Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-28 / 123. szám
... ...........Hr XXXV. ÍVpb ........... \ ~ M$S$táMÁJ A ra: «,00 toriul ^j€T\ *a&£ma •— XXXV. ÉW)I YAM, 125. S/.AMf .^?-:?"rNtt#ÉUH!nAjUS 3«., KKUU Királyi vendégek JLm iÄ.« ... :#Í;7.V :;-y lÉ Ä XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyr "' májas 27-én hutánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadta a magas rangú vendégeket. A királyi pár első útja a Kossuth térre vezetett, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadás mellett köszöntötte a vendégeket. Felvételünkön a svéd királyi pár a repülőgép lépcsőjén egy fírj AI ADÓSOK BÖRTÖNÉBEN /Cikkünk a 4. oldalon) JÖN A NEMZETI ALAPNYUGDÍJ Az egzisztenciális szorongás itt él közöttünk Antall József miniszterelnök nyitotta meg a százéves . társadalombiztosítás háromnapos emlékülését hétfőn Budapesten a szak- szervezetek Tárogató úti iskolájában. A jogállamiság és a szociális állam elválaszthatatlan — mutatott rá a miniszterelnök. Szociális gondoskodás nélkül anarchiába hull a társadalom. A diktatúrától, a törvénytelenségtől való félelmet fel tudjuk számolni, de az egzisztenciális szorongás itt él közöttünk. Az embereket elbizonytalanítja: lesz-e holnap munkájuk, tudnak-e kenyeret adni családjuknak, ki tudják-e fizetni a világítás, fűtés számláit. Most amikor tisztességgel búcsút intünk a kivonuló utolsó szovjet katonáknak, amikor örülhetünk hazánk függetlenségének, amikor évszázados álmok valósulnak meg, amikor a világ a gazdasági átalakulás min- taországaként tekint ránk, ezek a .belső félelmek megkeserítik a szabadság édes gyümölcsét. Nem azért van tehát szükség a társadalombiztosítás új rendszerére, hogy az különbözzék a kommunistagyanús előző formától, hanem azért, mert ez alapvető fontosságú az egész nép szempontjából. Minden gazdasági siker feltétele és része a modern szociális és betegbiztosítás. Ha megfelelő egy ország társadalombiztosítási rendszere, jobb az emberek közérzete, biztonságérzete. A kormányzat érzi ebben felelősségét, elkötelezett a szolidaritás gondolatá mellett. A kormányzat hozzá kíván járulni a megfelelő keretek kijelölésével a társadalombiztosítás reformjához. E keretek- között a társadalombiztosítás függetlenül tevékenykedhetne. Az ülésen Botos József főigazgató társadalombiztosítási emlékérmet adott át Antall Józsefnek. A vitaindító szakmai előadások során elsőként Surján László népjóléti miBtlPOUTHCAS KRÓNIKA Jap-n ts a Koreai Köztársaság hazánk iránti bizalmának erősödésé igen nagy tőkeberuházásokkal kecsegtet: a magyarországi Suzuki-programot, illetve a Samsung tervezett beruházását modellértékűnek tekintik, sorsát árgus szemekkel figyelik — távol-keleti látogatásáról hazaérkezve fogalmazott így Szabad György, az Országgyűlés elnöke © Az Állami Vagyonügynökség tevékenységének bő egy éve alatt összesen 159 állami vállalat alakult át gazdasági társasággá, s ez a tranzakció több mint 200 milliárd forintnyi állami vagyont mozgósított meg — közölte Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség igazgatója hétfőn egy gazdasági eszmecserén. © A Magyar Köztársaság elnöke — művészi útja elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából — Bárdy György színművésznek, érdemes művésznek a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. Pffiwafisáeiós sffrafégirt Ingyen csak kárpótlásul A tulajdonosi és privatizációs bizottság — amely a kormány gazdasági kabinetje mellett működik — elkészült - a privatizációs stratégia tervezetével. A javaslatot hamarosan megvitatja a kormány. A bizottság a következő alapelveket ajánlja a korín ánynak a privatizáció során: az állami vállalatok által működtetett tulajdon- arányt 1991-re 50 százalék alá kell csökkenteni úgy, hogy a külföldi tulajdon részaránya a jelenlegi 3 százalékról 25 százalékra növekedjen. Ingyenes va- gyonosztásra csak a kárpótlás esetén kerülhet sor. Kivételt képezhetnek még a társadalombiztosítás, az egyházak, valamint az ön- kormányzatok. El kell választani a privatizációt a kárpótlástól, éppen ezért a bizottság nem javasolja, hogy a volt tulajdonosok a privatizáció során elővásárlási jogot kapjanak. A privatizációból befolyó bevételt a kormánynak elsősorban a z államadósság csökkentésére, és részben a magánvállalkozások támogatására, az infrastruktúra fejlesztésére ajánlatos használnia. A bizottság azt javasolja, hogy készüljön egy kivételi lista, amelyen feltüntetik a 100 százalékban, illetve legalább 51 százalékban állami, nemzeti tulajdonban maradó cégeket. Azok a vállalatok viszont, amelyek e listán nem szerepelnek, 100 százalékban is értékesíthetők. A szövetkezetek vagyonát a teljes tulajdon értékesítéséig nevesíteni kell. Szükség van arra is, hogy a termőföld döntő többsége magánszemélyek tulajdonúba kerüljön, ez lehet a föld tulajdonreformjának alapvető vezérelve. A bizottság szerint a privatizációhoz rendelkezésre állnak a szükséges jogszabályok, intézmények, legfeljebb kisebb korrekcióra van szükség, alaposabb átalakítást semmiképpen sem ajánlanak. Politikai nyomásra átszerkeszthető a privatizációs joganyag, az azonban zavart okoz, és jelesleges várakozásokat gerjeszt. Végül a bizottság javaslatot tesz arra, hogy mely cégek maradjanak teljes egészében állami tulajdonban. Ide elsősorban a fegyverkereskedelmi. cégek, egyes állami gazdaságok (nádgazdaság, erdőgazdaságok), valamint kulturális vállalatok tartoznak. A kőolaj-, a villamosener- gia-iparban és a hőerőműveknél, az alumíniumkohászatban és a timföldbányászatnál, a nehézipari vállalatok egy részénél, a haditechnika-iparban, a stratégiai fontosságú külkereskedelmi vállalatoknál, a Ma hartnál, a Matávnál, a Ma 1 évnél csak az 51 százalékos állami tulajdoni hányad indokolt. Még ekkora állami része sedés sem kell a porcelán- gyáraknál, az állami gazdaságoknál, a legnagyobb kereskedelmi bankoknál valamint egyes kulturális és egészségügyi vállalatok nál, esetükben a bizottság azt tartja szükségesnek, hogy a: állami és a hazai magántulajdon aránya együttesen érje el az 51 százalékot. niszter bejelentette: elkészült a társadalombiztosítási Önkormányzatok törvénytervezete, s még májusban benyújtják a Parlamentnek. A társadalombiztosítást el kell látni megfelelő vagyonnal, mondotta Surján László. Ahhoz viszont, hogy a vagyon hozadékiból járulékbevételeket lehessen pótolni, 1000 milliárd forintról kellene beszélni. Egy ilyen vagyon természetesen nem áll rendelkezésre, de átadása esetén a hatékony biztonságos működtetés feltételei is hiányoznának. Sokkal reálisabb tehát a néhány száz milliárd forintos vagyonnal számolni, amely hozadékiból megteremthetnék a méltányos nyugdíjak és bizonyos tar- talékok forrásait...../■ Foglalkozott a miniszter az állampolgári jogon járó nemzeti alapnyugdíj tervével is. Igaz, a költségvetésnek mintegy 10 évig még erre sincs pénze — mondotta —, az elveket azért még kidolgozhatják, s egy gazdasági fellendülés esetén azonnal bevezethetik ezt a formát. Azok, akik nem jogosultak nyugdíjellátásra, már most megkaphatnák ezt a nemzeti alapnyugdijat, így mentesítve őket a sokszor megalázó procedúrától, a különféle segélyek igénylésétől. A tervek szerint a nemzeti alapnyugdíjat egészítené ki a szolgálati idő és a befizetett járulék szerinti nyugdíjrész. Az osztrák Alsó-Ausztria tartományfőnöke elvileg lehetségesnek tartja, hogy az általa vezetett tartomány társuljon Magyarországgal az 1996-os világkiállítás közös megrendezésére. A Néppárt ismert politikusai közé tartozó Siegf ried Ludwig hétfőn Becsben rendezett sajtóértekezletén beszélt arról, hogy az ország e legnagyobb — mintegy 20 ezer négyzetkilométer—- területű, és csaknem másfél millió lakosú, Becs körül elterülő — tehát Pest meg}'éhez hasonló helyzetű — tartománya az osztrák főváros visszalépése után maga lépjen annak helyébe Expo-rendezöként. Mint szavaiból kitűnt, ebben az esetben az alsó-ausztriai kiállítás fő helyszíne Sankt Pölten város lenne, amelyet új tartományi fővárosul jelöltek ki a jelenlegi székhely, Bées helyett, és fejlesztésére nagyszabású program indult el. Ludwig elmondta: Alsó- Ausztriának már korábban is voltak .elgondolásai , ar-. ról, hogy az eredetileg 1993-re kitűzött Expo idején. milyen ..területi rendezvényeket valósítson meg, s ezeket most fel lehetne használni az 1990-ós világkiállításhoz. A -politikus szerint a bécsi népszavazás Ausztriának ,-,nemzetközi felsülés” volt, s ezt ellensúlyozhatná, ha Alsó- Ausztria a magyarokkal együtt rendezné meg az Expót. Ügy vélekedett, hogy a tartomány lakossá; gának sokkal kedvezőbb a véleménye a világkiállításról,- mint a bécsieknek. Hozzáfűzte: a világkiállítás rendezéséhez való alsó- ausztriai csatlakozás ügyében ,,minden elképzelhető", s erről a tartományi kormányzat vezetőjeként tárgyalni kíván az osztrák központi kormánnyal is, de a döntés természetesen feltételezi, hogy előbb Magyarországon kialakuljanak az Expo tervei. Siegfried Ludwig kijelentéseiről értesülve a Zöld Párt alsó-ausztriai szervezetének ügyvivője a tartományfőnök Expo-terveit „megkésett április elsejei tréfának” minősítette. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA ZSIVAJUK Látlelet. „A hiteknek és tagadásoknak, az elméleteknek és jelszavaknak, a rögtönzött és kölcsönzött programoknak és diktátort mókáknak az a vad káosza, mely most zsivajlik Magyarországon, bár sok beteg jelenséget hoz felszínre, a maga egészében mégis szükségszerű és egészségesebb jövőt ígérő." Valóban hitek és tagadások idejét éljük. Sokkal inkább azokét, mint a higgadt, tárgyilagos elemzésekét. Holott.:. a földtulajdon, az egyházi vagyon ügyének rendezése, a világkiállítás, a privatizálás tárgyalható, eldönthető hitek, tagadások alapján, csak éppen — észlelhetem — gazdasági elemzések híján kétséges a döntés értéke, beláthatatlanok a következményei. Egy-egy településen, ahol az említett kérdéskörök már nem elvontan, általában, hanem nagyon is megfogható formában jelennek meg. a (vak)hiteknek és a (csak azért is) tagadásoknak a sokasodásával találkozom. Politikai kartácstü- zekkel, amelyek azt is tönkreteszik, ami a csata célja lenne. Tartók attól, győztesek nélküli, csakis áldozatokat felsorakoztatható csaták ezek. Túlságosan sok olyasmi zsivajlik egy-egy település lakóinak a szívében-fejében, ami megoszt, ami szembefordít, ami vélt és valódi mércék alapján újraosztályoz. A citált látlelet „sok beteg jelenségeinek" egyike, hogy most már családokon belül is megjelennek a kit-mihez-juttatnak, a kitől- mit-vesznek-el hitei és tagadásai. Tények híján, helyett. S ha már tények is lesznek?! Azt a látleletet egyébként Szabó Dezső írta a „Budapest környéke” című cikkében. Több, mint ötven esztendeje, J 937./november 15-én. Ugye, furcsa? Mi ismétlődik itt ? Haladás az, ami ismétlés? (M)
