Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
IRGALMAS NŐVÉREK AZ GRFI-BAN Az elmúlt év óta'öt pali szt. vinces irgalmas nővér szolgál az ORFI-ban. A szerzetesrendek 1950. évi betiltása után most újra a rendi ruhában, mint betegápolók dolgozhatnak a nyugdíjkorhatárt már régen meghaladott nővérek. A betegek szívesen fogadják az apácákat (CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA) A Ml FELADATUNK A SZOLGÁLAT Járatlan úton indultunk e Interjú Marosi Izidor megyés püspökkel A közeljövőben elfogadásra vár egy törvény- tervezet, amely a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetére, visz- szaadására vonatkozik. A helyeslők tábora mellett megjelentek az ellenzők kételkedők. Néhányon attól tartanak, hogy az egyház uralomra tör. Mi erről a véleménye a váci egyházmegye püspökének, Marosi Izidornak? A püspök urat irodájában kerestük fel, ahol készséggel válaszolt kérdéseinkre. 0) Püspök úr, ön hogyan látja a helyzetet, mit szól a vádakhoz? — Az egyházi tulajdonok visszaadásáról mi annyit tudunk, amennyi a törvény- javaslatban megfogalmazódott. A bizottsági, parlamenti viták során módosulhat, így előre a végleges törvényről részemről túlzás lenne akár kritikát mondani, akár reményeket ébreszteni. Említeném Lőcsei Gabriellának a Magyar Nemzet május 14-i számában megjelent cikkét, amelyben az igazságügyminiszterrel, dr. Balsai Istvánnal beszélgetett. A miniszter tájékoztatóját jónak, pozitívnak értékelem, nincsen benne semmiféle túlzás, mondjuk, hogy az állam és egyház összefonódása következik be. Ezek mind rémmésék. Szó sincs róla. örülünk, hogy végre megszabadultunk az állam gyámkodásától. Az, hogy most, az indulásnál segítségünkre van az állam, a későbbiekben pedig az intézmények fenntartásához vállal hozzájárulást, - nem jelent összefonódást. © Le-z-e anyagi forrás a visszakapott ingatlanok helyre- hozatalához, működtetéséhez? — Egy iskola fenntartása nem lehet csak egyházi feladat, mert az iskolába azok a gyermekek járnak, akiknek a szülei fizetik az adót, dolgozó emberek, joguk van ahhoz, hogy ha ők kifejezetten vallásos nevelést óhajtanak gyermekeik számára, azt megkapják. Az egyház nem tudja vállalni a költségeket. Régen a piarista rendnek volt nagybirtoka, a váci püspökségnek szintén, ám akkor is az iskolák működtetéséhez az állam mindig adott segítséget, hiszen azon körülmények között sem tudta volna az egyház biztosítani a tanítók, tanárok fizetését. A másik a szociális ellátás. Ha az egyház ötven szociális gondozottat vállal, akkor azt természetesnek veszi, hogy az állam hozzájáruljon a költségekhez, mert nem a „saját zsebéből fizeti”, hanem abból, amit kap, amit a közösség megtermel, létrehoz. Azok, akik a mi gondozásunkat kérik — legyenek idősek, vagy sérült gyerekek szülei — szeretnék azt a pluszt megkapni, amit az egyház nyújt. A vallásos nevelés mellett önfeláldo- zóan dolgoznak az intézményekben azok, akik valóban hívő emberek, hiszen a hitből fakadt a szeretetnek a több. a kézzelfoghatóbb megvalósítása. Ez az a többlet, amelyet az egyház szeretne megadni. Nem azért kell nekünk az iskola, a kórház, szociális vagy diákotthon, hogy általa gazdagodjunk, s majd uralkodjunk az embereken. A mi feladatunk a szolgálat. © A váci egyházmegyében jelentett-e eddig gondot az ingatlanok visszaadása? — A problémák, amelyek felszínre kerülnek — hogy a helyhatóságoknak ez nagy terhet jelent, a tulajdonukat vesszük el, az egyház visszakéri (nem követeli) azt, amit elvettek jogtalanul — politikai jellegűek, Nem okoz gondot ott, ahol megértő önkormányzat van. Konkrétan Vácon senkit nem gátoltunk, senkit nem rövidítettünk meg azzal, hogy már a tanácsi rendszer idején a piaristáknak a volt piarista gimnázium egy részét visszaadták. Olyan állapotban kaptuk meg, hogy 6,5 millió forintot kellett arra fordítani, hogy lakható legyen. Most, hogy a piaristák továbblépnek, tehát két párhuzamos első osztályt