Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
Vasárnap köre Május 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a gödöllői művészetbarátok köre vendége lesz Váray Károly, a Magyarság Jövője Társaság ügyvivője, cs programismertetőt tart a társaságról. Közreműködik Barcs János költő, szerkesztő, a aózsaszentmártoni irodalmi körből Körömi Gábor vers-' mondással. A műsort vezeti: Szántai Sándor. Az ösz- szejövatel a művelődési központ 12-13-as termében lesz. A művészetbarátok köre minden érdeklődőt szeretettel vár. Marad vagy költözik? Egy évvel ezelőtt nyílt meg Gödöllőn a Kígyó magángyógyszertár, amelyet gyorsan megismertek és A zsűriben Gréisy, Czigény. Szörényi Ki mit tud?-döntő Befejeződtek a gödöllői -tehetségkutató Ki mit tud? selejtezői és elődöntői. A meghirdetett nyolc kategóriában indult mintegy 300 résztvevő közül !■-—-:n jutottak tovább. Az általuk bemutatott összesen 43 mű- sorszám szerepel majd a gyermeknapon tartandó döntőn. A produkciókat neves szakemberekből álló zsűri bírálja el, név szerint: Grétsy László, Czigány György, Szörényi Levente, Pécsi Ildikó és Duf- {ek Mihály. A május 26-án, vasárnap délután 3 órakor kezdődő nagyszabású programra minden érdeklődőt, drukkolót szeretettel várnak a szervezők. Belépődíj nem lesz, ám örömmel elfogadnak önkéntes adományokat egy — a város jövőbeni tehetségkutató rendezvényeit támogató — tervezett alapítvány javára. megkedveltek az emberei:. Vonzerejét áruválasztékán és ízléses berendezésén kívül a kedves, figyelmes kiszolgálásnak, is köszönheti. A napokban hallottuk, hogy tulajdonosa, Sári Lászlóné más — szintén városközponti — helyre szeretné áttelepíteni a patikát, ugyanis a Gábor Áron utcai üzletház. emeletére nehezen jutnak fel az idősek, s nehézkes az áruszállítás is. A gyógyszerésznő kérését választókerületének képviselője tolmácsolta a legutóbbi testületi ülésen, a megoldási lehetőségekről a polgármesteri hivatal értesíti majd. P. É. miiiiiimiiiitiimiiiiiii (Vinuila Károly felvétele) Pótolhatatlan értékek Anyagi gondok szorításában Az aszódi Petőfi Múzeum előtti utcában gyakran látok megállni kirándulókkal teli autóbuszt, s az utasok az idegenvezető bejelentésére elindulnak a kiállítótermekbe, s nézik a múltunkat bemutató eszközöket, tárlókat, fényképeket. Aki járt inár ebben a kincseskamrában, az elismeréssel szól a látottakról, de kevés olyan szemlélődő akad. aki tudná, sejtené, hogy az igazi múzeumi tevékenység milyen sokoldalú. Az aszódi múzeum különösen híres a kiadványairól, amelyek évek óta a Múzeumi Füzetek sorozatban jelennek meg. A Gal- ga Menti Műhely összefoglaló sorozatcím alatt — amely néhány éves múltra tekint még csak vissza —, kiadott munkák is elismerést arattak a szakemberek és laikusok között egyaránt. — Az idén — bár az anyagi lehetőségeink erősen beszűkültek —, folytatjuk ezt a hagyományosnak nevezhető, elsősorban az ismeretterjesztést segítő munkánkat — tájékoztatott dr. Asztalos István múzeumigazgató. •— A pénzt a múzeum költségvetéséből, az aszódi, ikladi önkormányzatok segítségéből, az Aszód és Iklad Ifjúságáért Alapítványok támogatásából biztosítjuk. Pályáztunk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felhívására, s a Kulturális Alap is segítségünkre sietett. Az Evangélikus Déli Egyházkerület püspökének támogatását is várjuk. Szükség van minden forintra, mivel ebben az évben jelentetjük meg a Brandtner Pállal közösen irt s többéves munka után elkészült, gazdag fényképanyagot, térképmellékleteGÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. IS. 2100. Telefax és telefon: (2*) 20-7S6. © Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. igénybe a múzeum segítségét, mert esetleg pótolhatatlan értékek semmisülnek meg. A múzeum kiállítótermében folytatjuk tovább a beszélgetést, ahol Asztalos Tamás éppen Oszoli Józseí fafaragó és Kresz Albert közös kiállítását rendezi. — Ez a takarékosság jegyében történik — hallom a magyarázatot. — A hé- vízgyörki középkori templomban a helyi önkormányzat anyagi támogatásával mutattuk be elsőként ezt az anyagot, és most elhoztuk a múzeumba. Hát igen! Nincs életünknek egyetlen területe, ahol ne éreznénk az anyagi gondok szorító jelentkezését. Szükséges lenne a községek megértőbb támogatása, mert az aszódi Petőfi Múzeum nemcsak Aszódé, hanem az egész Galga mentéé. A tulajdonosnak pedig kötelezettségei is vannak. F. M. gödöllői VV ití. ÉVFOLYAM. 115. SZÄM 1991. MÁJUS 18., SZOMBAT A taraiak bizakodnak t t Otletdbfn nincsen hiány Gyakran elhangzik — nemcsak szakmai körökben — a kérdés: — kcll-e művelődési otthon? Szükség van-e napjainkban erre az intézményre, vagy elhal? A múlt- nak olyan emlékéről van-e szó, amelyen túlszaladt az idő, vagy alkalmazkodni és megújulni képes hagyományáról? A községeket járva szomorúan tapasztalom, hogy a legtöbb intézmény állapota siralmas, küllemüket, berendezésüket illetően mélyen az általános civilizációs szint alatt vannak, a munkatársak jelentős része közömbös, rossz fizetése miatt mindennapi gondokkal küzd. Túrán jártam a minap, s benyitottam a könyvtárba. Bevallom, azzal a céllal, hogy egy rutinbeszélgetést készítek a téka vezetőjével, ám kiderült, hogy amióta nem beszélgettünk, nagyot változott az intézmény helyzete. A könyvtár vezetője — Tóth Zsiga Istvánná — április 1. óta együtt vezeti a falu művelődési intézményeit, tehát ő lett a gazdája a művelődési háznak is. — Nehezen szántam rá magam a döntésre, azonban elhatározásomat megkönnyítette az önkormányzat szándéka, amely szerint olyan közművelődési munkát kell megteremteni a községben. . amely biztosítja a nyitottságot a világ, az emberek,. elsősorban a fiatalok élete, sorsa irányában úgy, hogy közben megismerteti a kultúra klasszikus és mai értékeit is. Tulajdonképpen ennek a megfogalmazott célnak az ismeretében készítettem el pályázatomat, s vállaltam — a képviselő-testület döntése után — a munkát — mondja. A túrái művelődési házban és könyvtárban Tóth Zsiga Istvánná vezetésével hárman dolgoznak. Az eltelt másfél hónap sok mindenre volt elég, nem születhettek látványos dolgok, de — talán az első lépések — már láthatók; — Sajnos az intézményünk képe nem vendégcsalogató, s ha be is tér a vendég, hát nem szívesen marad. Az épület egy része kocsma, a másik fele pedig kereskedés volt. Toldozták, foltozták, de igazán soha nem fordítottak rá annyit, hogy az, emberi együttlét- nelc, a művelődésnek az otthonává legyen. Jellemző, hogy. közvetlenül az utcáról ue sem lenet jönni a naz- ba. Ahhoz, hogy bejusson valaki, először egy rideg folyosón kell végigmennie. Hamarosan más lesz a helyzet, aztán már elsősorban rajtunk, a kínálatunkon, az