Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

I. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM D A RAS I 1991. MÁJUS 4., SZOMBAT MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Mindennap jöhetnének csoportok Falusi turizmus Aki ismeri Ócsát és kör­nyékét, méltán állíthatja, hogy a falu páratlan érté­keket rejt magában. Román stílusú templom, tájvédel­mi körzet, kopjafás temető, öreghegyi pincesor, és még jó néhány turistacsalogató látványosság található a Budapesttől csupán egy karnyújtásnyira fekvő nagyközségben. A falu or­szágos hírnévnek mégsem örvend, hisz idegenforgal­ma még gyerekcipőben jár. Pedig a lehetőségek adot­tak. Csupán összefogásra, együttes munkára van szükség ahhoz, hogy az ide­genforgalom fellendüljön, és látogatók ezrei csodál­hassák meg a rejtett kin­cseket. A községben pedig akadnak emberek szép számmal, akik tennének az ügyért. És ahhoz, hogy ez valahogy elinduljon, min­den kínálkozó lehetőséget meg kell ragadni. Erre volt példa a JATE Szabadegye­tem országjárás-vezetői szakosztályának szervezett bemutató túra is április 20- án. A cél az volt, hogy az Idegenvezetők megismer­kedjenek a faluval, és an­nak környékével. Magnókkal, fényképező­gépekkel felszereivé indul­tak el a kijelölt úton, gon­dolva arra, hogy hamaro­san talán a saját csoport­jukkal is megismertethetik a községet. Az országjárás­vezetőknek ócsai kollégá­juk, Temesfői Edéné — mint idegenvezető — mu­tatta be a falu nevezetessé­geit. A túra megszervezé­sében legfőbb partner az Egressy Gábor Szabadidő Központ. Ök biztosították a vendégek számára az autó­buszokat, és utazási költ­ségüket is fedezték. A napi program pedig az önkor­mányzat vezetése jóváha­gyásával jött létre. A túra első állomása a szabadidőközpont volt, ahol Földiné Hajdú Anna igazgató mutatta be a lé­tesítményt, és kísérte el a csoportot a tájházig. (Út­közben idegen emberek — más falubeliek — is csatla­koztak az idegenvezető-tu­ristákhoz.) A katolikus és református templomban, valamint a baptista ima­házban a lelkészek oda­adással meséltek templo­muk és felekezetűk törté­netéről. A táj házat Pa vp Ágnes mutatta meg a vendégek­nek. Ami pedig szinte min­denkinek a legjobban tet­szett, az a 82 éves Horváth Bözsi néni szabad kéményes lakóháza volt. Ez a nádfe- deles kunyhó eredeti álla­potában maradt fenn. Ebéd után az öreghegyi pincesor és a tájvédelmi körzet meg­tekintése következett. Ezek is minden látogató számára maradandó élményt nyúj­tottak. Egy héttel korábban DABAS1 HÍRLAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. 9 Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. PL: 311. ír. az. 144«. Telefon: 138-23S9/2S3 ugyanezen az útvonalon és túrán egy másik csoport is részt vett: szintén a JATE Szabadegyetemről — a sza­badegyetem nyugdíjasai. Az azonban kevés, hogy ezeket az értékeket csupán heten­te látogathatják a turista- csoportok, és akkor is csak előzetes bejelentkezés után. Mert az emlékházakkal egyeztetni kell az időponto­kat. Az idegenvezető, ha csoportot akar hozni, min­den esetben fel kell hogy keresse a vezetőket, tulaj­donosokat, és azokat tájé­koztatni szándékáról. Kellene, hogy a falu ér­tékei ne csak időközönként, hanem folyamatosan kerül­jenek bemutatásra. Tehát folyamatos legyen minden­hol a nyitva tartás. Erre pedig a tapasztalatok sze­rint is nagy igény van. Az ügy érdekében pedig sem­mi másra, csak összefogás­ra, együttműködésre van szükség. Csupán ennyi kell ahhoz, hogy Ócsa idegen- forgalma fellendüljön. Idegenvezetőkben sem lenne hiány. Az ócsai Bo­lyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépis­kola fakultációs osztályai­ban évről évre folyamato­san történik idegenvezető­képzés. A fiatalok pedig megfelelő ismeret- és ta­pasztalatszerzés után szíve­sen végigkalauzolnák a turistákat Ócsán és környé­kén. Mindezekre nagy szükség lenne. Nemcsak a községnek, hanem az or­szágjárást és a valódi ér­tékeket kedvelő kirándu­lóknak is. Jó lenne minél hamarabb turisták százai­val találkozni az ócsai ut­cákon. Csengődő Erika Az orgazda nem tudta? Iskolaíosztogaták Lopni nem etikus, betör­ni még kevésbé. Az meg már pláne pocsék dolog, ha valaki pont egy sóher is­kolát szemel ki áldozatul. A gyáli Bartók Béla ut­cai alma matert egy hó­nap leforgása alatt kétszer is kirabolták. Először egy videót vittek el és néhány kazettát, melynek értéke 40 ezer forint volt. A má­sodik akció zsákmánya 2 db deck, egy magnó és egy keverőpult. Ezzel összesen 90 ezer forintra emelke­dett a kár, melyet nem a biztosító fog rendezni, lé­vén, hogy a tettesek me­net közben kézre kerültek. A biztosító örülhet, az is­kola kevésbé. Az ugyanis kérdéses, hogy Asztalos Ti­bor, Török Gábor, Bogdán Károly és Hadi István „urak” mikor lesznek olyan anyagi helyzetben, amikor is be lehet majd rajtuk hajtani az elrabolt, majd elkótyavetyélt tár­gyak értékét (egy részük megkerült). A történtek idején mind a négy fiatalember Gyálon volt bejelentve — ideigle­nesen. A neve egyiküknek sem szerepel a helyi rend­őrség nyilvántartásában, ám annál inkább a közpon­ti nyilvántartóban. Aszta­los és Török priusza nem fért fel két ív papírra, Bogdán és Hadi bűnlajst­romát pedig a váradi rend­őrség komputerei tartják számon. A nyomozás során a rend­őrök abból indultak ki, hogy a két betörést azonos módszerrel hajtották vég­re, tehát a tettes is ugyan­az. A logika helyesnek bi­zonyult. A nyomok a gyá­li Körösi utca 33. számhoz vezettek, itt került lefog­lalásra a két deck és a magnó. Nem került viszont horogra csak egy halacs­ka. Asztalos és Török idő­ben lelécelt, s még jó né­hány balhét megcsináltak Lőrincen, míg végül is el­csípték őket a Honvéd-la­kótelepen. Később Hadi is itt fu­tott jégre, óm őt átadták Dabasnak. Pechje van. Ál­lítólag a lőrinci fogdában jobb a koszt, még tepertőt és sajtot is szervíroznak a smasszerek. Van az ügynek egy ötö­dik szereplője is, igaz őt nem betörésért, hanem or­gazdaságért fogják elszá­moltatni. Kovács Rudolf­nak hívják, pesti, a XV. kerület lakója. Kovács úr 10 ezer forintért vette meg, a 40 ezret érő videót. Mint mondotta, sejtelme sem volt arról, hogy honnan származik. Az sem tűnt neki fel, hogy nem kapott hozzá távirányítót, s rop­pantul csodálkozott, ami­kor megtudta, a hiányzó részegység a rendőrségen van. A társtettesek vallomásá­ból az derült ki, hogy- a kétrendbeli betörés fő­kolomposa Hadi István, míg Török és Bogdán csak a második betörésbe tár­sult be. ’ A 27 éves Hadi István Várad szülöttje, de aligha van miért büszke legyen rá Ady kedvenc városa. A bíróság szentenciáját még nem tudni, az viszont már most biztos, a büntetés le­töltése után Hadi „urat” átzsuppolják a határon, „örüljenek” neki a román rendőrök. (matula) Csak kitűnő magaviselettel Cserkészkötelezettség 1933. március 12-én alakultak meg előszűr, majd 1948-ig működtek. Két éve, 1989. május 6-án szerveződtek újra. Jelenleg 94-en vannak, zömmel 9—16 év közötti lányok és fiúk. Idén június 21-től hét napot Debrecenben tölte­nek a II. református világtalálkozón. Itt találkoznak a külföldön működő magyar cserkészcsapatokkal. Július 12—27-ig Németországban táboroznak negyvenöt taggal egy ottani cserkészcsapat vendégeként. Ezek röviden a tények, de ami mögöttük van, ar­ról beszél Nagykátán Gu­lyás Imre, a 906. sz. Hu­nyadi László cserkészcsa­pat titkára. — Negyvenéves álomból ébredt fel ez a szép és ne­mes mozgalom. Akik tagjai voltak, azok sohasem tud­ták elfeledni és máig sem értik, miért kellett meg­szüntetni 1948-ban — mondja Gulyás Imre. — Azelőtt sohasem talál­koztak? — A nagykátai cserké­szek többsége a hosszú kényszerszünet alatt is sok­szor találkozott egymással, és olyankor a régi idők emlékeit idézték fel. Saj­nos nagyon sokan már nem érhették meg 1989. május 6-át, amikor a nagy­kátai 906. sz. Hunyadi László cserkészcsapat új­jászerveződött, és hivatalo­san is megkezdte működé­sét. E napon még kevés fiatalember volt köztünk, de akik ott voltak, azok csodálattal nézték a sok ősz hajú öreg cserkészt, az „öregek” öröme különös hatással volt rájuk. Azóta már több fiatal ismerkedik a mozgalommal. — Mi a feladata, célja a cserkészmozgalomnak? — Feladatunk kettős: becsülettel dolgozunk ha­zánkért és mindent elköve­tünk azért, hogy kultúrán­kat, hagyományainkat meg­őrizzük. Az egyik nagy magyar: Széchenyi István írta levelében fiának a kö­vetkezőket: „A legtöbb em­ber, ha megkérdezik tőle, miért teszi ezt vagy azt, a kérdésre azt válaszolja, mert helyzetem követeli tő­lem.” Mi, magyar cserké­szek azt mondjuk, és ez a jelszavunk: Szolgálom a magyarságot, mert köteles­ségemnek tartom! — Kik lehetnek a moz­galom tagjai? — A belépés önkéntes: aki a cserkésztörvényt elfo­gadja és magáévá teszi, az tagja lehet korra és nemre való tekintet nélkül. Isko­laköteles fiatalok esetén kívánalom az 5—4-es osz­tályzatú tanulmányi előme­netel és a kitűnő magavi­selet. SZOLGÁLVA — Hazánkban két szövet­ség működik. Az egyházak keretén belül működő Ma­gyar Cserkészszövetség és a Független Demokrata Cserkészcsapatok Szövetsé­ge. A nagykátai 906. sz. Hunyadi László cserkész- csapat melyik szövetséghez tartozik? — Mi az utóbbihoz. Tag­jaink szabadon gyakorol­hatják és élhetnek vallá­suknak. Senkit sem kötele­zünk semmilyen vallás gyakorlására. — Csatlakoztak-e vala­milyen párthoz? — Semmilyen párthoz nem orientálódunk, és a munkánkba sem szólnak bele. Becsületes, emberba­rát és természetet szerető fiatalokat nevelünk, akik tisztelnek mindent, ami emberi és mindent, ami az emberiséget szolgálja. Igyekszünk minél nagyobb kreatív készséget kifejlesz­teni és egymás iránti sze- retetre nevelni tagjainkat. Nálunk csak az érvényesül­het, és annak lehet becsü­lete, aki dolgozik. SEGÍTSÉG az, amire mar — Mi büszkék? — Nagy öröm számunk­ra, hogy sikeres év van mögöttünk. A legfontosab­bat, az otthonunkat sike­rült olyan kellemes és egészséges környezetben megvalósítani, ahová szíve­sen jönnek a fiatalok, és jól érzik magukat. A sikerek­ben nagy részük van olyan embereknek, akik soha nem voltak kapcsolatban moz­galmunkkal, mégis nagy lelkesedéssel és odaadással vettek részt a munkában. Ezek között elsőként kell említenünk Ajtai László és Pikó János