Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
L ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1991. MÁJUS 18., SZOMBAT BUDA ^VIDÉKI xJ€íwia BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA B.VGY O TÖRÖKBÁLINT O PILISCSABA i O NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENÖ • PILIS VÖRÖSVAR • BUDAKESZI • B1ATOR- t PATY 9 ZSAMBEK O SOLYMÁR 9 TÁRNOK 9 PERBAL 9 TÖK 9 TINNYE 9 ÜRÖM Az adó legalább tiszta dolog Ebből lehrt gazdálkodni Százhalombatta önkormányzati testületé Ii^romezrelékes iparűzési adó kivetése mellett ilöntölt. A határoz?! nagy felhábordást váltó t ki a város gaz<lá".:oti«egységeinél, volt olyan cég. amely azzal fenyegetőzött, hogy más városba teszi át központját. A település életében elsősorban a két nagyvállalat, a DKV és a DÍ1V a meghatározó. Vajon miként fogadták a döntést, milyen érzéseket váltott ki a nagyüzem dolgozóiból az inlésrüedés? Erről kérdeztük az egyik „nagy-’ vezérigazgatóját, dr. Kolozár Györgyöt. — Ránk a meglepetés erejével hatott az iparűzési adó, mivel korábban arról volt szó, hogy nem kerül sor bevezetésére. Aztán egyék pillanatról a másikra határozlak róla, ráadásul mindjárt a legnagyobb mértékben. — Ezek szerint, ha Ito- rábban felvetődik ennek a lehetősége, nem okoz ekkora felzúdulást? — Igen, rosszul volt előkészítve. De különben is. Ki örül annak, ha adót kell ílzein-ie? Különösen az jelent nagy érvágást, hogy nem a nyereség, hanem a bruttó árbevétel alapján Vendégségben a képviselők A solymári önkormányzat képviselőit a düsseldorfiak látták vendégül május első hétvégéjén. A tapasztalatcserével egybekötött találkozón sor került egy helybeli üzletközpont felavatására. A solymári diák- színjátszó csoport, és női énekkar mutatkozott be nagy sikerrel a német házigazdáknak, A találkozó kedves színfoltja volt, amikor a kitelepítettek találkoztak a ma is Solymáron élőkkel. Ismerősök, távoli rokonok beszélgettek múltról és a jelenről. Jó hangulatban zajlott le a tapasztalatcsere, amelyet bizonyára továbbiak követnek majd. Elvitte a közkegyelem Közhelynek tűnik már emlegetni is, hogy milyen túlter- 1 leltek a rendőrök, as ügyészek, a bírák — tehát mindazok, akik hivatottak megvédeni biztonságunkat, javainkat és igazságot szolgáltatni, ha bűncselekmény történik. Sok az ügy, s mindegyik tekintélyes aktaköteg, mint például az is, amiről i t most szó lesz: a solymári kutyán er. Kezdjük a végén; íféíet nem született, mert ahogy mondani szokás; elvitte a közkegyelem. Ám voltak kihallgatások: egy sértett, két gyanúsított és egy tanú vallomását foglalták jegyzőkönyvbe. Vádirat is készült kutyalopás miatt, s ehhez csatolták a munkahelyi véleményeket, fizetési kimutatásokat a két vádlottról, akik kutyát loptak. Talán. De lehet, hogy csak elszórakoztak — nem kellő felelősséggel — egy kósza kedvű ebbel. Ki tudja ezt már eldönteni? De lássuk a történteket. A történet főszereplője egyesztendős német juhászkutya, akit tévedésből kizártak a kertkapun. Megkockáztatom a feltevést, hogy a gazdi nem volt elég körültekintő. Így történhetett, hogy a négylábú kedvenc kint rekedt. S úgy tűnik, az eb nem volt elég 3 m hűséges, mert ahelyett, hogy szűkölve, vonítva bekéredzkedett volna, elkódol'- gott Solymár határában pedig két férfiú beemelte egy ZIL gépkocsiba, és elhajtott vele. Valaki látta, tudta, hogy kié a jószág, de nem tett észrevételt, csak feljegyezte a kocsi rendszámát. Így sikerült kézre keríteni a tetteseket, akik beismerő vallomást tettek — de tagadták, hogy tolvajok lennének. Elmondásuk szerint a nagy testű jószág <i kocsi mögött szaladt, őket követte. Valaki kővel dobálta, más meg kiabált, hogy jaj, elüti egy autó! Öle is ettől tartottak, mikor megálltak miatta. Megkínálták krinolinnal, amit a kutyus szívesen elfogadott. Ekkor beemelték a kocsiba, és elhajlottak. Nem sokat törődtek vele, hogy valahol kereshetik... Azután, mikor legközelebb egy üzlet előtt megálltak, és bementek vásárolni, a kóbor hajlamú négylábú tőlük is megszökött. Nem keresték. Eddig a történet, amiből lett vagy harminc-negyven oldalnyi jegyzőkönyv: nyomozati anyag, vádirat, egyebek. Pereskedés egy kapun kizárt, elkódorgotí kutya miatt. Ga. J. munkahelyek létesítését s gíti elő. Ez némileg tompítja a döntés élét. vetették ki a húrom ezreléket. — Miért, hogyan alakult a tavalyi árbevétel, és hogyan a nyereség? — Az árbevétel 8,5 milliárd forint volt, a nyereség azonban -163 millió forint. Nagyon jó évünk volt, de ezt aligha tudjuk az idén is megismételni. Nekünk pedig a 8,5 milliárd után kell adózni a városnak, ami körülbelül 30 millió forint. — Az önkormányzat döntése értelmében a befizetett három ezrelékből egyet vissza lehet igényelni olyan beruházásokra, ami a környezetvédelmi technológia bevezetését szolgálja, vagy — Nem örülünk túlzottan ennek. Elvonják, aztán visszaadják, ám olyanok határoznak e kérdésben akik nem biztos, hogy teljesen tisztában vannak a körülményekkel, a dolgokkal. Arról nem is beszélve hogy ez a pénz csökkenti a nyereséget, az pedig a kifizetett bért. Tavaly a 163 milliós nyereségből 40 mii liót nyereségrészesedésként fizettünk ki a dolgozóink nak. Azt a bizonyos egy ezreléket pedig beruházásra. adják vissza. Ebből nem lehet bért fizetni. — Van azonban egy előnye is — mondja dr. Kolozár György. — Amit fizetünk, az tiszta bevétele les a városnak, s ez alapján tervezheti meg a kiadásokat. — Mit ért ez alatt? — Sok minden felépült Százhalombattán az utóbbi időben. Iskola, strand, művelődési ház, sportcsarnok, közművesítettek az Urbáriumot. Mindezt úgy, hogy soha nem volt bevétel a megvalósításhoz szükséges teljes összeg. A hiányzó pénzt pedig a vállalatok fizették ki. Hol erre adtunk egymilliót, hol arra tízet. De sok olyan kiadá sunk volt, amely apróságnak tűnik, de csak pénzbe került. Busz kellett a pedagógusoknak, fedezni kellett a nyugdíjasok kirándulásának költségeit. Ezek való jában önkormányzati fel adatok, ezentúl tehát az ön- kormányzat, abból tudja fi nanszírozni, amit adóként befizetünk neki. Egyébként lehet, hogy nem is lesz szükség mind a 30 millióra... Végeredményben az első nagy felháborodás után lecsillapodtak az indulatok. Végül is így tiszta az egész — mondja befejezésül Kolozár György. — am — Lakossági fórum Százhalombattán Továl>!) lyukad a szociális háló? Nyűt. lakossági fórumot szervezett csütörlökön délután Százhalombattán a Magyar Szocialista Párt városi szervezete. A téma a szociális hálj, az egészség- ügyi ellátás és az új társadalombiztosítási tervezet megvitatása volt. Sokan, összegyűltek a pártok székhazának tanácstermében ez alkalomra, amely érthető, is, hiszen mindenkit érdekelnek a várható változások. A meghívott vendég dr. Csehül: Judit országgyűlési képvi-. selő volt, aki az új biztosítási rendszerrel kapcsolatban elmondotta: először egy szűk területen, például a fogorvosoknál kellene kipróbálni, így hamarabb kiderülnének annak előnyei és hiányosságai. Szóba került az üzemi orvoslás helyzete, az, hogy téves az az álláspont, amely szerint meg kell a gyárakat, vállalatokat tisztítani a szociális tevékenységektől. Nyugati példái, igazolják, hogy szükség van az üzemi orvosokra, elsősorban a prevenció, azaz a megelőzés érdekében. A fórumon részt vevők aggodalmaiknak is hangot adtak. A tervezetekből azt vélik kiolvashatónak, hogy a családi orvoslásra való áttérés feleslegessé teheti a szakrendelőt. Pedig az jói felszerelt, évek óla magas színvonalon látja el a betegeket. Kórház csak harminc kilométernyire van, ha ezentúl csak alapellátást kapnak a város lakói, minden kivizsgálás miatt utazniuk kell. Kinek jó ez? — tették fel a korántsem kc>! • tőinek szánt kérdést. Bár a hangulat oldott volt, a kérdezők szavaiban ott bujkált a kétség, a bizonytalanság, a félelem. A jelen levő orvosok a kételyeiket sorolták, elsősorban az úgymond teljesítményüket mérő pontrendszerrel kapcsolatban. Véleményük szerint a hazai viszonyokat ismerve, megalapozatlan ez az elképzelés. Hiszen nincs telefon, az egészségügyi intézmények nem rendelkeznek számítógéppel és a szükséges asszisztenciával. Az az elgondolás, hogy a társadalombiztosítás minden orvossal személyre szólóan köt szerződést, ahhoz vezethet, hogy sokan közülük munka nélkül maradnak. Nehezen tudják elképzelni azt, hogy vállalkozzanak a jelenlegi állapotban, amikor szinte minden bizonytalan, az önálló rendelők sorsa is. A költségeket ki hogyan biztosítja, meddig hitelezhet az orvos, milyen teltételekkel, és kaphat-e valamilyen támogatást? Zsámbéki tárlat Fiatal művész munkáiból nyílt kiállítás a héten a Ssáinbúki Tanítóképző Főiskola galéria ~ában. A 23 évea Budai László — hódmezővásárhelyi születésű — a .Zeneművészeti Faiskolán tanúit, majd Mártályra kerülve nem tudott ellenállni a festői táj kihívásának. Szerencsére! Mert képeit szemlélve megnyugvás és belső béke árasztja el a látogatót (Virág Márton felvétele) A képviselőnő igyekezett választ adni e felmerült kérdésekre. Egy biztos, szögezte le, korszerű egészségügy kialakítása a cél, még akkor is, ha a tervezet jelen formája darabosnak, itt-ott elnagyoltnak tűnik. A mai gyakorlat sem túl szerencsés. 'll- beteg járkál a körzeti orvostól a szakorvosi rendelőig, onnan a kórházi szakambulanciára, több orvos is foglalkozik vele, de elmélyülten egyik sem, mi - vei idő sincs erre. A megoldás 'véleményé szerint a körzeti és szakorvoslás ösz- szeolvaszfása. Külföldi példákat említett, és kísérleti jelleggel működő hazai próbálkozásokat, amelynek lényege, hogy a szakrendelő közelében kisebb kórház is működik. A betegeket ugyanazok az orvosok látják el, akik a szakellátást is. Elsősorban- belgyógyászati panaszokkal küszködő betegek megfigyelésére, kezelésére alkalmas ez az intézménytípus, előnye, hogy a nagyobb kórházakról leveszi a gondot, és nem szükséges munkájához komplikált műszerezettség. Egy sajátos jelenségre is felhívta a íigvelmct Csabák Judit, mégpedig arra, hogy társadalmunk úgy öregszik, hogy közben szegényedik. Ez a világban sehol másutt nem tapasztalható, várható hatásait felmérni éppen ezért nem is lehet. Ezzei kapcsc’atban fc-lmsrül az a probléma is, hogy kevés a szociálpolitikával hivatásszerűen foglalkozó szakember. Bár nyolc egészségügyi főiskolát szerveztek az ország különböző városaiban az utóbbi években, az ott végzettek munkába állítása még idő kérdése, de így is az igényekhez mérten számukalíg-alig 'növekedett. A szociális háló tovább lyukad, állapították meg a fórum résztvevői. Abban pedig egyetértettek a képviselővel, hogy c sokat emlegetett háló befoltozását nem lehet az önkormányzatok nyakába varrni, a szegénységeden es küzdelemmel együttesen pénz és szakemberek nélkül úgysem képesek megbirkózni ekkora feladattal. Ez. Csabák Judit szerint is továbbra is állami megoldást igényel. A várost szülök fórumának képviselője a sérültek, rokkantak érdekében tett néhány javaslatot, a képviselő pedig megígérte pártja nevében, ha módjukban áll, segíteni fognak ezekben a kérdésekben. J. Szabó Irén Pedig munkahelyet teremt Még telefont sem kapott Bár a lehetőség adott, mégis manapság még kevesen alapítana» gyárakat, üzemeket. Ezen kevesek közé tartozik a pilisvörös- vári Bányai Gyula, aki egészen mostanáig asztalos kisiparosként készítette világszerte csodált, méretre tervezett, és egyedileg készített konyha-, illetve fürdőszoba-berendezéseit, beépített bútorait. A mester most egy ezer négyzetméteres gyártó csarnokot épített a falu határában, acélváz szerkezettel, hűszigetelt tetővel. Belépve, egy bemutatóterem fogadja a vásárlókat, ahol a mintadarabokat tekinthetik meg, illetve a katalógusokat lapozgathatják, s ezek segítségével a különböző beépített fürdőszobákat, konyhákat tervezhetik meg otthonaikba. Innen egy kis iroda, majd tárgyalóterem nyílik, ahol a gyártók megbeszélik, milyen berendezésre lenne szükség, illetve a számítógépek még a tervezésbe is besegítenek. A csarnok fennmaradó területét a hatalmas, 630 négyzetméteres gépterem, a kéziműhely, a dolgozók öltözői, és a 30 személyes ebédlő foglalja el. — A terveket egy német építész készítette — meséli a tulajdonos —, és ha üzemelni kezdünk végre, várhatóan május 28-tól, úgy gondolom, semmi akadálya nem lesz, hogy akár 25—30 alkalmazott is dolgozhasson nálunk. Jelenleg nyolcán vagyunk. Azt is tervezzük, hogy szakembereinket is mi képezzük majd. Mindezt az igények, rendelések is indokolják. Manapság már nem lehet megélni abból, hogy valaki akár tíz éven keresztül ugyanazzal a -termékkel lépjen a piacra. — ön milyen termékeket gyárt majd e bútorüzemben? — Konyhabútorainkat már világszerte ismerik és elfogadják. Fürdőszoba-berendezéseinkkel azonban csak nemrégiben léptünk a nagyközönség elé, először az őszi BNV-n. Magyarországon ilyesmit eddig csak a Tisza Bútorgyár készített, ők is csupán egyféle típust. Emellett a választékot a méregdrága olasz import jelentette a magyar vásárlóközönségnek. A mi berendezéseink hatféle — közöttük metál — színben, többféle faragással, rengeteg tükörrel, sarokpolcokkal, öntöttmárvany mosdókagylókkal, rejtett halogénlámpákkal, teleszkópos törülközőtartókkal .készülnek. Kisebb ösázeállítások . már lakótelepi fürdőszobákba is beállíthatók, polcai, fiókjai rengeteg holmit nyelnek el. — Hogyan sikerült ezt a szép gyártócsarnokot felépíteni, felszerelni? — A területet a helyi ön- kormányzattól vettük, nem olcsón, de még elfogadható áron. Ezenkívül a Kereskedelmi Minisztérium exportfejlesztő hitelt is megszavazott részemre, amelyet az Állami Fejlesztési Intézet folyósított. Ugyanakkor azonban komoly gondok is adódtak. Telefont például nem sikerült szereznem, ezért saját lakásomról kelt a vonalat úttelepíttclnem, 60 ezer forintért. Amellett, hogy ez igen nagy összeg, ráadásul még az otthoni telefonomat is elveszítem így. A helyi adókkal kapcsolatos hírei: is aggodalommal töltenek el, azt hallottam, az ilyen gyártóüzemeket, négyzetméterenként 300 forinttal akarják megadóztatni. Ebbe pedig tönk- remennénk. Nem tudom, miért sújtják ilyen terhekkel a vállalkozókat, hiszen falunkban munkaalkalmakat teremtünk, termékeinkkel valutát hozunk az országba, a vevőknek pedig színvonalas, importkiváltó- termékeket kínálunk. Nagyon nehéz megérteni, hogy miért akarják mégis padlóra küldeni mindazokat, akik saját költségükön beruháztak, hogy gazdasági fellendülést hozzanak lakóhelyük számára. Sz. K. BUBA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter, ® Munkatársait: Feltété Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton, Q Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bn. Vili., serao- pyi B. ti. 6.‘pf.: 311. ír. sz.: 1143. Telefon: 133-4761, 1384067.