ötleteinken múlik, benépesül-e az épület. Tóth Zsiga Istvánná és a munkatársai által megfogalmazott elképzeléseket. a helyi lap májusi száma Elképzelések közművelődésünk jövőjéről címmel közölte. Egy rövid - idézet a közeli hetekben megvalósítandó tervekről: — A tavaszi nagyrendezvények után elkezdjük az úgynevezett Pesti-féle szárny felújítását. Szükséges (folytonossági hiányok miatt) a padló felszedése, és megfelelő szilárd burkolat készítése, valamint a helyiségek festése. A munkálatok elvégzése után a három terem alkalmas lesz. kötetlen nyári szabadidős tevékenységekre. Szeretnénk 3 beton pingpongasztalt elhelyezni, a termekben szeszmentes büfét, videót, számítógépes játékokat üzemeltetni. Sok-sok ötlet, megvalósításra váró terveztetés, de azt hiszem, a túrái népművelők elképzelései között számomra két dolog a leginkább tetszik. Az elsőt röviden így foglalhatjuk ösz- sze: — a szolgáltatások területe, s ezén belijl az olyan, úgynevezett közhasznú szolgáltatások megszervezése, mint a helyi, munkaerő-közvetítés, a családsegítés, a különböző cserebere alkalmak létrehozása. Talán ettől a törekvéstől is fontosabb, hogy felismerték: csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha az új, összevont Intézmény a helyi társadalom nyilvánosságának a bázisa lesz. : — Már most is mi adunk helyet a községben szerveződő közösségeknek — egyesületeknek, pártoknak — mondja Tóthné —, és arra törekszünk, hogy a hozzánk betérőknek élményt adjunk, örömet szerző tevékenységet biztosítsunk. Nagyon bizakodóvá tesz, hogy már most, amikor még a körülményeink a régiek, igen sokan bejönnek, s akik keresnek bennünket, elsősorban fiatalok. Elfoglaltságot, közösséget, baráti szavakat, törődést igényelnek; A nyarat az ő megszervezésükre szánjuk. — Elég lesz a létszám? — Nem hárman vagyunk! Sokan akarnak tenni Túra kulturális életéért. Várjuk önkéntes munkatársainkat, akikkel közösen bizonyítjuk: — kell a művelődési ház! Fercsik Mihály Tápot, ruhát egy portáról Övék a ház és a munka Valaha Gödöllő keleti szélén, a helység peremén találhattuk a királytelepi Asboth utcát. A 9-es számú ingatlanon álló családi ház lassan átalakul kereskedőházzá. Ifjú István a feleségével és László fiával, valamint annak nejével, illetve a Renáta divatáruüzlettel egy miniáru- házat alakított ki az ÁFÉSZ égisze alatt. Amíg Ifjú László a szállítókkal volt elfoglalva, felesége tájékoztatott. Övék a ház és udvar, valamint a munka. Az ÁFÉSZ az üzemelés zavartalanságához szükséges feltételekről gondoskodik. A lakosság ellátását szolgálják a termény- és tápárusítással, valamint nagykereskedelmi áron bort, sort. üdítőt is forgalmaznak. Sörből hetente 300 ládát visznek el. Az udvaron letakarva vagonnyi tengeri, fedél alatt, búza. Van most szemestakarmány, lehet vásárolni. Hétfőnként nyúlfel- vásárlást bonyolítanak. Sétára indultam a birtokon belül. Ahol egy éve még Ifjúék otthona volt, most divatáruüzlet működik. A vásárlókkal Biróné Lőre Julika foglalkozik. Az üzletben ballagási és első áldozói ruhákra is felvesznek rendelést. Akár egy egész osztály felöltöztetését is vállalják. Csiba József Kapcsolat a lévaiakkal Vendégváró erkdesek Május utolsó napján a szlovákiai Léváról magyar iskolások érkeznek Gödöllőre vendégként azokhoz az erkeles színjátszó és karénekes diákokhoz, akiit egy héttel később viszonozzák majd ezt a látogatást. Miért éppen az érkelesek a vendéglátók? A véletlen hozta így. A Léván dolgozó Szalai Pál és felesége már többször megfordult Gödöllőn, s jártak a művelődési házban is. ahol segítséget kértek munkájukhoz. Elsősorban kottákra lett volna szükségük. Az éppen ott próbáló Cavalet- ta vezetőjéhez, Danlcu Istvánhoz irányították őket, aki megígérte, hogy rövidesen teljesíti kérésüket. Ez néhány nappal később meg is történt. A másik kérésük. hogy próbáljon kapcsolatot teremteni egymással a két iskola, a következő hetekben válik valósággá. A lévai vendégek — mintegy hetven fő — május 31-én dél körül érkeznek városunkba, ahol délután megismerkednek a nevezetesebb épületekkel, látnivalókkal. Szombaton délelőtt próbát tartanak, ebéd után pedig a vendéglátó családok szerveznek számukra programot. A nagy- közönség előtti bemutatkozásukra 2-án, azaz vasárnap délelőtt tizenegy órakor kerül sor a művelődési központban. Ennek keretében a Dömdödöm színjátszó együttes Szalai Pálné tanárnő rendezésében Cse- tényi Anikó—Presser Gábor Piros esernyő című egyfel- vonásosát adja elő, majd az énekkar régi és modern mesterek műveit szólaltatja meg Szalai Pál karnagy vezényletével. A műsort a lévai és .az Erkel-iskola Cavaletta kórusának közös szereplése zárja, Kodály Békedalát adják elő. Tervezik azt is, hogy a színjátszók és a kórus mellett bemutatkoznak az iskola legjobb szavaiéi és prózamondói is. A fellépésükre lelkesen készülnek; jóllehet több szlovákiai településen hálálták meg tapsviharral a produkciójukat, mégiscsal; ez lesz az első országhatáron kívüli próbatételük. A gödöllői vendéglátók május hetedikén utaznak Lévára, ahol megérkezésük délutánján majálisszerű rendezvényt szerveznek a tiszteletükre. A következő napon az Erkel színjátszói Illyés Gyula Tűvétevök című darabjával lépnek színpadra, s bemutatkozik az Éneklő ifjúság című rendezvényen ezüst oklevelet szerzett Cavaletta. (Ecne) két tartalmazó ikladi monográfiát. — Ugyancsak a Múzeumi Füzetek sorozatban adunk ki egy többrészes tanulmánykötetet, amely a Gal- ga menti régészeti feltárásokat, emlékeket ismerteti. A Galga Menti Műhely új kötetét Detre János evangélikus lelkész írja, s munkájából az Aszódi Evangélikus Leány nevelő Intézet történetét ismerhetjük meg, amelyet 1891- ben, tehát pontosan száz éve alapítottak. Bizony, a kiállítóterme- 1 ken átsétáló múzeumi látogatók mindezt nem látják — állapítom meg, s Asztalos István egy pillanatra elkeseredik. — Sajnálatos, ; hogy régebbi kiadványaink jelentős része hiányzik az iskolák, a községeit könyvtáraiból. Régészeti feltárásaink a i megszokottól visszafogot■ tabbak lettek, s ennek szintén gazdasági okai vannak. Jelenleg Püspökhatvanban : folyik egy őskori telep fel- • tárása, amit a Nemzeti Múzeummal közösen vég- i zünk. A munkákat Dobosi ■ Viola, a NM régésze, vala- i mint Csongrádiné Balogh i Éva, az aszódi múzeum ré- i gésze irányítja. — Néhány évvel ezelőtt ’ még helyi erőforrások is segítették a kutatást, de Püspökhatvanban nem kaptunk senkitől anyagi támogatást. Jó lenne, ha az önkormányzatok, a képviselő-testületek jobban figyelnék, a sajátjuknak tartanák ezt a munkát. A föld mélyén megbúvó értékek — régmúlt történelmünk részesei, tanúi — közös kincset képeznek. Ha valahol valami előkerül, vegyék