nyugdíjasokat, akik minden ellenszolgálta­tás nélkül olyan értékes munkát végeztek, mely nél­kül az otthonunk nem va­lósult volna meg. Nagy se­gítséget nyújtottak többen, akik nem csak munkájuk­kal, hanem anyagiakkal se­gítették otthonunk kialakí­tását. Különösen Házkötő János az, aki pénzt, fárad­ságot nem számítva, sokat tett azért, hogy előbbre jus­sunk. Maró Kálmán is ko­moly anyagi segítséget nyújtott. A VÉDŐSZENT Különböző szervek, szer­vezetek is hozzájárullak sikereinkhez. Elsőként kell ezek közül említenünk Lendvai Sándort, a PVV vezetőjét, Povázson Sándort, a DJ Gimnázium és Szakközépiskola igazga­tóját, valamint Mizsei A. Tamás és Heimann Győző általános iskola igazgatókat, Báró János, Szekeres Mi­hály és Prepok György kis­iparosokat. A MKB Mgtsz lakatosüzemi dolgozói vál­laltak társadalmi munkát. Segítették munkánkat a Gabonaforgalmi- és Ma­lomipari Vállalat dolgozói és vezetője, Kulcsár Pál; a Telefongyár dolgozói és ve­zetője, dr. Vass Imre. Kü­lön meg kell említeni Sza- lay Sándort, aki megfestet­te a cserkészek védőszent­jének, Szent Györgynek ké­pét, és azt nekünk ajándé­kozta. És még tovább sorol­hatnám a neveket, akik munkánkat segítették és se­gítik. Köszönjük mindenki­nek odaadó segítségét, mert csak így tudtunk és tudunk a jövőben is eredményesek lenni. D. A. Labdarúgás Vereség után is az élen Április 28-án, Tápiósze- lén került sor a körzeti labdarúgó-bajnokság két mérkőzésére. Fél ,2-kor vo­nult pályára a Tápiószele és Káka KSK ifjúsági csapata. Az első félidőben tizenegyesből Tisza József megszerezte a vendéglátók vezetését. A második fél­időben ismét Tisza József talált hálóba, 2-0. (Egyéb­ként ő bizonyult legjobb­nak a fiatalok közül.) Ezt követte a vendégcsapat gólja, melyet Gedei Ferenc rúgott, 2-1. A hazaiak foly­tatták a küzdelmet, Tisza Tibor után Makai Tibor vette be a kókaiak kapuját, 4-1 lett a végeredmény. Fél 4-kor a felnőttcsapa­tok álltak kezdéshez. Az el­ső félidő 5. percében Szabó Sándor labdáját nem tudta hárítani a kókai kapus, 1-0. A 25. percben Maczó József szerezte meg a hazaiak második gólját, 2-0. A má­sodik félidő 70. percében Nagy Ferenc gólja beállí­totta a végeredményt: 2-1. A tápiószeleiek legjobbja Gábor Ferenc volt, míg a kókaiak részéről Nagy Fe­renc és Csákó István volt legaktívabb. Samu B. Gábor Biohlub Növekszik az érdeklődés Egyre inkább növekszik az érdeklődés a fejlett ipari országokban a natúr és vegyszerek alkalmazása nélkül előállított mezőgaz­dasági termékek iránt. Ilyen termelés már nálunk is meghonosodott, s a szak­emberek szerint a jövőben I. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1991. MÁJUS 4., SZOMBAT TÁP1ÖMENTI MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON még nagyobb teret hódít majd a vegyszermentes (bio), illetve az integrált termesztés. Hazánkban is működik már a Biotermesztők Or­szágos Egyesülete, a bio­klub, amelynek alapelve a természetes emberi környe­zet védelmének maximális szolgálata. A klub tagjai — számuk meghaladja az 500-at — állami gazdasá­gok, tsz-ek, gazdasági mun- kalcözösségek, magánterme­lők és vállalkozók egyaránt azért tevékenykednek, hogy szakszerűen, ám környezet­kímélő módon állítsák elő a mezőgazdasági terméke­ket. tapiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. & Munkatárs: Deák Attila. 9 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban.

Next

/
Thumbnails
Contents