik. Nem könnyű megyei ön- kormányzatnak lenni, pláne, ha Gyömrőről van szó. Ebben az iskolában 22 év alatt 11 igazgató volt, tehát átlag kétévenként,,megettek” egy igazgatót. Pedig, mondja Soósné, ezek között az igazgatók között volt már mindenféle variáció. Volt talpig szakember, aki talpig ember is volt. ö elmenekült. Volt emberséges igazgató, őt le kellett váltani egy gyermekbaleset miatt. Most van egy kemény igazgató, akit nemigen szeretnek. Viszont az intézet nagyobb zökkenők nélkül működik. Ugyanakkor az is igaz, a tantestületet nem, de a vezetőt le lehet váltani. De ha leváltják, ki jön a helyére? S biztos-e, hogy a tantestületnek van igaza? Egyébként sem lehet félévenként vezetőt cserélni. Kéne valami megoldás, amit senki nem ismer. Az igazgatónő a jogszabály mögé bújik, de tisztában van azzal, hogy csalt az támogatja őt. A tantestület másik igazgatót akar, de mi a biztosíték, hogy az, ha rosszabb nem is, de jobb lesz? Az önkormányzat működtetni akarja az intézményt, de ők is látják, hogy így, bárkinek is legyen igaza, nem lehet rendesen dolgozni. A gyerekek látják kárát, s végül is az 6 érdekük az elsődleges szempont. Aminek alapján végre rendezni kéne az intézet dolgát. Jó. De hogyan? Félő, hogy a legrosszabb megoldás születik, A gyöm- rői önkormányzat már szemet .vetett a Teleki-kastélyra, amelyből príma szállodát lehetne csinálni. Soksok bevétellel. Igaz, a megye nyakán maradnának a gyerekek, de ha tud megfelelő csereépületet adni Gyömrő a Teleki-kastély helyébe, bárhol a megyében, akkor a patthelyzet megszűnik. Gyomron. És átköltözik valahová máshová. Jakuboviís Anna.