indítanak, szintén nem jelent összeütközést, mert a szomszédos ipari szakközépiskola kölcsön, illetve használatba tudja adni azokat a helyiségeket, amelyek szükségesek az oktatáshoz. Megoldandó kérdés, hogy a piarista gimnáziumba Váctól távol élők is járnak majd, s nekik kollégiumi ellátásra van szükségük. Ha az iskolában vallásos szellemben nevelődnek, akkor természetes dolog — és nem követelmény —, hogy olyan kollégiumban éljenek, amelyben szintén vallásos, hívő pedagógus vagy nővér felügyel. A kollégiumot a volt Szent József Intézet helyén szeretnénk megvalósítani. Az intézet üresen áll tavaly óta. ezt kérjük vissza. Tehát senkit nem semmizünk, szorítunk ki. A leendő kollégium épülete helyrehozatalának költségeit az egyház teremti elő; az üzemeltetéséhez szükséges az állam segítsége, hiszen ezt nem tudjuk vállalni. Ez az épület használatba kerülhet, úgy, ahogy a piarista gimnázium egy része, s a tulajdonviszonyokat majd a törvény rendezi. • Rondolo-m összé rték mir a volt egyházi ingatlanok listáját. — Hosszadalmas volna az egész listát felsorolni. Az igényeket hónapokkal ezelőtt összegyűjtöttük. A legtöbb ingatlan átadása nem lesz gond, mert az esetlegesen ott lévő intézményt el tudják helyezni máshol. Pest megj-e északi részén, Gödöllőn két évvel ezelőtt ugyancsak használatra visszakapta az egyház a volt kapucinus kolostort, s a tanács el tudta helyezni a benne lakókat. Akár Vácot vagy környékét nézzük, sehol nincs olyan probléma amely összeütközést szülhet az önkormányzat és az egyház között. A Karo- lina-iskolánál is előre jeleztem: egyelőre csak két első osztályt indítsunk, s ne próbálkozzunk azzal, hogy az egész iskolát adják át. Egy járatlan úton indultunk el, és ha némi félreértés adódott, az nem az erőszakosságon múlott. Valami módot szerettünk volna találni, s nem az „egyház”, hanem a hívő emberek közösségének a kérését teljesítjük. Amikor azt a szót halljuk, hogy egyház, akkor mindenkinek a püspök, papok, apácák jutnak az eszébe. Szó nincs erről, hanem egy hívő közösségről, hívő szülői társadalomról. Ök szeretnék, ha gyerekeiket olyan szellemben nevelnék, ahogy ők nevelkedtek. Hál’ istennek, a hat fiú- és két lánygimnázium megmaradt és működött az elmúlt negyven esztendő alatt is, és most erre építve tudunk fejleszteni Kecskeméten és Budapesten is. Ez okozza azt a „mondva csinál t” feszültséget, ami az Egyetemi Színpad esetében kialakult. Igény van iskoláinkra, a gimnáziumoknál ötszörös a túljelentkezés. Végül hadd ismételjem meg: tapasztalataim szerint az önkormányzatok, a helyi lelkipásztorok az egész egyházmegyében az ingatlanok visszaigénylését tapintattal, együttműködéssel és a jó akarásával végzik. A váci egyházmegyében nem fordult elő semmiféle vita. A váci Karolinánál azért volt túlzottan felkavart hangulat, mert váratlanul érte a pedagógusokat, de végül megegyezés született. Halász Erzsébet ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT! (9.) Az Ószövetség első fejezetei a világ és az emberiség kezdeteit beszélik el. A Biblia már a világ teremtésének leírásában is (1. Móz. 1., 1—2., 4a) megemlékezik az emberi nem teremtéséről. Részletezés nélkül, egyszerű kijelentés formájában közli: Isten saját képmására megalkotta az embert, férfinak és nőnek teremtette őket. Majd megbízást adott nekik: solcasodjanak, hajtsák uralmuk alá a földet, és uralkodjanak az élőlényeken. Ugyanezeket az igazságokat a Biblia szemléletes elbeszélés formájában is megismétli. Az alkotás az ember lényege Mózes első könyvének 2. fejezete teljes egészében az emberrel foglalkozik. Képszerű módon leírja, hogy Isten víz nélküli pusztaságból öntözött kertet alkotott, létrehozva így az élet lehetőségének feltételeit. Ezután a föld anyagából megformálta az embert, és életet lehelt bele. Az ember világban elfoglalt különleges helyzetét hangsúlyozza, hogy őt Isten, a többi tererr.lmépnyel ellentétben, közvetlenül teremtette meg. Egvedül c lesz képes arra, hogy Istennel kapcsolatba lépjen. Isten vízben gazdag, öntözött kertben helyezte el az embert, s megparancsolta neki, hogy azt művelje és őrizze. Lényegéhez fog tehát tartozni az alkotás. Ezért a kultúra és civilizáció nem az isteni gyámkodástól való szabadulás, nehezen megszerzett autonómia eredménye. A világ tevékeny átalakítása, a tudomány egyenesen Istentől kapott megbízatás. A kert az ideális életfeltételeken túl egyúttal szellemi-lelki otthon is. Benne Isten baráti közelségben volt jelen. Az ember azzal az üdvözítő Istennel találkozott, akinek segítő jelenlétét Izrael egész történelme során megtapasztalta. A kertben uralkodó paradicsomi állapot az emberben érvényesülő és az őt körülvevő harmónia képe, amely az Isten akarata és az ember szabadsága, szellemi-lelki és ösztönös valósága között fennálló külső és belső egyensúlyt jelzi. A férfi és a nő kettőssége összességében elmondhatjuk, hogy a kert képi kifejezése annak az állapotnak, amelybe Isten az embert a teremtéskor helyezte. A kert és az ember megalkotása után a Biblia elbeszéli az asszony teremtését is. Miután Isten megállapította, hogy nem jó az embernek egyedül lennie, eléje vezette ’ az állatokat. Az ember társat keresett, akivel egyenrangú, én—te viszonyba léphetne, aki vei megoszthatná életét, de ilyet nem talált közöttük. Ekkor Isten álmot bocsátott rá, kivette egyik bordáját, és megalkotta belőle az asszonyt. Az eseménynek nem volt emberi tanúja, a teremtés Isten titka. A képszerűség ebben az esetben is érvényesül, amely- lyel a bibliai szerző a valóság hitben felismert és megértett magyarázatát akarja nyújtani. A nemek, o férfi és nő kettőssége, a kettősségből eredő egymásrautaltság, amely a házasságban egymásra találássá válik, Isten tervéből ered. A nő teremtése a férfi oldalbordájából e viszonynak képszerű bemutatása. Jól kifejezi az ember természetében megalapozott és a házasságban beteljesedett odaadást, összetartozást. Egyúttal hangsúlyozza a két nem egyenragúságát, hiszen a nő a férfi valóságából való. Az elmondottakból következtetni lehet a bibliai leírás természetére is. A szerző a hit fényében felismeri a jelen adottságok eredetét és Isten szándékát az ember teremtésében. Tudia, hogy az emberi lét, a férfi és a nő kettőssége, a házasság, az emberi alkotótevékenység Isten akaratából származik. Tudja továbbá azt is, hogy Isten nem szeszélyből, hanem üdvözítő jóságból teremtette az embert, barátságába és szövetségébe hívta meg őt. Ezeket az igazságokat akarja a bibliai szerző tanítani, nem pedig az ember világban való megjelenésének módját, amelyet csak kora világképének szintjén ismer. Ábrázolásmódjában is felhasználja az ókori Kelet irodalmi műveinek ismert motívumait. Ne feledjük, hogy az ember teremtésének és bűnbeesésének bibliai elbeszélését (1. Móz. 2., 4a—3. 24.) Izrael államiságának kezdetére, Dávid uralkodásának idejére (Kr. e. 1004—064) vezetjük vissza Az Ószövetség emberképe Amikor a Bibliát Istentől sugalmazott írásnak tekintjük, nem jelenti azt, hogy a sugalmazás jtótolná a kezdetekre vonatkozó természettudományos ismereteink hiányát, még rejtett formában sem. A sugalmazás az ember teremtésének esetében azt a kegyelmi hatást jelenti, amely a bibliai szerzőt vezeti, hogy az ember és adottságai eredetében felismerje Isten művét, és kiválassza azokat a képeket vagy a képi ábrázolás formáit, amelyek alkalmasak ezeknek az igazságoknak közlésére. Az Ószövetség tanítása az emberről alapvetően vallásos. Mégis elmondható, hogy felismerései az embernek a világ rendjében elfoglalt méltóságáról és alkotó feladatáról, a férfi és nő egyenrangú kapcsolatáról, a házasságról. mindenki számára érvényes igazságokat tárnak fel. A bibliai elbeszélés a maga egyszerűségében, de ugyanakkor plasztikus voltában hatással volt a művészetre is, és számos műalkotás ih- letője lett. Rózsa Huba, (a budapesti Rám. Kát. Hittudományi Egyetem professzora
