Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI K Mennyire tartós kiegyezések? Ellentmondó megítélések a Szovjetunió belső fejlődéséről A szerb-horvút véres incidensek összeeső fássá fajulhatnak Remény az angolai megbékélésre 16 évi polgérkáberú után Általános PILLANATKÉP Az öbölháború következ­ményei nem kerültek le a napirendről. Az ENSZ újabb meg újabb statiszti­kákat tesz közzé arról, hogy milyen nagyságú kár érte Kuvaitot Szaddam Husz- szein rendszerének több mint féléves megszállása, illetve Bagdad visszavonu­lása idején okozott szándé­kos rombolások miatt. Esze­rint az olajiparban 8 mil­liárd dollárra becsülhető a kár, s az olajkutak fel­gyújtása miatt napi 120 millió dollár veszteség éri a szövetségesek által a há­borúban felszabadított Ku­vaitot. Közben Irakban újra fellángolt a polgárháború. Jelenleg a síiták által la­kott Iránnal határos déli vidékeken dúl elsősorban a harc. A túlerő miatt a kor­mányellenes felkelésben részt vevők ismét mene­külni kényszerülnek, s Te­herán becslése szerint ott mintegy újabb hatezer em­ber tart már a határ felé. Északon, a szövetségesek és az ENSZ által garantált biztonsági zónában levő táborba eddig mintegy hat­vanötezer kurd tért vissza abból a másfél millióból, amely Törökországban és Iránban keresett menedé­ket. Bagdad egyezsé­get kötött a kurdok ki­sebb képviseleti szervezeté­nek vezetőivel. Ebben az alkuban 1970-es autonó­miájuk helyreállítását ígér­te, s abba is beleegyezett, hogy az olajban gazdag Kirkuk-vidék idetartozzon, s hogy többpárti választást tartanak fél éven belül Irakban. A Demokrata Szö­vetség, amely a kisebbség legnagyobb pártja, azon­ban nem bízik Szaddam Husszein kötelezettségvál­lalásaiban. Bagdad ugyan­is most szorongatott hely­zetében kész minden csil­lapító gesztusra. S ha tör­ténetesen valahogy kijut a súlyos válságból, miért ne szegné meg egyezségét, ugyanúgy, ahogyan az 1970-es megállapodás után tette? — vélekednek a kurd kisebbség többségének ve­zetői. JELCIN: A FŐSZEREPLŐ A világ figyelmének fó­kuszában a héten a Szov­jetunió volt. Az eljövendő új szövetségi állam felépí­tésének alapelveiben a 15 tagköztársaság közül meg­egyezett kilenc paktuma, a jelek szerint legalábbis pil­lanatnyilag, enyhítette a polgárháborúval fenyegető válságot. Május elseje meg­ünneplése valóban arra mutatott, hogy a szovjet központi vezetés amolyan lélegzetvételi szünetet ka­pott. Igaz, ezúttal, a TASZSZ becslése szerint is, mindössze ötvenezren jelentek meg az egykor milliókat megmozgató moszkvai felvonuláson, s mások alig húszezerre tak­sálták a résztvevők szá­mát, de olyan incidensekre, mint tavaly, nem került sor. Közben Jelcin, aki a jú­nius 12-i orosz föderációs elnökválasztás fő jelöltje, Szibériában töltötte a má­jus 1-jét, és a terület egyik 2 bárta fő központjában, Novokuz- nyeckben, a nagygyűlésen megjelent tízezrek előtt ír­ta alá azt a szerződést, amely az ottani bányákat kivonja a moszkvai fenn­hatóság alól, s orosz fel­ügyelet alá helyezi. Ez utat nyitott a Szovjetunió mind több iparágát bénulással fenyegető bányászsztrájk megszüntetésének. Az orosz parlament el­nöke tehát jelentős szemé­lyes sikert könyvelhet el. Ügy tűnik, hogy Gorbacsov centrista erőivel való ki­egyezése keveset ártott sze­mélyes tekintélyének, radi­kális támogatói körében. Nagyobb hitele volt ezek szerint azoknak a központi­lag ugyan erőtlenül cáfolt híradásoknak, hogy Gorba­csov engedmények egész sorát volt kénytelen adni ellenlábasa iránt, sőt egye­sek szerint még azt is kénytelen volt vállalni, hogy a „kilencek” megnye­rése végett vállalja szemé­lyének megmérettetését egy közvetlen jövendő elnökvá­lasztáson. A konzervatív erők, ame­lyek legerősebb csoporto­sulása a jelenleg tűz alatt levő katonai-ipari komp­lexum, Jelcin ellenében Rizskov volt miniszterel­nököt indítják a júniusi orosz elnökválasztáson. A volt kormányfő a már emlí­tett hadiipari vezetőkön, a városi lakossággal szemben, a mezőgazdasági vidékeken — ahol a helyi bürokrácia befolyása még alig válto­zott — számíthat nagyobb támogatásra. Persze, a vá­lasztásig hátralévő több mint egy hónap alatt még sok minden történhet... Mindenesetre a viszony­lag nyugalmasabb idő — bármely csekély is a léleg­zetvételnyi szünet Gorbacsov számára — megkönnyebbü­léssel töltötte el azokat a külföldi köröket, amelyek az elnök mögött tömörült csoportokban látják az anarchiát elkerülő bizonyos „stabilitást”. Ezért nyilat­kozott Bush elnök megelé­gedéssel arról, hogy Gorba- csovnak most sikerült túl­élnie a kormányzata létét fenyegető válságot. Más kérdés persze, hogy az amerikai pénzügyi világ ettől eltérően vélekedik, s a szovjet centrumot azért nem kívánja hitelek nyúj­tásával támogatni, mert szerinte az túlságosan lassú utat követ a piacgazdaság megteremtésében, s alkal­mat nyújt ezzel a hátrálta­tó, felemás politikájával egyfajta visszarendeződés­re. JUGOSZLÁVIA VÁLASZÚTON Horvátország szerb lakta területein eddig is több vé­res incidens zajlott le, mióta a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaságnak ez a része nem marxista helyi kormányzatot és a polgári pártok által uralt parla­mentet hozott létre szava­zócéduláival, és az új ve­zető szervek, csakúgy, mint a voksolók többsége, hitet tettek a nagyobb szuvere­nitás mellett. A szakadék mind nagyobb a hat köz­társaság föderációjában meghatározó szerepüket fenntartani kívánó szerbek és saját nemzeti jogaikat követelő horvátok között. Ez utóbbiak arra töreked­nek, hogy ha fennmarad Jugoszlávia, akkor a hat tagállam mindegyikét csak laza, elsősorban gazdasági együttműködési szálak fűz­zék össze. Ezzel szemben Szerbiában sok helyütt mind nagyobb erőre kap a nacionalizmus, a nagyszerb gondolat, s szigorúan mar­xista alapokon kívánják egyesek fenntartani a szo­ros kapcsolatrendszerű szö­vetségi államot Zágráb és Belgrád meg­ítélése ezért rendkívül elté­rő azokról a véres esemé­nyekről, amelyek e héten következtek be Horvátor­szág szerb lakta vidékein. Horvátországi vélemény szerint tűrhetetlen, hogy a szerbek szembeszegüljenek a szerveződő horvát helyi hatalmi szervekkel, sőt fegyveresen lépjenek fel, ha számon kérik tőlük az ottani új törvények meg­tartását. Nem megenged­hető, hogy úttorlaszokat lé­tesítsenek és vasúti síneket robbantsanak fel, s horvát rendőri erőket fogjanak el osztagaik. Ezért került sor véres incidensekre. Belgrád szemlélete szerint ugyanez amiatt következett volna be, mert „nacionalista hor­vát erők el akarják nyomni a területükön kisebbségben élő szerb lakosságot”, s ezért a jugoszláv néphad­seregnek, amelynek felada­ta az anarchia megakadá­lyozása, fel kell lépnie a „horvát atrocitások” el­len ... Jugoszlávia hat tagálla­mában hamarosan népsza­vazást tartanak az állam­berendezkedésről. A mosta­ni véres incidensek, ame­lyek oly sok horvát rendőr és polgári személy életét oltották ki, zágrábi véle­mény szerint olyan „mar­xista provokációt jelente­nek, amellyel a jugoszláv néphadsereg bevetésével akarják megfélemlíteni a jövendő horvát választó­kat”. Eszerint Belgrád így akarja erőszakkal a jelen­legi szoros föderációs for­mációban tartani a nem szerb lakosságot. Az inci­densek elfajulhatnak, i szé­les körű öldöklésbe csap­hatnak át. Még akkor is, ha a néphadsereg beavatko­zása nyomán ezt megaka­dályozzák, a gazdasági káosz és anarchia nem ke­rülhető el, s ezt meghúz­hatja a piacgazdaság ki­alakítása feletti lélekha­rangot, és gazdasági össze­omlást idézhet elő Jugo­szláviában. A LISSZABONI megAllapodAs Már másodízben került sor 16 év alatt az angolai polgárháború egyezmény útján való megszüntetésére. Korábban a tűzszünet azért nem jött létre a gyakorlat­ban a luandai kormány és az ellene harcoló Unitá kö­zött, mert Angolában át akarták menteni a marxis­ta rendszert, és nem akar­ták megengedni az ellenzé­ki erők részvételét a jö­vendő kormányzásban. Most Luanda beleegyezett abba, hogy bevonja az átmeneti időszakban a gerillákat is a közös hadseregbe, valamint többpárti választásokra ke­rül sor, és Savimbi, az Unitá vezetője visszatérhet az országba. A szuperhatalmak immár nem akarnak presztízshar­cot folytatni az afrikai or­szág birtoklásáért, mivel ez többé nem stratégiai te­rület. Ez reményt adhat arra, hogy Angola népe végre maga dönthessen sa­ját jövendő sorsáról. Árkus István 14 halott, 21 sebesüld Pokolgépes aktié és sortűz Immár végleges adatok szerint a csütörtöki horvát­országi események során 14 rendőr életét vesztette. 21 megsebesült. Borovo Sétá­ban 12 rendőr halt meg. Horvát részről azt állítják, hogy a faluba érkező rend­őrökre a felfegyverzett helybeliek tüzet nyitottak, s a rendőrök nem azért ér­keztek a helységbe, hogy büntetőakciót indítsanak az előző nap túszul ejtett tár­saik miatt. Szerb oldalról viszont azt hangoztatják, hogy Borovóban polgári személyekre, gyermekekre és nőkre lőttek a rendőrök rögtön azután, hogy a fa­luba érkeztek. Borovo Selo körül még pénteken is páncélosok zárták le az utakat. Hor­vátországban mozgósították a tartalékos rendőröket, több helyütt újabb fegyve­res akciók voltak. Pakracon pokolgépes akciót követtek el, s robbantottak Vuková- ron is. Sortüzet adtak le egy személyszállító vonatra Knin és Zadar között, de az utasok szerencsére nem sebesültek meg. Űjabb közlések szerint a Kninből kiszabadult személyek nem rendőrök, hanem a szerb rendőrök által foglyul ejtett helybeli horvátok voltak. Több helyütt tiltakozó gyűléseket tartottak, a leg­nagyobb megmozdulást Eszéken szervezték. A gyű­lések résztvevői elítélték a nagvszerb és csetnik poli­tikát, támogatásukról bizto­sították a horvát vezetést, s követelték a Horvát Köz­társaság integritásának tiszteletben tartását. A Szerb Szocialista Párt pénteken közzétett nyilat­kozatában sajnálkozását fe­jezte ki, s a történtekért a horvát kormányra hárította a felelősséget. Az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozga­lom szintén elítélte a hor­vát vezetést, s azt hangsú­lyozta, hogy Horvátország elszakadhat ugyan, de nem viheti magával a jelenleg Horvátországhoz tartozó olyan területeket, ahol a szerbek jelenleg is többség­ben vannak, illetve több­ségben voltak a világhábo­rús népirtásig. A jugoszláv államelnök- sék pénteken nem vitatta meg a fejleményeket. A testület ülését szombat dél­utánra hívták össze. ■ « A költségigény 273 millió dollár Környezetvédelmi Világdap Gönci Árpáé Lausanne-ban Göncz Árpád köztársasá­gi elnök svájci munkaláto­gatásának pénteki napját Lausanne-ban töltötte, ahol a felsőoktatási intézmények munkájával ismerkedett. A délelőtt során felkereste a lausanne-i egyetemet, ahol előadást tartott Közép-Eu- rópa helyéről és szerepéről az európai integrációban. Az előadást követően az egyetem rektora, Jean-Paul Dépraz átadta a köztársa­ság elnökének a Jean Mou- net-alapítvány nagy Euró- pa-aranyérmét, amelyet ed­dig csak nyugat-európai ál­lamfők és politikusok kap­tak. A kitüntetést azzal in­dokolták, hogy magyar ál­lamfő sokat tett Európa ke­leti és nyugati felének együttműködéséért. A rek­tor felajánlotta, hogy há­rom magyar diák részére a nyári szemeszterre francia nyelvoktatást tesz lehetővé az egyetemen, s ezzel a már eddig is itt tanuló 30 ma­gyar diák létszáma tovább bővül. A köztársasági elnök a pénteki nap második felét a lausanne-i privát mene­dzserképző intézetben töltöt­te, ahol rövid előadást tar­tott angol nyelven a ma­gyar gazdaság legfontosabb időszerű kérdéseiről, majd válaszolt a nagyszámú hall­gatóság kérdéseire. Megtartotta első ülését Washingtonban szerdán és csütörtökön a Világbank és az Egyesült Nemzetek Szer­vezete (ENSZ) égisze alatt létrejött Környezetvédelmi Világalap. A kétnapos meg­beszélés során 26 környe­zetvédelmi tervezetet vitat­tak meg, amelyek költség- igénye összesen 273 millió dollárra rúg. Az alapot, amelynek in­duló tőkéje 1,5 milliárd dol­lár, eredetileg 3 évre hoz­ták létre, feladata irányíta­ni az ózonréteg, a biológiai értékek és a vízrendszerek védelmét, valamint az üveg­házhatás elleni küzdelmet. Az amerikai magyarság örömmel segítené az új Ma­gyarország felemelkedését, de tájékoztatást igényel, mert nagy többségének nincsenek hiteles ismeretei a változásokról: a Magya­rok Világszövetségére fon­tos feladatok várnak ezen a téren is, és abban is, hogy elérje a fiatalabb nemzedé­ket, amely keresi gyökereit, Az első ülésen elfogadott tervezetek a trópusi esőer­dők, a kelet-afrikai, a csen­des-óceáni és a lengyel bio­lógiai örökség, illetve a Kí­nai-tenger környezetének védelmét szolgálják. 59 mil­lió dollárnyi műszaki hoz­zájárulással az ózonréteg védelmét, illetve az üveg­házhatás elleni harcot kí­vánják támogatni. Az alapnak csak azon or­szágok válhatnak kedvez­ményezettjeivé, amelyek tagjai az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP), és egy főre eső bruttó nemzeti termékük (GNP) nem ha* ladja meg a 4000 dollárt. de gyakran már az óhaza nyelvét sem ismeri — mondta Komlós Attila, az MVSZ főtitkára háromhe­tes amerikai és kanadai körútja után az MTI wa­shingtoni tudósítójának. Általános tapasztalata szerint a magyar helyzetről valójában csak szűk, az ese­ményeket rendszeresen fi­gyelemmel kísérő értelmi­ségi réteg tájékozott: a nagy többség számára hiányoz­nak a hiteles ismeretek. Ennek betudható, hogy van­nak még, akik változatla­nul fenntartásokkal, előíté­letekkel tekintenek az or­szágra. Sokan, főképpen az idősebbek igénylik a na­gyon hiányzó hiteles tájé­koztatást a hazatelepülési lehetőségekről, és arról is, hogy a tehetősebb középré­teg viszonylag kisebb meg­takarításaival miként kap­csolódhatna be a magyar gazdaság átalakításába — mondta Komlós Attila. A SÁTÁN JELE Nem használják többé a 666-os számot a brit gépko­csik rendszámtábláin, mi­vel az a Sátánnal hozható összefüggésbe — jelentet­ték be csütörtökön a brit hatóságok. A sátáni jellel kapcsolat­ban egy férfi elmondta, hogy kocsiját —„ amelynek rendszámtábláján a 666 szám szerepelt — megtá­madta egy dühöngő róka, és madarak 22-szer ütötték meg csőrükkel a jármű szélvédőjét. Egy gyilkos pe­dig elmondta, hogy a Sá­tán jelével furikázó teher­autó hatalmába kerítette. — A balszerencsétől félve nagyon sok ember kért új rendszámtáblát — mondotta a rendszámtáblákat kiadó brit központ e*?yifc munka­társa. A 666-os számra, mint a Sátán jelére a Jelenések Könyvében is történik uta­lás. | Hüllői«!! ©seitséa^ek - j j egy \ t".». ..........................................................................—-............... A z ismerkedés mellett az 1995-ben esedékes közös világ- kiállítás szerepelt fő napirendi pontként a magyar és az osztrák törvényhozás elnökének pénteki rövid megbeszé­lésén. Szabad György első ízben tett látogatást dr. Heinz Fischernél a többpárti magyar Parlament megalakulása óta. A A kanadai kormány 12,5 millió USA-dollárnyi hitelgaranciával segíti Magyarország fizetésimérleg- egyensúlyát — tudatta pénteken Kanada budapesti nagykövetsége. A Pénteken négynapos amerikai—ma­gyar tanácskozás ért véget Washingtonban a két ország együttműködéséről a tudományszervezésben, a kutatás­ban. A Csin Csi-vej kínai védelmi miniszter meghívásá­ra pénteken ötnapos hivatalos látogatásra Pekingbe ér­kezett Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter. A Az azerbajdzsán televízió csütörtökön este bejelentette, hogy Bakuban bizottságot állítottak fel a Getasenben és Martunasenben élő örmények kitelepítésére — jelentet­te pénteken a moszkvai ANI független hírszolgálati iro­da. A A szovjet és az amerikai elnök várhatóan még ez év közepéig találkozik — mondotta pénteken Helsin­kiben újságíróknak Vitalij Csurkin szovjet külügyi szó­vivő. A Meggyőződésem, hogy a balti köztársaságok még az idén kivívhatják politikai függetlenségüket — jelen­tette ki a rigai televízióban pénteken sugárzott interjú­jában Janis Jurkans lett külügyminiszter. A Japán nem szállítja le a Szovjetuniónak a megrendelt acélcsövek mintegy felét, mert a szovjetek nem nyitották meg a fi­zetésről szóló akkreditívet — közölték tokiói ipari forrá­sok. A Li Peng kínai miniszterelnök pénteken hivata­los látogatásra érkezett Phenjanba. A A Nissan autó­gyár közölte, hogy két japán kereskedőház is külön ke­reskedelmi részleget fog létrehozni Csehszlovákiában és Lengyelországban Nissan gépkocsik értékesítésére. A Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem robbantják fel Szaddam Husszein iraki elnök palotáját — közölték pén­teken hivatalos források. Csak egy szók réteg tájékozott Keresik a gyökereket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents