Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1991. MÁJUS 4., SZOMBAT A franciák segítenének A frank is ió. de hídra kevés Talán akUurátusabban kötötték meg a nyakkendőjüket aznap reggel azok a nagyvállalati vezetők, akik a Versailles-ból érkezett ipari és kereskedelmi kamaraelnökkel találkoztak. A meghívottak hetedik érzéke azt súgta, ez nem csupán protokollosé mény lesz. Itt majd közelebb kerülhetnek egy-két jó üzlethez, francia utazáshoz kötött tapasztalatcseréhez, továbbképzéshez, netán bizonyos vállalkozások beruházóra is találnak. Arnaud de Morcourt úr két francia megye ipari és kereskedelmi kamarájának európai elnöke, tehát már most európainak érezhették magukat a váci gyárosok a megtiszteltetéstől. Az egyik legnagyobb hírű üzem, a valamikori Kodak utódja, a Forte gyár adott otthont a megbeszéléseknek. A monsieur nem valami Mikulás, aki telerakja a cipőket „minden jó”-val, mindenekelőtt kíváncsi volt a képviselt gyárakra, hiszen a leendő kapcsolatok csakis a kölcsönös előnyökön alapulhatnak. A Forte, a KAEV, a Senior, a HAGY. a CEMÜ bemutatkozása csupán alapanyagok voltak a lehetséges együttműködésekhez. Ki-ki egy üres lapra részletesen leírhatta tevékenységi körét és kívánságait, igényeit a még ismeretlen francia társak számára. Ugyanez megismétlődött délután az MTESZ-székház klubhelyiségében a Vác és környékén levő kisvállalkozások tulajdonosai előtt is. A kamara nem elsősorban a hozzájuk hasonló nagyságrendű vállalkozásokat tömöríti, mégis leült velük is tárgyalni Morcourt úr. A szisztéma ugyanaz, üres papír, névjegy. Amikor kiderült, mindenki tudta, mire számíthat. Ez egy lehetőséggel több arra, hogy forogjon a nevük, olyan helyre is eljusson vállalkozásuk híre, ahová enélkül lehetetlen volna. Még mielőtt ilyen tisztán láttak volna, valaki megreszkírozta a kérdést, volna-e olyan beruházó Franciaországban, aki maMáltai vezetők látogatása Egy fennállásának kétezredik évét ünneplő németországi város, Trier főpolgármesterének üzenetét hozta április utolsó napján Vácra Csilla von Böselager bárónő. A szülőhazájának és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak sokat segítő — létrejötténél is bábáskodó — bárónő néhány nappal korábban találkozott a főpolgármesterrel. aki szívesen felvenné a kapcsolatot a váci polgármesterrel és magával a várossal. A közvetlen kapcsolat létrejötte érdekében Bartes Ferenc polgármester váci látogatásra hívta meg Trier főpolgármesterét. A kapcsolat felvételével s — amennyiben a városi képviselő-testület úgy dönt — testvérvárosi kapcsolat létesítésével egyetértett dr. Katona István püspök és Kozma Imre plébános, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke is. Csilla von Böselager dr. Katona István és Kozma Imre más. megoldásra váró kérdésekről is beszélgetett Bartos Ferenccel. Égési sérülés Radon öt váci tűzesetet jegyeztek be a közelmúltban a Váci Tűzoltóparancsnokság eseménynaplójába. A Dózsa György út 19. számú lakóházban a fűtőberendezés hibája miatt égett a reka- mié s más bútorok, nyolcezer forintos kárt okozva. A Forte-gyár méregraktára fölötti helyiségben hegesztettek, a szikra a csővezeték mellett lehullva tüzet okozott. Szerencsére a lángokat gyorsan eloltották. A Köztársaság út 63. számú ház egyik helyiségében tűz és 10 ezer forintos kár keletkezett, özvegy Farkas Istvánná füstmérgezésben meghalt. A Garam utca 8-ban a konyhai tűzhelyen felejtették az ételt, meggyulladt a hurkazsír, a berendezés tüzet fogott, és 20 ezer forint értékű berendezés ment tönkre. A Burgundia utca 30. számú ház tetőzetén észlelték a szomszédok a tüzet, a kéménybe épített gerenda égett. Itt négyezer forint a kár. Segítséget kértek a váci tűzoltóságtól a környékbeli helységekből is. Alsógödón, az Arany János utca 50-ben az ágyban dohányozlak, az ágyneműn kívül a berendezés is tüzet fogott. Harmincezer forintnyi a kár. Hasonló okból keletkezett szobatűz Rádon, a Madách Imre utca 5-ben. Itt tízezer forint érték került a kárfelvételi jegyzőkönyvbe, de egy lakó elsőéi másodfokú égési sebeket szenvedett. Foton, a gyermekváros területén egy mellékhelyiségben kellett a tüzet oltani. Hűtőgép, zsák- köteg ment tönkre. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. P. R. A középvárosban Május 4-én, szombaton a posta-trafóállomás rekonstrukciója miatt áramszünetre kell számítani a környéken. 