Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

XXXV. ÉVFOLYAM. 11 rí. SZÁM 19!) 1. MÁJUS 18., SZOMBAT Z LEHET, KELL, SŐT MÉG JOBB IS EGYÉBÜL? Anfall József A művelődési és közokta­tási miniszter 1991. január 15-én'SzínházműVészeli 1 á- náesot hozott létre a „szín­házművészettel kapcsolatos állami döntések vélemé­nyezésére, koncepcionális kérdések megvitatására, a színházi szakmát érintő in­tézkedések kezdeményeze- sére”. A miniszter a Nemzeti Színház élén végrehajtott változással kapcsolatban a tanács:előzetes összehívását A magyar megint magára maradt Meglepő, sőt szenzációsnak mondható erelményt hozott az £xpo megrendezéséről tartott háromnapos, csütörtök este zá­rult bécsi népszavazás: majdnem félmillió résztvevőjének két­harmadnyi többsége elvetette, bogy az osztrü’r főváros az 1M3-ÖS világkiállítás színhelye legyen. A végleges adatok sze­rint az Expo ellen szavazók hányada 61,85, a mellette állást foglalóké pedig csak 35,35 százalék volt. Az osztrák parlamentben és a fővárosi önkormányzatban egyaránt' fölényes többséggel rendelkező szocialista part és néppárt kezdettől fogva szorgalmazza az 1993. évi llécs—Bu­dapest világkiállítás megvalósítását, amelyben fontos eszközt látott Ausztria nemzetközi tekintélyének öregbítésére, továb­bá az ország gazdasági és idegenforgalmi fejlődésének még lendületesebbé tételére. Az ellenzők! Szabadság Párt azonban az utóbbi hónapokban szembefordult a magyar—osztrák vi­lágkiállítás gondolatával, azt politikailag túlhaladottnak s a megrendezést az osztrák lakosság anyagi és más, mindenna­pi érdekei tekintetében hátrányosnak ítélte. A világkiállítást egy fő­város, így Budapest is meg­rendezheti — mondotta Baráih Etele kormánybiztos az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén, azt köve­tően, hogy csütörtökön a bécsi népszavazás eredmé­nyeként az osztrák főváros állampolgárai elvetették a rendezvényt. A kormány­biztos szerint ez vélelmez­hetően elutasításra kötele­zi az ország kormányát is. Az ülésen a munkaadók rámutattak: az új helyzet ellenére is támogatják a világkiállítás megrendezé­sét. Az előnyökkel koráb­ban is Becs figyelembevé­tele nélkül számoltak, az önálló megrendezés még nagyobb lehetőségeket ad. A munkavállalók már nem fejeztek ki ilyen egy­értelmű támogatást. A Liga például kifejezte: ha a munkavállalói oldal most megerősíti az Érdekegyez­tető Tanács korábbi, a vi­lágkiállítás melletti állás- foglalását, azt megvétóz­zák. Mások a munkavál­lalói oldalról rámutattak, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az SZDSZ, a fővárosi önkormányzat többször is, és a bécsi pol­gárok szintén elutasítóan foglaltak állást. Az sem tisztázott, hogy az egyedüli megrendezés mennyivel nö­velné a költségvetés s így az állampolgárok terheit. A bécsi döntéstől füg­getlenül Magyarországnak 1995-ben akár egyedül is meg kell rendeznie a vi­lágkiállítást — állapították meg azok a kerületi pol­gármesterek, akik pénte­ken részt vettek a Vállal­kozók Országos Szövetsége által szervezett, világkiál­lításról szóló tanácskozáson. Mind a vállalkozók, mind a polgármesterek egyetér­tettek abban, hogy a bécsi visszavonulás — bár ma még nem tekinthető vég­legesnek — tulajdonképpen előnyös a magyar gazda­ság számára. A VOSZ saj­nálja a bécsiek döntését, ám azon az állásponton van. hogy. Magyarország egyedül is képes megren­dezni a kiállítást, s be t.ud.ia fogadni azokat a be­fektetéseket is, amelyeket eddig Ausztriának szántak. A VOSZ és a kerületi polgármesterek többsége szerint a mai naptól kezd­ve arra kell felkészülni, hogy Budapest, illetve Ma- gyararosrág biztosan egye­dül rendez világkiállítást. ★ Igaz ugyan, ljQgy a meg­rendezés jogáért Magyar- országnak tíjra kell pá­lyáznia, ám esélyeinket jelentősen megkönnyíti, hogy a BIE nemrégiben el­fogadott egy elvi nyilatko­zatot arról, hogy egy vá­ros is — akkor még Becs­re gondoltak — megkap­hatja a rendezési jogot. Eb­ben a helyzetben kizárható, hogy ugyanezt Budapest javára ne ítélnék meg. (A megyei visszhangok­ról cikkünk a 3. oldalon.) ★ ★ A magyar kormány egyébként a bécsi szavazás nyo­mán kialakult új helyzetre való tekintettel május 18-án, szombat délután sáron kívüli ülésén ismét megíárgy al­ja a világkiállítás megrendezésének kérdését — kaptuk a hírt nem sakkal lapzárta előtt a kormányszóvivői irodától. A Bárka révbe érf • • • • @R©K €¥ERMIIISÍG1E ÍTÉLVE (Cikk a M. oldalon) —-------------------------­---------------------------------------------------------------------­A Z ÁR ELLEN ÚSZVA ISMERŐS Filmszalag lehetne az eltűnt tegnapokról. Nem az. Videokazetta a máról. Mégis. Mintha feleden­dő évtizedek visszapergetett és újra leforgatni kezdett filmje lenne. Koldus. Üjabb képsor. Kö'i- mönös öregasszony, iérfibakanes a lábán, lábost nyújt valaki felé, aki ételt mer bele. Ismét más képek. Batyuba kötött motyójukkal a fejük alatt a vasútállomás padlóján alvók. A városi videó- klub tagjai immár ötödik esztendeje megteszik azt, hogy félévente leforgatnak egy-egy kazettát arról, az adott időpontban mit láthattak a város­ban. Ez a mostani mintha a harmincas évek filmje lenne. Nem az. Sajnos nem az, hanem a ma megörökítése a keskeny mágneses szalagon. A történelmet nem lehet — filmszalagként — visszapergetni és újrajátszani. Mégis..., mintha ez menne. S nem csak a kisváros videoklubjá- ban. Ök rögzítették a kolduló férfit, a bakancsos öregasszonyt, a vasútállomás vonatra nem vá­róit, azt, amit eddig nem láttak, de most láthat­nak, azaz az újdonságot. Csakhogy a műsor egé­sze nagyon is ismerős! Azoknak nagyon is isme­rős, akik az élet mozijában végigcsináltál:: azt a régi filmet. Nem büszkélkedhetnek a gázsival. S mert nem büszkélkedhetnék, érthető gyanakvás­sal nézik azokat a törekvéseket, amelyek .túl a város(ok) határain, azaz az ún. nagypolitikában is a visszapergetés, az ismételt leforgatás műso­rát favorizálják. Mintha létezne olyan filmje annak a múltnak, amelyen nincsenek koldu­sok, bakancsos öregasszonyok, összes vagyonukat motyóként magukkal hordók... A díszmagyarok, a villák, a lovak stb. mellett ezek is ott vannak azon a filmen. Ott lesznek a videoszalagon is. (M) Cegléden Izraeli útja után pénteken Cegléden vendégeskedett ár. Antall József miniszterelnök. Az esős, őszies délutá­non, először a II. világháborús emlékművet avatta fel. Ezt követően megtekintette a Ceglédi Galériában Boká­nyi Gyula festőművész kiállítását. Majd este G órakor kezdődött a nagygyűlés — az MDF helybéli szervezeté­nek rendezésében —, amelyen a kormányfő, valamint dr. Biti Miklós országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ezt követően dr. Antall József válaszolt a feltett kérdé­sekre. Az eseményről hétfői számunkban részletesén be­számolunk. A RÁSZORULÓK ENERGIA JEGYET KAPNAK Június 1-jétol energiaár-emelés Június 1-jétől emelked­nék a legfontosabb háztar­tási energiahordozók fo­gyasztói árai. Ez az intéz­kedés nem érinti a villa­mos energiát, mivel febru­árban már átlagosan 50 százalékkal emelkedett en­nek az energiahordozónak a fogyasztói ára. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium tájékozta­tása szerint a szénféleségek fogyasztói ára átlagosan 176 százalékkal növekszik. A brikettek 285 százalékkal drágulnak, a koksz ára át­lagosan 65 százalékkal nő. Drágább lesz a tűzifa is, mégpedig átlagosan 25 szá­zalékkal. A május 31-ig beváltott tüzelőutalványok­ra a kereskedelem a régi áron köteles kiszolgálni a vevőt akkor is, ha arra csak június 1-jét követően kerül sor. A vezetékes földgáz köb­méterenkénti ára 50 száza­lékkal emelkedik. Buda­pesten a földgáz ára 5,10 forintról 7,82 forintra nő. A megemelt díjat az augusz­tus 1-jét követő első leol­vasás számlázásakor, vagyis október 1-je után kell meg­fizetni. A távfűtés és távmeleg- víz-szolgáltatás díjai egysé­gesen 70 százalékkal emel­kednek. A távfűtés dija légköbméterenként G 1,30 fo­rintról 104,40 forintra, a távmeleg víz-szolgáltalás köbméterenkénti díja 01,50 forintról 53,40 forintra emelkedik. Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium szeptember 30-áig meg­vizsgálja, hogy a távhő­szolgáltatásnál mikor és milyen műszaki-gazdasági intézkedések mellett tud­nak átállni a tényleges fogyasztáson alapuló szám­lázásra. A Népjóléti Minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy a kormány az áreme­léseket szociális intézkedé­sekkel kívánja részben el­lensúlyozni. Azokat a csa­ládokat kívánják tá.mogat- ni, amelyeknél egy fizetés­ből élnek, és abból kell a gyermeket vagy gyermeke­ket eltartani, illetve vala­melyik családtag munka­nélküli, illetve egy nyug­díjból tartják fenn önma­gukat. Mintegy 400 ezer család tartozik ebbe a kör­be. Ezeknél a családoknál az energiaár-emelések 50 százalékát energiajeggyel vagy készpénzzel kívánják kompenzálni. A támogatás központi forrásból, a helyi önkormányzatokon keresz­tül jut cl a legrászorul- tabbakhoz. nem tartotta szükségesnek. A Színházművészeti.Tanács, mivel nem ért egyet a dön­tés módjával és tartalmá­val, saját kezdeményezésére 1991. május 16-án összeült, és az ülésre meghívta a mi­nisztert, valamint a helyet­tes államtitkárt. A tanács­kozáson megjelent helyet­tes államtitkártól a testület magyarázatot y kért arra, hogy egy ilyen fontos dön­tés előtt miért maradt el a tanács összehívása. A feitet', kérdésekre a testűid nem kapott kielégítő választ. A történlek után a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium által létrehívott Szín­házművészeti Tanács to­vábbi működésének ilyen termában nem látja értel­mét, ezért úgy döntött, hogy feloszlatja, önmagát. ■ (A nyilatkozatot aláírta: Ascher Tamás, Babarczy László, Bálint András, Be­nedek Miklós, Cserhalmi György, Iluszti Péter, Ke- rényi Imre, Koltai Tamás, Markó Iván, Mártha István, Radnóti Zsuzsa. Schwajdi György, Spiró György, Szé­kely Gábor, Székely László, Töröcsik Mari, Valló Péter. Gregor József külföldi tar­tózkodása miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.) BANKRABLÓ vörös par Bankrablót fogott el a rendőrjárőr Abonyban. A településen pénteken délben egy vörös parókát és sapkát viselő férfi működésképte­len légpisztollyal 140 ezer forintot rabolt el a helyi takarékszövetkezet fiókjá­ból — közölte az OBFK il­letékese. Az egyik alkalmazott azonban megnyomta a riasztót, s a helyszínre sie­tő rendőrök elfogták a áj éves Tóth Jenő, foglalkozás nélküli jászboldogházai la­kost. A Ceglédi Rendőrkapi­tányság fegyveres rablás alapos gyanúja miatt indí­tott eljárást Tóth ellen. Zászlót bántott a Nemzeti Demokrata Szövetség A magunk útját járjuk! Az utóbbi hónapokban ismét bizalmi válság alakult ki Magyarországon az életszínvonal álta­lános csökkenése, a kezdetleges politikai intéz­ményrendszer és a közintézmények működési bi­zonytalanságai, illetve az erkölcsi normák fellazu­lása következtében. Ez a válság veszélyezteti a rendszerváltás békés jellegét, súlyosan torzíthatja a demokratikus átalakulás eredeti céljait — han­goztatta a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Szövetség alapító nyilatkozata, amelyet pénteken tettek közzé a szerveződés budapesi zászlőbonió rendezvényén. Mintegy négy-ötszázan jelentek meg pénteken délután a Budai Vigadó­ban a Nemzeti Demokrata Szövetség már hetekkel ko­rábban beharangozott ala­pító gyűlésére. A mozgalom főbb törekvéseit összegző nyilatkozat a komor hely­zetelemzés végkövetkez­tetéseként megállapította: Magyarországon tömegek fordultak el a közélettől, s akikben mégis él a részvé­tel igénye, azok nem talál­ják helyüket a jelenlegi politikai szervezetekben. Az alapítók ezért látják szük­ségesnek új politikai erő létrehozását, új társadalmi szerveget felépítését. A szervezet főbb céljai közé tartozik a nemzeti érdekek és értékek következetes vé­delme, az átalakulás békés jellegének megőrzése, a szociális biztonság növelé­se. A megjelentek előtt a mozgalom két „alapító atyja” Pozsgay Imre és Bí­ró Zoltán mondott prog­rambeszédet. íFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents