Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
Emlékmű a II. világháború áldozatainak Szívetek őrizzen „Az egész második világháború folyamán az összes frontokon, a normandiai partraszállást és a csendes-óceáni harcokat beleszámítva. 292 100 amerikai katona halt meg; a 2. hadsereg pedig két hét leforgása alatt veszített el százezret vagy annál is többet. Ha tehát volt a magyar történelemnek valaha igazi Mohácsa: úgy a 2. hadsereg pusztulása az. A nép siratná ezt a hadsereget, de nem engedik. Csend és hallgatód a parancs, csendbe és tettetett közönybe burkolózik az ország.” Tóth László a Nemzeti Újság vezércikkében felszólítja a társadalmat, hogy ne is beszéljen erről a csapásról. Pedig a 208 kilométeres magyar arcvonal ártatlan áldozatainak csak egy választása volt, nevezetesen csak meghalni lehet, hátrálni nem. „Ez az eleve halálra ítélt hadsereg fegyverzet, élelem, ruházat, utánpótlás vonatkozásában is a Don mellett a haza részéről sorsára lett hagyva'’ — írja Nemeskiirty István Rekviem egy hadseregért című könyvében. Hol nyugszunk, nem tudja a barát, feleség, gyerek. / Elszórt testünk nyomtalanul nyelte magába a föld, / Szívetek őrizzen: milliók eleven milliókat. (Slrvers.) Talán ezen intelem jegj'é- ben is a Városvédő Szépítő Egyesület 61 fős tagsága 1988 tavaszán alakuló közgyűlésén elhatározta egy II. világháborús emlékmű felállítását a városban. ■— Az elképzelésből hogyan lett valóság? — kérdeztük Papp Istvánt, az egyesület elnökét. — Szarka Ferencné idős asszony már az alakuló közgyűlésünkön 1988-ban felvetette, hogy városunkban nincsen a II. világháború áldozatainak méltó emlékműve. Az 1989-es márciusi közgyűlés határozatában az emlékmű megvalósítását tűzte ki első célként. — Hogyan teremtődnek meg az anyagi feltételek? — Az Iparművészeti Lektorátus támogató összegként 200 ezer forintot ajánlott fel. ök kérlek fel a művészi alkotás elkészítésére Csikai Márta szobrászművészt is, aki köztudottan városunk szülötte. A Démász, a konzervgyár, a tsz-ek, az ÁFÉSZ, akkoriban a Hazafias Népfront, az akkori városi tanács, a Nefag, az Építőipari Kisszövetkezet, a városgazdálkodási vállalat és az állampolgárok adományából mintegy 500 ezer forint jött össze. Ígéretet kaptunk a város polgármesterétől, hogy a költségvetésből is juttatnak bizonyos összeget erre a célra. — Hol fog állni az emlékmű? — A kis Hősök terén, a Démász és a posta között. A műalkotás időtálló bronzból készül el, öntésére április végén kerül sor. A mégemelt szobor körüli terület is építési terv alapján lesz kialakítva. Csikai Márta szobrászművész nagy ambícióval készült a feladatra, lelkiismereti kérdést csinált abból, hogy az alkotás méltó legyen az alkalomhoz. — Eddig hány érdekelt nevét sikerült felkutatni? — 131 katonáét, 179 polgári személyét. Ha valakinek Van érintett hozzátartozója, a polgármesteri hivatal 4. számú irodáját keresse fel. A város 450 zsidó áldozatának nevét a helyi zsinagógában emléktábla őrzi. Mi esetleges kétnyelvű felirat lehetőségétől sem zárkózunk el. — Mikor kerül sor a szoboravatásra? ■ — Ez évben a halottak napján tervezzük az ünnepélyes emlékműavatást. Sz., J. Vagy tönkremegy, vagy. Túl magasak a kamatok A nyugati üzletembereknek, ha vásárt csinálnak valahol, 2-3 hónapba is beletelik, amíg a fizetnivalóért a pénztárcájukba nyúlnak. Feléjük már csak így járja, nem idegesíti őket az infláció, a magas bankkamat. Nálunk ez idő alatt, a forgótőke híján, könnyen tönkre is mehet egy vállalkozás, hiszen némelyeknek a járandóságon felül annyi pénzük sincs, hogy folytatni tudják a termelést. Persze segít a bank. Akkora kamattal, amit aztán évekig nyögve fizet vissza az adós. Messzire ne menjünk, a Trakisnak a gazdaságát is az újratermelésnek ez a fedezetlensége ásta alá. A múlt év végén már a 200 milliós nagyságrendet közelítette a hitele. A kamatterhek mértékét példázza az összehasonlítás is, mely szerint a termékeken legalább 50-60 százalékos nyereségtartalomnak kellene ahhoz keletkeznie, hogy kockázat nélkül igénybe vehessék a hitelkonstrukciót. A Trakisban is nyilvánvalóvá vált már régebben, hogy ezt a pénzügyi megterhelést sokáig nem tudja elviselni a cég. Ráadásul idén tovább súlyosbította a helyzetet , a .belföldi áruforgalom csökkenése is. Emiatt a múlt évi termelési érték mintegy 500 milliós szintjét 100 millióval szállították alább az idei kalkulációk szerint. E lépésnek feltehetően a létszámgazdálkodásban is komolyabb következményei lehetnek. A részletekről Szűcs János főmérnököt kérdeztük: — Sajnos ma már nagyon konkrétan vetődik fel a kft. jövőjével kapcsolatos kérdés. Vagy tönkremegy, vagy pedig áldozatokat hozva, de kenyerük marad kevesebbeknek. Legelőbb is az úgynevezett előnyugdíjazás lehetőségét ajánlottuk fel azoknak, akik ezzel élhetnek. Húszán el is fogadták. Azonban bizonyosra vehető, hogy további karcsúsításra lesz szükség, ami összességében 20 százalékát érinti a létszámnak. Ha időközben a termelés gépesítésében is előbbre ttidunk lépni, elképzelhető, hogy ennél is nagyobb mértékű lesz a kényszerű lemorzsolódás. — Melyik szakterületeken néznek e sötét jövő elé? — Inkább emberi oldalról lesz értékelve, kik maradjanak a helyükön. Ámbár a forgácsolóvonalon — miként más hasonló cégeknél is ez jellemző — vannak a munkaellátottságban gondok. — A piacokon mik a legújabb fejlemények? — Ahogy azt az elején is említettük, bennünket a belföldi piac romlása érintett nagyon rosszul. Ennek hátrányait nem lehet egykönnyen ellensúlyozni. M. J. NAGYKÓRÖS| XXXV. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1991. MÁJUS 4„ SZOMBAT Jelentős tárlat a múzeumban Első a Kárpát-medencében A Nagykőrös környéki ásatások leletanyagát bemutató időszaki kiállítás nyílt az Arany János Múzeumban. Dr. Simon László régész muzeológust kértük arra — úgy is, mint a leletek feltáróját —■, hogy mutassa be a tárlatot. — A nagykőrös-szurdok- dűlői bronzkori földvár, valamint a száraz-dűlői leletmentés legszebb darabjai vannak most a tárlókban. A bronzkortól a szarmata koron keresztül avar és Árpád-kori emlékekig vannak a leletek kiállítva. ■— Mit jelent ez évszámokban? — Az időszámítás előtti második évezredtől. — Ezt urnasírok mutatták — a szarmata kor a római kornak felel meg, időszámításunk szerint a második évtized környéken költöztek ide. A szarmata korszak végéről származó település objektumai, árkai, termény- és szeméttároló gödrei és egy ház került elő a földvári részen. — Valószínű, hogy nem teljes épségben maradnak meg a különböző tárgyak. Hogyan lehet, pontosan következtetni a valóságra? — A leletek keltezésére több mint egy évszázada bevált módszer van. Az összehasonlító leletek alapján a kor nagyon pontosan meghatározható. Ha érméket is találunk, akkor még egyszerűbb a helyzet. Szántáskor, más földmunkák alkalmával is megmutatkoznak olyan maradványok, edénytöredékek például, amelyek arra utalnak, hogy rejt ott valamit a föld. Az ásatásokkal éppen ezeket dokumentáljuk. A földvárt bemutató tárlókban az étkészletek is innen származnak. — És a száraz-dűlői ásatások? — Az avar kori temető nagyon jelentős. Arról van szó, hogy Nagykőrös környékén első ízben tártak föl avar kori temetőt, ugyanakkor az itt föltárt leletek nemcsak a város számára, de országosan, sőt nemzetközi szinten is jelentősnek mondhatók. Elsősorban a temetkezési szokásokra gondolok. A homokos, agyagos, nedves föld lehetővé tette, hogy különböző elszíneződéseket figyeljünk meg. Ilyenek például a koporsónyomok. Ezeket szög vagy ácskapocs nélkül állították össze és lábakon álltak. Szintén elszíneződésből következtethető ki, hogy itt különböző sírdúlások, sírrablások történtek, s már az avar korban bekövetkeztek ezek. Nemesfémet, kincseket kerestek, s különösen az egyik sír volt érdekes ebből a szempontból. A sírbolt.közepén ugyanis olyan eltérő színű foltot találtunk, amely a rablóaknának a nyoma. S ennek a szélén egy másik, kerek, söíétebb elszíneződést találtunk. Ez egyértelműen egy faoszlop maradványa lehetett, és ez függőleges irányban is nyomot hagyott. Meg tudtuk állapítani tehát, hogy a sír földjében mintegy 80-90 centiméterre, de még a koporsó felett megszűnő oszlopról lehetett szó. Nagy valószínűséggel állíthatjuk azt, hogy ez az oszlop a Munkában a számítógép felszín fölé emelkedett, tehát jelezte a sír helyét. Ez a Kárpát-medencében az első ilyen avar kori sír. m m m De megfigyelhető volt az is, hogy törött edényeket, törött tárgyakat tettek a sírba. A harcosnak a sírjába összetörve tették az íjat, a tárlókban néhány ilyet is bemutatunk. A megtaláláskor az íj karok helyzetéből egyértelműen megmutatkozott, hogy ez valóban törött állapotban került a sírba. Ez összefüggésbe hozható azzal a másik jelenséggel, amikor összekötözik a halott lábát. Mindkét jelenség tehát a visszajáró halottól való félelmet mutatja. Megállapítható tehát, hogy túlvilági képzetük meglehetősen fejlett volt, ezek a mai szemmel nézve babonáknak minősíthetők. De a túlvilági életben hittek, s ezért mellékeltek használati tárgyakat a halottak mellé, s ételt-italt. De nagyon sok állati csontot is találtunk a sírokban, természetesen ezek még hússal együtt kerültek a sírf'ödörbe, tehát túlvilági ételként szolgáltak volna. Rendkívül érdekes, hogy edényeket csak gyermek- és női sírokban találtunk, tehát a túlvilági útra szánt élelem megoszlása, úgy tűnik, nem volt egyforma a nemek között. — Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen írásnak az legyen a célja, hogy ébresz- szen kedvet a kiállítás meglátogatásához — mondta végezetül dr. Simon László. B. O. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrösön egy rendkívül komoly irányítóközpontot üzemeltet. A hatalmas falitáblán a legfontosabb létesítmények, hálózatok működését lehet figyelemmel kísérni. A munkát számítógépek segítik. A szakemberek felváltva ügyelnek. Képünkön Gazdik Pál látja el ezt a feladatot (Erdőst Ágnes felvétele) SZOMBATON Tüzoltóversenyek Flórián napján Szent Flórián római katona volt, aki vértanúhalála előtt — még gyermekkorában — égő házat menteit meg az elhamvadástól. Később a tűzoltók védőszentjévé, jelképévé lett. Ezért természetes, hogy a tűzoltóság Szent Flórián napját méltó módon ünnepli. Szombaton, május 4-én, 10 órai kezdettel versenyt rendeznek az ifjúsági sportpályán. A közelmúltban megtartott szellemi vetélkedőn a kocséri Gábor Áron Általános Iskola, illetve a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakislwla rajai végeztek az első helyen. NAGYKÖRÖSI HIRI.AP Nagykörös, Hősök tere 5., II. emelet 30. • A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. fe Munkatárs: Mik- lay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51308. Telex: 22-5708. O Hirdetésfelvétel: kedd 10-töl 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. • Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig.