9—12 óráig a Görgey, a Zichy és a Kossuth utcában lakók számítsanak áramkimaradásra. gyár alvállalkozók bevonásával finanszírozná egy váci Duna-híd megépítését. A felvetés nem igazán talált célt. A válaszból kiderült, nem elsősorban készpénzzel akarnak segíteni rajtunk. Ha beruházás, akkor külföldi technológiáról, külföldi munkaerőről is szó lehet, mivel a munkanélküliséget odakinn is igyekeznek kezelni. A híd pedig nem ígérkezik olyan befektetésnek sem, ami tetemes hasznot hozna egy külföldinek. Egy országnak, egy városnak sokkal inkább, de mint tudjuk, ezek mi vagyunk, ugyanazok, akiknek üres a zsebük. A jótékony, gazdag nagybácsi pedig illúzió. Valami pénzről azért lehet szó, tudtuk meg Len- tulay Györgytől, a Párizs mellett élő francia vállalkozótól, akinek a kamarai tisztégviselő látogatását köszönhetjük. Egyszerűen Vác nagy barátjának nevezi magát, ilyen alapon igyekszik közelebb segíteni bennünket a tűzhöz, természetesen gazdasági értelemben. Nos, ez a „valami pénz” éppen az ilyen kisvállalkozások fellendítésére van kilátásban. Nagyságrendben tehát meg se közelíti egy híd költségeit, de francia állami forrás reményekre jogosít. Minderről a budapesti nagykövetségen tartott beszámolójuk után tájékoztatott bennünket Lentulay úr, aki fölajánlotta segítségét az összegyűjtött igények nyelvi fordításában, s minthogy maga is vállalkozó, s ugyanannak a kamarának immár húsz éve tagja, amelyet Morcourt úr képvisel, a partnerek keresésében is. Dudás Zoltán Előbb igazolvány, aztán szállás Es egyre többen lesznek Először a templomban találkoztam vele. Előttem ült a paciban, üres és teli üvegeit magához szorítva csörömpölt, és egy fél órára megpihent odabent. Második és harmadik találkozásunk már közvetlenebb volt — pénzt kéregetett az utcán. Egyetlenegy arc, egyetlenegy emberi sors a sok közűi. Mi lesz ővelük, az élet perifériájára került szabad ég vándoraival? A polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője, Oszaczky Imréné asztalán a munkanélküliek segélykérelmének vaskos dossziéja fekszik. Két munkatársával, Csuka Ta- másné tiszteletes asszonynyal, a szociális és karitatív bizottság vezetőjével, és Patrik Nándor bizottsági taggal azokat nézik át. — Hány hajléktalant tartanak nyilván Vácott? — kérdezem Oszaczky Imré- nétől. — Eddig tíz hajléktalanról tudunk, kilenc férfiról és egy nőről. 30-50 év körüli emberekről van szó, akik valaha a városhoz kötődtek, család, lakás, munkahely vonatkozásában. Csak a váci hajléktalanok ügyét tudja felvállalni az önkormányzat. Gyakran érkeznek ide a fővárosból és a környékből is más hajléktalanok. Övelük sajnos nem tudunk érdemben foglalkozni, mivel akkor gyűjtővárosává válhatna Vác a hajléktalanoknak. Ez rendkívül nagy terhet róna az önkormányzatra, a város nincs erre felkészülve. A kiszűrés végett fényképes igazolvánnyal látjuk el a váci hajléktalanokat. — Mit tudnak értük tenni? — Az egy éve működő ingyenkonyhán naponta kapnak egy tál meleg ételt. A legégetőbb feladatunk a szállás megoldása. Egy átmeneti szállásé, ahol emberi körülmények között lehetőségük volna a tisztálkodásra, a ruhacserére, és arra, hogy éjszakára meghúzzák magukat, amíg életük nem rendeződik egy kicsit. Hiszen eddig a temetőkben, a Duna-parton, a vagonokban, a buszmegállókban éjszakáztak. Tervünk egy szociális központ létrehozása, ami hamarosan Este a folyóparton megvalósul. Ide tartozna az ingyenkonyha, a hajléktalanok ügye, a családsegítő és a területi szociális gondozói hálózat. Mindez együtt lenne, egy helyen. —■ Mennyire hatékony a segítség? — kérdezem Csuka Tamásné tiszteletes asszonytól. — A váci esethelyzeteket ismerve, sajnos azt keil mondanom, hogy nem élég a mi segítségünk, ha maguk a hajléktalanok nem akarnak változtatni éppen csakhogy tengődő és kiszolgáltatott életvitelükön. A lecsúszás oka szinte valamennyiüknél az alkohol, és az emiatt szétesett családi élet. Sem család, sem lakás, sem munkahely. A város intézményeiben munkalehetőséget keresünk számukra, sőt olcsó albérletet is. Azon próbálkozásaink, hogy visszakerüljenek a normális, a tisztességes életbe, « hogy megállják a helyüket, eddig még nem sok eredménnyel biztatott. Ebben az alkohol a legnagyobb ellenségünk, s azt igazából csak maguk a hajléktalanok képesek legyőzni. Mindenesetre mi ott állunk mögöttük. — Mire lehet számítani ügyükben? — Hogy még többen lesznek — mondja szomorúan Oszaczky Imréné. — Lesznek-e segítő partnerei az önkormányzatnak és a karitatív bizottságnak? — Bízom abban, hogy igen. Már a helyi Magyar Máltai Szeretetszolgálat is ígéretet adott a bútorok, a berendezések, a ruhák szállítására. Szőrűd Ágnes ^sJ~iaueÍL anijii ! Képzeld, anyu! Tegnap a suliban nagytakarítás volt. Gyönyörű rendet csináltunk a szertárakban, az osztályteremben mindent lemostunk, a falra tettünk friss dekorációt. Felgereblyéztük, söpörtük az udvart, lefestettük a kerítést. Most olyan szép rend van. Csak meddig? . . . Nem akarom bántani az alsósokat, de ők szemetelnek: eldobják a csokipapírt, sajtpap írt, ha rájuk szólunk, kiröhögnek . . . jó, tudom, a nagyok között is vannak ilyenek. Tényleg, anyu! Itt a házunkban nem lehetne csinálni egy „rendakciót”? Iszonyú kosz van a ház előtt, meg jó lenne lefesteni a padokat . . . Nem akarod megszervezni egyik hétvégére? Nem? Hát jó, majd akkor én mozgósítom a gyerekeket! Figyelj, anyu! Ügy sajnálom az Évát, gondolhatod, szerelmi bánata van. Másfél hónapig járt a Ferivel, marha jól megvoltak, most meg furcsa . . . jött a suliba egy új csaj, de látnád hogy néz ki ... A tanár néni már rászólt a múltkor, hogy festett szemmel és körömmel ne jöjjön iskolába. Mi, lányok csak röhögtünk rajta, de a lökött fiúk hasra esnek a gyönyörtől. A Feri is persze . . . Te, anyu! Mikor lesz már vége annak, hogy ne* kém állandóan a drága nővérem kinőtt cuccait kell hordanom? Gondolj csak bele, hogy cipőn kívül mikor vettél nekem egy nadrágot, egy pólót, egy pulcsit! Olyan ciki, nem gondolod, hogy ezeket a cuccokat már ismeri egész Vác? Ezt az örökölt tavaszi dzsekimet, ha kiállítanám a ház elé, már egyedül eltalálna mindenhova... Ja, anyu! Ezt a virágot neked hoztam. Anyák napjára . .. Bartha Gyula CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA Vác készül június 30-ra Ünnepségek a városban Déli 12 órakor megszólalnak a város harangjai, s egymást váltva — a szükséges technikai szüneteket tartva — szólnak egészen egy óráig. .. Vác ezzel csatlakozik ahhoz az országos ünnepséghez, amelyet június 30-án rendeznek abból az alkalomból, hogy az utolsó idegen katona is elhagyja Magyarországot. Ebben egyeztek meg a pártok, egyesületek, társadalmi szervezetek és az egyházak képviselői azon a megbeszélésen, amelyet a polgármesteri hivatal hívott össze. Körvonalazódott az is, hogy miképpen teszik emlékezetessé ezt a napot: az ünnepség délután kezdődik, valószínűleg ökumenikus istentisztelettel, ezt követi a Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület által felajánlott zászló felszentelése. Erre az aktusra a tervek szerint a székes- egyház előtti téren kerülne sor. A zászlót ezután a Duna-partra viszik, s itt ünnepélyes keretek között vonják fel a zenepavilon mellett lévő zászlórúdra. A nemzeti lobogó végleg ott marad. Ugyanekkor az e nap emlékére elhelyezett emléktáblát is felavatják ugyanott. Az ünnepség egy felszabadult népünnepé ly- lyel, utcabállal ér véget a tervek szerint. A rendezvény előkészítésére, a részletek kimunkálására bizottság alakult. Bár az álláspontok nem voltak egységesek, a többség véleménye szerint a méltóságteljes ünneplés és az azt követő felszabadult népünnepély nem zárja ki egymást, s az eseményeknek sokkal inkább „civilnek” kellene lenniük, mint katonainak. Többen fogalmazták meg, hogy e napon a függetlenséget, a szabadságot ünnepeljük — és ebben nincs helye a szovjetellenességnek, de a pártpolitikának sem. Görög templom Varkoly László VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. J5. ® A szerkesztősig vezetője: Borgó János. ® Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet. © Postacím: Vác, Pf. 32, 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. © Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. O Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, valamint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Varkoly László festőművész műveiből nyílik kiállítás szombaton 11 órakor a görög templom kiállítóié- rém,ben. A bemutató egy hónapig tekinthető meg.
