Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

Vasárnap köre Május 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a gödöl­lői művészetbarátok köre vendége lesz Váray Károly, a Magyarság Jövője Társa­ság ügyvivője, cs program­ismertetőt tart a társaság­ról. Közreműködik Barcs János költő, szerkesztő, a aózsaszentmártoni irodalmi körből Körömi Gábor vers-' mondással. A műsort veze­ti: Szántai Sándor. Az ösz- szejövatel a művelődési központ 12-13-as termében lesz. A művészetbarátok köre minden érdeklődőt szere­tettel vár. Marad vagy költözik? Egy évvel ezelőtt nyílt meg Gödöllőn a Kígyó ma­gángyógyszertár, amelyet gyorsan megismertek és A zsűriben Gréisy, Czigény. Szörényi Ki mit tud?-döntő Befejeződtek a gödöllői -tehetségkutató Ki mit tud? selejtezői és elődöntői. A meghirdetett nyolc kategó­riában indult mintegy 300 résztvevő közül !■-—-:n ju­tottak tovább. Az általuk bemutatott összesen 43 mű- sorszám szerepel majd a gyermeknapon tartandó döntőn. A produkciókat ne­ves szakemberekből álló zsűri bírálja el, név sze­rint: Grétsy László, Czi­gány György, Szörényi Le­vente, Pécsi Ildikó és Duf- {ek Mihály. A május 26-án, vasár­nap délután 3 órakor kez­dődő nagyszabású prog­ramra minden érdeklődőt, drukkolót szeretettel vár­nak a szervezők. Belépődíj nem lesz, ám örömmel el­fogadnak önkéntes adomá­nyokat egy — a város jö­vőbeni tehetségkutató ren­dezvényeit támogató — ter­vezett alapítvány javára. megkedveltek az emberei:. Vonzerejét áruválasztékán és ízléses berendezésén kí­vül a kedves, figyelmes kiszolgálásnak, is köszönhe­ti. A napokban hallottuk, hogy tulajdonosa, Sári Lászlóné más — szintén városközponti — helyre sze­retné áttelepíteni a patikát, ugyanis a Gábor Áron ut­cai üzletház. emeletére ne­hezen jutnak fel az idősek, s nehézkes az áruszállítás is. A gyógyszerésznő kéré­sét választókerületének képviselője tolmácsolta a legutóbbi testületi ülésen, a megoldási lehetőségek­ről a polgármesteri hivatal értesíti majd. P. É. miiiiiimiiiitiimiiiiiii (Vinuila Károly felvétele) Pótolhatatlan értékek Anyagi gondok szorításában Az aszódi Petőfi Múzeum előtti utcában gyakran látok megállni kirándulókkal teli autóbuszt, s az utasok az idegenvezető bejelentésére elindulnak a kiállítótermek­be, s nézik a múltunkat bemutató eszközöket, tárlókat, fényképeket. Aki járt inár ebben a kincseskamrában, az elismeréssel szól a látottakról, de kevés olyan szemlélő­dő akad. aki tudná, sejtené, hogy az igazi múzeumi te­vékenység milyen sokoldalú. Az aszódi múzeum külö­nösen híres a kiadványai­ról, amelyek évek óta a Múzeumi Füzetek sorozat­ban jelennek meg. A Gal- ga Menti Műhely összefog­laló sorozatcím alatt — amely néhány éves múltra tekint még csak vissza —, kiadott munkák is elisme­rést arattak a szakemberek és laikusok között egyaránt. — Az idén — bár az anyagi lehetőségeink erő­sen beszűkültek —, folytat­juk ezt a hagyományosnak nevezhető, elsősorban az is­meretterjesztést segítő munkánkat — tájékozta­tott dr. Asztalos István múzeumigazgató. •— A pénzt a múzeum költségve­téséből, az aszódi, ikladi önkormányzatok segítségé­ből, az Aszód és Iklad If­júságáért Alapítványok tá­mogatásából biztosítjuk. Pályáztunk a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium felhívására, s a Kul­turális Alap is segítségünk­re sietett. Az Evangélikus Déli Egyházkerület püspö­kének támogatását is vár­juk. Szükség van minden forintra, mivel ebben az év­ben jelentetjük meg a Brandtner Pállal közösen irt s többéves munka után elkészült, gazdag fénykép­anyagot, térképmelléklete­GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. IS. 2100. Telefax és telefon: (2*) 20-7S6. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. igénybe a múzeum segítsé­gét, mert esetleg pótolha­tatlan értékek semmisülnek meg. A múzeum kiállítótermé­ben folytatjuk tovább a beszélgetést, ahol Asztalos Tamás éppen Oszoli Józseí fafaragó és Kresz Albert közös kiállítását rendezi. — Ez a takarékosság je­gyében történik — hallom a magyarázatot. — A hé- vízgyörki középkori temp­lomban a helyi önkormány­zat anyagi támogatásával mutattuk be elsőként ezt az anyagot, és most elhoztuk a múzeumba. Hát igen! Nincs életünk­nek egyetlen területe, ahol ne éreznénk az anyagi gon­dok szorító jelentkezését. Szükséges lenne a községek megértőbb támogatása, mert az aszódi Petőfi Mú­zeum nemcsak Aszódé, ha­nem az egész Galga men­téé. A tulajdonosnak pedig kötelezettségei is vannak. F. M. gödöllői VV ití. ÉVFOLYAM. 115. SZÄM 1991. MÁJUS 18., SZOMBAT A taraiak bizakodnak t t Otletdbfn nincsen hiány Gyakran elhangzik — nemcsak szakmai körökben — a kérdés: — kcll-e művelődési otthon? Szükség van-e napjainkban erre az intézményre, vagy elhal? A múlt- nak olyan emlékéről van-e szó, amelyen túlszaladt az idő, vagy alkalmazkodni és megújulni képes hagyomá­nyáról? A községeket járva szomorúan tapasztalom, hogy a legtöbb intézmény állapota siralmas, küllemüket, berendezésüket illetően mélyen az általános civilizációs szint alatt vannak, a munkatársak jelentős része közöm­bös, rossz fizetése miatt mindennapi gondokkal küzd. Túrán jártam a minap, s benyitottam a könyvtárba. Bevallom, azzal a céllal, hogy egy rutinbeszélge­tést készítek a téka vezető­jével, ám kiderült, hogy amióta nem beszélgettünk, nagyot változott az intéz­mény helyzete. A könyvtár vezetője — Tóth Zsiga Istvánná — áp­rilis 1. óta együtt vezeti a falu művelődési intézmé­nyeit, tehát ő lett a gaz­dája a művelődési háznak is. — Nehezen szántam rá magam a döntésre, azon­ban elhatározásomat meg­könnyítette az önkormány­zat szándéka, amely szerint olyan közművelődési mun­kát kell megteremteni a községben. . amely biztosít­ja a nyitottságot a világ, az emberek,. elsősorban a fia­talok élete, sorsa irányában úgy, hogy közben megis­merteti a kultúra klasszi­kus és mai értékeit is. Tu­lajdonképpen ennek a meg­fogalmazott célnak az is­meretében készítettem el pályázatomat, s vállaltam — a képviselő-testület dön­tése után — a munkát — mondja. A túrái művelődési ház­ban és könyvtárban Tóth Zsiga Istvánná vezetésével hárman dolgoznak. Az el­telt másfél hónap sok min­denre volt elég, nem szü­lethettek látványos dolgok, de — talán az első lépések — már láthatók; — Sajnos az intézmé­nyünk képe nem vendég­csalogató, s ha be is tér a vendég, hát nem szívesen marad. Az épület egy része kocsma, a másik fele pedig kereskedés volt. Toldozták, foltozták, de igazán soha nem fordítottak rá annyit, hogy az, emberi együttlét- nelc, a művelődésnek az otthonává legyen. Jellemző, hogy. közvetlenül az utcáról ue sem lenet jönni a naz- ba. Ahhoz, hogy bejusson valaki, először egy rideg folyosón kell végigmennie. Hamarosan más lesz a helyzet, aztán már elsősor­ban rajtunk, a kínálatun­kon, az ötleteinken múlik, benépesül-e az épület. Tóth Zsiga Istvánná és a munkatársai által megfo­galmazott elképzeléseket. a helyi lap májusi száma El­képzelések közművelődé­sünk jövőjéről címmel kö­zölte. Egy rövid - idézet a közeli hetekben megvalósí­tandó tervekről: — A tava­szi nagyrendezvények után elkezdjük az úgynevezett Pesti-féle szárny felújítá­sát. Szükséges (folytonossá­gi hiányok miatt) a padló felszedése, és megfelelő szi­lárd burkolat készítése, va­lamint a helyiségek festése. A munkálatok elvégzése után a három terem alkal­mas lesz. kötetlen nyári szabadidős tevékenységek­re. Szeretnénk 3 beton pingpongasztalt elhelyezni, a termekben szeszmentes büfét, videót, számítógépes játékokat üzemeltetni. Sok-sok ötlet, megvalósí­tásra váró terveztetés, de azt hiszem, a túrái népmű­velők elképzelései között számomra két dolog a leg­inkább tetszik. Az elsőt rö­viden így foglalhatjuk ösz- sze: — a szolgáltatások te­rülete, s ezén belijl az olyan, úgynevezett közhasz­nú szolgáltatások megszer­vezése, mint a helyi, mun­kaerő-közvetítés, a család­segítés, a különböző csere­bere alkalmak létrehozása. Talán ettől a törekvéstől is fontosabb, hogy felismer­ték: csak akkor végez­hetnek eredményes mun­kát, ha az új, összevont In­tézmény a helyi társadalom nyilvánosságának a bázisa lesz. : — Már most is mi adunk helyet a községben szerve­ződő közösségeknek — egyesületeknek, pártoknak — mondja Tóthné —, és arra törekszünk, hogy a hozzánk betérőknek él­ményt adjunk, örömet szer­ző tevékenységet bizto­sítsunk. Nagyon bizakodó­vá tesz, hogy már most, amikor még a körülmé­nyeink a régiek, igen so­kan bejönnek, s akik ke­resnek bennünket, elsősor­ban fiatalok. Elfoglaltságot, közösséget, baráti szavakat, törődést igényelnek; A nya­rat az ő megszervezésükre szánjuk. — Elég lesz a létszám? — Nem hárman va­gyunk! Sokan akarnak ten­ni Túra kulturális éle­téért. Várjuk önkéntes munkatársainkat, akikkel közösen bizonyítjuk: — kell a művelődési ház! Fercsik Mihály Tápot, ruhát egy portáról Övék a ház és a munka Valaha Gödöllő keleti szélén, a helység peremén találhattuk a királytelepi Asboth utcát. A 9-es szá­mú ingatlanon álló családi ház lassan átalakul keres­kedőházzá. Ifjú István a feleségével és László fiá­val, valamint annak nejé­vel, illetve a Renáta divat­áruüzlettel egy miniáru- házat alakított ki az ÁFÉSZ égisze alatt. Amíg Ifjú László a szál­lítókkal volt elfoglalva, fe­lesége tájékoztatott. Övék a ház és udvar, valamint a munka. Az ÁFÉSZ az üze­melés zavartalanságához szükséges feltételekről gon­doskodik. A lakosság ellátá­sát szolgálják a termény- és tápárusítással, valamint nagykereskedelmi áron bort, sort. üdítőt is forgal­maznak. Sörből hetente 300 ládát visznek el. Az udvaron letakarva vagonnyi tengeri, fedél alatt, búza. Van most sze­mestakarmány, lehet vásá­rolni. Hétfőnként nyúlfel- vásárlást bonyolítanak. Sétára indultam a bir­tokon belül. Ahol egy éve még Ifjúék otthona volt, most divatáruüzlet műkö­dik. A vásárlókkal Biróné Lőre Julika foglalkozik. Az üzletben ballagási és első áldozói ruhákra is felvesz­nek rendelést. Akár egy egész osztály felöltöztetését is vállalják. Csiba József Kapcsolat a lévaiakkal Vendégváró erkdesek Május utolsó napján a szlovákiai Léváról magyar iskolások érkeznek Gödöl­lőre vendégként azokhoz az erkeles színjátszó és karénekes diákokhoz, akiit egy héttel később viszonoz­zák majd ezt a látogatást. Miért éppen az érkelesek a vendéglátók? A véletlen hozta így. A Léván dolgo­zó Szalai Pál és felesége már többször megfordult Gödöllőn, s jártak a műve­lődési házban is. ahol se­gítséget kértek munkájuk­hoz. Elsősorban kottákra lett volna szükségük. Az éppen ott próbáló Cavalet- ta vezetőjéhez, Danlcu Ist­vánhoz irányították őket, aki megígérte, hogy rövide­sen teljesíti kérésüket. Ez néhány nappal később meg is történt. A másik kéré­sük. hogy próbáljon kap­csolatot teremteni egymás­sal a két iskola, a követke­ző hetekben válik valóság­gá. A lévai vendégek — mintegy hetven fő — má­jus 31-én dél körül érkez­nek városunkba, ahol dél­után megismerkednek a ne­vezetesebb épületekkel, lát­nivalókkal. Szombaton dél­előtt próbát tartanak, ebéd után pedig a vendéglátó családok szerveznek szá­mukra programot. A nagy- közönség előtti bemutatko­zásukra 2-án, azaz vasár­nap délelőtt tizenegy óra­kor kerül sor a művelődési központban. Ennek kereté­ben a Dömdödöm színját­szó együttes Szalai Pálné tanárnő rendezésében Cse- tényi Anikó—Presser Gábor Piros esernyő című egyfel- vonásosát adja elő, majd az énekkar régi és modern mesterek műveit szólaltatja meg Szalai Pál karnagy vezényletével. A műsort a lévai és .az Erkel-iskola Cavaletta kó­rusának közös szereplése zárja, Kodály Békedalát adják elő. Tervezik azt is, hogy a színjátszók és a kó­rus mellett bemutatkoznak az iskola legjobb szavaiéi és prózamondói is. A fellé­pésükre lelkesen készülnek; jóllehet több szlovákiai te­lepülésen hálálták meg tapsviharral a produkcióju­kat, mégiscsal; ez lesz az első országhatáron kívüli próbatételük. A gödöllői vendéglátók május hetedi­kén utaznak Lévára, ahol megérkezésük délutánján majálisszerű rendezvényt szerveznek a tiszteletükre. A következő napon az Er­kel színjátszói Illyés Gyula Tűvétevök című darabjával lépnek színpadra, s bemu­tatkozik az Éneklő ifjúság című rendezvényen ezüst oklevelet szerzett Cava­letta. (Ecne) két tartalmazó ikladi mo­nográfiát. — Ugyancsak a Múzeumi Füzetek sorozatban adunk ki egy többrészes tanul­mánykötetet, amely a Gal- ga menti régészeti feltárá­sokat, emlékeket ismerteti. A Galga Menti Műhely új kötetét Detre János evangélikus lelkész írja, s munkájából az Aszódi Evangélikus Leány nevelő Intézet történetét ismer­hetjük meg, amelyet 1891- ben, tehát pontosan száz éve alapítottak. Bizony, a kiállítóterme- 1 ken átsétáló múzeumi láto­gatók mindezt nem látják — állapítom meg, s Aszta­los István egy pillanatra elkeseredik. — Sajnálatos, ; hogy régebbi kiadványaink jelentős része hiányzik az iskolák, a községeit könyv­táraiból. Régészeti feltárásaink a i megszokottól visszafogot­■ tabbak lettek, s ennek szin­tén gazdasági okai vannak. Jelenleg Püspökhatvanban : folyik egy őskori telep fel- • tárása, amit a Nemzeti Múzeummal közösen vég- i zünk. A munkákat Dobosi ■ Viola, a NM régésze, vala- i mint Csongrádiné Balogh i Éva, az aszódi múzeum ré- i gésze irányítja. — Néhány évvel ezelőtt ’ még helyi erőforrások is segítették a kutatást, de Püspökhatvanban nem kaptunk senkitől anyagi támogatást. Jó lenne, ha az önkormányzatok, a képvi­selő-testületek jobban fi­gyelnék, a sajátjuknak tar­tanák ezt a munkát. A föld mélyén megbúvó értékek — régmúlt történelmünk ré­szesei, tanúi — közös kin­cset képeznek. Ha valahol valami előkerül, vegyék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents