Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

Kilenc eredménytelen óra Távozik az alelnok Csökkenő kereslet — növekvő kínálat Keyésbé nő — A HÉT HÍR! MELEGÜNK — Vannak még napiren­di pontok? — riadt fel teg­nap este hat óra körül az egyik képviselő, épp a költségvetés tárgyalásának közepe táján. Nem csoda, hogy elkalandozott, hiszen reggel 9 órakor kezdődött a megyegyűlés, és szinte szü­net nélkül tartott estig, mindenki alaposan elfá­radt. Nemcsak az eltelt idő, hanem a sikertelenség miatt is, hiszen a tervezett mintegy 10 napirendi pont közül alig sikerült meg­egyezésre jutni valamiben. Az eredménytelenség a megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézet igazga­tója kinevezésével kezdő­dött. A napnak a fele ezzel telt el, mégsem született döntés. A kiírt pályázatról bebizonyosodott, hogy jog­ellenesnek minősíthető, ha­csak nem tekintjük a GYIVI esetét joghézagnak, amely kivételt képezhet a jogszabály alól. A három pályázó közül a sokak sze­rint legesélyesebb — bár nem a népjóléti bizottság által javasolt személy — visszalépett, a pályán ma­radt két jelöltnek pedig si­került a kinevezéshez szük­séges szavazattöbbséget el­nyerni. Nem zárult meg­nyugvással a jelenlévő GYIVI-dolgozók és a népjó­léti bizottság békítő beszél­getése sem, amelyet a köz­gyűlés szünetében, külön helyiségben folytattak. Az eseményekről egyébként hétfői számunkban részle­tesen is beszámolunk majd. A nap második felét a költségvetési tervezet átrá- gása töltötte ki: hosszan tartó, heves viták, úgy az egyes tételekről, mint a költségvetés egészéről, kon­cepciójáról. A tervezetet egyébként — amelyet előrelátóan pár napirendi ponttal előbbre vettek — már két hónapja bogarássza nyolc bizottság 77 tagja, tehát a képvise­lők több mint kétharmada. Hogy a költségvetés rossz, ezt mindenki elismerte, nem csoda, hiszen ilyet a közgyűlés életében először csinál. Mivel azonban jelen körülmények között ennél jobbat sem idő, sem mód nem volt alkotni, ezért minden bizottság, ha mó­dosításokkal is, de elfoga­dásra javasolta. Ezután jött a meglepetés, amikor a közgyűlés egyénenként sza­vazott, a jelenlévők szinte egyhangúan az előterjesztés elutasítása mellett voksol­tak. A költségvetést ért kri­tikákat a főjegyző, dr. Er­délyi László azzal hárítot­ta el, hogy az előkészítés idő­szakában egyetlen képvi­selő, egyetlen bizottsági tag sem kereste a tervezet ké­szítőit javaslataival, avagy aggodalmaival. A közgyű­lés elnöke, dr. Inczédy Já­nos ugyanakkor jelezte, hogy egy ekkora munkát legkorábban május 31-ig lehet újra elvégezni, tehát ha a közgyűlés új költség­vetés-tervezethez ragaszko­dik, addig várni kell. Sokan megkérdezték azt is, hogy a munkába miért nem vonták be dr. Schmidt Gézát, a megyei közgyűlés alelnökét, aki több évtize­des közgazdasági gyakorlat­tal rendelkezik, és aki ag­gályait levélben már a ter­vezés időszakában közölte a bizottságokkal. E felvetésre egy váratlan esemény adta meg a vá­laszt. A költségvetés terve­zetének elutasítása után dr. Inczédy János felolvasott egy levelet, amelyet e hét elején kapott. A levélben a Belügyminisztérium közli, hogy dr. Schmidt Gézát a TÁKISZ igazgatójává ter­vezi kinevezni, ezért kérik a közgyűlést, hogy őt alel­nöki tisztéből mentsék fel. A közgyűlés dr. Schmidt Géza kérésére megszavazta felmentését. Szegő Krisztina fiz oroszok szépen hazamentek ® Díszvendégek: Göncz, Antall, Aboimov @ Tőkés László igét hirdet GiMöHőn™11 Ezer és egy oka van, hogy miért éppen Gödöllő rendez június 30-án országra-világ- ra szóló örömünnepet, fesz­tivált az alkalomból, hogy elhagyja Magyarország földjét az utolsó szovjet ka­tona. Roszik Gábor szerint jár ez a megtiszteltetés a városnak, mert már két éve elhatározták ezt a jambo- reet, amikor az ő szemé­lyében először választottak képviselőül ellenzékit az országban. De hiteles hely­színe lehet tízezrek találko­zójának a Grassalkovich- kastély előtti hatalmas fü­ves tér azért is, mert ebben a történelmi épületben is állomásoztak szovjet kato­nák, s a kivonulás során ezt. adták vissza először a magyar államnak. „Az oroszok szépen haza­mennek.” Többek között ez a mondat is szerepelt azon a bizonyos két évvel ez­előtti választási röplapon, s a képviselő úr, a külügyi bizottság tagja szerint meg­valósulhat az álom, hogy Magyarország szabad, füg­getlen és semleges or­szág legyen. Roszik Gábor, a rendez­vény szülőatyja, még in­kább a fővédnök, Szörényi Levente nyomatékosan hangsúlyozta: távol áll tő­lük, hogy valamiféle szov­jetellenes rendezvényt szer­vezzenek, annál is inkább, mert úgy gondolják, hogy a kivonulók se szívesen és örömmel viselték a meg­szállás terheit. Éppen ezért a díszvendégek között szán­dékuk szerint ott lesz a szovjet nagykövet, Aboimov is. S ha már a vendégekről volt szó, várják Gödöllőre Göncz Árpádot, a köztársa­ság elnökét, Antall József kormányfőt, a diplomáciai testület képviselőit, az Or­szággyűlés tagjait. A szabadságfesztivál ki­emelkedő momentuma lesz az az ökomenikus hálaadó istentisztelet, melyen a kör­nyék lelkipásztorai szolgál­nak. s Tőkés László hirdet igét. Ezzel már el is árultuk a gödöllői szabadságnap műsorának egyik fontos eseményét. A többiről Szö­rényi Levente (fővédnök), Koltay Gábor főrendező, Nonák Ferenc koreográfus és dr. Gémest György gö­döllői polgármester szá­molt be. Június 30-án tehát több tízezer embert várnak a Grassalkovich-kastély előtti parkba, ahol egy többemele­tes színpadot építenek. A politikamentes eseményre a Galga-völgye népe papjai vezetésével, templomi zász­lókkal, népviseletben vonul ki. s ők közvetlen közelről, a színpadról nézhetik a mű­sort. Az eseményt egyéb­ként közvetíti a Magyar Televízió is. Nem majális, nem pik­nik, hanem tiszta szívű örömünnep lesz a gödöllői rendezvény. Valamikor este 8 óra tájban Roszik Gábor kongatja majd meg a szín­padon elhelyezett Szabad­ság harangját. Ezután lesz az istentisztelet, a táncházi bemutató, majd részleteket adnak elő Szörényi Levente történelmi témájú művei­ből, s a színpadon ismét megkoronázzák Istvánt, az első magyar, de egyben európai királyt. Olyan mű­vészek vállalták a fellépést, mint Varga Miklós, Deák Bili. vagy Vikidál Gyula, Kovács Kriszta, Hegedűs Géza. A rendezvénysorozat költ­ségeihez egyébként több ha­zai bank is hozzájárul, a művészek közül néhányan már jelezték, lemondanak a honoráriumról, illetve köz­hasznú célra fordítják. Fel­ajánlhatják például a Tess- sedik Sámuel-alapítvány javára, melyet, felhasználva a lehetőséget, Roszúk Gábor szintén a tegnapi sajtótájé­koztatón hirdetett meg. A lelkész képviselő és ba­rátai ebből az alapból olyan anyákat, olyan csalá­dokat szeretnének támogat­ni, akik csupán anyagi ne­hézségek miatt nem tudnak több gyermeket vállalni, felnevelni. Az alapítvány pedig azért kapja Tessedik Sámuelről a nevét, mert neki történetesen 16 gyer­meke volt. Aminek hallatán persze az egyik újságíró hölgy azonnal megjegyezte, hogy az alapítványt Tesse­dik Sámuelnéről kellene el­nevezni, mert a lelkész férj­nek a sok-sok öröm, nejé­nek meg a szülés és a ház­tartás gyötrelmei jutottak. E kérdés megvitatására, ugyanúgy, mint a szabad­ságünnep előkészítésére egy hónapja van a gödöl- lőieknek. Cs. A. A gépjármű-tulajdonosok a héten értesülhettek arról, hogy a Pénzügyminiszté­rium Állami Biztosításfel­ügyelete kialakította az év második felére, a július 1- jétől december 31-ig terje­dő időszakra a kötelező biztosítási díjakat. A hírrel kapcsolatban érthetően szá­mos kérdésre szeretnének választ kapni a járműtulaj­donosok. Például: Egy ősz- szegben kell-e fizetniük? Mikor és hol? Valamennyi hazai biztosítónál, vagy csak azok egy részénél köt­hető meg az ügylet? A témával kapcsolatban elsőként Pongrácz Istvánt, az Állami Biztosításfel­ügyelőség főmunkatársát kérdeztük meg. Elmondta, hogy még csak a PM által közzétett lista a biztos, ami viszont eltér a különböző biztosítóintézetek által elő­terjesztett díjtételektől. A Fővárosunk fogadta a nemzetközi menekültügyi konferencia résztvevőit. © Átadták a szakszervezeti művészeti, kulturális díjakat. © Budapest volt a helyszíne a nemzetközi távközlési konferenciának. © Kaposvár adott otthont a nemzetközi természet- védelmi szemináriumnak. © Kiállítás nyílt Miskol­con A régi orosz egyházművészet remekei címmel. © Tudományos tanácskozássorozatot rendeztek Bu­dapesten Az agrármozgalmak 100 éve címmel. @ A hét híre az is, hogy Veszprémben országos tanács­kozáson vitatták meg a hőszolgáltatás helyzetét. az infláció Márciusban a fogyasztói árszínvonal 3,5 százalékkal haladta meg az előző ha­vit. A növekedés kisebb mint januárban (7,5 száza­lék) és februárban (4,4 szá­zalék), a jelentős mértékű központi áremelések hó­napjaiban volt — közölték a Központi Statisztikai Hi­vatalban. Márciusban az élelmisze­rek árszínvonala — a kü­lönböző cikkek árainak emelkedése és egyidejűleg a húsárak csökkenése miatt — februárhoz képest alig változott. A többi termék- csoport árszínvonala 1-3 százalékkal nőtt, a szolgál­tatásoké — a helyi közle­kedési díjak, a tv-előfize- tési díj, a járműjavítás, a testápolási szolgáltatások árainak emelkedése miatt — 11-12 százalékkal volt magasabb a februárinál. Az elmúlt év márciusá­hoz képest az árak 34,6 szá­zalékkal növekedtek. Az át­lagosnál kisebb az élelmi­szerek, az élvezeti cikkek, a ruházkodási cikkek utol­só 12 havi drágulása. Az átlagosnál nagyobb az ár­emelkedés az egyéb ipar­cikkek (köztük üzemanya­gok), a szolgáltatások és a háztartási energia esetében. A kormányszóvivői sajtó- tájékoztatón Cinkotai Já­nos kormányfőtanácsos, ár­szakértő kommentálta a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentését. A márciusi fogyasztói árszínvonal 3 és fél százalékkal nőtt a feb­ruárihoz képest, s ez lénye­gében megfelel a tervezett­nek. A fogyasztói árszín­vonal az év első negyed­évében a korábban prog­nosztizált 37 százalék he­lyett csak 34 százalékkal lett magasabb. Az infláció viszonylag kedvező ala­kulása arra vezethető visz- sza, hogy a lakossági jö­vedelmek nem növekedtek gyorsabban a gazdaság tel­jesítménye által alátámasz­tottnál, miközben a csökke­nő lakossági kereslet is ki­kényszerítette a piaci árak csökkentését. Emellett a piaci szereplők számának ugrásszerű növekedése a kínálat oldaláról is mérsék- lőleg hatott az árszintnöve­kedésre. Reális esély van arra, hogy az idei évre prognosztizált 35-38 száza­lékos árnövekedési ütem tartható. Tavasz idején arról vi­tatkozni, hogy majd amikor ismét szükség lesz rá, ho­gyan fűtsünk. A téma ak­tuális! Mindenki tudja, mert mindenkit érint, hi­szen mindenki fűti drágul­nak a háztartási energia­árak, a fűtési díjak. Foko­zatosan, de az őszi szezon­tól mindenképpen. Ma a megyében a lakásoknak a kétharmada valamilyen központi fűtéssel épül meg. Táv-, helyi központi (tömb) fűtés, egyedi kazános, ter­mál- etázsfűtés, változato­sak a formák. A lakások egyharmadánál lelhető fel a hagyományos, azaz a he- lyiségenkénti fűtési mód, ám ezeknek a jelentős ré­szénél is villany-, gáz-, olaj­rendszerű a tüzelés, s sze­rény arány (volt) a legha­gyományosabb, a szilárd tüzelőanyagok felhasználá­sa. A volt szócska azért tülekedett be a szövegbe, mert a legutóbbi másfél esztendőben a korábbi csökkenéssel szemben gyor­san növekszik a leghagyo­mányosabb fűtési mód. S az sem ritkaság, hogy a gáz- és olajfűtés helyébe a szilárd tüzelőanyag, sőt a hulladék hasznosítása ke­rül. Némi támpontot ad, ha tudjuk: egy év alatt a megyében 80 millió forint értékben javíttattak a tu­lajdonosok gáz- és olaj­fűtő készülékeket. Távfűtés a megyében majdnem húszezer lakás­ban van. Ezek döntő részé­ben (99 százalékában) egy­ben a melegvíz-szolgáltatás is távfűtőműből érkezik. Ami kényelmes. Ami egyre drágább. A lakosság fűtési és háztartósienergia-szám- lája (a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre) 35 wÁlliárd forintot tett ki 1989-ben. Hatalmas összeg! S ez a 35 milliárdos szám­la, valamint nem melléke­sen a nemzetgazdaság rá­utaltsága az energia-, ener­giahordozó-behozatalra, te­szi érthetővé annak fontos­ságát, mivel és miként, mennyiért és hogyan fű­tünk. A megyében ma már a magánszektor 180 építő- és tüzelőanyag-telepet tart fenn, s ugyanakkor az álla­mi kereskedelemnek is a nagyobb településeken leg­alább egy ilyen egysége lelhető. A gondot nem is a telepek hiánya, sokkal in­kább a tüzelőanyagok hiá­nya, valamint szűkös vá­lasztéka okozta, okozza. A háztartások összes kiadá­sainak most már a 6-8 szá­zalékát köti le a fűtés és az ún. háztartási energia- számlája. Bizonyos család­típusok esetében viszont — például a nyugdíjasok kü­lönböző rétegei — ez az arány az említettnek a két­szeresére nő. És sajnos itt is rendkívül gyors az ár­emelkedés. Az inaktív (nyugdíjas) háztartásokban, egy főre számítva, a fűtés és világítás évi költsége másfélszer akkora összeget követel, mint például a zöldség és a gyümölcs megvásárlása. Az aktív keresés háztartásokban az egy főre jutó évi fűtési, vi­lágítási kiadások akkorák, amekkora az üzletekben vett nyers hús és baromfi értéke! összehasonlító árakon számolva, a nyolcvanas év­tizedben 33 százalékkal nőtt meg a lakosság egy főre vetített fűtési és háztartás si energiafelhasználása. En­nek a felhasználásnak a döntő része (80 százaléka) fűtés! Érdemes tehát a fi­gyelemre, hiszen a legna­gyobb tétel az ilyen ter­mészetű kiadások között. Amíg egy főre 1970-ben négyszer annyi szén fel­használósa jutott, mint bri­ketté, most szinte kilóra azonos a mennyiség (206 kg szén, 204 kg brikett). A tüzelőolaj forgalma az 1980. évinek a felére esett vissza, ugyanakkor meg kétszerező­dött — egy főre számítva — a vezetékes gáz elégetése. JÓI jelzi az említetteken túl a fűtés súlyát minden­napjainkban az is, hogy a megyében 5-600 ezer tonna brikett fogy el, egy év alatt vásárlóra talál 7-8 ezer szi­lárd tüzelőanyagú kályha, 3,5-4 ezer gázüzemű fűtő- készülék ... A gázkályhák forgalma egy évtized alatt megtízszereződött...! Más­ként élünk: másként fű­tünk. Logikus párhuzam. A logikának most már majd helyet kell kapnia abban is, hogy a melegünktől kevés­bé legyen melegünk akkor, amikor a számláját-árát fi­zetjük ... Mészáros Ottó A kőtelező gépjármű-biztosítás feltételei Ä csekkre várhat, de illetni kell biztosítóknak a jövő héten kell választ adniuk, hogy elfogadják-e a különböző gépjárműfajtákra megálla­pított díjtételeket. Pongrácz István utalt arra, hogy fél­éves időszakokra állapítják majd meg a biztosítási dí­jakat, de egyszerre maxi­mum a negyedévre szóló összeg befizetésére kötelez- helők a járműtulajdonosok. Az Állami Biztosítónál úgy tűnik, hogy tisztában vannak azzal, miszerint a PM által közzétett lista lesz számukra a kötelező. Ko­vács István, az ÁB üzleti főosztályának a vezetője el­mondta. hogy ők már megtették az előkészülete­ket a biztosítási díjak be­szedésére. Valamennyi ki- rendeltségük várja majd az érintetteket. Lesznek ki­mondottan olyan vállalko­zói csoportok, amelyek ez­zel a témával foglalkoznak. Ügynökeik személyesen is felkeresik az autótulajdo­nosokat. Sőt ott lesznek munkatársaik az IBUSZ-iro- dákban is. Valamennyi casco- és csob-szerződést kötött ügyfelüknek levelet küldenek, amelyben mellé­kelik a befizetésekhez szük­séges nyomtatványokat is. Még annyit mondott el, hogy a Biztosítók Szövetsé­gével összhangban addig nem lépnek akcióba, amíg a gépjárműfajtákra meg­állapított díjtételek a Ma­gyar Közlönyben meg nem jelennek. Ezt követően is két hét moratóriumban egyeztek meg, s csak az­után kezdődik meg a kam­pányuk. Információink szerint je­lenleg a szükséges nyom­tatványok készülnek, s ter­mészetesen ezek meglétekor kerülhet csak sor azok ki­küldésére. (gyccsi)

Next

/
Thumbnails
Contents